Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

W*f mr.GYf.t ap 1979. SZEPTEMBER 5., SZERDA Elhunyt Öveges József öveges József Kossuth-dí- Jas főiskolai tanár, életének Mi évében rövid szenvedés ntán, kedden elhunyt Tente, léséről később intézkednek.-* ★ öveges József a Budapesti Tudományegyetemen szerzett 1919-ben matematika—fizika szakos tanári oklevelet. 1946- tól a budapesti Műszaki Egye­tem, 1948-tól a budapesti Pe­dagógiai Főiskola professzora volt. Mindig arra törekedett, hogy a természettudományo­kat, s magát a tanulást is megszerettesse tanítványaival. Az új magyar természettu­dományok — mindenekelőtt a fizika — ismeretterjesztő iro­dalmának egyik megteremtő­je, a kísérletezőfizika-tanítás, a népművelés és az erre irá­nyuló módszerek, valamint intézmények tevékeny propa­gálója volt. Áldozatos és sikeres Isme­retterjesztő tevékenységét nyugdíjasként is folytatta. Munkásságát 1948-ban Kos- suth-díjjal ismerték el. Ezen­kívül SZOT-díjat és Bugát Pál emlékérmet is kapott. A Neoton a tévében A fiatalok népszerű együtteséről tévéíilm készül Kenye­res Gábor rendezésében. A IV-es stúdióban felvételre kerüld műsor operatőre: Haraszti Zsolt, Skanzen a magyar városokról A falumúzeumok mintájára tervezik Városi skanzen létrehozását tervezi a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeum azzal a RADIOFIGYELO AZ ÜT. Sorozatban közvetí­tette a rádió Maráz László dokumentumműsorait, s ez a pénteken elhangzott alkotás a sorozat utolsó darabja, bemu­tató volt. Alkotásnak nevezem, mint ahogy a szerző többi, most újra hallható műve is megérdemli ezt. Maráz mindig a hallható élményt igyekszik felidézni, a hang, a beszéd ad­ta lehetőségekkel. Az út kitű­nő rádiós alkotás. Egy ember életpályáját kíséri végig, aki 1930-ban született szegénypa­raszt családban, megéli a tör­ténelem sokféle változását, dolgozik, tanul, s ma az ország legjobb téeszének az elnöke. Élete fölött a történelemnek, nem akármilyen hullámai sö­pörtek végig. Halljuk Hit­lert beszélni és Chur- chilit és Sztálint, hallunk rádióhíreket a bombázások­ról és mézédes slágereket, fel­vételt a Szálasi-perről, Rajk Lászlót, Szepesi közvetítését a nyugatnémetek megnyerte vi­lágbajnoki meccsről. Mind­szenti szózatát, Münnich Fe­renc rádióbeszédét — a hang- dokumentumok özöne nyo­masztóan áradt, hullámzott, kavargóit végig ezen a hetven- perees műsoron. S közben a történet főszereplője mesélt: beíratták az elemi iskolába, egyszer nagyon megyerte az apja, szántás közben majd­nem rázuhant egy lelőtt bom­bázó, nyolc gólt rúgott egy futballmeccsen, udvarolt, dol­gozott Pesten, visszament fa­lura, agronómus lett a tsz-ben. S hogy közben tanult, a hiva­talos papírok mutatják: tech­nikumi bizonyítvány, egyetemi diploma, doktori cím adomá­nyozása. Adatok a tsz mai munkájáról, amelynek veze­tője. Az út kitűnő rádiós alkotás, mondtuk. Tetszeni mégsem tetszett. A dokumentumműsor kezdetben, hangfelvételekkel, történelmi dokumentumokkal és sokféle törmelékkel élőén és hitelesen állítja elénk a kort, amelyben a főhős felnő. Erről az időszakról a főhős is olyan személyességgel beszél, amely elevenné teszi számunkra alakját. Mire a>zonban a jelen­be érünk, eltűnnek a doku­mentumok, eltűnik a hős sze­mélyessége is, a kép kisimul, az élet, az ő személyes élete s a kor is révbe ért, de úgy, mint a mesében. Ahogy ha­ladtunk a múltból a jelenbe, a műsor egyre veszített lendü- létéből, erejéből, s ezzel a me­seszerű )ó a vége hangulattal g hiteléből is. ÉLETED A KEZEDBEN VAN. Ez a sorozat az élni- aikarás szép példáit keresi, olyan életutakat mutat be. amelyekben valamilyen várat­lan fordulat kivételes akarat­erőt követel egy embertől, ha élni akar, s emberi életet akar élni. Ezúttal egy apát és a fiát mutatták be. A fiú sú­lyos betegség miatt kisgyermek korában két évet töltött gipsz­és saját akarata úgy segítette át ezen az időszakon, hogy nem maradt nyoma. Tanult, mérnök lett, kiegyensúlyozott emberré vált. A történet való­ban alkalmas lehetett volna a felmutatásra. Ám nem elég, ha valami igaz, az igazság önma­gában nem feltétlenül olyan hatásos, hogy példaképül szol­gáljon. A megszólaltatott sze­mélyek ezúttal alkalmatlanok voltak arra, hogy szép s bi­zonyára hatalmas erőfeszíté­sükről úgy beszéljenek, hogy az a hallgatók számára is át­élhető legyen. Ezért a sorozat­nak ez a hétfői adása nem ér­te el azt a hatást — amelyért pedig bizonyára készült —, hogy segítséget, erőt adjon azoknak, akiknek sorsa ha­sonló erőfeszítést kíván. Mosonyi Aliz céllal, hogy a falumúzeumok mintájára a régi magyar vá­rosok jellegzetes emlékeit meg­őrizze az utókor számára és érzékeltesse az építészedben, a lakáskultúrában végbemenő változásokat — jelentették be kedden, a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban rendezett tanácskozáson, me­lyen az alföldi életmódválto­zásokról folytattak tudomá­nyos eszmecserét. A Népmű­velési Intézet közreműködé­sével az elmúlt években nép­rajzosok, szociológusok foly­tattak vizsgálatokat a Nagy-Al­föld településein, kérdőívek­kel kerestek fel utcaközössé­geket, régi és új lakásokat, felmérték miképpen alakult át a felszabadulás óta az alföldi emberek élete, hogyan válto­zott az építészet, a lakáskul­túra, a paraszti munkaszerve­zet. SOK JÓVAL KECSEGTET Fakultatív oktatás a hetedikben ÜZEMEK ÉS ISKOLÁK KAPCSOLATA Kísérletező iskolák. A szent­endrei járás sok ilyennel di­csekedhet. Háromezerkilenc- száz tanulót nevel itt 252 ta­nár és 75 tanító a 11 iskolá­ban. Az oktatási intézmények mindegyike immár két eszten­deje vesz részt az új tanter­vek bevezetését megkönnyítő, alapozó tankönyv-kipróbálási kísérletekben. Ezúttal átfogóbb Az Országos Pedagógiai In­tézet irányításával 1977 óta itt vetik alá a gyakorlat próbájá­nak az orosz nyelv, a törté­nelem, a technika és a kör­nyezetismeret tankönyveit. Idén az ötödik osztályosok ta­nulnak próbakönyvekből. A vizsgálatok célja, hogy egy tantárgy több könyvét össze­hasonlítsák, s ha a tankönyv­író csak egy kötetet készített, azt korrigálják. Az utóbbira jó példa az ötödikes történe­lemkönyv: a tananyag hetven százalékát átírták, módosítot­ták a nevelők tapasztalatai alapján. Az eddigi kísérletek viszony­lag szűkkörűek voltak. A most kezdődött tanévtől átfogóbb kísérlet részesei lesznek a já­rás iskolái, nevezetesen a 7. osztályon tanulók, s pedagó­gusaik az általános iskolai fa­kultatív oktatásnak. A válasz­tás egyszerű: idegen nyelv, vagy gyakorlat. Miről is van szó? Aki felel a kérdésre Szendrődi Ferencné, a szentendrei járási hivatal művelődési osztályának veze­tője: — A XI általános iskola he­tedikesei — akárcsak a gim­nazisták — választhatnak. Pontosabban már választottak is. még hatodikos korukban, amikor előzetesen felmértük az igényeket. Kétszázkilenc- venkilencen döntöttek az ide­gen nyelv H német, háromban- f az orosz, kettőben ped^g az angol — mellett. A hetedikesek másik fele, 284 tanuló háromféle gyakorlati oktatási forma kö­KÖZMÜVELŐDÉS A KÉV-NÉL A tudásszerzés társadalmi igény Lassanként elkoptatott frá­zisnak hangzik: az emberek műveltségének gyarapítása, tu­dásszintjének emelése közügy. Mert nem mindegy, hogy az egyre gyorsuló társadalmi és gazdasági változások közepet­te, mennyire felkészültek szak­embereink, kutatóink, milyen képzettséggel rendelkező mun­kások állnak az egyre bonyo­lultabb technikájú gépek mö­gött. Az emberek tudásának gyarapítása társadalmi igény. Mindezek mellett pedig hozzá­tartozik a követelményekhez az is, hogy a gyárakban, a termelőszövetkezetekben, az intézményekben dolgozók is­merjék történelmi hagyomá­nyainkat, fejlődésünket, iro­dalmi, művészeti emlékein­ket. Szétszórt munkahelyeken A művelődési lehetőségek kialakításának feladataival, továbbfejlesztésükkel számos párt- és kormányhatározat is foglalkozik. Gyarapszanak az­óta a vállalatok és üzemek anyagi lehetőségei a közmű­velődés fejlesztésében. Több tényező azonban továbbra is nehezíti a lehetőségekhez ve­zető utat. Különösen igaz ez az építőiparban. Köztudott, hogy e vállalatok üzemeiben egymástól távolesö munkahe­lyeken dolgoznak a munká­sok. Tudásuk szintje rend­kívül összetett, hiszen az ország más és más ré­szeiből vállalnak munkát, korábban más munkakörül­mények között dolgoztak, kü­lönbözik életmódjuk is. Az építőipari vállalatok ve­zetőinek ezért összetettebb a feladatuk. A Pest megyei Köz­úti Építő Vállalat főként út­építéssel, útjavítással foglal- ágyban; az apa gondoskodása 1 kozik. Ezeregyszáz dolgozója négy főépíté i-ezetóséghez tar tozik. Az utak mentén kiala kított, -majd a munka befeje zése után megszűnő munka­helyeken alig tevékenykedik 35—40 tagúnál nagyobb cso­port. Így hát a vállalat életé­ben a kapcsolattartás, a szer­vezés és a propaganda sok időt és utazgatást igényel. A munkások egy része hétközben budapesti és vidéki szálláso­kon lakik, összesen hat helyen. Ezek befogadóképessége sem több 60—70-nél. A létszám másik felét alkotják a 80— 100 kilométeres körzetben la­kók, akik mindennap különjá­rattal utaznak a munkahelyük és az otthonuk között. Vállalati busszal — A szállásokon szinte már szállodai színvonalat értünk el — mondja Becsey Sándor, a vállalat oktatási előadója. — Komfortos, kii-hái^m, legfel­jebb négyszemélyesek a szo­bák, szépek, otthonosak. A budapesti főépítésvezetőség­hez tartozó szálláson népsze­rűek a filmvetítések. Felügye­leti szervünk, az Útépítő Tröszt nemrég 109 ezer forin­tot adott, amelyből a szabad idő eltöltését segítő felszere­léseket vásároltunk: rexasz- talokat, társasjátékokat. Min­den főépítésvezetőségen 300— 400 kötetes könyvtárunk is működik, melynek rendszere­sen cserélik az állományát. — Mindez csak a feltételek egy része, a továbbiak megte­remtésére a szociálpolitikai munka hivatott. A művelődé­si bizottságunk újrakezdte a két évvel ezelőtt egyszer már befejezett felmérést, s azt máris világosan látják: a leg­fontosabb feladatok egyike a nyolc általános iskola meg­szervezése, akár kihelyezett osztályok formájában. Az idén 16 volt a jelentkezők száma. A kihelyezett könyvtárakat a dolgozók 10 százaléka látogat­ja. Alkalmanként 60—70 mun­kás vesz részt azokon a szín­házi előadásokon, amelyekre a közönségszervező szerez je­gyeket. Újabban a vidéki munkahelyekről jeleztek olyan igényeket, hogy többen is sze­retnének havonta színházba1 járni, ha a vállalati autóbusz behozná őket. Ez a társaság már nyitott kapukat dönget. A pártszervezel és a szak- szervezeti bizottság eredmé­nyesen szervezte a politikai vitaköröket, ianf:Iyamókát. Az előadásokon, a vitákon csak­nem félezren vettek részt az első félévben. Mások a szak­mai képzésbe és továbbkép­zésbe kapcsolódtak be. Mindez jelentős anyagiakba kerül a vállalatnak. Különösen nagy az igény nehézgépkezelőkre, akik közül egynek a kiképzé­se 20 ezer forintba kerül. Az állami közép- és felsőfokú ok­tatásban résztvevőkkel együtt a számuk megközelíti a há­romszázat. Ajánlások készülnek Az iskolai oktatáson, a tan­folyamokon kívül az általános műveltséget, tájékozottságot gyarapító képzési formákat kell jobban népszerűsíteni. A közeljövőben kiadják a válla­latnak a szocialista brigádok művelődésére vonatkozó aján­lásokat. A bejárók autóbu­szaiba magnetofont és hang­szórót szerelnek fel, s útköz­ben vállalati információkat és zenét közvetítenek. Ha elké­szül a felmérés, pontosabban megszervezik a közművelődési tennivalókat. Kovács T. István zül választott: az ipari, a ház­tartási és a mezőgazdasági te­rületről.' Összetett feladat Két esztendeig tart majd a kísérlet, tehát nyolcadikban is folytatódik. A célja összetett: fényt kell derítenie arra, hogy a fakultatív oktatás alkal­mas-e a továbbtanulás, a pá­lyaválasztás megkönnyítésére, a termelőmunka jobb megis­mertetése, a tanulók képessé­geinek és orientációjának fel­tárása, s nem utolsósorban a széles körű bevezetésre, az ország minden vagy legalábbis sok iskolájában. — Oktatási ciklusonként négy órában tanulják a gyere­kek a választott tárgyat. En­nek érdekessége, hogy nem az iskolai tanulási időben, hanem azon kívül ad szabadidős el­foglaltságot. Hogy mégsem szakkör, hanem annál több lesz, azt az mutatja, hogy eze­ken az órákon a szakkörinél sokkal mélyebb, alaposabb is­mereteket kapnak a tanulók. Év végén viszont a választott tárgyból nem lesz osztályzat, csupán szóbeli értékelés. Mitől mélyebb és alaposabb az ismeret? Az idegen nyel­vek esetében — tankönyv nincs még — nyomtatott, sok­szorosított anyagot használnak majd, s rengeteg magnószala­gos, diavetítéses, játékos és a fantáziát megmozgató egyéb forma teszi színessé az okta­tást, amelyben majd az audio­vizuális módszer uralkodik. A gyakorlati képzés célja a szakmák megismertetése, meg­szerettetése, a gyakorlati kész­ségek kialakítása. A legtöbb gyerek alig tudja magáról, hogy mire képes, miben ügye­sebb társainál, s nemigen is­meri lakóhelye környékének üzemeit. Pedig fontos lenne mindé**»* frn< ,Jr ;,!j-rr::Aziegy wzern, egy iskola mozgalom múltja évtizedes már a járásban. A termelő- szövetkezetek, ipari üzemek nagy lelkesedéssel vállalták akkor a részvétéit. Végül fur­csa módon nem annyira a nevelést, mint az iskolák anya­gi körülményeit segítették. Igaz ez utóbb; sem lényegte­len. de a mozgalom eredeti célja több volt. Ráfér a vérátömlesztés az egy üzem egy iskola mozga­lomra. Akad persze kivétel. A Pilisi Parkerdőgazdaság dol­gozóival közös őrjáratokat tart a visegrádi iskola környezetvé­delmi őrse, s a budakalászi Lenfonó vagy az Óbuda Tsz szívesen látja a patronált bu­dakalászi általános iskola ta*- •nulóit üzemlátogatásra, nyári munkára. Az egy brigád — egy raj mozgalom már szoro­sabb kapocs: az Óbuda Tsz dolgozói életükről, közössé­gükről. mindennapjaikról szá­molnak be, az osztályfőnöki órákon. F elkészültebben A fakultatív oktatás kísérle­tében a gyakorlati képzést vá­lasztó gyerekek maguk tapasz­talhatják majd. mit is jelent az iskola és az üzem kapcso­lata. Például a tahitótfalui is­kolások a Kék Duna Szakszö­vetkezetben a tavaszi palántá­zástól az eperszüretig, azösz- szes mezőgazdasági munkafá­zist megismerhetik majd, a budakalászi gyerekek az Óbu­da Tsz kertészetében mérnök és pedagógus közreműködésé­vel kóstolhatnak bele a min­dennapi termelési feladatokba, s a kertészeti dolgozók mellett szerezhetnek jártasságot az ot­tani munkában. Az ipari gya­korlatot választók — például Dunabogdányon, Pilisszentke- reszten, Pomázon a helyi üze­mek gépműhelyeiben a vas­ipari tevékenységből kapnak alaposabb ízelítőt, s a pilis­szántói tanulók a pilisvörösvá~ ri kőbánya vendégei lesznek: itt ismerkednek a gépszerelők munkájával. A kísérlet tehát megkezdő­dik. Sok jóval kecsegtet. Felké­szültebben állnak majd a pá­lyaválasztás elé a gyerekek nyolcadikos korukban. Tudják majd, mire számíthatnak, so­kan ismerik majd leendő munkahelyüket. S jobban tisz­tában lesznek ... saját képessé­geikkel is, amelyekre á gya­korlat deríthet fényt. De akad más haszna is az ilyesfajta tanulásnak: munkára, a dol­gozó közösség megbecsülésére nevel. Végül pedig az üzemek sem járnak rosszul: megsze­rettethetik a gyerekekkel a szakmát, a hivatást, személyes példával bizonyíthatják, hogy érdemes őket követni, s ezzel hosszú távra nyerhetnek után­pótlást. Vasvári G. Pál Bajor Gizi- és GaribaMi-levelek Tovább gyarapodott az Országos Levéltár Az ország és a világ számos részéből csaknem 48 folyómé- temyi irattal gyarapodott az Országos Levéltár családi irat­állománya az utóbbi öt évben. Bár a családi iratok zöme már közgyűjteményben van, nap­jainkban is sok értékes, több százéves irat kerül elő. Ősi családok utódai és sokan má­sok — külföldiek is — fel­ajánlják a levéltárnak a tu­lajdonukban levő írásos em­lékeket. Némelyek ajándék­ként, vagy örök letétbe helye­zik, mások eladják. Ezek az iratok személyes jel­legűek, mégis tudományos je­lentőségűek, forrásértékűek, mivel történelmi eseményekre, a korabeli gazdasági helyzet­re, a társadalmi osztályok életmódjára vonatkozó adato­kat tartalmaznak. A Vertse család százesztendős iratai — köztük 23 kötetnyi levél — például egy középosztálybeli hivatalnokcsalád három nem­zedékének életéről, társadal­mi helyzetéről vallanak a ku­tatóknak. A székely szárma­zású Czakó család levéltárát kiegészítő 17 csomónyi irat főleg gazdasági és művészet- történeti jelentőségű. A nem­rég elhunyt Czakó Károly ré­gebben a Tolna megyei Muth- pusztán mintegy száz holdon gazdálkodott, halgazdasággal és ménessel is rendelkezett. Iratai a magányosan élt vidé­ki birtokos életmódjával is­mertetnek meg. A Kossuth-emigráclóra vo­natkozó adatokat egészíti ki a ^Kossuth Lajos által 1856. május 8-án, Bukovets Károly lovas százados részére kiállí­tott bizonyítvány és ajánlóle­vél xerox-másolata, amelyet Mrs. O. Rae, a százados uno­kája küldött el Angliából. Klapka Györgyhöz intézett Garibaidi-levélről készült má­solat — amelyet a magyar tábornok unokája, a francia Madame Masselin de Klapka adományozott — tudatja, hogy az olasz szabadsághős öröm­mel fogadta a keresztapaságot a tábornok fiának születése­kor. Üjonnan szerzett címe­res levelek bizonyítják, hogy nemcsak a főurak kaptak ado­mánylevelet. Az egyiket Bá­thory Zsigmond erdélyi feje­delem adományozta 1580-ban Zok Péternek, hunyadi har- mincadosának és feleségének, Mód Annának, valamint leá­nyainak: Annának és Marga­rétának. A másik címeres le­velet II. Ferdinand adta 1621. augusztus 20-án Kuthassy Já­nos végvári zsoldos vitéznek és fiának, Sándornak. Szutrell Sándor puskamű­ves segéd vándorkönyve — amelyet Pest-Buda rendőrka­pitánysága adott ki 1850-ben — külföldi vándorlásairól ad képet. A Bajor Gizi és Pau- pera Ferenc házasságára vo­natkozó iratok, levelek — Ru- zsics Károly ügyvéd ajándé­kai — képet adnak a Tren- csén megyei poroszkai kastély­ról, ahol a művésznő olykor szabadságát töltötte, és buda­pesti, bécsi művészek közre­működésével előadásokat ren­dezett. E dokumentumoknak a Magyar Színházi Intézetben lenne a helyük, az adománj'o- zó azonban ragaszkodott ah­hoz, hogy ezeket az Országa'? Levéltárban helyezzék el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents