Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
PEST MEGYEf HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 4., KEDD Felzárkóztatás, tehetséggondozás Készülnek a fakultatív oktatásra Az idén négy első osztály indult Bár még csak a tanévnyitó szele csapta meg a diákokat, mindannyian tudják, hogy a nyári kikapcsolódást, a gyorsan tovaröppent vakációt komoly munka váltja fel. Az általános iskolákban tavaly bevezetett reformok után az idei tanévben a középiskolákban is megkezdődik a felkészülés az új oktatási rendszerre, próba elé állítva pedagógusokat, diákokat egyaránt. A szakkör szerepe — Az idei tanévnek három fő célkitűzése van — mondotta Szentgyörgyi István, a monori József Attila gimnázium-közgazdasági szakiskola igazgatója. — Az első évfolyamban elő kell készítenünk a fakultatív oktatásra való áttérést, másrészt nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a poitikai nevelőmunkára, amelyet különösen aktuálissá tesz a közelgő XII. pártkongresszus. Méltóan szeretnénk megemlékezni iskolánk névadója, József Attila születésének 75. évfordulójáról. — A fakultatív oktatás bevezetésének alapfeltétele az úgynevezett felzárkóztatás. Az első osztályokban minden szaktárgyban és az általános műveltség tekintetében a diák tudását azonos szintre kell emelni. Ezt először alapos felmérések előzik meg, majd tanári értekezleten osztályonként és minden egyes tanulóra vonatkozóan meghatározzuk a tennivalókat. Például, ha az egyik diák mosdjuk kémiából gyengébb, akkor külön foglalkozunk vele, természetesen ez csoportos formában is megoldható. A foglalkozások addig tartanak, amíg a tudásszintek közel kerülnek egymáshoz. — Emellett természetesen nem feledkezünk meg a kiemelkedő tehetségű tanulókról sem. További fejlődésük érdekében velük is közösségek keretében foglalkozunk, szakmai berkekben ezt tehetség- gondozásnak nevezzük. A pedagógiai munkában ezúttal még nagyobb szerepet szánunk a szakköröknek. A második osztályba lépve elérkezik a pályaorientáció Ideje. Ez nem azt jelenti, hogy rögtön döntés elé állítjuk a diákokat, de mindenképpen Irányt kell szabni annak, hogy az érdeklődési körnek megfelelően reál vagy humán tárgyakat tanulnak szívesebben. Szükség van erre, hiszen a harmadik évfolyamban már a fakultatív oktatás keretében gyarapítják tudásukat. Akik nem kívánnak továbbtanulni, azoknak műszaki rajz és telex- kezelői foglalkozásokat szervezünk, ahol képesítést is szerezhetnek. Húsz osztály lesz — Rendelkezésre állnak a feltételek? — Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak, túszon már három esztendeje készülünk rá. A politechnikai tantermeket átalakítottuk, így nincs akadálya a tanulócsoportok elhelyezésének. A telexkezelői tanfolyam például már évek óta szakkör formájában működik. Helyiséggondjaink előreláthatólag csak 1983-tól lesznek, számításaink szerint ekkor a mostani 16 osztály helyett 20 osztályunk lesz, a tanulók száma 417-ről 750-re fog emelkedni. Reméljük, hogy addigra lehetőség nyílik az iskola további bővítésére. — Mit tesznek a politikai nevelőmunka színvonalának emeléséért? — Mint már említettem, a kongresszus évében szeretnénk a diákok politikai tudását is gyarapítani. Ennek érdekében a történelemórákon áttekintjük a magyarországi kommunisták összes kongresszusát, tudatosítjuk a fontosabb határozatokat. Más tárgyaknál a tananyaghoz kapcsolódva megismertetjük a diákokat az 1945 után megkezdődött szocialista építőmunka eredményeivel, külön kihangsúlyozva a párt szerepét. A KISZ-szer- i vezettel közösen kongresszusi tanulmányi versenyt hirdetünk. — Hány elsős osztály indul az idén? — Ebben a tanévben négy első osztályban kezdik meg tanulmányaikat a diákok. Az egyik osztály speciális idegennyelvű osztály lesz, talán ha negyven akad ilyen az országban. Az orosz és angol nyelvet heti nyolc órában tanulják majd, s az orosz mellé második nyelvként belép a spanyol is. A felét felvették — Milyen eredménnyel felvételiztek a tavaly végzett hallgatók? — Kérdőíveket küldtünk szét, s nagy örömünkre igen kedvező visszajelzéseket kaptunk. A továbbtanulni szándékozók több mint 50 százalékát vették fel a különböző tanintézetekbe. Ez az utóbbi évek legjobb statisztikája. Soha rosszabb arányt. Kövess László Személyi számok Kérés a lakossághoz Javában tart. járásunk községeiben is a személyi számok kiosztása. Sajnos, a lakosság egy része semmibe veszi a tanácsok kiértesítését, mert nem abban az időben jelennek meg, amikor hívják őket. A tanácsok vezetőinek, dolgozóinak kérését tolmácsoljuk, amikor arra kérjük a lakosságot, hogy abban az időpontban jelenjenek meg, amikorra hívják őket. Csak így lehet elkerülni a zsúfoltságot, s a szervezett munka is így biztosítható folyamatosan. Gyömrő Év végére elkészül a székház Kulturáltabb körülmények Cikkünk nyomán Eloszlott a sötétség Gyorsan intézkedett cikkünk nyomán a DÁV monori kirendeltségének vezetője. Az elmúlt héten „Sötétség” címmel írást jelentettünk meg, melyben felhívtuk a figyelmet a monori evangélikus templom előtti szépen parkírozott kis térre, ahol sötétség honol, mert a lámpatestek nincsenek bekötve az elektromos hálózatba. Szombat este már ragyogó fényt árasztott a három világítótest; a kis park, szépen gondozott díszcserjéivel, bokraival kiemelkedik környezetéből, dísze lett a főtérnek. Most már csak a padok hiányoznak. Köszönjük a gyors reagálást. Ismét bebizonyosodott: így is lehet, így kell érteni a jó szándékú segíteni akarást. U. A belső térelrendezésf ötletesen oldják meg, a színek és formák harmóniájára is ügyelnek az építkezés, valamennyi munkafolyamatánál. A földmunkák után az alapozással is elkészültek már az építők, hamarosan hozzákezdenek az acélpillérek felállításához. Igyekezniük kell, mert a tervezett átadási határidő december 31. Az ötmillió forintba kerülő új székház tehát az év végére elkészül, s azontúl kulturált körülmények között fogadhatják az ügyfeleket a gyömrői OTP dolgozói. G. J. Számit a segítségre A fiatalasszony az üzem Vöröskereszt-szervezetének legaktívabb tagja. Szombaton éppen hazafelé tartott, s amikor házuk előtt leszállt a kerékpárról, akkor vette észre, hogy kardigánját elhagyta. Monoron az Ady Endre és a Kossuth Lajos úton kerékpározott, miközben sárga színű kardigánja lecsúszott a kormányról. Nem vette észre, mert bevásárolni volt... Sok emberen segített már, nehéz szociális helyzetű családokon, most ő számít arra, hogy a meleg holmi megtalálója örömet szerez neki, és a maggyár portáján leadja a kardigánt. Kolbász — Makóról Új üzletben, nagy választék Az idegenek is visszatérnek Alig nyitották ki az üzlet dolgozói a hátulsó ajtót, a főbejárat előtt már ott toporognak néhányan. Rosszul alvó nyugdíjasok, a község kisüzemeinek dolgozói, akik a hétórás munkakezdés előtt szeretnek kényelmesen megreggelizni. Az árusítás ugyanis Üllőn, Apáról fiúra... Aki a vöröslő vassal álmodik A Kovácsot keresi ? Ilyen nevű ■'* nincs nálunk. Sajnos, igazi kovácsot is egyre kevesebbet talál — tréfálkozik az idős üzemvezető. Alig néhány pillanatnyi beszélgetés után elárulja magát; mestere az ősi szakmának ő is, ezért van, hogy ma is nagy-nagy szeretettel beszél róla. Nem kevésbé dicséri azonban ifjabb Sófalvi Lászlót. — Kevés a fiatalunk. Ö azok közé tartozik, aki munkaszeretetével és szorgalmával rövid idő alatt elnyerte az idős szakik megbecsülését. Másként bizony aligha nevezhettük volna ki egyéves gyakorlattal már csoportvezetőnek. S azóta is: becsülettel megállja a helyét. Reméljük, nem csábítja visz- sza a könnyebb munka. Arca borostás, izzadt, szőke haja is simul a nyakába. Fáradtnak tűnik. — Azt hiszem, nem túlzás, a legnehezebbek közé tartozik a kovács szakma. Akkor is, ha az évek során folyamatosan megújul, korszerűsödik a műhelyünk — mondja ifj Sófal.vi László. Várom, hogy mesélje, kisfiú korában sokszor álmodott az izzó vassal, mór- mór tudatosan készült erre a szép mesterségre. Hiába. Bevallja: vargabetűvel került Érdre, a monori MEZŐGÉP gyáregységébe. Az viszont igaz, hogy apáról-fiúra szálló szakmát örökölt végül is: nagyapja után édesapja is kovács lett. Ma is az, két éve van hátra a nyugdíjig. — Sóskúti ak vagyunk — ez Érdhez közeli kis község —, ott végeztem el az általános iskolát — meséli. — Kamaszként erős vonzódást éreztem az elektromosság iránt, épp ezért, szüleim egyetértésével, elektroműszerésznek tanultam ki. Miután Pesten szereztem szakmunkásbizonyítványt, ott is helyezkedtem el. Nyolc évig egy helyen dolgoztam, vállalva a napi ingázást. Hűséges természetű tehát. S, hogy miért hagyta ott mégis első munkahelyét? Nem a pénz miatt. Nem is keresett rosszul. Csupán a szabad időt kevesellte egyre inkább. Reggel fél nyolcra járt dolgozni, s jó, ha este hat után hazaért. Pedig önálló otthont akart létrehozni, önerőből házat építeni. — Most azt várja, hogy apám rábeszélt: jöjjek ide, az üzembe. De nem így történt. Amikor 6zóltam otthon, hogy itt akarok állás után nézni, csöppet sem örült. Az is igaz, először a saját szakmámmal kísérleteztem itt a MEZÖGÉP-nél. Nem lehetett. Erre ráálltam: jó, kovács leszek. Nem láttam én addig kovácsműhelyt csak filmen, s annyit tudtam róla, amennyit apám mesélt. A hajdani kovácsromantikának nyoma veszett. Sejtettem azonban, hogy nem lesz könnyű, s ez önmagában is vonzott. Lehet, furcsállja, bennem műszerészként is maradt valami különös vonzalom a nehéz fizikai munka iránt. Nem iealázónaic, felemelőnek éreztem. Apa és fia jó tanárnak és tanítványnak bizonyult. Idősebb Sófalvi László örömmel vette szárnyai alá fiát, s annak nem kellett ellesnie tőle a szakma fortélyait. Magyarázott magától is. Azt is megmutatta, miként lehetséges leginkább a normán belül elkészíteni a munkadarabokat. De az örömre is megtanította, arra a nehezen megfogalmazható, csodálatos érzésre, amely eltölti az igazi kovácsot, amint látja, azzá formálhatja a vasat, amivé akarja. — Látom, izgatja a kérdés: anyagilag is megbecsülnek-e bennünket? — szólal meg cigarettára gyújtva. — Nekem átlag négy és fél ezer forint jut a borítékba, ezzel elégedett vagyok. Akik túlóráznak, többet is megkereshetnek. Ha kész lesz a házam, lehet, hogy én is jobban hajtok a pénzre. Négy éve nősültem, kisfiúnkkal mostanig gyes-en volt a feleségem. Nem éltünk könnyen. Konvejor-láncszemet mutat, tenyerén tartja. Én túlmelegnek tartom, keppanva földre is ejtem. Egy műszakban hatszázat kell elkészíteniük^ A kemence mellett hatvan fok a hőmérséklet, ellenszerül a hőségre, literszámra isszák a szódavizet. Ma már a ko- vácsság is csoportmunka: kályhás — kemencés — sajtoló és sorjázó tartozik össze. Egymásrautaltak. I fjabb Sófalvi László pedig gya- korta álmodik a vörösben izzó kemencékkel, s álmában is érzi az izzó vas semmihez sem hasonlítható szagát... Dodó Györgyi a ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ÁBC-áruhá- zában reggel 6-kor kezdődik és este hét órakor fejeződik be. A napi 13 órán át megszakítás nélkül nyitvatartó üzlet 10 dolgozójának bizony sokat kell talpalnia. — Az áruellátásunk dicséretesen jó — hangoztatja Domsits Mátyásné üzletvezetőhelyettes, persze úgy, hogy amíg ez a kis beszélgetés tart, néhányszor térültünk-fordul- tunk a tágas üzlet áruval megrakott állványai között. — Persze, ami országos hiánycikk, azt nálunk is hiá- ban keresik. Amellett kiváló a parkolási lehetőségünk, az idegenek is mindig visszatérnek. Tejtermékekből például a Ceglédi Tejipar valamennyi termékét minden időben árusítjuk, pedig ott igen gazdag a választék. Felvágottakból is 8—10-féléből válogathat a vásárló, ugyanezt mondhatjuk a konzerv, mirelit és mélyhűtött árukról is. , Most a kellemesen csípős makói kolbász a legkeresettebb — és ami szinte hihetetlen : a lekváros derelye és a szilvás gombóc ... A színvonalas kiszolgálás mellett nagy gondot fordít a vállalat az utánpótlás nevelésére is. Szeptember elején öt tanuló kezdi megismerni a nehéz, mégis szép szakmát. A tervekről is esik néhány szó: — Az üzlet előtt felállított zöldségárusító stand is megnyílik, ha bekötik a villanyt A mindennap frissen szállított zöldség- és gyümölcsfélék mellett a gyermekek örömére a kedvelt jégkrémet is árusítani fogjuk. Hogy a választék még gazdagabb legyen, felvásároljuk a környékbeli kiskertek legszebb termékeit is. Kiss Sándor SZANDÁLVÁSÁR szeptember 2-tói 22-ig. DIVATOS NŐI, FÉRFI■ ÉS GYERMEKSZANDÁLOK 30-40 %-0S ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A 5^^! MONORI SZAKROLTJÄRAN t V5* Monor, Kossuth Lajos u. 71. Képünkön: a kubikosbrigád tagjai a fogadószint befejezésén ő ni iTíwr.nk Barcza Zsolt »elvétele Gyomron az Országos Takarékpénztár 1958-ban nyitotta meg fiókját abban az épületben. ahol ma a Monori Járási Szolgálataié Szövetkezet műszaki irodája van a Steinmetz kapitány utcában. Eleinte öten dolgoztak a fiókban, igen nehéz körülmények között. Csaknem tizenhét esztendeje költöztek át jelenlegi helyükre, a Dózsa György és a Steinmetz kapitány utcai saroképületbe. Időközben a dolgozók létszáma csaknem a háromszorosára emelkedett, ma már tizennégyen látják el az ügyfélszolgálatot. A fiók szociális ellátottsága azonban változatlan maradt, ma sincs öltöző, mosdó, az ivóvízellátás sem megoldott. A rossz körülmények közt vált szükségessé egy új OTP- székház építése, amelyhez június utolsó napjaiban fogott hozzá az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Az új székház a kivitelező szomszédságában, az egészség- ház és az ÉSZKV irodaköz- pontja közötti telken épül fel. Kétszáznyolcvanhárom négyzetméter alapterületű lesz, világos, korszerű helyiségekkel. Az irodák mellett szociális helyiségeket, teamelegítőt, irattárat is kialakítanak.
