Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
1979. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT 'xM'iíap ! Pilisszentkereszti tervek Út, óvoda, sportöltöző Pilisszentkereszt gyarapodása nem gyors folyamat. — Idén az egyik legfontosabb feladatunk a korábban megkezdett munkák befejezése — tájékoztatott Mikusik Béla, a községi tanács elnöke. — Befejeztük az első félévben a dobogókői autóparkoló építését, mely — főleg síszezonban — égető gondunk volt. — Másik fő teendőnket az útépítések alkották. Tavaly már elkészítettünk 150 méterr nyi utat, idén ugyanennyi szerepel a terveinkben. — A sportpályánkon már régi gond az öltözési lehetőség megteremtése. Erre a célra vásároltunk két Marica típusú faházat, melynek költsége a felépítéssel együtt mintegy 120 ezer forint. — Végül, bennünket is érint az óvodaprobléma. Szerencsére a területünkön működő üdülők vezetése és dolgozói segítik a megoldást. Az üdülőket működtető vállalatok és intézmények 480 ezer forinttal járulnak hozzá óvodánk bővítéséhez. A célok megvalósítását, miként Pest megye számos más településén, társadalmi munkával segítik a helybeliek. ^ ^ ' ' Kevesebben, többet és jobban Középpontban a jobb minőségű, takarékosabb termelés A Papíripari Vállalat szentendrei gyára megszokott arcát mutatja. A gyárkapun egymás után gördülnek ki s be a teherautók, az udvarra kiszűrődik a műhelyekből a gépek zaja. A szentendrei üzem termékeit használjuk mindennapi életünkben. A termelés változását, az iparágban végbemenő fejlődést azonban csak azok érzékelik igazán, akik benne élnek a pipírgyári munkában. Kevesebb hulladék — Valóban így van — mondja Acs Károly, a szentendrei gyáregység igazgatója. —Termelésünk nem mentes a gondoktól. Az elmúlt években jelentős fejlődést értünk el, ezt bizonyítja1 mostani első félévünk is. Hosszú évek óta Szikrák, izzók, fémek között Tevékenyen - munkában, közéletben Alig ismerni rá a Pest megyei Fémipari Vállalat szentendrei kovácsoló gyáregységére. Üj épületek magasodnak a Bükkös-patakparti üzem udvarán, jelezvén: a fejlődés ide is elért. A kovácsműhelyben azonban nem sokat változott a kép. Nem egy gép félévszázados is megvan már, s a masinák kezelőinek .arca is a régi. Akj. belekóstolt eb-, be az életbe, valahogyan megmarad itt a pattogó szikrák, az izzó fémek között. Éjszaka hívták — Sokan dolgoznak nálunk hosszú évtizedek óta — m mája erről Bíró Gábor, a szentendrei kéziszerszámgyár igazgatója. — A munka nehéz, a közösség, a munkáskollektíva azonban összetart Itt van például a Tóth László villanyszerelő, aki negyvenegy éves, de már most lesz huszonöt éves törzsgárdatag. Nincsen olyan hét, hogy ne rántanánk ki az ágyból egy- egy éjszaka, mert elromlott valamelyik gép vagy berendezés szerkezete. Így vplt ez a legutóbbi éjszaka is. Elromlott az egyik masina kapcsolótáblája. Azonnal indultak a gyár beliek Tóth Lászlóért — itt lakik két utcára az üzemtől —, hogy Jöjjön és segítsen. — Mindez hozzátartozik a munkámhoz — szólal most meg, amikor az irodán beszélgetünk. — Az emberek többsége teljesítménybérben dolgozik. Normáik olyanok, hogy munkájuk, mozdulataik sokszor percre be vannak osztva. Nem mindegy hát, hogy menynyi idő esik ki a termelésből. Főként kéziszerszámokat gyártunk,', de készítünk időről időre olyan alkatrészeket is, amelyek előállítása gazdaságtalan lenne a nagyüzemekben. Gyakran naponta jönnek a nagyvállalatok képviselői, érdeklődnek: meglesz-e minn határidőre. Érezzük: szükség van a munkánkra, a termékeinkre. Elintézte az utat A kereslet valóban nagy. A árvezetők, a munkások is elmondták: sokszor a szokásos feszített munkatempónál is többre van szükség. Az oldalt írta: Virág Ferenc * Foto: Bozsán Péter I — Ha az ő munkaterületükön sokasodnak a teendők, mindig a Tóth Lacit keressük meg — kapcsolódik ismét a beszélgetésbe Bíró Gábor. —' A többiek hallgatnak rá, mennek utána. Többször akartunk vezetőt csinálni belőle, de nem vállalta. Tény, hogy hirtelen, indulatos ember, azonrtal .l^mpnifja,a. y$\emé- . nyét,. ha visszásságot lat. Ilyenkor előfordul,' ‘hogy nem válogat a kifejezésekben. Pedig a többiek bíznak benne, szeretik. Ezt igazolja, hogy egy évvel ezelőtt — az egyik volt gyári munkás helyébe — őt választották a körzet tanácstagjának. Egy év nem túl nagy idő, ám azóta is sikerült már egyet s mást elintéznie. Elkészült például a Líra utca meghosszabbítása, s igy a gyárbeliek is könnyebben juthatnak el munkahelyükre. — Egyedül a kérelem, az engedélyek megszerzéséhez kellett utánajárás — mondja most Tóth László. — A többi már ment, mint a karikacsapás. Kértünk a főnöktől egy földgyalut, a munkások meg jöttek, hiszen mindannyiuk érdeke volt, hogy elkészüljön az út. — Az igazsághoz hozzátartozik, hogy lenne még jó néhány elintéznivaló — teszi még hozzá. — Az embereknek viszont meg kell' érteniük: nem valósíthatunk meg mindent az egyik napról a másikra. Mert még gond a villany, a vízellátás. Jönnek is naponta hozzám, s igyekszem ezt az oldalát is megvilágítani a dolgoknak. Érdemes a bizalomra • Hosszú évek tapasztalata tette őt érdemessé arra, hogy társai szakszervezeti bizalminak válasszák meg a tmk- műhelyben. E munkáját is nagy felelősséggel teszi. — Időnként pedig nem könnyű döntenünk. Jutalmak elosztásánál, fizetésemeléseknél nem egyszer nagy viták alakulnak ki. Ilyen esetekben én mindig azt tartom elsődlegesnek, ki ,adott valami pluszt ,a munkája mellett, amelyért a fizetését felveszi... Tóth László jó munkás, kiegyensúlyozott ember a munkájában, a magánéletében. Aktívan bekapcsolódik nemcsak a gyár, hanem lakóhelye közéletébe is. Társai bíznak benne, s ő érdehies a bizalomra. mondhatni ez volt a legkiegyensúlyozottabb hat hónapunk. A tervezettnél 384 tonnával több terméket állítottunk elő, s ezzel 104,5 százalékra teljesítettük a tervet. — Fontosabbnak tartom azonban ennél, hogy az egész üzem termelését a kiegyensúlyozott munka jellemezte. Nem az volt a helyzet, hogy egyik üzemrész hozta be a másik lemaradását. Említettem a gondokat is. Évente 4—5 százalékkal csökken a dolgozóink létszáma. Jó tíz évvel ezelőtt még olyan nagy volt a jelentkezés, hogy előjegyzésbe kellett vennünk az új munkásokat. A létszámgondokat ésszerű fejlesztésekkel, a sokasodó feladatokat a fegyelmezettebb, a precízebb és takarékosabb termeléssel. körültekintőbb munkaszervezéssel akarják megoldani az üzem dolgozói. — Az elmúlt hónapok , is megmutatták, hogy vannak még tartalékaink — fűzi tovább az igazgató. — Ezt igazolja, hogy a korábbi évekhez viszonyítva 7 százalékkal csökkentettük a gyártási hulladékot. Igyekeztünk — főként a nehéz fizikai munkáról — ügyes kisgépekkel gördülékenyebbé tenni a termelést. A fejlődésünket az is elősegítette, hogy tavaly befejeztük az egyik papírgyártó gépünk rekonstrukcióját. Ez a felújítás egyébként mintegy 30 millfó forintba került. Kisgépesités A beszélgetésbe kapcsolódik Szautner Janósné ‘anyagbeszerzési osztályvezető, a gyári pártvezetőség titkára: — Arra hívtuk fel az üzem kommunistáit, huszonnégy szocialista brigádunk tagjait, hogy a területünkön kutassák fel azokat a munkaszervezési lehetőségeket, melyek a takarékosabb munkát, a termelés minőségének javítását • teszik lehetővé. — A termelés minőségének javítását egyes munkafolyamatok kisgépesítése tette lehetővé — veszi át ismét 'a szót Ács Károly. — így volt ez a papírválogató teremben is, de a lehetőségekhez képest korszerűsítettük az anyagmoz- gatás% is. A borítékcsomagolásnál annyit változtattunk, hogy dolgozóink hullámpapír dobozokba rakják a termékeket, s ezzel jelentős' munkát spóroltunk meg. A szocialista brigádok megértették a megváltozott helyzetet. A brigádvállalások középpontjába is a munka, a termelés került. — A három pártalapszerve- zetben tevékenykedő kommunistáink előtt rendszeresen beszámolnak az üzemrészek vezetői a termelési eredményekről, a feladatokról és olykora gondokról is. Mindez segíti a gyors döntéseket, a felmerülő problémák megoldását. További fejlesztés — Jelenleg 430 fizikai munkás és 68 alkalmazott dolgozik üzemünkben — mondja végezetül Ács Károly. — A jövőben azonban továbbra is számolnunk kell a dolgozók létszámának csökkenésével. Ezért már most foglalkozunk a termelés fejlesztésének további lehetőségeivel. Beruházási terveink között szerepel két új borítékgyártó gép termelésbe állítása, melyeknek kapacitása a mostaniak 180 százaléka. Az első féléves munkánk, a sikeres tervteljesítés jó alapot teremtett ahhoz, hogy megfelelően zárjuk az esztendőt, melyben 380 millió forintnyi termelési értéket kell előállítanunk. Kölcsön lakásépítésre A Szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat dolgozóinak lakásépítését mintegy 500 ezer forintos kamatmentes kölcsönnel támogatja. Az elmúlt esztendőben ezt a támogatást a vállalat, kilenc dolgozója vette igénybe, összesei! 232 ezer forint kölcsönt kaptak. Betakarítás - silónak A dunabogdányi Űttörö Termelőszövetkezetben 108 hektáron takarítják be a silókukoricát. A gazdaság dolgozói 300 mázsás hektáronkénti hozamra számítanak. Tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet Felkészültek az őszi munkákra Kedvezőtlen előjelekkel kéz. dődött az idei év a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet mezőgazdasági termelésében is. Télen a fagy, a nyár elején pedig az aszály sújtotta, nehezítette a gazdálkodást. — Ez elsősorban a borsótermésünkről mondható el — tájékoztat Lázár Antal, a szak- szövetkezet főmezőgazdásza. — Termésátlagaink 50 százalékkal kisebbek voltak a tavalyinál. Szinte a nullával volt egyenlő mustár-, olajretek- és olajlenhozamunk, melyet 140 hektáron akartunk termeszteni. — Persze a gondokon kívül vannak eredményeink is. Hétszáz hektáron kenyérbúzát vetettünk, s a szokatlan aszály ellfenére is hozama meghaladta a tervezettet. — Hogyan állnak az őszi munkákkal? - -a — — Be kell fejeznünk a betakarítást, ez 110 hektárnyi burgonya felszedését jelenti elsősorban. Hatvanöt hektárnyi szőlőnket^ olyan fagykár érte, hogy jó,' ha 8—9 vagon, nyit betakarítunk. — Szeptember 10. táján megkezdődik a vetés gazdaságunkban. Gépeinkkel már felkészültünk erre a munkára. A tervek szerint 800 hektáron őszi kalászosokat vetünk, ebből már 600 hektáron befejeződött a talajelőkészítés. A feladataink közé tartozik még 23 hektárnyi szőlő áttelepítése is. •— Mezőgazdasági ágaza. tunkban eredményesen működik az állattenyésztő szakcsoport, mely a tervezett 5 millió 450 ezer forintos árbevétellel szemben 7 millió 359 forintot ért el az első félévben. Várhatóan túlteljesíti idei tervét a húsfeldolgozó üzemünk is. Itt az. első félévben mintegy 4000 sertést dolgoztunk fel. ¥ ároslakó mindennapjaink, rak ritkán részese a hamisítatlan folklór, kévésünknek adódik alkalom, hogy bekapcsolódhassunk az évszázadokon átívelő hagyományokba. Véletlen szerencse vezérelt engem is nemrég a szentendrei temető alkonyi dombhajlatához, ahol részese le*hettem a helybéli dalmátok Iván-napi tűzugrásának. hold- fénynél tartott juniálisának. Egy hónappal később, egy másik véletlen hozott össze a novi-sadi rádió munkatársával, aki a dunakanyari szent- ivánéj történetét hallva, meglepett örömmel vette hírül, hogy oly távolra szakadva is élnek dalmátok, s velük a ré-. gi hagyományok, népszokások. A véletlensorozat záróakkordjaként augusztusban Tüskés- né Drobilits Évával, aki a Szentendrei dalmát baráti kör szellemi élesztője. Avatott isTűzugrás és ráolvasás Hűvös napon - termálvízben Lassanként befejeződik a nyári szezon, mégis a látogatók százai keresik fel hétköznapokon is a leányfalui meleg vizű strandot merője a nyelvnek, dalaiknak, táncaiknak, stílusjegyeiknek. Századok — Több száz esztendeje, hogy őseink a gazdag szerbekkel együtt, afféle szegény rokonként érkeztek ide, s telepedtek le ezen a vidéken — mondja. — Nem hoztak magukkal kézműves,* iparteremtő hagyományokat, földműveléssel. pontosabban szőlőtermesztéssel foglalatoskodtak. Az idők múltával sokáig zárt, családi közösségeken belül éltek tovább a dalmát' hagyományok, melyek lassan feledésbe merültek, s most, az alig négy esztendeje megalakult Dalma- tin Brat, la szentendrei dalműtök baráti köre, ezeket kívánja felújítani. Az Iván napi tűzugrást. a Dodola-járást, az ünnepekhez kötődő sok, vidám mulatságot. A tűzugrás más népeknél is dívik, a mi szentivánéjszakánk azonban speciálisan dalmát. Nem annyira párválasztó, sokkal inkább legénypróbázó, virtuskodó. Sok méter magasnyi tűznyelven kell átugrania a legénynek ahhoz, hogy a túloldalon fehér rózsával a hajában várja egy lány, aki elég merész volt az ő kedvéért közel menni a tűzhöz. Dodola — Mit tesz Dodola, a dalmátok esőistene? — Nem annyira esőisten, mint inkább esőt hozó varázsló. Fűzfagallyakból készült sátorruhájában lassú méltósággal táncol, miközben kórus kérdezgeti: Dodola-Dodola, mire van szükséged? Gyermekkoromban mj is lelkesen hívtuk, biztattuk a Dodolát: jöjjön a mi portánkra is, hozzon esőt, jó. időt erdőnek, mezőnek, szőlővenyigének. — Dalaik, mondókáik száj- hagyomány útján élnek tovább? — Többségükben igen. Ami írásosan fennmaradt az vagy vallásos ének, vagy ima. Magam nemrég jegyeztem le egy régi dalmát dalt. Szövege szerint egy legény indul a mezőre kaszálni, s kéri barátja édesanyját, küldené utána Ivánt is. Nem lehet — hangzik a felelet — Iván elment az iskolába. Ebben a sorban egy hajdanvolt vágy, kívánság fogalmazódott meg, hiszen a régi korok Ivánjai ritkán juthattak el az iskolapadig. — Hogyan tudták nyelvüket mind a mai napig megőrizni? — Közel voltak — s vannak ma is — a dalmátok házai a hegytetőn egymáshoz, s a szomszédasszonyok egymásközt, gyerekeikkel még az én pendelyes koromban is csak dalmátul beszéltek. Boldogult nagyanyám sem szólt hozzánk soha másképp, pedig jól, sőt választékosán és dialektus, nélkül beszélt magyarul. Mindennapok — Etnográfiai hagyományaik kapcsolódnak-e a mai mindennapokhoz? — A dalmát házakon, por-" tákon nincs szembetűnő stílusjegy. A dalmát ünnepi szokások a természet újulásához, a változó évszakokhoz, tűzhöz- vízhez, természeti jelenségekhez kötődnek elsősorban. A hétköznapi szokások mondó- kákban, szólásokban, tréfás ráolvasásokban ‘ma is élnek, bár eredeti jelentéstartalmuk átalakult, többnyire csak értő néprajzosok számára ismert. Talán az arra hivatottaknak érdemes lenne felfigyelniük a szentendrei dalmát baráti kör munkájára, beszéltetni az itt élő öregeket, feljegyezni immár ódon, ám visszafénylő történeteiket, hajdanvolt dalokról. táncokról, szokásokról. Hiszen a dalmátok zenéje, mesélő szava csak tovább színezheti a szentendrei folklór szivárvány-palettáját. Szedő Ilona
