Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kezdeményezők: a brigádok Munkaverseny az építőiparban Többet, fegyeSmezetfebben, szervezettebben AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS tAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Ara 1,60 forint 1979. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP Módosul I irrem volt sétamenet a J^| hetvenes évek első felében sem egy-egy esztendő, ám tagadhatatlan, kényelmesebbnek bizonyult a haladási környezet, mint napjainkban. A termelőhely elkészítette tizenkét hónapra szóló tervét, s nekilátott a teljesítésnek, olyan sorrendben, ritmusban, ahogyan azt a papír mutatta, kívánta. Mostanában meg annak vagyunk szemtanúi, részesei, amit folyamatos módosulásnak nevezhetünk; a terv papírjánál többet számít a ténylegesen elért eredmény. Mondhatnánk, ez a természetes. Valóban ez, csakhogy a módosulások szükségességének belátásához jelentős szemléleti változásokra, s nem kevésbé, erőteljes nemzetközi piaci hatásokra alapozott út vezetett, vezet. Hiszen nem egyszerű elfogadni az ismétlődő átvállalások, átcsoportosítások gyakorlatát, mivel kétségtelen: ez a gyakorlat a korábbiaknál sokkal több kockázatot, bizonytalanságot rejt, ugyanakkor rugalmasságot, döntési bátorságot, a szükségletek iránti érzékenységet feltételez. Ma már az Állami Tervbizottság által jóváhagyott hosszú távú fejlesztési koncepciója van a mezőgazda- sági gépgyártásnak; nem alakult ki könnyen. A sommásan hangzó tény — a hazai mezőgépgyártás nem képes mindeníaj'ta eszközben állni a versenyt — az érintett területen dolgozók egy része számára egyenlő volt a megszokott, begyakorlott föladásával, új termékek előállításának megismerésével. A mezőgép- gyártásnak — az említett, elfogadott koncepció szerint — hét kiemelt termék- csoporttal kell úgy foglalkoznia, hogy azokkal állja a versenyt, teljesítse a KGST szakosodási megállapodásokból reá háruló kötelezettségeket, s bővítse a nem rubel elszámolású kivitelt is. Ehhez azonban elengedhetetlen volt a Mezőgép Tröszt vállalatainak átszervezése, addig teljesen ismeretlen technológiák bevezetése, s annak elfogadtatása: a holnapot mindenképpen a géprendszerek alkotják, éppen ezért a mezőgépgyártás szoros együttműködést alakítson 'ki a termelési rendszerekkel. S eregnyi módosulás ahhoz képest, amit a tröszt vállalatai korábban elterveztek, s a módosulások mögött emberek nagy tömege, akik — ha nem tetszik, akkor is — járatlan utakra kényszerültek. Olyannyira járatlanokra, hogy például a monori Mezőgép Vállalat termék- szerkezete öt esztendő alatt teljesen kicserélődött, kicserélődik! Nem könnyű ehhez hozzászokni, s hozzászoktatni magunkat, másokat, hiszen volt idő, amikor az a valaki látszott példaképnek, aki behunyt szemmel is tudta a dolgát; ugyanazt csinálta öt vagy tíz esztendeje. Manapság, így a zöl ds ágtermesztési géprendszerek úgynevezett második generációjának előállításánál — nagy teljesítményű, a termés minőségét jobban kímélő, önjáró betakarító berendezésekről van szó — senki sem hagyatkozhat arra, amit behunyt szemmel is tud, mert ilyesmi nincsen. Van viszont ezernyi technikai, technológiai buktató, a legkisebb vigyázatlanságnál Is megnövekedő »elejt, s mindezek következtében keresetingadozás. Emberi gyengéink egyike a megszokott túlértékelése, fontossága valóságosnál nagyobbra tartása. Még Inkább igaz ez a termelésben, ahol a változtatásoknak bonyolult a feltétel- rendszere, azaz az új lépés szükségességének megfogalmazása nyugtalanságot kelt. Ez a nyugtalanság — akár idegességnek is nevezhetjük — nem okvetlen negatív előjelű. Kamatoztatható a friss célok elérése érdekében a fölfokozott idegállapot, de ehhez az kell, hogy a módosulások kívánalmához társuljanak a feltételek, azaz az érintettek egy időben ismerjék meg a mit és a hogyant, lehetőség szerint maguk is közreműködve ennek a cselekvési párosnak a megfogalmazásában. V an most olyan vállalata a trösztnek, ahol napfényes a jelen és a holnap — az új konstrukciók sikeresek, gazdaságosan előállíthatok —, de olyan Is, ahol úgy érzik, lefokozták őket. Mart „csalt” — szakosítva, nagy termelékenységgel, a korábbiakkal össze nem hasonlítható hatékonysággal — alkatrészeket készíthetnek, holott néhány hónapja, egy-két éve milyen szép gépeket szereltek össze... Ezek a berendezések azonban — így a cukorrépa-, a dohánytermesztés eszközei, azután különféle állattartási gépek — mind hátrább kerültek a nemzetközi mezőnyben, gyártóiknak hiába voltak szépek, műszaki feladatként kedvesek, a felhasználók nem így gondolkoztak, ítélkeztek. Keserves igazság egy-egy termelőhely közössége számára, de cselekedeteket meghatározó tény: a felhasználó dönt. Döntött, a behozatalból származó, korszerűbb és olcsóbb gépek mellett. Kézenfekvőnek látszik: ha a tröszt tevékenységi pályája módosul, akkor a vele kapcsolatban álló más területeken is szükség van az összehangolt változásokra. Erről ma még azonban csak kívánalomként beszélhetünk, hiszen — utalva csupán a gondokra — gépépítő elemekből, öntvényekből, kötőelemekből tartós a hiány, s gyors változásra remény sincsen. Ma addig jutottunk, hogy egy- egy termelői szervezeten belül polgárjogot kapott a módosulások szükségessége, s az első, kezdeti eredmények is mérhetővé válnak. Ugyanakkor az ipar területek közötti kapcsolatokban — már a tervezéskor is — sok a buktató, lépések helyett vita vitát követ A hatodik öitéves terv előkészítő szakaszában vagyunk, s ezért a módosulások mindkét terepének — a termelőhelyeken belülinek, s az iparterületek közöttinek — fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. Csak az egyik terepen lépni any- nyi, mint gondokat gondokra cserélni. Mészáros Ottó Ma 3. oldal A korrektség jó befektetés (Weyer Béla) 4. oldal Türelmetlen tettre készség (Kriszt György) 6. oldal Szarkák boltban — áruházban (Szente Pál) 7. oldal Nem futurológia — valóság (Virág Ferenc) 8. oldal Petőfi tölgyfája Dömsödön (Losonci Miklós) Lassan már kát hónapja, hogy napvilágot látott a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának közös felhívása, amelyben munkaversenyre szólították föl az ország vállalatait és intézményeit, annak érdekében, hogy méltó módon köszönthessük az MSZMP XII. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Az elmúlt hetekben brigádok százai jelentették be csatlakozásukat a magas színvonalú versengéshez, természetesen sok közöttük a Pest megyei is. Valójában azonban nem is beszélhetünk csupán a szocialista brigádmozgalom újabb lendületéről, hiszen üzemek tucatjai jelentették be részvételüket a versenybe. Nincs számadat birtokunkban arról, hogy Pest megye építőipara hány lakást, hány oktatási intézményt és hány kereskedelmi létesítményt hoz idén és jövőre létre. Az általuk létesített termelési értékekről sincs összesített adatunk. Az azonban bizonyos, hogy » felajánlásokkal és vállalásokkal hozzájárulnak a megye gazdaságos és az országos energiaköltségek csökkentéséhez. Az a tény, hogy az egyes vállalatok, az egyes kollektívák erejükhöz mérten egészítették ki év eleji elképzeléseiket, külön is emeli értéküket. Mert ezúttal is érvényes az a mondás, hogy sok kicsi, sokra megy. A váci Dunai Cement- és Mészmű aigyagbányájárnak egyik brigádja például a számítottnál 15 ezer tonnával JB ••• r* r W " P ' 'm * A /ovo ev eloktísztfesc Élénk munka a határban Alig néhány hét pihenőt engedélyezett a természet a mezőgazdaságnak. Még fel 6em ocsúdtak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a kalászosok betakarításának nagy munkájából, máris a földeken szorgoskodnak a nagy teljesítményű erőgépek, nyergükben a fáradhatatlan, a mindennapi élelmünket védő emberrel. A megye valamennyi gazdaságában zajlik a nagyüzem. Az időjárás megpróbáltatásai miatt különösen fontossá lett, hogy milyen eredménnyel takarítják be a takarmányozásban nélkülözhetetlen silóvagy szemes kukoricát, miként készítik elő a magágyat, a jövő évi termést helyesen alapozzák-e meg. Az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetben Wéber Tibor főagronómus hirtelenjében azt sem tudja, sok-sok tennivalójuk közül melyikről szóljon elsőként. A legfontosabb, hogy 220 hektárról betakarították a silókukoricát, ami négyszáz vagon gazdag takarmányt jelent majd a gazdaság állatainak. E héten kezdték meg a szemes kukorica „törését”. öt nagy teljesítményű, E—512- es kombájn és öt pótkocsis IFA teherautó szállítja a szemet a tárnoki és a herceghalmi szárítókba. Naponta mintegy 20—25 vagon nyers kukorica utazik a Sasad Termelőszövetkezetbe és a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságba bérszárításra. Megkezdték az előkészületeket a mintegy 400 hektárnyi búza magágyának előkészítésére. 350 hektáron már a műtrágyázás zömét is elvégezték. Teljes lendülettel folyik a munka a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben is. Sári Géza főagronómus elmondta. hogy az 1090 hektár szemes kukoricából eddig 240 hektárról takarították be a termést. Nem a legkedvezőbbek a terméskilátások, mert a július közepén hullott jég bizony alaposan áthúzta a gazdaság számításait, reményeit. A több millió forintos kiesést most még jobb, még szervezettebb munkával igyekeznek pótolni. Két műszakban dolgoznak a talaj előkészítő gépek, a tervezett százhektárnyi rozsból 70 hektáron már földben van a mag. A virágjairól híres Rozmaring Tsz-ben most a gyümölcsé, pontosabban a körtéé a főszerep. Dr. Poznik György, a titkárság vezetője arról tájékoztatott, hogy a kedvelt Alexander körte legtöbbje a fővárosi piacokra kerül, s a 15—20 hektáros gyümölcsösben bőven akad tennivaló. Az őszi vetésre alaposan felkészült a gazdaság. A jó termés megalapozásához szükséges vetőmag, műtrágya hiánytalanul rendelkezésükre áll, s felkészültek a gépek so- ronkívüli javítására is, ha a szükség úgy hozza. G. M. segíti a gyár ^többlettermelését, az Őrlőüzem pedig terven felül gyártja le a szükséges nyerslisztet. A solymári téglagyár dolgozói terven felül félmillió téglát tudnak gyártani, míg az őrbottyániak ötmillióval több téglát adnak a lakosságnak, mint számították. Náluk külön hangsúlyozandó, hog£ a többlethez nem növekszik arányosan a termelési költség, hanem további négy százalékkal csökkentik. Említésre méltó a gödöllői Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkásgárdájának a felajánlása is: többek között két kommunista műszakot dolgoznak. Közülük az egyiken szeptember 22-én már túl is jutottak. De az sem lehat közömbös, hogy szervezettebbé teszik a munkát, rövidítik az időkieséseket, korszerűbb megoldásokat alkalmaznak az építkezéseiken. Csak így érhetik el, hogy 16 százalékkal nő a termelékenység, s a vállalat igenigen feszített terve teljesülhet. Nem húzódtak csöndben meg a ceglédiek sem, a Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat elsők között csatlakozott az országos felhíváshoz. Ez azért is hasznos, mert rengeteg a dolguk, többek között száz lakás átadása jövő év végéig, iskola Örkényben és Szentlőrinokátán, bölcsőde Cegléden és Nagykőrösön. A munkaverseny új lendülete jelentős * segítséget nyújt a vállalat vezetésének — feladataik elvégzéséhez. Csatasorba álltak a Pest megyei Villanyszerelőipari Vállalat dolgozói is, ők év elején 76 millió forint értékű munka végzését tervezték. Ennek érdekében azonban növelniük kell a hatékonyságot, javítani a munkaidő kihasználását. A termelékenység háromszázalékos emelését érzik megvalósíthatónak, többek között ezt ajánlották föl. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetői egyebekre is gondoltait. Például arra, hogy megszervezik a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Jelentős idei és jövő évi lakásépítési tervük, azonban a fő hangsúlyt a minőségre fektetik. Jelzi ezt az a vállalásuk, hogy ia tavalyihoz képest idén 20 Százalékkal csökkentik a minőségi reklamációkat, a mennyiségi hiányokat pedig 30 százalékkal. A BVM szentendrei gyárának szocialista közösségei sem akartaik kimaradni a munkaversenyből. ők is legfőbb dolguknak a veszteségiidők csökkentését, az élőmunka hatékonyabb kihasználását tartják. Csak nagy-nagy figyelemmel valósíthatják meg elképzelésüket: a termelékenység további háromszázalékos növelését. Az egész ország szempontjából nagy jelentőségű az a vállalásuk, hogy határidő előtt legyártják a paksi atomerőműhöz szükséges betonelemeket, viszont azzial, hogy 100 ezerrel több födém testet készítenek a tervezettnél, a lakosság csalá- diház-építéséhez nyújtanak segédkezet. Külön is szóra lenne még érdemes az a sok millió forintban mérhető vállalás is, amelyek a fokozott anyag- és energiatakarékosság jegyében születtek. Értékeléskor majd ezekre is megfelelő hangsúly juthat D. Gy. Ünnepségek a fegyveres erők napján Csaknem 500 hektáron vetik a búzát Kerepestarcsa határában, a Szilasmenti Termelőszövetkezet 1-es számú kerületében Barcza Zsolt felvétele A fegyveres erők napja alkalmából szombaton koszorúzás! ünnepség volt a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköz- társaság fegyveres erői és a fegyveres testületek nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács főtitkára és Horváth Győző, a HNF OT osztályvezetője koszorúzott. A KISZ Központi Bizottságának koszorúját Varga László, a KISZ KB titkára és Szegecz- kiné Fehér Éva, a KISZ KB tagja helyezte el. Megkoszorúzták az emlékművet a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, a Magyar Partizánszövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség képviselői is. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival, a csapatzászlós katonai díszegység díszmenetével ért véget. A koszorüzási ünnepséget követően Czinege Lajos fogadást adott a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A fogadáson megjelent Korom Mihály, a MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András, Papp Árpád, valamint politikai, társadalmi életünk több más vezető személyisége. Zász lófefvonás a Gellérthegyen A fegyveres erők napja alkalmából zászlófelvonási ünnepséget rendeztek szombaton reggel a Gellérthegyen, a fel- szabadulási emlékműnél. Katonai tiszteletadás mellett felvonták a magyar nemzeti lo- bogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Megemlékezés Pest megyében Tegnap délelőtt megemlékező ünnepséget rendeztek a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon is, a fegyveres erők napja alkalmából. Itt dr. Honti János rendőr vezérőrnagy, Pest megye rendőr főkapitánya a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adta át Kállai Gyula és Honti Pál rendőr alezredesnek, Rátái János, Fehér István, Győri József, dr. Kleiber Ferenc rendőr őrnagyoknak, Medgyesi Sándor és Majkó György rendőr századosnak, Vas Jenő rgndőr főhadnagynak, Németh József rendőr főtörzsőrmesternek. Az érdemérem ezüst és bronz fokozatát összesen 17-er.. a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt 5-en kapták meg. Közbiztonsági Éremmel tüntettek ki 51 hivatásos és 10 önkéntes rendőrt. Az önkéntesek közül 28-an Kiváló Társadalmi Munkáért érmet kaotak. KÖZÉLET Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton hivatalában fogadta Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettest, az NDK állami tervbizottságának elnöké:, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagját. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a fegyveres erők napja alkalmából üdvözölte Czinege Lajos hadseregtábomo- kot, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét, és a magyar néphadsereg személyi állományát. Soltész István kohó- és gépipari miniszter szombaton kormánydelegáció élén Irakba Utazott. Látogatása során megtekinti a bagdadi vásárt és több tárca képviselőjével folytat tárgyalást a magyar—iraki gazdasági kapcsolatokról.
