Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kezdeményezők: a brigádok Munkaverseny az építőiparban Többet, fegyeSmezetfebben, szervezettebben AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS tAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Ara 1,60 forint 1979. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP Módosul I irrem volt sétamenet a J^| hetvenes évek első felében sem egy-egy esztendő, ám tagadhatat­lan, kényelmesebbnek bizo­nyult a haladási környezet, mint napjainkban. A ter­melőhely elkészítette tizen­két hónapra szóló tervét, s nekilátott a teljesítésnek, olyan sorrendben, ritmus­ban, ahogyan azt a papír mutatta, kívánta. Mostaná­ban meg annak vagyunk szemtanúi, részesei, amit folyamatos módosulásnak nevezhetünk; a terv papír­jánál többet számít a tény­legesen elért eredmény. Mondhatnánk, ez a termé­szetes. Valóban ez, csak­hogy a módosulások szük­ségességének belátásához jelentős szemléleti változá­sokra, s nem kevésbé, erő­teljes nemzetközi piaci ha­tásokra alapozott út veze­tett, vezet. Hiszen nem egy­szerű elfogadni az ismétlő­dő átvállalások, átcsoporto­sítások gyakorlatát, mivel kétségtelen: ez a gyakorlat a korábbiaknál sokkal több kockázatot, bizonytalansá­got rejt, ugyanakkor ru­galmasságot, döntési bátor­ságot, a szükségletek iránti érzékenységet feltételez. Ma már az Állami Terv­bizottság által jóváhagyott hosszú távú fejlesztési kon­cepciója van a mezőgazda- sági gépgyártásnak; nem alakult ki könnyen. A som­másan hangzó tény — a hazai mezőgépgyártás nem képes mindeníaj'ta eszköz­ben állni a versenyt — az érintett területen dolgozók egy része számára egyenlő volt a megszokott, begya­korlott föladásával, új ter­mékek előállításának meg­ismerésével. A mezőgép- gyártásnak — az említett, elfogadott koncepció sze­rint — hét kiemelt termék- csoporttal kell úgy foglal­koznia, hogy azokkal állja a versenyt, teljesítse a KGST szakosodási megálla­podásokból reá háruló köte­lezettségeket, s bővítse a nem rubel elszámolású ki­vitelt is. Ehhez azonban el­engedhetetlen volt a Mező­gép Tröszt vállalatainak átszervezése, addig telje­sen ismeretlen technológiák bevezetése, s annak elfo­gadtatása: a holnapot min­denképpen a géprendszerek alkotják, éppen ezért a me­zőgépgyártás szoros együtt­működést alakítson 'ki a termelési rendszerekkel. S eregnyi módosulás ah­hoz képest, amit a tröszt vállalatai koráb­ban elterveztek, s a módo­sulások mögött emberek nagy tömege, akik — ha nem tetszik, akkor is — já­ratlan utakra kényszerül­tek. Olyannyira járatlanok­ra, hogy például a monori Mezőgép Vállalat termék- szerkezete öt esztendő alatt teljesen kicserélődött, ki­cserélődik! Nem könnyű ehhez hozzászokni, s hoz­zászoktatni magunkat, má­sokat, hiszen volt idő, ami­kor az a valaki látszott pél­daképnek, aki behunyt szemmel is tudta a dolgát; ugyanazt csinálta öt vagy tíz esztendeje. Manapság, így a zöl ds ágtermesztési géprendszerek úgynevezett második generációjának előállításánál — nagy telje­sítményű, a termés minősé­gét jobban kímélő, önjáró betakarító berendezésekről van szó — senki sem ha­gyatkozhat arra, amit be­hunyt szemmel is tud, mert ilyesmi nincsen. Van vi­szont ezernyi technikai, technológiai buktató, a leg­kisebb vigyázatlanságnál Is megnövekedő »elejt, s mindezek következtében keresetingadozás. Emberi gyengéink egyike a megszokott túlértékelése, fontossága valóságosnál na­gyobbra tartása. Még In­kább igaz ez a termelés­ben, ahol a változtatások­nak bonyolult a feltétel- rendszere, azaz az új lépés szükségességének megfogal­mazása nyugtalanságot kelt. Ez a nyugtalanság — akár idegességnek is nevezhetjük — nem okvetlen negatív előjelű. Kamatoztatható a friss célok elérése érdeké­ben a fölfokozott idegálla­pot, de ehhez az kell, hogy a módosulások kívánalmá­hoz társuljanak a feltéte­lek, azaz az érintettek egy időben ismerjék meg a mit és a hogyant, lehetőség sze­rint maguk is közreműköd­ve ennek a cselekvési pá­rosnak a megfogalmazásá­ban. V an most olyan válla­lata a trösztnek, ahol napfényes a jelen és a holnap — az új konst­rukciók sikeresek, gazdasá­gosan előállíthatok —, de olyan Is, ahol úgy érzik, le­fokozták őket. Mart „csalt” — szakosítva, nagy terme­lékenységgel, a korábbiak­kal össze nem hasonlítható hatékonysággal — alkatré­szeket készíthetnek, holott néhány hónapja, egy-két éve milyen szép gépeket szereltek össze... Ezek a berendezések azonban — így a cukorrépa-, a dohány­termesztés eszközei, azután különféle állattartási gépek — mind hátrább kerültek a nemzetközi mezőnyben, gyártóiknak hiába voltak szépek, műszaki feladatként kedvesek, a felhasználók nem így gondolkoztak, ítél­keztek. Keserves igazság egy-egy termelőhely kö­zössége számára, de csele­kedeteket meghatározó tény: a felhasználó dönt. Döntött, a behozatalból származó, korszerűbb és olcsóbb gépek mellett. Kézenfekvőnek látszik: ha a tröszt tevékenységi pályája módosul, akkor a vele kapcsolatban álló más területeken is szükség van az összehangolt változá­sokra. Erről ma még azon­ban csak kívánalomként beszélhetünk, hiszen — utalva csupán a gondokra — gépépítő elemekből, önt­vényekből, kötőelemekből tartós a hiány, s gyors vál­tozásra remény sincsen. Ma addig jutottunk, hogy egy- egy termelői szervezeten belül polgárjogot kapott a módosulások szükségessége, s az első, kezdeti eredmé­nyek is mérhetővé válnak. Ugyanakkor az ipar terüle­tek közötti kapcsolatokban — már a tervezéskor is — sok a buktató, lépések he­lyett vita vitát követ A ha­todik öitéves terv előkészítő szakaszában vagyunk, s ezért a módosulások mind­két terepének — a terme­lőhelyeken belülinek, s az iparterületek közöttinek — fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. Csak az egyik terepen lépni any- nyi, mint gondokat gondok­ra cserélni. Mészáros Ottó Ma 3. oldal A korrektség jó befektetés (Weyer Béla) 4. oldal Türelmetlen tettre készség (Kriszt György) 6. oldal Szarkák boltban — áruházban (Szente Pál) 7. oldal Nem futurológia — valóság (Virág Ferenc) 8. oldal Petőfi tölgyfája Dömsödön (Losonci Miklós) Lassan már kát hónapja, hogy napvilágot látott a SZOT és a KISZ Központi Bizottsá­gának közös felhívása, amely­ben munkaversenyre szólítot­ták föl az ország vállalatait és intézményeit, annak érdeké­ben, hogy méltó módon kö­szönthessük az MSZMP XII. kongresszusát és hazánk fel­szabadulásának 35. évforduló­ját. Az elmúlt hetekben bri­gádok százai jelentették be csatlakozásukat a magas szín­vonalú versengéshez, termé­szetesen sok közöttük a Pest megyei is. Valójában azonban nem is beszélhetünk csupán a szocialista brigádmozgalom újabb lendületéről, hiszen üzemek tucatjai jelentették be részvételüket a versenybe. Nincs számadat birtokunk­ban arról, hogy Pest megye építőipara hány lakást, hány oktatási intézményt és hány kereskedelmi létesítményt hoz idén és jövőre létre. Az álta­luk létesített termelési érté­kekről sincs összesített ada­tunk. Az azonban bizonyos, hogy » felajánlásokkal és válla­lásokkal hozzájárulnak a megye gazdaságos és az országos energiaköltségek csökkentéséhez. Az a tény, hogy az egyes vállalatok, az egyes kollektí­vák erejükhöz mérten egészí­tették ki év eleji elképzelései­ket, külön is emeli értéküket. Mert ezúttal is érvényes az a mondás, hogy sok kicsi, sokra megy. A váci Dunai Cement- és Mészmű aigyagbányájárnak egyik brigádja például a szá­mítottnál 15 ezer tonnával JB ••• r* r W " P ' 'm * A /ovo ev eloktísztfesc Élénk munka a határban Alig néhány hét pihenőt en­gedélyezett a természet a me­zőgazdaságnak. Még fel 6em ocsúdtak a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok a ka­lászosok betakarításának nagy munkájából, máris a földeken szorgoskodnak a nagy teljesítményű erőgépek, nyergükben a fáradhatatlan, a mindennapi élelmünket védő emberrel. A megye valamennyi gazda­ságában zajlik a nagyüzem. Az időjárás megpróbáltatásai miatt különösen fontossá lett, hogy milyen eredménnyel ta­karítják be a takarmányozás­ban nélkülözhetetlen siló­vagy szemes kukoricát, miként készítik elő a magágyat, a jö­vő évi termést helyesen ala­pozzák-e meg. Az érdi Bentavölgye Terme­lőszövetkezetben Wéber Tibor főagronómus hirtelenjében azt sem tudja, sok-sok tenniva­lójuk közül melyikről szóljon elsőként. A legfontosabb, hogy 220 hektárról betakarították a siló­kukoricát, ami négyszáz vagon gazdag takarmányt jelent majd a gazdaság állatainak. E héten kezdték meg a szemes kukorica „törését”. öt nagy teljesítményű, E—512- es kombájn és öt pótkocsis IFA teherautó szállítja a szemet a tárnoki és a herceghalmi szárí­tókba. Naponta mintegy 20—25 vagon nyers kukorica utazik a Sasad Termelőszövetkezetbe és a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daságba bérszárításra. Megkezdték az előkészülete­ket a mintegy 400 hektárnyi búza magágyának előkészítésé­re. 350 hektáron már a mű­trágyázás zömét is elvégezték. Teljes lendülettel folyik a munka a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben is. Sári Géza főagronómus el­mondta. hogy az 1090 hektár szemes kukoricából eddig 240 hektárról takarították be a termést. Nem a legkedvezőb­bek a terméskilátások, mert a július közepén hullott jég bi­zony alaposan áthúzta a gaz­daság számításait, reményeit. A több millió forintos kiesést most még jobb, még szervezet­tebb munkával igyekeznek pótolni. Két műszakban dolgoznak a talaj előkészítő gépek, a terve­zett százhektárnyi rozsból 70 hektáron már földben van a mag. A virágjairól híres Rozma­ring Tsz-ben most a gyümöl­csé, pontosabban a körtéé a főszerep. Dr. Poznik György, a titkárság vezetője arról tájé­koztatott, hogy a kedvelt Ale­xander körte legtöbbje a fő­városi piacokra kerül, s a 15—20 hektáros gyümölcsösben bőven akad tennivaló. Az őszi vetésre alaposan felkészült a gazdaság. A jó termés megalapozásához szükséges vetőmag, műtrágya hiánytalanul rendelkezésükre áll, s felkészültek a gépek so- ronkívüli javítására is, ha a szükség úgy hozza. G. M. segíti a gyár ^többlettermelé­sét, az Őrlőüzem pedig terven felül gyártja le a szükséges nyerslisztet. A solymári tégla­gyár dolgozói terven felül fél­millió téglát tudnak gyárta­ni, míg az őrbottyániak öt­millióval több téglát adnak a lakosságnak, mint számí­tották. Náluk külön hangsú­lyozandó, hog£ a többlethez nem növekszik arányosan a termelési költség, hanem to­vábbi négy százalékkal csök­kentik. Említésre méltó a gödöllői Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat mun­kásgárdájának a felajánlása is: többek között két kommu­nista műszakot dolgoznak. Kö­zülük az egyiken szeptember 22-én már túl is jutottak. De az sem lehat közömbös, hogy szervezettebbé teszik a munkát, rövidítik az idő­kieséseket, korszerűbb megoldásokat alkalmaznak az építkezéseiken. Csak így érhetik el, hogy 16 százalékkal nő a termelé­kenység, s a vállalat igen­igen feszített terve teljesül­het. Nem húzódtak csöndben meg a ceglédiek sem, a Dél- Pest megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat elsők között csatlakozott az országos fel­híváshoz. Ez azért is hasznos, mert rengeteg a dolguk, töb­bek között száz lakás átadá­sa jövő év végéig, iskola Ör­kényben és Szentlőrinokátán, bölcsőde Cegléden és Nagy­kőrösön. A munkaverseny új lendülete jelentős * segítséget nyújt a vállalat vezetésének — feladataik elvégzéséhez. Csatasorba álltak a Pest megyei Villanyszerelőipari Vállalat dolgozói is, ők év ele­jén 76 millió forint értékű munka végzését tervezték. En­nek érdekében azonban nö­velniük kell a hatékonyságot, javítani a munkaidő kihasz­nálását. A termelékenység há­romszázalékos emelését érzik megvalósíthatónak, többek között ezt ajánlották föl. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádve­zetői egyebekre is gondoltait. Például arra, hogy megszerve­zik a társadalmi tulajdon fo­kozott védelmét. Jelentős idei és jövő évi lakásépítési tervük, azon­ban a fő hangsúlyt a mi­nőségre fektetik. Jelzi ezt az a vállalásuk, hogy ia tavalyihoz képest idén 20 Százalékkal csökkentik a mi­nőségi reklamációkat, a mennyiségi hiányokat pedig 30 százalékkal. A BVM szent­endrei gyárának szocialista közösségei sem akartaik kima­radni a munkaversenyből. ők is legfőbb dolguknak a veszteségiidők csökkentését, az élőmunka hatékonyabb ki­használását tartják. Csak nagy-nagy figyelemmel való­síthatják meg elképzelésüket: a termelékenység további há­romszázalékos növelését. Az egész ország szempontjából nagy jelentőségű az a vállalá­suk, hogy határidő előtt le­gyártják a paksi atomerőmű­höz szükséges betonelemeket, viszont azzial, hogy 100 ezerrel több födém testet készítenek a tervezettnél, a lakosság csalá- diház-építéséhez nyújtanak segédkezet. Külön is szóra lenne még érdemes az a sok millió fo­rintban mérhető vállalás is, amelyek a fokozott anyag- és energiatakarékosság jegyé­ben születtek. Értékeléskor majd ezekre is megfelelő hangsúly juthat D. Gy. Ünnepségek a fegyveres erők napján Csaknem 500 hektáron vetik a búzát Kerepestarcsa határában, a Szilasmenti Termelőszövetkezet 1-es számú kerületében Barcza Zsolt felvétele A fegyveres erők napja al­kalmából szombaton koszorú­zás! ünnepség volt a Hősök te­rén, a magyar hősök emlék­művénél. A Himnusz elhang­zása után a Magyar Népköz- társaság fegyveres erői és a fegyveres testületek nevében Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminisz­ter és Papp Árpád, a Munkás­őrség országos parancsnoka helyezte el a hála és a megem­lékezés koszorúját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Orszá­gos Béketanács főtitkára és Horváth Győző, a HNF OT osztályvezetője koszorúzott. A KISZ Központi Bizottságának koszorúját Varga László, a KISZ KB titkára és Szegecz- kiné Fehér Éva, a KISZ KB tagja helyezte el. Megkoszorúzták az emlék­művet a Budapesten akkredi­tált katonai és légügyi atta­sék, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, a Magyar Partizánszövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség képvi­selői is. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival, a csapat­zászlós katonai díszegység díszmenetével ért véget. A koszorüzási ünnepséget követően Czinege Lajos foga­dást adott a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. A fogadáson megjelent Korom Mihály, a MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbán- di János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Benkei András, Papp Árpád, valamint politi­kai, társadalmi életünk több más vezető személyisége. Zász lófefvonás a Gellérthegyen A fegyveres erők napja al­kalmából zászlófelvonási ün­nepséget rendeztek szombaton reggel a Gellérthegyen, a fel- szabadulási emlékműnél. Kato­nai tiszteletadás mellett fel­vonták a magyar nemzeti lo- bogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját. Megemlékezés Pest megyében Tegnap délelőtt megemlé­kező ünnepséget rendeztek a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányságon is, a fegyveres erők napja alkalmából. Itt dr. Honti János rendőr vezérőrnagy, Pest megye rendőr főkapitá­nya a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát ad­ta át Kállai Gyula és Honti Pál rendőr alezredesnek, Rá­tái János, Fehér István, Győri József, dr. Kleiber Ferenc rendőr őrnagyoknak, Medgyesi Sándor és Majkó György rend­őr századosnak, Vas Jenő rgndőr főhadnagynak, Németh József rendőr főtörzsőrmester­nek. Az érdemérem ezüst és bronz fokozatát összesen 17-er.. a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt 5-en kapták meg. Közbiztonsági Éremmel tün­tettek ki 51 hivatásos és 10 önkéntes rendőrt. Az önkénte­sek közül 28-an Kiváló Társa­dalmi Munkáért érmet kaotak. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja szombaton hivatalában fogadta Gerhard Schürer miniszterel­nök-helyettest, az NDK álla­mi tervbizottságának elnöké:, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának póttagját. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere a fegyveres erők nap­ja alkalmából üdvözölte Czi­nege Lajos hadseregtábomo- kot, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét, és a magyar néphadsereg személyi állományát. Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter szombaton kor­mánydelegáció élén Irakba Utazott. Látogatása során meg­tekinti a bagdadi vásárt és több tárca képviselőjével foly­tat tárgyalást a magyar—iraki gazdasági kapcsolatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents