Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
1979. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken jilést tartott, s altábornagy! és vezérőrnagy! kinevezésekről döntött Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Tanácskozás Cegléden Együtt a művelődésért A Ceglédi ősz eseménysorozata keretében tegnap közművelődési tanácskozást tartottak Cegléden a Zeneiskolában. A megye népművelői, a vállalatok gazdasági és tömegszervezeti vezetői, közművelődési teendőkkel megbízott munkatársai tárgyaltak a művelődési otthonok közös fenntartásának tartalmi és gazdasági kérdéseiről. > Szabó Alfréd, a ceglédi városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Albertiul Béla, a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának főmunkatársa tartott előadást. Az előadó szavaiból kitűnt, hogy a vállalatok és a művelődési intézmények közötti sokoldalú együttműködés annak a szükségszerűségnek a felismerése, amely szerint a kultúra, a szellemi gyarapodás a termelés növelésének szolgálatába állítható. Ott cselekednek helyesen a gazdasági vezetők, ahol a gazdasági fejlesztést szellemi beruházással készítik elő. Vágó lmréné, a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának főelőadója az országos és a Pest megyei tapasztalatokról beszélt, kiemelve megyénk élenjáró részvételét a művelődési intézmények közös fenntartásában. Egy 1977-es adat szerint 87 művelődési ház és könyvtár volt közös fenntartásában azJisszßs intézmény több mint fele. Az előadásokat korreferátumok követték. Jakab Béla, a ceglédi járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője arról beszélt, hogy a járás valamennyi községében 1976-ban meghonosodott ez az együttműködési forma. A termelőszövetkezetek és az áfészek azóta is jó partnerek. Az intézmények működési kiadásaiknak egyharmadát ebből a forrásból, egyharmadát állami támogatásból, a többit saját bevételből fedezik. Ennek a kölcsönös kötelezettségvállalásnak köszönhető, hogy beindulhatott a Jót s jól! kulturális mozgalom a szocialista brigádok körében, amely segítséget ad ezeknek a kollektíváknak kulturális vállalásai teljesítéséhez. Lür István, a ceglédi Kossuth MűVélődési Központ igazgatója elmondotta, hogy 30 vállalattal kötöttek együttműködési szerződést A programokat az üzemek igényei szerint állították össze és általában a munkahelyeken bonyolítják le. Ennek köszönhető a magas részvételi arány és a nagyobb hatékonyság. Ádori Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében működő szakszervezeti bizottság titkára arról szólt hogy a munkásmű- velódés elmélyítésében nagy szerepe van a művelődési központban kötött megállapodásnak. Havonta 2—3 rendezvénynek ad helyt a gyáregység. Az embereket leginkább érdeklő témákkal foglalkoznak. T. T. Felmentés, választás Tegnap ülésit tartott az MSZMP Szentendrei Járási Bizottsága. Az ülésen Komáromi Jánosnak, az MSZMP Pest megyed Bizottsága párt- és tömegszervezeti oszitálya vezetőjének előterjesztése alapján Németh Lajosnét — érdemei elismerése mellett — felmentették a járási pártbizottság titkárának funkciójából, mivel a Pest megyei Tanács kinevezte a Szentendrei Járási Hivatal elnökévé. A testület Bugár Nándort — aki korábban a járási pártbizottság piropaganda- és művelődésügyi reszortvezetője volt — megválasztotta a pártbizottság titkárává. importcikkek Életszínvonal-politikánk fontos részeként a lakosság ellátásában nagy szerep jut a fogy asztásicikk-impo rínak. Fontosságát bizonyítja, hogy a fogyasztók a kereskedelemben elköltött minden 5. forintjukért külföldről származó terméket vásárolnak. A népgazdaság minden ágazatára érvényes takarékossági követelmény természetesen a kereskedelemre is vonatkozik, de ez nem jelenti az importról való lemondást, hiszen az a lakosság alapvető érdekeit szolgálja, elsősorban hiányt pótol. Az idei tervek szerint — lehetőségeinket figyelembe véve — 55—57 milliárd forint értékű importáru került, illetve kerül az üzletekbe, amelyek — a Szovjetuniótól Brazíliáig, az NDK-tól Indiáig, Portugáliától Japánig — több mint 50 ország közszükségleti cikkeit kínálják. Cüdüllő: gyermekév — múzeumi hónap Vankóné Dudás Juli tárlata Tegnap délután nagy közönség előtt nyílt meg a Városi Helytörténeti Gyűjteményben „A gyermek világa, Vankóné Dudás Juli művei tükrében” című kiállítás. A megnyitó beszédet Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára mondott. Megjelent a rendezvényen Plutzer Miklós, a gödöllői városi párt- bizottság első titkára és BeneBarinkat Oszkárné beszéde Barinkai OSzJcámé elöljáróban köszöntötte a megye különböző részéből megjelent közönséget, az alkotót, az idén 19. alkalommal megrendezett múzeumi hónap Pest megyei kiállítóit, nézőit és utalt arra, hogy az idei rendezvény- sorozaton 24 új tárlat, 65 előadás várja az érdeklődőket, majd így folytatta: — Öröm számunkra, hogy múzeumaink — melyek évtizedeken keresztül csak kulturális értékek őrzését tartották feladatuknak — az utóbbi . években egyre jelentősebb a közművelődési tevékenysége. Erősítik a kapcsolatot a megyében élő és alkotó több mint 150 művész és a lakosság között. Ezután Barinkai Oszkárné Galgamácsa népi hagyományait, Dudás Juli művészetének jelentőségét hangsúlyozta, összekötve ezt a nemzetközi gyermekév keretében végzett össztársadalmi tevékenységgel. Kiemelte: a gyermekekért kibontakozó nagyarányú társadalmi összefogás, az óvodák, iskolák építése, bővítése, játszóterek és parkok létesítése, a sokszínű pályázatok mind szerény és hivalkodás nélküli jelképei annak, hogy társadalmunkban megteremtjük gyermekeink egészséges fejlődésének, a harmonikus felnőtté válásnak a feltételeit. Ezután a megyei pártbizottság titkára áttért Vankóné Dudás Juli műveinek méltatására. — Dudás Juli az a népi művész — mondotta —, aki belső izzással tudja a formailag különböző, de gyökereiben mégis összefonódó, hagyományokat megörökíteni. Egyben nagyszerű mester és pedagógus is. Nemcsak jól fest, szépen hímez, énekel, csoportot szervez, hanem szűkebb világa emlékeinek is hű krónikása. Munkájának középpontjában a fiatal generáció nevelése, formálása, a gyermek áll. A Gal- ga. völgye nápéből-földjéből feltört művészete termékenyen árad vissza népben, az anyaföldbe — amelyből született. Népi művészetének varázsa nemcsak egyszerűségében, szépségében, hanem közösség- formáló erejében rejlik. Tisztelettel és megbecsüléssel tekintünk arra a nem könnyű munkára, hogy immár negyven éve együttest alakított falujában, százakat nevelt, tanított azokra a népi játékokra, táncokra, dalokra, szokásokra, amelyekből a régi falu legbensőbb élete, viselete, gondolkodásmódja tárul fel előttünk. Megemlítette Barinkai Osz- kámé azt is, hogy a gödöllői helytörténeti gyűjtemény, amely kétéves múltra tekint vissza, idővel múzeumi rangra emelkedhet. Most jó szolgálatot vállalt azzal, hogy bemutatja Vankóné Dudás Juli legújabb munkáit — a kerepes tárcsái kórház nagyméretű faliképéit, készülő újabb lemezének rajzait és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága által kiadott új könyvét „A mi házunk tája” címmel. Ebben Van-kóné Dudás Juli képekben adja közre gyermekkorának festészetben feléledt gyermekjátékait, rigmusait, mondókéit. Befejezésül a szónok azt kérte Galgamácsa híres alkotójától — aki 1947 óta számtalan művét mutatta be hazánkban, testvérmegyénkben, Suhlban és Amerikában —, hogy munkáját továbbra is jellemezze az optimizmus, a szeretet, az életöröm, az áradó mesélő kedv. Barinkai Oszkárné megnyitó szavai után Ikvainé Sándor Ildikó néprajzkutató, a szentendrei Ferenczy Múzeum osztályvezetője tartott elemző tárlatvezetést, melyet az udvaron Vankóné Dudás Juli galgamácsai gyermekcsoportjának táncos, zenés műsora követett. A megyei tanács ülése Ä környezet: értékes tulajdonunk Lapunk első oldalán röviden hírt adunk róla: a Pest megyei Tanács pénteki ülésén jelentést hallgatott és vitatott meg a környezetvédelem helyzetéről és feladatairól. A tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyag, a szóbeli kiegészítés, s nem kevésbé a hozzászólások egyaránt, azt, mutatták, egyre nagyobb azok 'tábora, akik fölismerik a környezet óvásának jelentőségét, s cselekvőén hajlandók részt venni a feladatok végrehajtásában. Sajátos jellemzők Pest megyében a környezetvédelem azért kap az átlagosnál nagyobb fontosságot, mert a megyének — amint az az ülésen elhangzott — a földrajzi, a közigazgatási szerepköre sokféle sajátos jegy viselője. Így, egyebek között utalni kell arra, hogy az országosnál egyharmaddal nagyobb a népsűrűség; a fővárosban és az agglomerációs övezetben koncentrálódott lakosság, ipari és más termelés erőteljes befolyással van a környezeti tényezők alakulására, Ennek ismeretében már reálisan értékelhető mindaz, ami a víz, a levegő, a termőföld, a természet- és tájvédelem óvása érdekében történik, illetve az is, ami e környezeti tényezőket rontja, károsítja. Amint a felszólalók egyike megfogalmazta, o környezet- védelem valójában az összhang, az egyensúly örökös keresése, hiszen — gyakran találkozni a téves felfogással —• nem óvhatjuk úgy mindazt, ami körülfog bennünket, hogy közben szinte lehetetlenné tesszük a termelést, a közlekedést, az építést. Tagadhatatlan például, hogy a vizek legnagyobb szennyezői mi magunk, ám az is igaz: a legutóbbi években hatásos erőfeszítéseket tettünk a vízminőség javítása, a vízkészletekkel való helyes gazdálkodás érdekében. A megye felszíni vizeinek nagy része közepesen szennyezett, de a főváros alatti Duna-szakasz ún. -alap- szennyeződése jóval magasabb, mint a főváros feletti szakaszé. A korábbiakhoz képest meggyorsult a települések közüzemi vízellátásának fejlesztése, s napjainkban 95 í. községben szállítja ülésen elhangzott egyetlen adat: a megyei ipari üzemeinek szennyvízkibocsátása napi 80 ezer köbméter! A szennyvízbírságok összege tavaly 38 millió forint volt. de — s erre is kellő figyelem jutott a téma tárgyalásakor — maga a birság ne nyugtasson meg senkit, hiszen ettől még fönnmarad a környezet szennyeződése. Közepesen szennyezett légterű megye — így hangzik az országos adatok alapján kialakítható minősítés, s ha a víz lételeme mindennapjainknak, akkor a levegő még inkább az. A bírságok összege itt is emelkedő — 1977-ben 3,9 millió, 1978-ban 5,5 millió forint volt —, s a megye területén a levegőt szennyező egységek száma 182, közülük ún. nagy légszennyező 28. Fokozódik a közlekedés légszennyező hatása, ami elsősorban a lakott helyeken átvezető főútvonalakra érvényes. Sokféle részkérdésről szó esett a megyei tanács ülésén, de kétségtelen: a nagyobb visszhangot keltő témák egyike a köztisztaság, a településeken keletkező szemét, hulladék összegyűjtéséhek, kezelésének, elhelyezésének dolga volt. Talán azért, mert — az egyik felszólaló tréfás megfogalmazásával élve — nemcsak a szemünket, hanem az orrunkat is bántja. S ez így igaz, hiszen — egyetlen, de sokatmondó esetet kiragadva — a tavalyi köztisztasági akció alkalmával nem kevesebb, min' 30 ezer köbméter illegálisai, lerakott szemét elszállításáról, fölszámolásáról kellett gondoskodni! Tervszerű fejlesztés Szónoki kérdés: ki hordja a szemetet, a hulladékot ezekre a helyekre? Tisztelet a kivételnek, de szinte mindenki, a lakosság köréből éppúgy, mint az intézmények, a gazdálkodó szervek sorából. Éppen ezért jogosan hangzott el olyan vélemény a téma tárgyalásakor, hogy az eddigieknél hatásosabban kell vegyíteni a hatósági munkát és a társadalmi összefogást, hiszen csalás így akadályozható meg újabb illegális szemétlerakóhelyek keletkezése, a környezet súlyos szennyezése. Amire most már jó alapot ad. hogy megvalósítás alatt áll a megye köztisztasági koncepcióterve, s ennek keretén belül körzetesített formában négy városgazdálkodási vállalat és tizenöt költségvetési üzem a feladat gazdája. A lényegi változásokhoz idő és pénz kell — ez sem felejtődött el a testületi ülésen, hiszen meglehetősen költséges beruházásokra van szükség akkor, ha megnyugtatóan kívánják megoldani a gyűjtést, a szállítást, kezelést, elhelyezést. Amire egyetlen tényt emiítve, illusztrációként: csupán az idén a helyi tanácsok 21 millió forint támogatást kaptak a -köztisztasági körzetesítási feladatok megszervezéséhez. Az ilyen és hasonló erőfeszítések eredménye, hogy míg 1976-ban a megyében a lakások 24 százaléka kapcsolódott be a szervezett szemétgyűjtésbe, addig 1980-ra ez az arány 39 százalék lesz, vezeték a vizet — ez a megyében levő települések 54 százaléka, s itt él a teljes lakosság 63 százaléka —, ám az ellátottság szintje még mindig alacsonyabb az országos átlagnál. Tetézi a gondokat, hogy vannak települések, ahol a közku- tak vizében magas a nitrát-, a vas-, a mangántartalom, az oldott metángáz. Sajnálatos, hogy tizennégy településen egyetlen olyan kút sincsen, amelynek vize a csecsemők számára megengedett nitrát- határérték ^latt maradna, örvendetes viszont: a szóban forgó helységek vízgondjainak megoldására gyorsított ötödik ötéves tervben nyolc, a hatodik ötéves terv időszakában pedig 'további hat hely egészséges ivóvízhez jut. Ami az egyik oldalon öröm, a másikon gondok forrásává lehet, s így igaz ez a Vezetékes vízellátás terjedése ügyében is, A megyében a városok és községek mindössze 13 százaléka — 24 település — működtet tisztító telepeket, csatornákat. A gondok, a veszélyek nagyságáról képet ad az s az elszállított szemét meny- nyisége jövőre már 411 ezer köbmétert tesz ki. Örömmel, vegyes meglepetéssel hallották a tanácskozás résztvevői azt, a csupán szakemberek által ismert adatot, hogy a megyében ötven védett természeti objektum található, s természetvédelem alatt áll a megye területének hét százaléka, majdnem ötvenezer hektár. Hosszú ideig tartó és céltudatos — de gyakran: sokféle nehézséggel tarkított — munka eredménye ez a helyzet. A Kiskunsági Nemzett Parl$, az ácsai, a pilisi, a börzsönyi és a budai tájvédelmi körzet, a hat természetvédelmi terület pótolhatatlan, mert megújíthatatlan értéket képviselnek, azaz óvásuknak, gondozásuknak is ehhez kell igazodnia. Kapcsolódnak hozzájuk az ún. megyei jelentőségű természetvédelmi területek — számuk harminckilenc —, azaz van mire vigyázni, ahogy azt a szót kérők egyike summázta. S ezt azért sem fölösleges hangsúlyozni, mert a szóban forgó területek java szabadon látogatható, nincs elzárva a közönség elől, ám éppen emiatt nem könnyű a meglevő állapotok zavartalan fönntartása, S nem könnyű ezt elérni — a tájvédelem keretén belül — az üdülőterületeken sem, ahol elsősorban a növényzet, a fák megóvását, pótlását, a környezet károsításának korlátozását kell elsődleges feladatként kezelni. Társadalmi összefogás Barinkai Oszkárné megnyitja a kiállítást, melette, balról jobbra: Plutzer Miklós, Benedek János, I. Sándor Ildikó néprajzos, a szentendrei Ferenczy Múzeum osztályvezetője, Vankóné Dudás Juli, dr. Keresztes Miklós, a Gödöllői Egyesített Egészségügyi Intézmény igazgatója, és dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője. Barcza Zsolt (elvétele Ha az előbbi bekezdésben szereplőket az öröm kifejezéssel véltük jellemezhetőnek, akkor most a meghökkentést kell leírnunk, így hallgatták ugyanis a megyei vezető testület tagjai a termőföld folyamatos csökkenéséről tanúskodó adatokat. Annak ellenére történik ez, hogy a földvédelemről szóló törvény végrehajtásában jelentősek a megyei eredmények, de — mint elhangzott -*- nem hagyható figyelmen kívül: jelentős országos építkezések, utak például, a megye termőföldjeiből csípnek le egy-egy darabot, s ez a földrajzi helyzet következménye. Mégis, elgondolkoztató tény: 1977-ben 3660, 1978-ban pedig 1630 hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület a megyében. Jól mutatja az érdeklődést, a társadalmi közfigyelem növekedését, hogy a nagyon sokrétű téma egyetlen részterepe sem maradt érintetlen, így egyebek között több észrevétel hangzott el a települési környezetről, s annak védelméről, s ezzel összefüggésben a fejlesztési, területrendezési tervek fontosságáról, a zöldterületek növelésének szükségességéről, a mind fokozottabb terheket okozó zajártalom korlátozásának sürgető feladatáról. Ami biztató: minden felszólaló — de az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés úgyszintén — hangsúlyossá tette a társadalmi összefogás jelentőségét. Példákat is említettek, sikerrel dolgozó helyi környezet- és természetvédelmi bizottságokról — így Gödöllőn, Dunavarsányban, Üröm-Pilisborosjenőn —, s arról szintén, miként kapcsolódnak be ebbe a munkába a különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak aktivistái. Semmi túlzás nincs abban a megfogalmazásban, ami szerint környezetünk nagy értékű tulajdonunk, hiszen valóban az. a nemzeti vagyonnak olyan része, ami érték is, anyagi értelemben, s ami számunkra fölbecsülhetetlenül nélkülözhetetlen. Munkánk, pihenésünk, azaz mindennapi tevékenységünk bármely mozzanatának van környezete, s hogy milyen ez a környezet, az — bár etső hallásra esetleg eléggé szokatlanul hangzik — fontos eleme az életkörülményeknek, az életszínvonalnak. Ez a fölismerés tükröződik abban a határozatban, amelyet a Pest megyei Tanács tegnapi ülésén fogadott el, s amely egyebek mellett megállapítja, hogy 1981 végéig ki kell dolgozni a megye hosszú távú környezetvédelmi programját, s a hatodik ötéves terv összeállításakor megfelelő egyensúly legyen a fejlesztési tervek gazdaságossága és a környezet védelme között. M. O. dek János, a városi tanács elnöke, dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője. Van- kóné Dudás Juli galgamácsai gyermekcsoportját is elhozta erre az ünnepre, mely nemcsak a nemzetközi gyermekév egyik rangos hazai eseménye volt, hanem egyben a múzeumi hónap Pest megyei megnyitása is.
