Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

1979. SZEPTEMBER 28„ PÉNTEK

KMman

3

Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka

Papp Lajos:

Széles társadalmi bázis

(Folytatás az 1. oldalról)

Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is nyugtázta: a népi ellenőrzés széles társadalmi bázisa állami, gazdasági és társadalmi életünknek, vizsgálatai jól szolgálják a társadalmi érdekek védelmét.

— A népi ellenőrzés a társadalmi, a gazdasági élet széles területeit átfogó, az adott időszak követelményeihez mind jobban igazodó vizsgálataival, a lakosságtól érkező jelzések hasznosításával jól segítette az állami irányítást, a gazdasági vezetést, a központi elhatározások megvalósítását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a bizottságok és a vizsgálatokban részt vevő társadalmi ellenőrök azért szereznek naponta megújuló tekintélyt, megbecsülést maguknak a közvélemény előtt, mert vizsgálataik közérdekűek, tárgyilagosak, részrehajlástól mentesek.

— A népi ellenőrzés fontos feladatának tartja a kormányzati munka segítését. Bizonyítja ezt, hogy növekedett a kormányzati programok megvalósítását szolgáló, i fejlődésünk legfontosabb időszerű kérdéseire összpontosító, több ágazatra kiterjedő, átfogó ellenőrzéseinek száma. A KNEB az elmúlt másfél évben több mint

tíz ilyen jellegű, főképpen a gazdasági élet, a termelés és az ellátás lényeges problémáit érintő jelentést terjesztett a Minisztertanács elé.

— Érezhetők annak előnyei is, hogy a kormány a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságaira bízta területük állami ellenőrzésének koordinálását a népi ellenőrzési bizottságokkal. Az összehangolással a különböző szervek által tervbe vett ellenőrzésekből az idén több mint 1100 felesleges vizsgálatot törölhettek.

— A kezdeti eredmények elismerése mellett helyén való az a megállapítás, hogy az ellenőrzés központi és területi koordinációja nem tekinthető kielégítőnek, még nem alakult ki megfelelő mechanizmusa. Nem mondhatjuk, hogy természetessé, gyakorlattá vált a tervszerűbb, fegyelmezettebb együttgondolkodás, a közös cselekvés az ellenőrzések tervezésében és végrehajtásában. A központi szervek nagy része késve, az időpont és a vizsgálandó szervek megjelölése nélkül közli a fővárosi, a megyei tanácsokkal azokat a témákat, amelyeket ellenőrizni kívánnak. Ez nehezíti a megfelelő terv összeállítását.

— A népi ellenőrzés több elemzése is igazolja a komplex, összehangolt vizsgálatok hasznosságát. Ezért a termelés, a gazdálkodás, vagy az ellátás különböző részkérdéseinek vizsgálata mellett kívánatos növelni az egész folyamatot teljes összefüggésében elemző ellenőrzések számát.

népfrontbizottsági ülésekig — mintegy 10 ezer dolgozó előtt ismertették az utóbbi NEB- vizsgálatok tapasztalatait. S a hevesi szénbányákban vannak olyan szocialista brigádok, amelyeknek vállalásai között a népi ellenőrök munkájának segítése is szerepel.

— Különböző javaslataival nekem személy szerint is sokat segített igazgatói munkámban a népi ellenőrzés — mondta a képviselő. — Az elmúlt években a bélapátfalvi cementgyár beruházásánál több vizsgálatot folytattak, például a teljesítmény-követelmények hatásáról, a mun- káslakás-építkezésekről, az üzem- és munkaszervezés fejlesztéséről. Tapasztalataik, javaslataik ismeretében köny- nyebb volt újabb intézkedéseket foganatosítani.

Tóth Géza (Szabolcs-Szat- már m. 14. vk.), a SzakszerveHozzászólások a népi ellenőrzés vitájában

Varga Gyula (Zala m. 1. vk.), az MSZMP megyei bizottságának első titkára, az országgyűlés tprv- és költségvetési bizottságának véleményét tolmácsolva, bírálóan jegyezte meg: a jelzések alapján tett intézkedések végrehajtása nem mindig következetes, esetenként formális, sőt egyes területeken el is marad. A terv- és költségvetési bizottság ezért is támogatja határozottan a Népi Ellenőrzési Bizottságnak azt a törekvését, hogy vizsgálataikat követő javaslataik megvalósulásának sorsát utó- vizsgálatokkal is rendszeresen ellenőrizzék.

Rujsz Lászlóné (Vas m. 1. vk.), a Sabaria Cipőgyár személyzeti osztályvezetője hangoztatta: fontos, hogy a népi ellenőrzési bizottságok munkastílusában is azok a jegyek erősödjenek, amelyek a megelőzést tekintik kiemelt feladatnak. A társadalomnak

nem áldozatokra és vétkesekre van szüksége, hanem felvilágosult, tapasztalatokban gazdag közösségekre.

Fábián Márton (Szolnok m.. 8. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke a népi ellenőrzés átfogó vizsgálatainak fontosságát hangoztatta. Mint mondta: az elmúlt időszakban kimaradtak a vizsgálatokból a szakfelügyeleti hatáskörrel rendelkező intézmények, például a kutatóinézetek, a minőségvizsgáló intézetek, a szakfelügyelőségek. Pedig e szervek, intézmények munkájának nagy hatása van a népgazdaság különböző ágazataira.

Sass Kálmán (Heves megye, 4. vk.). A Magyar Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárának igazgatója is kiemelte: a népi ellenőrzés azért végezhet jó munkát, mert széles körű társadalmi bázisra támaszkodik, számít az állampolgárok aktív közreműködésére. A feltárt hibák megszüntetésére általában megfelelő intézkedések történnek, De előfordulnak még látszat- intézkedések, magyarázkodások is, különösen akkor, ha valakinek a személyes felelősségét állapítják meg a népi ellenőrök. Heves megyében szélesítik az utóvizsgálatok körét, s az utóbbi időben ezekről i is beszámoltatnak, jelentést kérnek a testületi üléseken. Egyértelmű megállapítás: az ellenőrzésrfek ez a következetessége elősegíti, hatékonyabbá teszi a feltárt hiányosságok megszüntetését.

A népi ellenőrzés társadalmi bázisának további szélesítéséhez számtalan lehetőséget ad a nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása a vizsgálatok eredményeiről. Elmondta a képviselő, hogy Heves megyében összesen 137 különféle rendezvényen — termelési tanácskozástól a

Szünetben benépesül a Parlament folyosója

zetek megyei Tanácsának titkára hangsúlyozta: a jövőben még alaposabban kell előkészíteni a vizsgálatokat, még jobban fel kell készülni egy- egy terület értékelésére. Mégpedig úgy, hogy az előzetes ismeretek, tájékozottság birtokában minél alaposabbak, reálisabbak lehessenek az elemzések.

Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m. 14. vk.), a hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskola tangazdaságának sertésgondozója rámutatott: a népi ellenőri tevékenység tágítja az emberek látókörét, segít nekik abban, hogy az egyes helyzeteket, jelenségeket és az ezekből adódó feszültségeket nagyobb összefüggésben is lássák. Ezért is célszerű lenne, ha a népi ellenőröket már k tervezési és a fontossági sorrend kialakításánál bevonnák a döntés előkészítésébe.

Angyal János (Bács-Kiskun

m., 7. vk.) gimnáziumi igazgató a többi között fontosnak tartotta, hogy a vizsgálatok tapasztalatai alapján mindenütt rámutassanak a munka javításának feltételeire, lehetőségeire is, s a tapasztalatokat, a javaslatokat mind szélesebb körben ismertessék meg,

Kasó József (Baranya m., 12. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója rámutatott: erősíteni lehetne a népi ellenőrzés és az országgyűlés állandó bizottságainak együttműködését, hiszen a népi ellenőrök országos vizsgálatai sok fontos adatot, információt adnak a legkülönfélébb területekről, esetenként a törvények érvényesüléséről.

Ezt követően Szakai! József államtitkár, a KNEB elnöke emelkedett szólásra.

A KNEB elnökének válaszbeszéde

Az elhangzott javaslatok kapcsán kiemelte: indokolt a következetesség, a határozottabb fejlődés igénye. A jövőben még jobban kívánunk élni azokkal a jogosítványokkal, lehetőségekkel, amelyekkel már ma is rendelkezik a népi ellenőrzés. Indokoltan tették szóvá azt is, hogy legyen kevesebb központi vizsgálat, több lehetőséget biztosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Természetesen nem feltétlenül szükséges, hogy a helyi vizsgálatok száma annyival növekedjék, amennyivel csökken a központi. Alapvetően ugyanis arra törekszünk — hangoztatta

az államtitkár —, hogy kevesebb ellenőrzésünket jobban, alaposabban végezzük, s időnk, lehetőségünk, energiánk mintegy 50 százalékát a korábbi nagy jelentőségű kérdések vizsgálatának utóellenőrzésére fordítsuk. Arra, hogy addig ne lépjünk túl egy-egy vizsgálati tapasztalat hasznosításán,

amíg az érintett területen érdemi változás nincs.

Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzé* munkájáról Szóló beszámolóját és a hozzászólásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezután Interpellációk következtek.

Interpellációk és válaszok

Hasznában rejlik értéke

A TELJES KÖRŰ társadalombiztosítás szocialista rendszerünk eredménye, csakúgy, mint az országgyűlés őszi ülésszakának második napirendjén szereplő népi ellenőrzés, mely szocialista hatalmunk vívmánya. Az elmúlt huszonkét esztendőben bebizonyosodott, hogy jelentős és hasznos vívmány.

Az ellenőrzés annyit ér, amennyi hasznosul belőle — emelte ki felszólalásában Papp Lajos államtitkár is, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. A tegnapi vitában részt vevő képviselők szavai hasonlóról szóltak, elősorakoztatva mindazt, amivel választókörzetükben találkoztak, a népi ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatban. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az ellenőrzésben — önkéntes alapon — foglalkoztatott aktivisták valamennyien jól képzett szakemberei a maguk területének, lelkiismeretességükhöz sem férhet kétség.

S hogy munkájuk haszna mégsem mérhető- minden esetben, annak elsősorban az ellenőrzöttek az okai. Miért? Legtöbbször azért, mert nem igyekeznek átgondoltan realizálni a vizsgálat tapasztalatai alapján született javaslatokat. Fiókba teszik a többi papír közé — s ott is felejtik. Pedig a népi ellenőr nem ellenfél, hanem eligazít; felkészültsége, jószándélca segít az addig rejtett hibák megszüntetésében. Az utóvizsgálatok módot adnak annak megállapítására, hogy milyen mértékben hajtották végre az ellenőrzött szervezetek — üzemek, intézmények — a

korábbi javaslatokat. De mi legyen akkor, ha kiderül, hogy semmit sem tettek? Kárba vész egy sereg ember munkája, nem beszélve arról a kárról, amit a tovább élő hibák okoznak.

A népi ellenőrök munkája egy-egy témavizsgálat kapcsán hiányt pótol, A tanácsok ugyanis — más jellegű adottságaik folytán — nem mindenhol és nem mindenütt tudnak olyan mélységig áttekinteni egy-egy területet, ahogyan ők. A Pest megyei képviselők sorolták erre a példákat saját tapasztalataikból: az üzemek, szövetkezetek alkalmazotti létszámának alakulása, az árhatóságok árellenőrző szerepe, anyaggazdálkodás, a nagy értékű termel őberendezések ki haszn álts á g ának mértéke, a termelési kooperációk hatékonysága a gépiparban, a tej - és tejtermékellátás, a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek tevékenysége és így tovább. Csupa olyan ügy, amely érzékenyen érint valameny- nyiünket, amelyben érdemes figyelni az ellenőrök észrevételeire.

SZÜKSÉGES ÉS HASZNOS tehát az ellenőrzés. De nem mindegyik. Erre Győré Sándor, az abonyi Ság- vári Endre Tsz elnöke, Pest megye 9. számú választókörzetének országgyűlési képviselője mutatott rá igen szemléletesen, néhány példával.

— Voltak olyan napok, amikor mást se csinált boldog-boldogtalan a szövetkezet irodáiban, csak strigulákat húzott, ilyen-olyan számokat gyűjtögetett különféle rubrikákba. Még jóformán kész se lettünk vele,

újabb kérdőívet hozott a posta, szigorú felszólítással, pontosan töltsük ki és azonnal küldjük vissza. Hova? Ki emlékszik már arra, melyiket honnan kérték? Nincs annak semmi értelme, hogy mindenki ellenőriz. Formális dolgokkal nem megyünk semmire. A tömérdek papírmunka után nem marad más, csak a fáradtság, a jogos mérgelődés, amikor a fölöslegesen eltöltött idő alatt elmaradt, valóságos dolgaink után kapkodunk. Egyik fél sem nyer. Feltétlenül felül kell vizsgálni, milyen szervezeteknek legyen ellenőrzési joguk, a tényleg fontos, közérdekű vizsgálatokat le kell folytatni, de összehangoltan, nem egymásnak adni a kilincset egy-egy üzemben. Az egyeztetés az irányítás dolga. Az értékes észrevételeket okos javaslatok-« ba foglalni, azokat felelősséggel végrehajtani, s már léptünk is egyet előre.

Az ellenőröket is fokozottabban ellenőrizzük? Igen. így kerülhetjük el a formalitást, ami olyan emberi energiákat köt le pazarlóan, amelyeket hasznos ügyre is lehet fordítani.

ALAPVETŐ TUDNIVALÓ: a népi ellenőr mindenütt minket képvisel, a mi érdekeinket védi. Nem mindegy, hol áll a sorban, amikor a társadalmi megbecsülésről esik szó. Munkáját odaadóan, önzetlenül végzi, tiszteletet érdemel érte és elismerést. A legnagyobb elismerésnek azt tartja minden népi ellenőr, ha javaslatait megfontoljuk és végrehajtjuk — önmagunkért.

Bálint Ibolya

Dömötörffy Sándor (Zala m.,' 5. vk.), a hahó’ti Rákóczi Tsz főállattenyésztője még a nyári ülésszakon nyújtott be interpellációt a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában a pénzügyminiszterhez. Faluvégi Lajos írásban adott válasza szerint indokoltnak tartja, hogy az érdekeltek együttesen tekintsék át a vállalati jóléti és kulturális alapok helyzetét, problémáit, az Országos Közművelődési Tanács 1976-os irányelvét. A képviselőnek a bejáró dolgozók közművelődési lehetőségeire vonatkozó javaslatát a közeljövőben kidolgozandó, a VI. ötéves tervidőszakra' szóló pénzügyi, gazdasági irányelvek keretében megvizsgálják.

Bálint Istvánná (Békás m., 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepének vezetője a hagyományos családiház-építéshez a jobb falazóanyag- és tetőszerkezet-ellátás, valamint ezzel összefüggésben a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat rekonstrukciójának gyorsítása tárgyában interpellált az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez. Abraham Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok, karbantartása is — nagy figyelmet és további intézkedéseket kíván. A Békés megyeieknek bizonyára megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsítenek. Az egyik már az idén termelni kezd, a másik 1981. első negyedévében.

A miniszteri válaszokat az Interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette.

Ezzel az országgyűlés ős2i ülésszaka befejezte munkáját.

A Pest megyei képviselők a felszólalásokat hallgatják