Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
1979. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK xsímai) Irodalmi műhely A budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház szeptember havi meghívójában különösen az alábbi program ragadta meg a figyelmemet: Irodalmi műhely — budaörsi írók, költők alkotócsoportja. A megjelölt időben én is megjelentem az ösz- szejövetelen. Jó érzés volt hallgatni a fiatalok öntevékeny, élénk vitáját. Örömmel számolhatok be arról, hogy a termékeny eszmecsere eredményeként hivatalosan is megalakult az irodalmi műhely. Célja: a Pest megyei írók és költők összefogása, később pedig közös antológia szerkesztése ős kiadása. Az irodalmi műhely vezetője: Papp Márió az Ifjúsági Magazin munkatársa lett. Kezdeményezője Tótszegi Tibor, budaörsi lakos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jog- tudományi karának másodéves hallgatója. Lénárt József Budaörs Nem játék! Lányomat ki kísértem szeptember 20-án a váci kisállo- másra, a 19.24-kor Budapestre induló vonathoz A szerelvény nem a megszokott pályán érkezett, hanem egy másikon. Erre vonatkozólag semmiféle információt a kisállo- máson nem kaptunk. A két sínpárt biztonsági okokból drótkerítés zárja el egymástól. Csak néhány utas tartózkodott ott, ők a rosszabb, de gyorsabb utat választották, átbukdácsoltak a síneken, átmásztak a rozsdás kerítésen, és a vonat jobb oldalán szálltak fel. Mi gyorsan elindultunk az aluljáró felé, hogy átmenjünk a másik peronra, de még a lépcsőhöz sem értünk, mikor a vonat elindult. Azt hiszem, más is bosz- szús lett volna, nemcsak mi. Ilyen esetben az ember ~ nem arra gondol, hogy a vasutasok keményen és fegyelmezetten dolgoznak, hanem arra, hogy a váci állomás az utasok idejével, testi épségével és idegrendszerével packázik. Nem szeretnék tanácsot adni a MÁV-nak, de legközelebb informálja az ott várakozó utasokat, esetleg egy táblát akasszon ki, hogy hol kell felszállni. És ha ez a megoldás komplikált, akkor a vonat várjon vagy 8—10 percet, hogy az emberek az aluljárón keresztül átérjenek az indulási helyre. Mert ugye az utasok nem a MÁV-ért vannak, hanem fordítva. Okollcsányi János Vác ★ Olvasónknak feltétlen igazat kell adnunk abban, hogy az aluljárón akarta megközelíteni a peront, és nem vállalta kislányával együtt a balesetveszélyt. Jogosan bosszankodott, amiért a vonat nem várta meg. Panaszával megkerestük a MÁV Budapesti Igazgatóságán Zádori Zoltán forgalmi osztályvezető-helyettest, és az iránt érdeklődtünk, hogy sűrűn előfordul-e a váci állomáson hasonló eset. Megtudtuk, hogy az említett időpontban pálya- felújítási munkák voltak a váci kisállomáson, ezért hol az egyik, hol a másik vágányon bonyolódott a forgalom. A vágányzárról ugyan a MÁV Budapesti Igazgatósága újságban hirdetéssel értesítette az utasokat, ez azonban nem helyettesítheti a helyi információt. Köszönet a tsz-nek Az érdligeti szociális otthon lakói meleg hangú levelet küldtek szerkesztőségünkbe. Ebben az érdi Benta-völgye Tsz pat- ronálását köszönték meg. A tsz-tagok rendszeresen segédkeznek a szociális otthon kukoricaföldjének megmunkálásában, a termés betakarításában. A munkákhoz a tsz kölcsönadja járműveit is. A terményt morzsoltan, szárítva kapja vissza az otthon. Lakóinak köszönetét ezúton tolmácsoljuk. Társadalmi munkán A Kossuth Lajos Katonai Főiskola szoros kapcsolatot tart az egyik szovjet alakulattal. A komszomolisták és a KISZ-esek rendszeresen találkoznak, közös sport- és kulturális rendezvényeket szerveznek, gyakran vesznek részt együtt társadalmi munkában is. A minap a hivatásos katonák és hozzátartozóik találkoztak a katonai tanintézetben. Fegyverbarátaink először tájékoztatót hallgattak meg a főiskola életéről, majd labdarúgásban mérték össze erejüket a magyar hivatásos katonákkal. A mindvégig izgalmas és gólzáporos mérkőzést a szovjet csapat nyerte meg 5-3 arányban. A vendégek megtekintették a katonai főiskolát, majd baráti beszélgetésre- került sor, amelyen részt vettek a főiskola Váci Mihály szocialista brigádjálottak fel a szolidaritási alapra. A munka mellett rendszeres mozgalmi tevékenységet is folytatnak, jó kapcsolatot alakítanak ki a helyi lakossággal és a termelőszövetkezetek KlSZ-alapszervezetei- vel. Közös sport-, kulturális és politikai rendezvényeket szerveznek. A legjobban dolgozó brigádokat a főiskola KISZ-bizottsága megjutalmazza. Géczi Sándor szállási lehetőség van. Ezenkívül felhívta az utasok figyelmét, hogy kapaszkodjanak a Szentendre Más név A szeptember 20-i Postabontásban megjelent Ex libris, amelyet Határ Ilona törm LIBRIS nak tagjai is. A fegyverbarátok elhatározták, hogy a jövőben több alkalommal szerveznek majd hasonló találkozókat. ★ Októberben a katonai főiskola hallgatói Szabolcs és Szolnok, megyében segítik az őszi betakarítási munkákat. A tanintézet KISZ-bizottsága munkaversenyt hirdetett a brigádoknak, akik vállalták, hogy minőségileg és mennyiségileg is kiváló lesz a munkájuk. Szabad idejükből egy nap társadalmi munkát ajánteli olvasónk küldött, nem az ő munkája. Azt Nagy László Lázár grafikus, a ceglédi képzőművészkor vezetője készítette. A grafikát olvasónk készíttette el, és annak adja, aki Törteiről érdeklődik, így került az Ex libris a helytörténet szolgálatába. A tíz képből álló sorozatból ismét küldött egyet, ez Tóth Erzsébet munkája. Levélírónk, Határ Ilona ezúttal ás küldött lakóhelyéről híreket. Mint írja: a községben felújították a régi takarékszövetkezeti székházat, így ma már az a Főutca egyik ékessége. Az intézmény dolgozói az építkezés idején is fogadták az ügyfeleket. Törteién hozzákezdtek a Postahivatal felújításához is. A két jó hír után közli a rosszat: az óvodát sajnos nem sikerült határidőre átadni, még mindig tatarozzák. Hasznos lenne! Szerda délelőtt bizonyára sokan meglepődtek a 78-as autóbuszon, ugyanis kellemes férfihang szépen tagoltan elmondta minden* autóbusz-megálló előtt, hogy milyen megálló következik, s onnan milyen átJe- és felszállásnál, vigyázzanak a fékezéskor. A szöveget ezúttal nem az autóbusz vezetőjének szájából hallottuk, hanem magnóról. A beszéd elején és végén a villamoscsengők bimbamjához hasonló jelzés volt hallható. Minderre Kovács István ceglédi olvasónk és családja hívta fel a figyelmet. Ritkán jönnek a fővárosba, s így sokat segített úti céjuk megközelítésében a jóindulatú és figyelmeztető magnószó. Ügy mondták, örülnének, ha a Pest megyei városokban is megszólalnának a buszokon a magnók. Meggyőződtünk a bejelentés valódiságáról, s tájékoztatást kértünk Vámos Jánostól, a BKV központi diszpécserétől. A közlekedési vállalatnál szerdán még nem hallottak a bim- bamos magánkezdeményezésről. Az autóbusz vezetőinek mikrofonon át élő szóval kell közülniük, milyen megállóhely következik. Ez, persze, néha- néha elmarad, és ilyenkor okoznak a sofőrök kellemetlen perceket a nem minden helyen ismerős utasoknak. Vámos János elmondta, hogy ilyen magánkezdeményezéshez a BKV nem adhatja hozzájárulását Ez bzony nagy kár! U. Gy. Nyugdíjas est Szeptember 19-én a Ganz kultúrtermében ünnepeltek a gödöllői nyugdíjasok. A zenét a Stúdió 11 együttes szolgáltatta, Németh Marika, Szentendrei Klára, Marik Péter és Majláth Jenő pedig szép énekszámokkal szórakoztatta a vendégeket. A Ganz Árammérőgyár jelenlegi eredményeiről és terveiről Nagy Lajos főmérnök tájékoztatta a nyugdíjasokat. Fejes Imre Gödöllő Zebra kellene! Horváth Istvánná, dabasi olvasónk, szülőtársai nevében írt levelet, amelyben arról tájékoztat bennünket, hogy az iskolásokat a közlekedésben nem segíti Kresz-tábla, de még zebra sem. A könyvesboltnál, az MHSZ előtt, és a zeneiskolánál gyakorta látni síró kisiskolást, aki nem mer átkelni az úttesten, fél a robogó autóktól. i Miért kopár ? Zsámbékon szép neve van a Kálvária domb mögött elterülő dűlőnek: Csillagerdő — írja levelében Padúnyi Lajos budakeszi tudósítónk. Erdőnek, fának ugyan nyoma sincs, de valamikor jó gyümölcstermő terület volt ez. Ízes alma, finom szilva, húsos bélű dió növekedett ott. A gyümölcsöst kivágatta a termelőszövetkezet, és amilyen szép a dűlő neve, most olyannyira csúf, kopár e hely. Birkalegtelőnek csúfolják, de alig használják. Érthetetlen, ha gyümölcsösnek való e terület, miért nem telepítik be. Pedig e terület a főváros szomszédságában igen hasznos lehet ! Vagy miért nem fásítanak? Az elmúlt hetekben a termelőszövetkezetek illetékes szakemberei tanácskozáson vitatták meg a terület hasznosításának szükségességét. Zsámbék és környéke is elbírna még egypár hektár erdőt, mert mind többen térnek visza a hagyományos fatüzelésre, de az ipari szerfa is kelendő! S milyen fontos a zöld erdő! Szerkesztői üzenetek Pátyi jsz: A tévévásárlási akcióban vett televízió készülékének kell- kiíizetnie. A pótcsekkekért a* árát önnek Is 18 havi részletbe!. OTF-hez forduljon. K. M., liáckeve: Értesülése helyes, b. tanács szakigazgatási szervének feljogosított dolgozói 50 forinttól 200 forintig terjedő helyszíni birság kiszabására jogosultak. S. L., Nagykörös: Magnója helyett — amelyet többször javítottak, s alkatrészhiányra hivatkozva 3 hónapig nem tudnak üzemképessé tenni — erre az időre csere- készüléket kérhet. Gy. B., Dömsöd: Jelentkezzen időszakos munkára a tsz illetékesénél. Pénzért, újság nélkül Már írtunk róla. Válasz is érkezett. Annak idején, még nyár elején, kifogásoltuk, hogy Budaörsön rendszertelenül, több nap kihagyással kézbesítik, illetve nem kézbesítik a Pest megyei Hírlapot. Az az igazság, hogy akadoznak a hetilap (így a Magyarország, Nők Lapja, Ludas Matyi) kézbesítések is. S az is kifogás tárgya volt, hogy azokon a napokon sem lehet olvasni, amikor kézbesítik, mert dél felé csúsztatják a postaládákba a reggeli újságot. A lakótelepen déltájban nemigen található senki — munkából hazatérve, este pedig ki kíváncsi a reggel megjelent újságra? Az újság nevében hordja lényegét, a reggeli újság este már kései információ. A panaszra megkaptuk a választ — elismerte a Posta a hibát ... Azóta hónapok teltek el: a kézbesítő beszedte az előfizetési díjat. Üjság nincs. A lakók legfeljebb a rádiót, a televíziót hallgathatják. Mindkettő rangos hírforrás, de akik napilapra is előfizettek, a pénzükért olvasni szeretnének. Nem régen egy olyan lapki- hordóval hozott össze a sors — nem Budaörsön, aki technikusi állása mellett vállalja a hírlap kézbesítését. Pontosan, kedvvel dolgozik. Azt mondta, hogy a pénzért vállalta — nagy a család, autót is vettek, —, de csak pénzért semmit sem szabad csinálni, ö szereti is a hajnali sétákat, nem terhes számára ez a munka. S végtére is — fogalmazta meg —, amit elvállal az ember, azt pontosan, megbízhatóan kell teljesíteni, nehogy kára származzon valakinek mások hanyagságából. Nincs olyan munka, amiben ne lehetne örömöt találni. így mondta szó szerint a technikus, aki hajnalait áldozza fel a többletmunkáért. Mit nem adnának a budaörsi lakótelepiek egy hasonló gondolkodású kézbesítőért? De nem is ilyen nagy igényűek: azt sem bánnák, ha kézbesítőjük nem lelné örömét a lapkihordásban, de a lakók kifizetett pénzéért viszonzásul újságot is adna. Hiteligénylés kérdőjelekkel Marad a tetőn a régi cserép Fiókunkhoz benyújtott tatarozóéi kölcsönkérelmével kapcsolatban közöljük, hogy kérelmét elutasítottuk, mivel az újhartyáni községi tanács a családi házra — mely OTP kölcsön segítségével épült — a használatbavételi engedélyt 1975. július 10-i dátummal adta ki, A kölcsön engedélyezése ebben az esetben nem áll módunkban, mivel a négyéves épület tatarozása nem indokolt. Csatoltan megküldjük az ön által beszerzett iratokat. Országos Takarékpénztár dabasi fiókja. Csak általánosságban Egy ilyen levelet az ember a kezébe vesz, elolvassa egyszer, kétszer, háromszor, megforgatja, megnézi a hátulját, hátha oda mást írtak, majd végül csak beletörődik a vál- toztathatatlanba. Valami keserű szájíz, a kudarc rossz érzése persze visszamarad, a tervek pedig a sutba kerülnek. Birizdó Gyula újhartyáni lakos — a bevezetőben idézett elutasító levél címzettje — azonban úgy vélte: a kudarc mellett igazságtalanság is érte. Szerkesztőségünkhöz címzett levelében leírja: 1975-ben csak hatvanezer forint segítséget kapott az OTP-től háza felépítéséhez, ezért sok esetben használt anyaggal kellett beérnie. Például kiszolgált cserepek kerültek a tetőre, s ezeket most kicserélné. De nem jutott már pénz csatornára sem, esőzéskor a tetőről lehulló víz a falakat áztatja. Ezek alapján fordult az OTP- hez, ahonnan a már ismert választ kapta. Az Országos Takarékpénztár dabasi fiókjának vezetője, dr. Hadházi Gézává azzal fogad, hogy sajnos semmiféle felvilágosítást nem tud adni, mivel ilyen esetekben csak a megyei igazgatóság engedélyével nyilatkozhat. (?!) Végül megegyezünk, hogy a konkrét esetről ugyan nem, de általában a tatarozási hitel feltételeiről beszélgethetünk: — Ezt a hitelfajtát olyankor folyósítjuk, amikor azt a lakóépület állapota indokolja, s a munkák az épület állagának megóvását, javítását szolgálják. Az építkezésnél elmaradt munkák pótlásához tehát nem adunk tatarozási hitelt. — Van olyan előírás, hogy bizonyos kornál — mondjuk 5 vagy tíz évnél — fiatalabb házakra nem adható tatarozási hitel? — Az ügyrend ilyen tételesen nem szabályozza, hogy milyen időn túl adható ez a hitel, de a gyakorlat az, hogy a közelmúltban épült házakra nem adunk. — Ha ilyen egyértelmű az álláspontjuk, miért nem mondják meg előre a hitelt igény-, löknek, hogy ne Is reménykedjenek? — Addig nem tudjuk elbírálni, hogy milyen munkára kérik a pénzt, amíg nincs itt a költségvetés Ennek vizsgálata, valamint az épület állagának felmérése alapján —ezt minden esetben helyszíni szemlén tesszük — döntünk végül a hitelkérelem sorsáról. Egyébként, aki ezzel a döntéssel nem ért egyet, az fellebbezhet a megyei igazgatósághoz, s ott majd a műszaki szakértők véleménye alapján eldöntik, az épület állapota indokolja-e a hitel folyósítását. Bár megegyezésünkhöz híven Birizdó Gyula panaszáról egy szót sem ejtettem, hogy már eleve nem sok esélye lehetett a sikerre — bár az elgondolkoztató, hogy az említett ügyrend végül is konkrét, évszámokban is kifejezett megkötést nem tartalmaz. Miért adta be egyáltalán a kérelmét? Miben reménykedett? Az ötletet az OTP-től kapta Az egyszerű, négyzetalakú, sátortetős ház — melyből tíz- és tízezer látható szerte az országban — zárva van Üj- hartyánban. (Annyi azonban így a kerítésen kívülről is látszik, bizony elkelne még ide a pénz cserépre, csatornára, teraszra). A szomszédok igazítanak el, s így találom meg munkahelyén, a hernádi vágóhídon Birizdó Gyulát. A 35 éves hentes elmondja, hogy soha nem is titkolja, a pénz a ház teljes befejezéséhez lenne szükséges: — Először úgy volt, hogy a tsz-től kapunk húszezer forintot. Ezt itt a központban jóvá is hagyták, s mikor mentem a pénzért az ' OTP-be, akkor mondták, hogy nem adják, mert már megvan a lakhatási engedélyünk, s ezt a pénzt csak építésre adják. De miért nem kérek tatarozási hitelt, kérdezték, az ilyen munkát abból szokták csináltatni... — Nem mondták, hegy új házra nem adnak tatarozási hitelt? — Nem, pedig tudták, hogy mikor épült, meg aztán a telekkönyvi szemle is ott volt a kezükben, s azon még az is rajta van, hogy mennyi OTP- hitel van a házon. Csak azt mondták, hogy csináltassak egy költségvetést, s azzal adjam be a kérvényt. — Ügy gondolta, hogy megkapja a hitelt? Tudta, hogy milyen feltételek szükségesek ehhez? — Azt hittem, hogy megkapom. Nemrég még a tévében is volt valami reklámfilm, hogy mi mindenre lehet kölcsönt kérni, s ilyesmi Is szerepelt benne. Még azt is mondták, hogy aki többet szedetne tudni, az kérjen tájékoztató füzetet a helyi OTP- fióknál. Hát én kértem, de azt válaszolták, hogy nekik is csak egy van. nem adnak... — Szóval végül is beadta a hitelkérelmet, a költségvetéssel és a telekkönyvi szemlével együtt. Milyen munkákat írtak a tételes felsorolásba? — Hát, amit akartunk csinálni, cserepezést, csatornát, teraszt, szóval a befejező munkákat. — Ekkor sem mondták, hogy Ilyesmire nem adnak kölcsönt? — Nem, csak azt, hogy majd értesítenek. — Az elutasítás után miért nem fellebbezett a megyei igazgatósághoz? — Senki nem mondta, hogy ezt lehet. A levélben nem írták, de akkor sem mondták, mikor bementeim megkérdezni, miért nem kapunk pénzt. Csak azt mondták, hogy majd 15 év múlva kérjünk ‘tatarozási hitelt, mert ez még új ház— Ha megmondják előre Birizdó Gyula tehát nem fellebbezett, hanem szerkesztőségünkhöz fordult. Mi természetesen nem vagyunk hivatottak annak eldöntésére, hogy végül is részesülhet-e tatarozási hitelben vagy sem, hiszen nem ismerjük részleteiben az OTP ügyrendjét. Azt sem áll jogunkban elbírálni, mikor minősül valami befejező munkálatnak, s mikor szolgálja az épület állagának javítását vagy megóvását. Bízunk benne, hogy az Országos Takarékpénztár Pest megyei Igazgatóságának illetékesei ezt felülvizsgálják, s megalapozott. 'körültekintő döntésükről tájékoztatnak minket. Annak szóvátételére azonban már feljogosítva érezzük magunkat, hogy ha valóban ilyen egyértelmű kizáró ok az új épület, ezt miért nem közölték ügyfelükkel a dolog legelején a dabasi OTP-fiók dolgozói. Alig hisszük ugyanis, hogy Birizdó Gyula ekkor Is rájuk erőszakolta volna hitel- kérelmét. Kevés olyan ember van, akinek az okoz örömet, ha papírok után szaladgálhat, kifizethet 1600 forintot egy költségvetésért, várakozhat néhány hetet, s utána mindezt eldobhatja. Weyer Béla
