Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
4 %MAiw 1979. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Könyvtár jubileum A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár október 15 és 17 között rendezvénysorozaton köszönti fennállásának 75. évfordulóját. Október 15-én emlékülésen méltatják a könyvtár szerepét és Szabó Ervin könyvtárpolitikusi munkásságát. A munkások és fiatalok művelődését elősegítő tevékenységükről október 16-án, a közművelődési könyvtár tudományos feladatairól október 17-én tartanak előadásokat. Ceglédi ősz — nyitóhangverseny RÁNKI DEZSŐ ZONGORAMŰVÉSZ SZÓLÓESTJE Az idei, immár tizedik Ceglédi ősz nyitányaként Ránki Dezső Kossuth-díjas zongora- művész szólóestjére került sor a Kossuth Művelődési Központ nagytermében. Dr. Lakatos Józsefnek, Cegléd város tanácsa VB-tátkárá- nak megnyitó szavai után, BéA jövő századot idézi AMERIGO TOT MA 70 ÉVES A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Imre (Amerigo Tot) szobrászművésznek, kiemelkedő művészi alkotó tevékenysége, valamint a magyar kultúra külföldi terjesztésében szerzett érdemei elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúkkal ékesített zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes. Tóth Imrét ma Amerigo Tot néven ismeri a világ, s mint egyik legnagyobb élő szobrászművészt méltatják. Negyven éve Olaszországban él, de magyarnak vallja magát. Csurgón születtem, egy szőlőhegyen Magyarországon, ősszel és azt mondják, mustban fürdettek' meg engem. A budapesti Ipar- művészeti Főiskolának, majd 1929- től a dessaui Bau- hausnak, a kor legmodernebb művészeti iskolájának lett tanítványa, Moholy-Nagy Lászlónál és Paul Klee- nél, Párizsban Maillolnál tanult. Ahogy Hitler hatalomra jutása után a Bauhaus sorsa is megpecsételődött, Tóth Imrének is menekülnie kellett. Forradalmi magatartása miatt letartóztatták. A koncentrációs táborból sok vándorlás után Ausztrián át Itáliába menekült. A második világháborúban olasz partizánként vett részt a felszabadító harcokban. A$sóta szobrai, plasztikái meghozták számáré a világsikert. Ott lett elismert, a legnagyobbak között számon tartott művész, ahol Leonardo és Michelangelo alkotott; Itáliában, ahol a művészi rangot nem adják ingyen. Monumentális művek egész sorát alkotta meg. Elkészítette a római Termini pályaudvar homlokzatának százharminc méter hosszú, két és fél méter magas szalagdíszítményét, ezt a modern, csuparitmusú fém- plasztikát, alumínium lemezekből. Luigi Nervi, a nagy olasz építőművész felkérésére, aki a római sportpalotát tervezte, elkészítette a sportpalotában levő díszpáholy tizenhat méter széles, két és fél méter magas mellvédjének művészi domborművét kerámiából és betonból. A római egyetem vegy észeti fakultásának épületében is van alkotása márvány si- maságú műanyagból, az acquiliai igazságügyi palota részére is készített két nagy domborművet vasbetonból, Rómában az Olasz Autóklubnak elnöki előszobáját díszíti e domborműve. Bronzból, rézből, alumíniumból, műanyagból' készíti alkotásait. Művei már nemcsak Európa több városában láthatók, hanem egyik-mási^ megtalálható a tengeren túl is. így az építészetileg legmodernebb új fővárosba;), az Oscar Niemeyer tervezte Brasilia városában. Számos művészettörténeti könyv jelent meg róla, műtörténészek méltatják sajátos, már a huszonegyedik századot idéző művészetét. Amerigo Tot tavaly Pécs városának ajándékozta 11 szobrát. A negyvenes és a hatvanas évek közötti időszakban született művek áttekintést nyújtanak a művész plasztikai kísérleteiről és felfedezéseiről. Több, főműnek számító alkotás is került ekkor Pécsre — megvetve egy Amerigo Tot-gyűjtsmény alapjait — így az 1946-ban készült Kavicsasszonyok négy szoborból áldó ciklusa. K. M. rés Károly, az Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója bejelentette a műsor első két számát, Mozart: C-dúr szonátáját és Schumann: C-dúr fantáziáját. Mozart és Schumann Sokan iskolapéldának tekintik a Sonata facile (KV 545) néven 1788-ban komponált C-dúr szonátát. Valóban a mozarti zene minden szépsége felsejlik benne. Ránki mintegy ujjgyakorlatként indította műsorát ezzel a látszólag könnyű, de mégis igen nagy művészt kívánó darabbal, hiszen a Rondo tétel szinte gye- reki tisztaságát ilyen egyszerűen, s az egész művet Mozarthoz méltó intonálásban megszólaltatni csak kevesen tudják. Fiatal zongoraművészünk immár számtalan külföldi és hazai hangversenyének egyik legemlékezetesebb része, amikor Schumann-műveket szólaltat meg. Ezen az estén is a legvarázslatosabb pillanatokat a C-dur fantázia előadásával szerezte. A fantázia mesteri zongoraszerűsége, líraiságának szárnyalása, a kifejezés erőteljesen kontrasztáló típusainak szembeállítása e művet Schumann legmélyebb emberi darabjává teszik. A Küzdelem, a Diadal, a Pálmák című három tétel mottója: A világ minden vad hangzavarán át is eljut a csendes hang ahhoz, aki hallgatja. A technikailag nehéz mű különösen a középső tételben teszi próbára előadójának virtuozitását, de az első és harmadik tétel zárórészleteit. az egyszerűség és a szépség hangjait is csak igen elmélyült, átélt játék adhatja vissza igazán. Ránki valamennyi részletet a legbelsőbb mélységig magáévé tett. s ezt az élményt szuggesztív előadásával velünk is megosztotta. Chopin-ráadások Az est második részében Chopin-mű veket hallhattunk. A G-moll ballada szenvedélyesen szép, megszólaltatása remekül sikerült. A H-moll szonáta líraibb, a hősiesség és a szokatlan előkelőség ötvözete. A zongoraaiművészt nagy feladat elé állítja a megfelelő tempó, a frazeálás és a pedálhasználat. Scherzója talán a legrövidebb Chopinscherzo, szánté túl rövidnek hangzanék, ha az előadó nem találná el a gyorsabb szélső szakaszok és a nyugodtabb trió nehéz, de fontos tempóviszonyát. A közönség igen hálásnak bizonyult, s a művésztől H-moll szonáta ismétlése után újabb ráadást is kapott Chopin: Ész-dúr etűdjével. A lassú, csaknem hárfaszerű akkordok, s a gazdag, zenekari hangzást adó összhatás nagyszerű befejezése volt a műsornak. Méltatlan gondatlanság A világot járó Kossuth-díjas művész rangjához, tudásához, szívéhez méltó előadást nyújtott Cegléd város közönségének, Méltatlan volt azonban, hogy a művelődési ház zongorája, a hangolás ellenére is, sírt, nyöszörgött, zavarta közönséget, de elsősorban az előadót Csoda, hogy leült mellé! Pintér Emőke Múzeumi hónap Holnap, pénteken nyitják meg 18. alkalommal a múzeumi és műemléki hónapot Nyíregyházán, a sóstói falumúzeum avatásával. Az őszi rendezvénysorozat újabb lehetőséget ad történelmi, művészeti, néprajzi kincseink megismerésére. Idén főképpen a műemlékekre és a természet- védelmi területekre hívják fel a figyelmet, s a gyermekek nemzetközi éve alkalmából a kiállítótermek játékos foglalkozások színhelyei lesznek. Az őszi múzeumi és műemléki hónap Pest megyei programjainak összehangolását a napokban fejezi be a megyei múzeumok igazgatósága. Előzetes tájékoztatásul elmondták, valamennyi múzeumban érdekes, tartalmas rendezvényekkel várják az érdeklődőket. A hónap során megye- szerte összesen 24 kiállítás nyílik, 46 előadást tartanak, 19 egyéb rendezvényre invitálják a művészetkedvelőket. ízelítőül néhány az eseményekből: megnyílik a kibővített és átalakított Kovács Margit Múzeum Szentendrén, Ugyanebben a városban Ferenczy és a Czóbel Múzeumban, a képtárban állandó kiállítás nyílik, Szentendrei művészek 52 éve címmel. Fi gyeimet érdemel a ceglédi Kossuth Múzeum környezetvédelmi tárlata Isa- szegen és Nagytarcsán helyi falumúzeumokban tartanak gazdag programokat. A tápiószelei Blaskovits Múzeumban ugyancsak színvonalas művészeti bemutatót nyitnak meg. j-i j ^ Arbuzov-bemutató Egy szerelem története a Nepszintek„ Szerelmi show Veronában — hírlik — Rómeó és Júlia sírján egy-egy virág hajtott ki: indáik összefonódtak, leveleik egymáshoz simultak. Ez persze csak monda szülte kép. Mégis érzelmesen fejezi ki két ember halál utáni összefonódását. Valami hasonló történik a huszadik század szerelmi show- jában, az Alekszej Arbuzov alkotta Irkutszki történetben. A dráma üzenete látszólag egyszerű: az embernek a földön boldognak kell lennie — ez tény... S mi kell a boldogsághoz? Hogy emit csinál, valamivel különb legyen, mint ő maga. Ezt tekinti életelvének Szergej, a főhős. S ezek az akár sablonosnak tekinthető szavak feneketlen kráterbe vezetnek, ha értelmezni és megélni akarjuk az általuk közvetített programot. Az Angara folyón épülő erőmű munkásai; a szereplők már-már klasszikus figurák, pedig a szerző nem is egészen húsz éve írta színpadi művét. Válja, a kedves, bolondos kislány csalódik első szerelmesében, Viktorban, s csaknem érzelmek nélkül hozzámegy a tartalmasabb élet lehetőségét ígérő Szergej- hez. Szerelmük a házasságban teljesedik ki. De az Angara, a leigázott nagy folyó emberálcfozatot követel: Szergej meghal. Volt brigádtársai előbb csak pénzzel segítik özvegyét, később azonban éppen Viktor unszolására befogadják a brigádba. Válja saját lábán álló, önálló ember lesz, s miközben őrzi Szergej emlékét, maga is tudatos alkotójává válik az erőműnek, amely különb valamennyi korábbinál. Az előadás során teljességükben bomlanak ki a dráma bonyolult emberi kapcsolatai, konfliktusai. A történet bármilyen leírása is csak mezítelen váz, képlet, amelynek felöltöztetése, megoldása páratlanul gazdag. Petrik József rendező sterilen tisztázta a szituációkat, s ha jelzésrendszerét nem is mondhatjuk újnak, azért nagyon hatásos. Egy szerelem megtisztító történetét akarja elénk állítani, elvonatkoztat a mű eredeti helyszínétől, másodlagossá válik a szibériai táj és az Angara is. Bizonnyal ebben rejlik a címváltozás oka, ebben az általánosabb szintre emelésben. Arbuzov a dráma kezdő mondatában így fogalmaz: ...ha az ember szerelembe esik, kiegyenesedik, mint a virág a fényben... (Németh László szép fordítása fémjelzi a drámát.) S ez a fény nemcsak a szerelmesekre, hanem a környezetükre is hullik. A színészek kellemes meglepetést okoznak, s nemcsak figyelemreméltó játékukkal, hanem egységes, összeforrott játékstílusukkal is. Válját Zubor Agnes személyesíti meg érett színészi alakítást nyújtva: széles érzelmi skálát fut be a kicsit könnyelmű lány megformálásától a szerelemben felnőtté váló asszonyig. A szerep egyik legnehezebb jelenete, amikor Válja értesül Szergej haláláról, s ezt a túljátszásra is csábító hangulatot mértéktartóan, de mély átéléssel oldja meg a fiatal színésznő. Eszes Sándor játssza Szergejt. Bár néhány jelenetben kitűnik rutintalansága, egészében mégis emlékezetes marad az általa teremtett figura. Viktor megtestesítője: Beregi Péter különösen nehéz feladatot kapott. Bonyolult érzelmi szálak fűzik a másik két főhőshöz, a szerelem és a barátság , konfliktusát kell feloldania. Beregi dicséretesen helytállt a sokrétű szerepben, s néhány gesztussal egyéni karaktert teremtett. A sok jó alakítás közül ki kell emelni Siménfalvy Lajost, aki az építők brigádvezetőjét szeretni való, picit rigo- lyás és mindenkit atyai melegséggel körülvevő figurának teremtette meg. Sikert aratott Várnagy Kati (Válja barátnője), Kőhalmi Attila és Mészáros Mihály (építőmunkások) és Szigeti Géza a kórusvezető szerepében. Éppen mivel a Népszínházban ritkán látunk kimagasló epizód alakítást, ezért kell különös örömmel említeni Grúz Anikót és Balog Juditot, akik a gyerekszerepekben tűntek ki. A közönség szeretettel fogadta a bemutatót, amelynek sikerében joggal osztozott Najmányi László díszlettervező és a jelmezek alkotója: Gombár Judit. Néhány nap múlva megkezdi előadásait a társulat a vidéki művelődési házak színpadán. Rövidesen fellépnek több Pest megyei községben, de a főváros környékén lakók a JózsefváTOsi Színházban is megtekinthetik az előadást. Kriszt György HETI FILMJEGYZET Kínai negyed Jack Nicholson és Faye Dunaway a Kínai negyed című film -egyik jelenetében Minden együtt van ebben a filmben, ami egy mai hollywoodi sikerfilmhez kell. Először is a sztori: bűnügyi film a javából, alaposain meg- kavart cselekménnyel, rejtélyes gyilkosságokkal, sötét figurákkal. Aztán: a figurák. Egy cinikus, fölényes, jópofa, könnyed és felületes magándetektív; egy legszebb éveiben járó szépasszony, aki alaposan benne van a zűrös ügyekben, egy jó szándékú, becsületes, ámde sokaknak útjában álló mérnök, egy öreg dúvad, Amerika múlt századi erőszakos, kíméletlen,.. mindenen és mindenkin átgázoló, vagyont, pénzt teremtő „nagy” generációjának egy kései vagy inkább megkésett példánya; aztán néhány mellékfigura mint az ügyeskedő városi tisztviselő meg a szintén ügyeskedő rendőr hadnagy, meg egy-két nehéz fiú, s egy-két rosszarcú bűnöző, meg néhány könnyű leány. No, és mindehhez a háttér: Los Angeles, az angyalok vá- rdsa, ahol sem az emberek, sem a viszonyok természetesen nem angyaliak, ellenben annál virágzóbb a bűn, az erőszak, a csalás, megvesztegetés és egyéb finom dolgok. S hogy az ügy még vonzóbb legyen: célszerű az egész históriát a harmincas évekbe helyezni. Ezzel több légy üthető egy csapásra. Az egyik légy: nagyon jól mutatnak a filmen a régi autók, a régi öltönyök, régi női toalettek, a régi kal- pagocskák, a régi lakásberendezések stb. Erre egyébként is bukik manapság a közönség; divat a „papa mozija’’ stílusában megcsinált film. A másik légy: ha a sztorit visz- szautaljuk a negyven évvel ezelőtti Hollywoodba >— azaz, bocsánat, Los Angelesbe —, akkor a történet bizonyos értelemben időtlenné válik, s ezzel felmenti az alkotókat mindennemű konkrét társadalmi vonatkozásra való utalás kötelezettsége alól. Ami többek között azért is jó, mert így senki nem orrolhat meg, ha á hivatalos szerveit — vá-' rosi tisztviselők, rendőrség, bíróság — korrupciójáról esik. szó. Korrupció? Hja, kérem, az akkor volt, valamikor, amikor ez a film játszódik... j Roman Polanski, a Franciaországban született lengyel filmrendező, akinek nemrég újították fel nálunk Macbeth című fimjét, öt éve forgatta ezt a filmet. Azaz akkor, amikor a nosztalgikus hullám nagyjából a tetőponton állott. A forgatókönyv Robert Towne munkája, s a detektivregények kedvelői könnyűszerrel észlelhetik majd, hogy Towne a műfaj egyik klasszikusához, Raymond Chandlerhez járt iskolába. A magándetektív figurájában nem nehéz Chandler állandó hősének, Philip Marlowe-nak a vonásaira ismerni, s a dialógusok szövegén is ott van Chandler gu- nyoros, vagányos, néha jópo- fáskodo stílusának a nyoma. Mindamellett a film nem Chandler-utánzat vagy -másolat, de ez főként Polanski- nak köszönhető. Ö valamiféle rejtélyességet, titokzatosságot s a szép és gazdag hősnő és csúf, de még gazdagabb papája közti vérfertőző kapcsolattal (melyre egyébként csak szövegbeli utalás történik ...) egy kevés perverzitást is belecsempész a különben elég szokványos bűnügyi történetbe. Ezenkívül Polanski remekül mesél, jól szerkeszt, és nagyon érti a feszültség megteremtésének és fenntartásának trükkjeit is. A három kiváló színész — Jack Nicholson, a magándetektív, Faye Dunaway, a saépasszony és John Huston, a papa — kifogástalan játéka további sikertényező, így hát a Kínai negyed .pontosan az, aminek készült: profi módra megcsinált bűnügyi film. És ez (gondoljunk csak a légiónyi unalmas, érdektelen, szellemtelen, az első öt perc után mindent felfedő bűnügyi filmekre) nem is olyan kevés. A burzsoázia diszkrét bája A Luis Banuel-sorozat második darabjaként látható ez az 1972-ben forgatott film. Bunuel, hasonlóan a pár hete bemutatott A vágy titokzatos' tárgya című filmjéhez, itt is a nagypolgárság világát veszi célba. A gúny, a megvetés és az ítéletmondás nyilai itt még mérgezettebbek, mint a másik filmben (amely egyébként öt évvel későbbi: 1977- ben készült). Az a fajta — jobb híján a szürrealizmus címkéjével jelölhető — stílus is erősebb ebben a filmben, ami Bunuel művészetének egyik jellemző vonása. A történet meglehetősen szűk körben játszódik: egyse- holsincs ország, Miranda párizsi nagykövete, Rafael, két házaspár: Simoné és Francois meg Henri és Élise, egy püspök — tulajdonképpen nincs is több fontos szereplője a filmnek. Ez a nagypolgári társaság sülve-főve összejön, időnként óriásiakat hazudnak egymásnak, de mindenki mindenhez jó arcot vág, hiszen a jólneyeltség kötelező. A felszínen sima és zavartalan, kifogástalan modorú ez a társas együttlét, de a felszín alatt annál több o gennyes daganat. A film hősei ugyanis álmodnak, s ezekben a vad, nyomasztó, fantasztikus és leleplező álmokban tárul fel igazi énjük és világuk igazi arca. A film legpompásabhan megcsinált részei ezek a hagymázas álmok, melyek azonban úgy épülnek bele az ébrenlét képsoraiba, hogy egy idő után már mi is zavarba jövünk: mikor látjuk az álmokat, s mikor a „nappali” kéneket. Az asszony is ember Lapos, szellemtelen a magyar címe ennek az NDK- filmnek, nem sok jót ígérő. Sajnos, a film sem sokkal sikerültebb, mert mindössze csak azt mondja el igen kisiskolás tanmese módon, hogy a híres színész férj mellett is élhet értelmes emberi életet a feleség — de aztán az is kiderül, hog'y ez az önálló, értelmes élet is merő sablon, csak épp másmilyen sablon. Takács István I
