Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
Tanácskozik az országgyűlés BBár©m ansapsrenti az üBésszak íárgys@msaiában — SehuSffoeisz Emii egészségügyi miniszier heszámoiága AZ MSZMP PEST MÉGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÄM Ära 1,20 forint 1979. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az országgyűlés: a képviselők megvitatják az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját, és sor kerül interpellációkra is. A szerdán délelőtt 11 órakor megkezdődött tanácskozáson az ülésterem padsoraiban helyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titAprő Antal, az MSZMP Po- 4 litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött az ülésszak napirendjéről. kára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Jelen voltak a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Ezután —■ az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Ezután a nagy tetszéssel fogadott miniszteri referátum felett megkezdődött a napirend vitája. Az egészségügyi miniszter beszámolója az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról. 2 A Központi Népi Ellen- “• őrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról. 3, Interpellációk. Államunk és politikai életünk vezetői a padsorokban Hr. Sefassiihehx Emil: Ä szocialista társadalom képes megteremteni az egészségvédelem hatékony módszerét — Az országgyűlés 1972-ban az egészségügyi törvény megalkotásakor abból indult ki, hogy szocializmust építő hazánkban az egészség-betegség nem pusztán az orvos és a beteg ügye, nem magánügy, jóval több annál — hangsúlyozta dr. Schultheisz Emil. — A törvény — a jog mellett — aktív szerepet ruházott a társadalom minden tagjára. Eme aktív szerepnek a jelentősége az egészséges életben, a megelőzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadalmi méretben nem új gondolat, de érvényesülése társadalmi méretben csak a szocializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyította, hogy csak a szocialista társadalom képes megteremteni az egészségvédelem igazán haladó, humánus és hatékony módját, amely az egész nép ügye. — A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és orvos-egészségügyi intézkedések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségének megóvása, állandó javítása; a kedvező munka-, élet- és pihenési feltételek megteremtésével az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésének, alkotó munkával eltöltött hosszú életének biztosítása. Ennek érdekében a tudományos haladás eredményeit felhasználva széles körben gondoskodik a betegségek megelőzéséről, és biztosítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egészségügyi ellátást. — Az egészségügyi szolgáltatás, ezen belül az orvosi ellátás ezzel a törvénnyel állampolgári jog lett. Ez a jog értelemszerűen egyben kötelezettség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett „tárcatörvény”, amely az egészségüggyel kapcsolatos jogi rendet határozza meg, hanem a társadalom egész életét, az állampolgárok közérzetét befolyásoló és meghatározó jogalkotás. — A végrehajtás a kormányzat feladata, s jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormánynak van határozatban megerősített egészségpolitikai koncepciója, az egészségügyi ágazatnak közép- és hosszú távú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési viszonyoknak megfelelő, a lehetőségekhez alkalmazkodó részprogramokat is elkészítettük. A népi feladatokat — a legkisebbeket is — a törvény szellemében és a szakma szabályainak megfelelően kell megoldanunk. Ezután az egészségügy anyagi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között elmondta: — Egy kórházi ágyon fekvő beteg ellátásának átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csinálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A súlyos, életveszélyes állapotban levő beteget ellátó intenzív kórházi ágyon egy beteg napi kezelési költsége 3700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél, amikor a beteg életét nemcsak évekkel, de évtizedekkel hosz- szabíthatjuk meg, csak a közvetlen műtéti költség, a benne lévő devizával együtt 80 000 forint. Egy komplikáltabb szívműtét közvetlen költsége 120—130 ezer forint. Három évvel ezelőtt Magyarországon mintegy 48 000 gyermek betegedett meg kanyaróban. A közvetlen költség, amit az ellátásukra fordítottunk — nem számítva most a szülők . termelésből kiesésének és táppénzének költségeit — 18 millió forint .volt Bevezetve a ... kanyaró elleni védőoltást, en- Ä nek eredményeként az el- T múlt évben alig haladta meg a kétszázat a kanyarós gyermekek száma, Az oltás 8,5 millió forintba került. Azt is lehetne mondani, íme az egészségügy ismét 8,5 millió forintot költött, és el lehetne felejtkezni arról a 18 millióról, amelyet az elmúlt járványok során kiadott. Ez utóbbit talán valóban el is lehetne felejteni, azt azonban végképp nem, hogy 48 000 gyereket megkíméltünk a betegségtől és annak követkeményeitől. Dr. Schultheisz Emil hangoztatta: az ellátás terén a a legfőbb törekvés a felnövekvő nemzedék, a munkaképes korúak és az idősek egészségének megóvása, illetve a kezelés biztosítása. Ezek egymásból következő feladatok, s kifejezetten olyan jellegűek az esetek zömében, ahol az egészségpolitika és a szociálpolitika együttesen ösztönözheti az egészségügyi törvényben rögzített feladatok megoldását. A VI. ötéves tervben megoldandó, már most megformálódó feladatok kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen ország egészségügye sem fejleszthet mindent egyszerre és egyidő- ben. — A törvény életbelépése óta az egészségügy, a gyógyítás szakmai szerkezete is változott, számos új orvosi szakág kezdte meg működését, több új szakintézet kapott hangsúlyos irányító szerepet. Ez nem gyengíti, hanem erősíti azt a törvényszerűséget, hogy az egyes szakágak súlya a következő ötéves tervben sem lehet egyfcírma. Meg kell határoznunk bizonyos sorrendiséget, és ez nem szakmai minősítés, hanem ellátási szükséglet, amelyhez igazodva kell terveznünk. így történt az a beszámolási időszakban, é3 a változó szükségletek, valamint a medicina változó, fejlődő lehetőségeinek figyelembevételével így kell történnie a jövőben is. — A VI. ötéves terv szakmai programját egészségpolitikánk hosszú távú céljaival összhangban kell kialakítani. Az eddiginél is fontosabb az alapellátás minőségi fejlesztése, és a kórházi ágyak megoszlásának megfelelő kialakítása, Nemzetközi összehasonA Parlament folyosóján: Kádár János, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központ! Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, a megye 4. számú, gödöllői választókörzetének képviselője és dr. Bartba Tibor református püspök, Hajdú-Bibar megyei képviselő. lítás szerint Magyarországon' találkozik a páciens a leggyakrabban orvossal, évente átlagosan 150 milliószor, tehát egy állampolgár átlagban . csaknem tizenötször. Ahhoz azonban, hogy a körzeti orvos kielégítő ellátásban részesíthesse a nála megjelenő betegek mintegy 70—80 százalékát, nemcsak az kell, hogy az orvos felkészültségénél fogva ezt meg tudja tenni. Az is fontos, hogy a beteg érezze és tudja, hogy a körzeti orvosnál kapott ellátás nem kisebb értékű, . és nem alacsonyabb rendű, .mint amilyent a kórházban kaphat. A kórházba lehetőleg az kerüljön, akit kizárólag ott tudnak meggyógyítani. Az idős emberek érdekében törekszünk a kórházi ágyarányok módosítására, az aktív és krónikus utókezelő ágyak megoszlásának helyes kialakítására. Különösen nagy gondjaink vannak Budapesten. Mindaddig, amíg a helyes kórházi ágyarányokat kialakítani nem tudjuk — s ez még hosszabb időt fog igénybe venni — új, országosan egységes beutalás! renddel kívánunk szakmailag elfogadható módon javítani a helyzeten. Az orvosképzésről úgy nyilatkozott a miniszter, hogy nem több orvosra van szükség, hanem olyan orvosokra, akik a diploma megszerzését követő egy-két évi kórházi gyakorlat után az általános orvos nagyon nagy tudást és felelősséget jelentő funkcióját is be tudják tölteni. Nincs szükség 25000 tudásra, nem tudósjelölteket kell tömegesen képeznünk, hanem az egészség- ügyi ellátás meghatározott céljainak megfelelően jól képzett orvosokat. Egyre nagyobb számban kívánjuk bevonni oktató kórházként a medikusképzésbe a kórházakat. — Nem hallgathatok azokról a részben indokolt, de semmiképpen sem általánosítható megjegyzésekről, amelyek anyagias szemléletet bírálnak. Erélyesen fellépünk" azokkal az egészségügyi dolgozókkal szemben, akik olyan magatartást tanúsítanak, hogy szinte kikényszerítik a betegtői a külön anyagi szolgáltatás valamilyen formáját. A kivételesen előforduló elítélendő esetek nem homályosíthat- ják el dolgozóink túlnyomó többségének hivatástudatát, példás magatartását, áldozat- készségét. A miniszter» az országgyűlés színe előtt is megköszönte az orvosok, az egészségügyi dolgozók túlnyomó többségének a kifejtett magas szintű szakmai munkát, a jó szót, a gondoskodásit, majd kérte az országgyűlést, hogy fogadja el az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. (Folytatás a 3. oldalon)
