Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

1979. SZEPTEMBER 36., SZERDA Heti jogi tanácsok ♦ A munkáltatónak von dol­gozójáról valótlan vélemény- adással okozott kár megtéríté­séről. ’ Olvasónk azzal keresett fel bennünket, hogy volt munkál­tatója olyan valótlan és ked­vezőtlen véleményt adott róla, amely miatt őt nem alkalmaz­ták máshol, és ezért hosszabb ideig nem sikerült elhelyez- 'kednie. Azt a tájékoztatást kapta, hogy a volt vállalatának mun­kaügyi döntőbizottságához ad­jon be panaszt, mert az ügy munkaügyi vita. Olvasónk értetlenül áll a tá­jékoztatással szemben, mart furcsának tartja, hogy volt munkáltatójához kell fordul­nia, ahonnan úgysem várhat kedvező döntést. Ráadásul így csák tovább húzódik az idő, s nő a keresetvesztesége. Olvasónk aggálya alapos, az ügy elbírálása nem tartozik a munkaügyi döntőbizottságra, mert nem munkaügyi vita. Az ugyanis, hogy a munkáltató volt dolgozójáról másnak tá­jékoztatást' ad, nem a dolgozó­nak vagy a vállalatnak a mun­kaviszonyból eredő jogain és kötelezettségein alapul. Így te­hát nem a munkajog .szerint, hanem a Polgári Törvény- könyv alapján kell az ügyet elbírálni, mert ha valakiről valótlan véleményt ad a volt munkáltató, akkor az a dol­gozó személyhez fűződő jogait sérti. Ennek alapján bárki igé­nyelheti, hogy ha mások előtt a személyével kapcsolatban valótlan tényt állítanak, illet­ve helytelen tájékoztatást ad­tak, kártérítésre is kötelezzék a volt munkáltatót, ha a bíró­ság megállapítja, hogy a valót­lan adatokat tartalmazó tájé­koztatás a sértett elhelyezke­dését akadályozta. A kár meg­térítése iránti igény tehát pol­gári jogi természetű követelés amelynek elbírálása polgári bí­rói hatáskörbe tartozik. i ó Megállápltható-e gyermek- ! tartásdíj .a nyereségrészEsedéS- í re is? ' Egyik olvasónk azt panaszol­ta, hogy kérelmével ellentét­ben a nyereségrészesedésből nem állapították meg a gyer­mektartásdíj százalékát. Olva­sónk kérdezi, mit tegyen? ■ Fellebbezze meg az, ítéletet. Olvasónk panasza megalapo­zott. A gyermektartásdíj meg­állapítása iránti perben, az ed­digi tartásdíjon felül, a nye­reségrészesedés és a hűségju­talom meghatározott százalé­kának a megfizetésére is ma­rasztalni kell a kötelezettet. Már több bírósági ítélet ki­fejtette, hogy a gyermektartás­díj mértékének megállapítása során, érvényesíteni kell azt az általános alapelvet, hogy a külön élő szülők, olyan eltar­tási és gondviselési szintet kö­telesek gyermekük részére biz­tosítani, mint amilyenben a gyermekek a szülők együttélé­se során részesülnek. A bíró­ság a nyereségrészesedés és hűségjutalom százalékos mér­tékének megállapítását mérle­gelheti, és indokolt esetben le­felé és felfelé is eltérhet a 20 százaléktól. ^ 4> Kártérítési felelősség meg­állapítható-e, ha az öntözővíz növénj védőszcrrel volt szeny- nyezett? Olvasónk panaszolja, hogy bekerítetten szőlőkertjének kútjába a szomszéd kertjéből átCsurgó szennyvízzel együtt, növényvédő szer került, ezért kútja szennyezetté vált. A szennyezett víz következtében gyümölcse jórészt tönkrement. Szakértő megállapította, hogy kútjába meg nem engedett mennyiségben olyan hatóanya­gú növényvédöszar került, amelynek jelenlétét olvasónk nem észlelhette és károsan ha­tott az ültetvényeire. A baj még azzal tetéződött, hogy a másik szomszédja is tő­id kért öntözővizet, és annak a kertje is károsodott. Ez a szomszéd most szívességéért perrel fenyegetőzik. Elsősorban az tisztázandó, hogy valóban a szomszédjától került-e a kútba a szennye­ződés. Ka megállapítható, ak­kor azt kell. vizsgálni, hogy a szomszéd magatartása mennyi­ben volt jogellenes. A Polgári Törvénykönyv szerint, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzet­ben általában elvárható. Gon­dos vizsgálódást igényel ez az ügy, és polgári per során nyer­het tisztázást a felelősség jog­alapja s a kártérítés összege. Vonatkozik ez a másik szom­szédra is, aki szívességből kap­ta az öntöző vizet. Az ő ká­rát is az köteles megtéríteni, aki a kárt okozó eseményt elő­idézte. ^ A lakás bérlőjét mindaddig birtokvédelem illeti meg, amíg a lakás kiürítését végre nem hajtják. A felek házasságát a bíró­ság jogerősen felbontotta. Kö­telezte a férjet, hogy a lakás­ból költözzön el..Ennek a vég­rehajtását is elrendelte a bí­róság, azonban erre a mai na­pig nem került sor, mert mint jóhiszemű férjnek, lakást kell biztosítani. A - volt feleség férjhez ment, és az új házas­pár önhatalmúlag kidobálta a volt férj holmiját az udvarra, és a külön bejáratú helyiség­re másik zárat szerelt. A volt feleség magatartása jogellenes, nem hivatkozhat árra, hogy a volt férj kézhez kapta a lakás kiürítését el­rendelő jogerős határozatot. Ugyanis a lakásnak azt a bér­lőjét is megilleti a birtokvé­delem, akit ugyan jogerős ha­tározattal köteleztek a lakás elhagyására, a határozatot azonban még nem hajtották végre. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből Az államigazgatási, vala­mint az egyes állami és társa­dalmi szervek dolgozóinak munkaidő-csökkentéséről szóló 1011/1973. Mt. h. sz. határozat módosításáról az 1021/1979. (IX. 12.) Mt. h.. sz. határozat intézkedik. (Megjelent a Ma­gyar Közlöny 64. számában.) A szolgáltatási tevékenysé­gek jegyzékének bevezetéséről rendelkezett a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke 1/1979. (IX. 12.) KSH. szám alatt, ugyanebben a hivatalos lap­ban. A kenyérgabona és á liszt cseréjéről a Tanácsok Közlö­nye 30. számában jelent meg a 14/1979. (VIII. 30.) MÉM—ÁH. számú rendelkezés. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói jö­vedelemkiegészítő pótlékáról és térítési díjairól, a 122/1979. OM. számú rendelet intézke­dik a Tanácsok Közlönyének ütolsó számában. A bírósági végrehajtásról szóló, 1979. évi 18. sz. törvény- erejű rendelet végrehajtásáról az igazságügy-miniszter 14/ 1979. (IX. 17.) IM. sz. rendele­tében intézkedik, amely meg­jelent a Magyar Közlöny szeptember 17-i számában. A személyi fuvarozás me­netrendi irányelveiről, és a menetrendekről, 8/1979. KPM. számú utasítást az érdekeltek a Közlekedési Értesítő 6. szá­mából ismerhetik meg. Századnyi pontosság yyhd m. m Pr«­Előkészületek a népszámlálásra Szentendrén is megkezdő- {szakban a tanácsi szerveknek dött az 1980. évi népszámlálás J a legfontosabb feladata volt előkészítése. Éhben az idő- az utca-, házszám- és lakás­jegyzék elkészítése, a szám­lálókörzetek kialakítása, a számlálóbiztosok, felülvizs­gálok kijelölése. A munka nagyságát érzé­kelteti, hogy a tanács műsza­ki osztálya — az előkészítés során feltárt hiányosságok miatt — 1400 új utcanévtáblát és több mint 4300 új házszám­táblát készíttetett és helyezte­tett ki. A felmérések és össze­írások során kiderült: az ösz- szesítő adatok szerint nap­jainkban 470 utcában 3029 la­kóépület áll, melyben 15 ezer 904 ember él. A hétvégi nya­ralók és házak száma 2362. Negyvenöt típusban gyártanak kúpgörgős csapágyat, csaknem 4 milliót évente, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósűi gyá­rában. A képen: az összeszerelt csapágyak magasságát század pontossággal ellenőrzik. Barcza Zsolt felvétele Napirenden a tengeri Tanácskozás és bemutató Monoron Tegnap megyei kukorica- termesztési tanácskozást és be­mutatót rendeztek Monoron. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MATE megyei szer­vezete, a kukorica és ipari nö­vény termesztési együttműkö­dés, a helyi Kossuth Tsz és a Monori Állami Gazdaság vol­tak a fórum szervezői. Cselényi Dezsőnek, az MSZMP monori járási bizott­sága első titkárának megnyi­tója után dr. Polgár Mihály, a megyei -tanács osztályvezető­helyettese tájékoztatta a ta­nácskozás résztvevőit a kuko­ricatermesztés megyei helyze­téről és feladatairól. — Legfontosabb tennivalónk — mondotta többek között — egyrészt a hozamok növelése, a vetésterület állandósítása, esetleg minimális növelése, másrészt pedig a 'kukoricater­mesztés gazdaságosságának fo­kozása. A napi feladatok közé tartozik az idei hozamok vesz­teség nélküli betakarítása és a következő év jó termésének megalapozása. A megyében évente 100 ezerrel több sertést adnak le, mint amennyi a ter­vekben szerepel. Ezeknek az állatoknak a felneveléséhez, hizlalásához pedig jelenleg nem terem elegendő takar­mány Pest megyében. Termé­szetesen nem arról van szó, hogy termeljünk minden áron kukoricát. Ahol ez nem old­ható meg gazdaságosan, ott más növénnyel kell kielégíteni a takarmányigényeket. Búvár Géza, a KITE ágazat­vezetője az adott technológia és a helyi adottságok össze­hangolásának szükségességét hangsúlyozta. Dr. Kádár Aurél, a MÉM főelőadója a gyommentesítés fontosságára hívta fel a szakemberek fi­gyelmét. Dr. Magyar Balázs, a Pest megyei Növényvédő Állo­más igazgatója a műtrágya- ellátás várható alakulásáról, Farkas Sándor, a Kossuth Tsz elnöke pedig a helyi tapaszta­latokról tájékoztatta a szakem­bereket, akik ezután a tsz egyik tábláján fajtabemutatót néztek meg, végül pedig ellá­togattak a Monori Állami Gaz­daság kukoricafeldol'gozó üze­mébe. V. J. Szovjet vendégek a Sasad Tsz-ben A megye egyik legnagyobb gazdaságában, a Sasad Tsz- ben nem ritka a vendég. Ked­den délelőtt azonban a szo­kottnál is nagyobb szívélyes­séggel fogadták a budapesti szovjet nagykövetség női munkatársait, akik a Ternpe- lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának és a Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének meg­hívására érkeztek a gazdaság-^ ba. Az ifjúsági turizmusról Hét szocialista ország kilenc ifjúsági irodájának képviselői tanácskoztak tegnap Verőcemaroson, az Express nemzetközi üdülőtelepén. Megvitatták az ifjúsági turizmus fejlesztésének feladatait, az egymásnak kölcsönösen nyújtott kedvezményeket, illetve elsősorban azt a valutamentes csererendszert, amelyet az alapszerződés aláírásával Zakopanéi szerződésnek neveznek. A csere alapja nem pénz, hanem szolgáltatás. A már 15 éve jól funkcionáló rendszer megújítása 1980-ban esedékes. Képünkön: az utazási irodák vezetői a tanácskozáson. Kép és szöveg: Halmágyi Péter Taríósitoit viszonyok ? Konzervált konzervgyártás Jellemző-e a konzervgyá­rainkra a konzervativizmus? Ha az említetten a maradjunk a réginél elvét értjük, a feltett kérdésre sajnos igennel kell válaszolnuqk. A Nagykőrösi Konzervgyár ugyanis keveset újított a termelőkkel való kap­csolatát illetően. Igaz, az idei szeptemberi áruátvétel majd­hogynem ideális, közhellyel élve zökkenőmentesnek is nevezhető, de a fejlődő kon­taktus tárgyi jelei néhány ammóniapalack kölcsönzésére, jó esetben a vetőmag ellátás­ra korlátozódnak. És ez ke­vés akkor is, ha most ősszel a gyárban mindent rendben lé­vőnek tartanak. És az érdekeltség? Hiányzik a kölcsönös érde­keltség. A feldolgozó iparé, ne­vezeteden a konzervkészítőké, akik legfeljebb azért izgulnak teljesül-e a tervük, de hogy a tsz-ek portékájukon mindig megfelelő áron adjanak túl, az már nem rájuk tartozik, S a terv teljesül, sőt túlteljesül. Az ezer vagonnyi borsóhiányt, most paradicsomsűrítmény he­lyettesíti. Termelési értékük, amely meghaladja a napi 7 millió forintot, már az 1,2 mil­liárd felé jár. Nem is ten­KlSZ-fiatalok felajánlása Újjászületett a bölcsőde Régóta jó kapcsolat alakult már ki a Dunakeszi Kon- zeirvgyár KISZ-fiataljai és a Metró KÉV építő zászlóalj KISZ-esei között. Csaknem há­rom éve minden hét végén építő katonafiatalok dolgoz­tak a konzervgyárban. A két KlSZ-testvérszerve- zet múltjához méltó vállalást tettek a metróépítők: a fegy­veres erők napja tiszteletére felújították a Dunakeszi Kon­zervgyár 50 kisgyermeket fo­gadó bölcsődéjét. Tegnap dél­után a kiét KISZ-szervezet együtt ünnepelte a munka be­fej eztét: a csaknem fél év­százados épület külső-belső tatarozása befejeződött, s át­vehették a konzervgyárlak. Háromszázötvenezer forin­tot ért az a társadalmi ■munka, amellyel kívül-belül újra vakolták, festették-mázol­ták az ódon földszintes épü­letet. Ám többet is lettek: ko­rábban a KÖJÁL kifogásolta, hogy a bölcsődében olajjal fűtenek, tegnaptól már közpon­ti fűtés adja a meleget, s be­vezették az épületbe a meleg­vizet is. nénk szóvá a dolgot', ha nem lennének a mostaninál ked­vezőtlenebb tapasztalataink. Olyan esetek, amikor valame­lyik gyümölcsből, zöldségből a kelleténél több termett, s mint ilyenkor lenni szokott a felek hosszas vitát folytatnak a mi­nőségről. De előfordult az is, a szállítási ütemtervet húzta át piros ceruzával az időjárás. Mert a mezőgazdaságra jel­lemző az évenkénti termésin­gadozás: egy-egy cikkből né­ha a szükségesnél kevesebb, másból a vártnál több áll ren­delkezésre. Ezt az ingadozást, hogy a népgazdaság se járjon rosszul, csak úgy lehet követ­ni, ha a konzervgyár érdekelt­té válik abban, hogy minden megtermelt kiló borsó, para­dicsom dobozba kerüljön. Vertikális — életképes Miért is ne következhetne ez be? Számtalan példa iga­zolja a vertikális termelési struktúra nagyobb életképes­ségét. A szövetkezetek vágó- hídjai nemcsak a lakosság jobb ellátásához járultak hoz­zá, hanem a gazdaságok ál­lattartását is jövedelmezőbbé, biztonságosabbá tették. A her­nádi Március 15. Tsz-ben pe­dig már ott tartanak: csak a saját takarmánykeverékükben bíznak, ezért tápgyárat építe­nek, hogy az eledel minősége ne változzék. Rájöttek, állandó pereskedéssel nem sokra men­nek, az ágazat gazdaságos te­vékenységét csak az önálló keverőüzem garantálhatja. Azon is töprenghetnénk, az országban működő féltucat ag­ráripari egyesülésről, miért nincs túl jó véleményük a gyár illetékeseinek. Ezeknek a társulásoknak — mondják a helyiek — nem sikerült a leg­fontosabb; tető alá hozni az érdekközösséget. De hát az bí­ráljon, aki ennél többre ké­pes. Bárcsak az efféle együtt­működéseknél tartanánk a ceglédi járásban is. Természetesen akadnak biz­tató jelek: a vecsési nagybe­ruházás például. A Ferihegy Tsz-ben a napokban rakták le a több mint 300 millió forint­ba kerülő kombinát alapját, Lesz feldolgozójuk, tartósító-r juk, hűtőjük. A termelési rendszerükhöz tartozó gazda­ságok zöldségje házon belül vált alakot: szeletelik, csoma­golják, hűtik a káposztát, a sárgarépát. Gazdaságosan, kir sebb rizikóval. így lesz, mert az üzem mérnökei, a kertészet vezetői egy célért dolgoznak. Nyereségessé akarják tenni a Ferihegyi Tsz-t. Kitűnő felkészülés De ne legyünk igazságtalan nők a Nagykőrösi Konzerv­gyárhoz. Hiszen az adott szer­vezeti keretek között megte­szik, ami elvárható. Egyedül náluk az országban, minőségi tulajdonságai — szárazanyag- és cukortartalom — alapján veszik át a paradicsomot. Mű­szakilag kitűnően készítették föl az idényre a különböző be­rendezéseket, üzemzavar miatt egy napig sem állt a termelés, A 27 partnergazdaság, a nagy­kőrösiek szerint, elégedett az átvétellel. Csupán aggódni nem tud együtt feldolgozó és termelő. Pedig ez idő tájt is len­ne miért törnie a fejét mind­két félnek, ha érdekei úgy kí­vánnák. A borsóexport-lema- radáson esetleg, vagy azon, hogy miért is utazik Sopronból Nagykőrösre az uborka, hiszen turisztikai szenvedélyét Győrig is kiélhetné e növényünk. A békés egymás mellett élésnél eredményesebb forma is létezik, az egymásért dolgo­zás módja. Ilyen körülmények között bizonyára megkérdez­nék, miért sikerült a beígért hüvelyest maradéktalanul megtermelnie a tápiószentmár- toni Aranyszarvas Tsz-nek, és miért nem másoknak. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban naponta ezer szám zárnak le konzervdobozt: benne gyü­mölccsel, zöldséggel. Óriási szám, s talán észre sem ven­nék, ha egyet felbontanának ezek közül, a jelenlegi terme­lési szisztémát tartalmazót, azt amiben a szövetkezetekkel való kapcsolatukat őrzik. Ez az áru ugyanis már a szedéskor konzerválhatatlan volt. Vaikó Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents