Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
1979. SZEPTEMBER 25., KEDD Mucret •mf vt?rJ( 5 Cselekvéstől a beszámolásig Nem könnyű az elsők között Többet akarnak, többre képesek ilyen jók az eredmények. Van Vezetők helyből Új üzemcsarnok Délegyházán Solymáron a Pest megyei Műanyagipari Vállalat portá- ,án körülnézve hamar felfelezi az ember: újabb üzem- :sarnokkal gazdagodtak. A kerítésen belül bekövetkezett 'áltozás mellett azonban nem ehet szó nélkül elmenni. S íogy mennyire így van ez, ibban Blaskó József, a vállalat II-es számú pártalapszer- vezetének titkára csak megerősített. Mert mi történt itt? — érdemes felidézni. Az.év első munkanapját, január másodikat mutatta a naptár, amikor munkás gyűlésre hívták egybe a gépészeti jyárhoz tartozókat. Nem kezesebbért, mint hogy az új gépészeti csarnok határidőre elkészüljön, a szétszórt munka- íelyen dolgozók végre egy uelyre, megfelelőbb munkakörülmények közé kerüljenek. Kétszázötven munkás, közülük .íarmincnégy párttag volt a- meghívott. Rövidesen megszületett a döntés: a termelőüzemeket napra készen ellátjuk a szükséges anyagokkal, szerszámokkal, berendezésekkel, s ugyanakkor a tizenöt szocialista brigád húsz-húsz óra tár- :adalmi munkával segíti a isamok építésének befejezését. Nem is volt fennakadás. A belső, épületgépészeti munkákat elvégeztük, a villamos szellőztető berendezések is a helyükre kerülték — Vajon mi .cellett ahhoz, hogy a közösen adott szónak egy emberként mindenki eleget tegyen? — fordulok újra Blaskó Józsefhez. Példát mutatni — Lényegében oly egyszerű a képlet — mondja. — Csak a párttagoknak, a kommunistáknak a szervezésben,, a munkában példát kell mutatniuk. Ment is minden simán. Igaz, a cselekvési programunkban is szerepel a csarnok építésének segítése, mielőbbi befejezése. 3 az alapszervezet cselekvési programja ránk, kommunistákra kötelező! A tizenöt szocialista brigád eddig 3300 órát dolgozott a csarnokban. Október 15-ig, mire befejeződik a gépek átköltöztetése, becslésem szerint 3500 óra körül járunk. Eredetileg a brigádok háromezret vállaltak. De ők nem számolnak, csak én. S ha már a számolásról költözéssel erősebbé válik a vezetés, javul a munkafegyelem, s a termelés eredményei is várhatóan jotabak lesznek. A vaskos határidőnaplóban lapoz. Szinte nem tud az ember olyat kérdezni, amire ne volna válasz a lapok között. Kibújik belőlem a kérdés: honnan ez az alapos, minden apró részletet felölelő felkészültség? Lehet percről percre követni a cselekvési program végrehajtását? Sikerek motorja Ilyet azért nem állítanék. Hiszen nekem is megvan a munkám, fizikai állományba tartozó csoportvezető vagyok. A munkalapot is kitöltőm műszak végén. A magyarázat? A beszámoló taggyűlésre készülünk. Alapazervezetünk egyike azoknak, amelyek legkorábban, november 15-én rendezik meg ezt a párt és a párttagok életében jelentős eseményt. Ügy tudom, kevesen vagyunk Pest megyében olyanok, akiknél a beszámoló taggyűlés időpontját ennyire előrehozták. Hát nfem lesz köny- nyű az elsők között lenni. Még talán vendégekre is számíthatunk. Van azért ebben gyakorlatom, hiszen tíz éve vagyok párttitkár. Üjra a jegyzetei között lapoz, a szocialista brigádokról szói. Kongresszusi vállalásukat összegezve mondja: a PEMÜ- nél is sokan adnak garanciát, nevüket a kezük alól kikerülő termékhez, munkadarabhoz. Az alapszervezet cselekvési programjában nem hiába kapott helyet az exportfeladatok teljesítésének segítése, az alkatrészek beszerzésének megkönnyítése. Nem maradtak adósak, cselekedtek. Hat termékhez készítették el a szerszámokat, s ez valutát hoz. Felújították a fröccsöntő Wí- kend szivattyúkat, s ehhez nem kellett külföldről alkatrészt vásárolni. Takarékoskodtak a pénzzel, az idővel, mert az utóbbinál a beszerzés rögös útját is segítették elkerülni. Komplett gyártószerszámok kerültek ki kezük alól. S lehetne még sorolni a cselekvési program minden pontját. Azért vállalati szinten elemezve a pártvezetőség cselekvési programját, korántsem még tennivaló bőven — mondja Kárpáti András, a PEMÜ pártvezetőségének titkára. A minőséggel összefüggő gondjainkat a gyártás jobb előkészítése, a termelés még átgondoltabb szervezése oldja meg. A jobb minőséget a bérezéssel is ösztönözzük. A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer most van előkészítés alatt, október elsején a műszaki cikkek gyártásánál vezetjük be. Ezzel egy sor objektív, a termelésre kedvezőtlenül ható tényezőt küszöbölünk ki. így például anyaghiány, az állásidők oka, felelőse a DH-munka- rendszerben egyértelműen tetten érhető. Elégedetlenség. Igen az, mert a PEMÜ a pártvezetőség cselekvési programjában megjelölt feladatok döntő többségét megoldotta. A megemelt nyereségtervet teljesítik, a tőkés országokba irányuló exportjukat túlteljesítették, a szocialista országok iránt vállalt kötelezettségüknek is eleget tettek. Ez az elégedetlenség, mely a pártvezetőség titkárának szavaiból kicsendült, jelzi: többet akarnak, többre érzik magukat képesnek. S ez a fajta egészséges elégedetlenség motorja az újabb sikereknek. Annak, hogy a PEMÜ gyártmányai a világ minden részében megállják helyüket Kibírja a kritikát Cselekvési program. De vajon az első számú gazdasági vezető, a vállalat igazgatója hogyan vélekedik? — A pártvezetőség, s a négy alapszervezet cselekvési programja a közös akaratokat az egységes célokat összegezi. Tegyem hozzá, a négy alapszervezet az idén második alkar- lommal készített önálló cselekvési programot. De ez is szerves része közös gondjainknak, céljainknak — mondja Horváth Ferenc, a PEMÜ igazgatója. — A pártvezetőség cselekvési programja azonban állítom, kibírja a kritikát. Jói ötvözi a népgazdasági, a megyei és a vállalati célokat. Közös akaratunk fejeződik ki benne, csak kisebb egységre lebontva. S az ilyen cselekvési programot elemezve a mérhető gazdasági eredményekre kapunk választ. S erre van szükségünk a napi munkában! Varga Edit Nők a volánnál Decembertől a járatokon A nőknek indított harmadik autóbuszvezető-tanfolyamon sikeresen vizsgázott az elméleti ismeretekből 18 lány és asszony —• tapasztalt férfikollégáik felügyeletével — már valamennyien a forgalomban gyakorolnak. Várhatóan decembertől vezethetik egyedül a járműveket. A Budapesti Közlekedési Vállalat egyébként folyamatosan figyelemmel kíséri annak a 25 buszvezetőnőnek a munkáját, aki ez év januárjától vesz részt a fővárosi tömeg- közlekedésben. A legutóbbi értékélés szerint is gyorsan fölismerik a közlekedésben előadódó helyzeteket, megoldásukban helyesen cselekszenek, tartják a menetidőt, higgadtak, fegyelmezettek, figyelmesek. E tulajdonságok a forgalombiztonságban kamatoznak : balesetmentesen vezetnek. Buszaik — ez már a jó vezetéstechnikájukkal függ össze — négy százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a férfitársaiké. A következő hónapokban újabb vonalakon lehet majd velük találkozni, például Kispesten, Pestlőrincen, Csepelen, Soroksáron, Kőbányán és a Hűvösvölgyben. A BKV további tanfolyamokat is indít. A legközelebbit jövő év januárjában szervezi. Erre azok jelentkezését várja, akik betöltötték 21. életévüket, és személygépkocsira érvényes jogosítvánnyal rendelkeznek. Négy évvel ezelőtt, 1975 júniusában kezdte meg munkáját Délegyházán a Forgácsoló- és Szerszámipari Vállalat gyár-egysége. A helyi termelőszövetkezet egykori Tóga üzemének korszerűtlen csarnokait felújítva, ötven emberrel kezdődött akkoriban a menetkészítő és forgácsoló szerszámok előállítása. . A száztagú munkásgárda helyi emberekből alakult ki, s a fővárosból származó vezetők mellett, döntő többségében ma is délegyháziak, du- navarsányiak adják ki a 220 dolgozót. A gyáregység nem csupán létszámában fejlődött ez alatt a négy év alatt; amellett, hogy munkaalkalmat biztosított . a környék lakosságának — sokain bedolgozóként vállalnak munkát , —, eredményeivel felsorakozott a vállalat másik két üzeme: a budapesti, illetve a békéscsabai gyár mellé. Ezt a sikeres munkát elismerve engedélyezte nemrégiben a Pest megyei Tanács a dálegyházi üzemegység fejlesztési tervét. Az elképzelések szerint a két régi épület mögött építik meg az 1670 négyzetméter alapterületű új csarnokot. A régi épületekben alakítják ki a gyáregység kiszolgáló létesítményeit: a melegítőkonyhát, az éttermet, a büfét és az öltözőket. A' csarnok építéséhez szükséges elemeket még e hónapban átszállítják Dunaújvárosból, és a Dunaújvárosi Építőipari Vállalat októberben megkezdi az épület felállítását. A délegyházi gyáregység új ■ csarnoka a tervek szerint jövő év végére készül el, és 1981 januárjában megkezdik a gyártást. A gyár vezetőd már. most alkalmazzák azokat a dolgozókat — többségében be-. tanított munkásokat, esztergá-. lyosokat, marósokat, villany- szerelőket, élezőket —•, akik két év múlva a 300 fős gárdát alkotják. Ezzel párhuzamosan alakítják ki fokozatosan az új, helyi vezetői gárdát, amely a régiektől átveszi az irányítást. A délegyházi gyáregység, fejlesztése lehetővé teszi, hogy — átvéve a hagyományos gyártás döntő részét — lehetővé teszi, hogy a budapesti és a békéscsabai vállalat még eredményesebben teljesítse, exportkötelezettségeit. M. A. Őskori skanzen őskori skanzent alakítanak ki a kőszegi hegy déli oldalában, az európai későbronzkor egyik jelentős emlékhelyén. A tudományban Velem Szent Vid néven ismert régészeti területen szabadtéri múzeumban ismerheti meg a ma embere, hogyan éltek őseink az időszámítás előtti második évezredben. A hegy alatt húzódott az Észak- és Dél-Európát összekötő Borostyánkő út. A hegy alkalmas volt katonai védelemre, s a környéken rezet és ónt bányásztak. így Velem Szent Vid e jó adottságokkal kiemelkedett a környező falvak sorából, és az őskori nemzetségek városa lett. Katonák, iparosok, kereskedők lakták a teraszos szerkezetű, fellegvárral büszkélkedő ős- várost, s itt élt a korabeli arisztokrácia is. Téglalap és kör alakú házai sövényből font falakból épültek, amelyeket tapasztassál erősítettek meg. Az otthonoknak döngölt, tapasztott padlózata volt. A településen már a századfordulón kezdtek régészeti feltárást. Majd évtizedeken át szünetelt. Hat esztendeje indult az újabb, immáron széles körű kutatás, amelynek nyomán most létrejön az őskori skanzen. Licenc szerint Bonyolult berendezésen készül a nagy teljesítményű ipari fázisjavító kondenzátor tekercse. A nullszéria gyártását a harmadik negyedévben kezdte meg a Mechanikai Művek törökbálinti gyára a General Electrictől vásárolt licepnc alapján Barcza Zsolt felvétele esett szó. Becslések szerint ez az említett társadalmi munka néhány milliót jelent a vállalatnak. Ezt a pénz meg cél- és kisgépek vásárlására is fordíthatják. S a haszna? Azoknak a munkáját könnyítheti meg egy ilyen vásárlás, akik vállalásukkal a megtakarítás lehetőségét teremtették. A hét pont egyike, amelyből a Il-es számú alapszervezet cselekvési programja tevődik össze: öt százalékkal emeli a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányát. Vállalati szinten ez nem sikerült. De a II-es alapszervezethez tartozó munkahelyeken igen — mondja Blaskó József. A szériamunkán dolgozóknál aránylag könnyen ment az átállás, az átállítás. A szerszámüzemban tértek át legnagyobb arányban a teljesítmény szerinti elszámolásra. Ügy, hogy nem öt, hanem tíz százalékot értünk el. Technológiai fegyelem — A cselekvési program egyik pontja a technológiai fegyelem javítása, a munka hatékonyságának növelése is. Sikerült előrébb lépni? — Majd sikerül — mondja az alapszervezet titkára —, ha a szétszórt munkahelyekről összeköltözünk egy fedél alá a csarnokba. Ezzel a szerencsés \f egnősülök, komám — mondta Ferenc. A szeme, az arca belső békéről tanúskodott. — És ezért most már csak kólát iszol? — Megyünk a srácért az oviba, ö is jön, csak valami dolga akadt bent — bökött a fejével a presszó ablakából jól látható gyárra. Hosszan arrafelé nézett. Láthatta pedig eleget, mert — tudtommal — nemsokára két évtizede, húszéves kora óta ott dolgozik, ö az egyik legjobb lakatosuk. Lehet ugyan, hogy most nem is a rideg, szürke épületet látta, hanem álmodozott. Bár, legalábbis ahogy én ismerem, erről rég leszokott. Huszonnyolc éves volt, amikor először megházasodott öt év után született a fiuk. Akartak még vagy két gyereket, de Éva, a felesége, az új Trabantjukkal összeütközött egy kamionnal. A gyerek nem volt vele, szerencsére. Ferikét így most már négy éve az apja neveli, gondozza egyedül. Mindig azt mondta, hogy Éva után másik asszony nem kell neki. De hogy most mi történt, arról hiába is kérdezném, ha nem akarja, úgysem mondja el. Mindenesetre szerencsés asszony a jövendőbelije. Ferenc nagyszerű ember. Egyébként van vagy százkilencven magas, széles vállakkal, ‘ izmáé karokkal. Ártatlan, kék a szeme, és mindig égnek álló, rövid, tüskés, szőkésbarna a haja. — Te, komám, hogy micsoda buli volt nálunk — mondta váratlanul, felélénkülve. — Két és fél hete bent az üzemben. Nem a mienkben, hanem a készáruban. Ott voltam a brigád képviseletében, mert hogy kooperálunk, és meghívtak. Ferikére az anyám vigyázott. Hát, te olyat még nem láttál. I Tgy félszázan lehettünk. Néhány főnök, mi, melósok és a hozzátartozók. Tudod, a készáruban nők is dolgoznak. Vegyes társaság, fiatalabbak, öregebbek, köztük formás, bögyös lányok, asszonyok. A munkaruhától ugyan nem sokat látni, de akinek szeme van meg egy kis fantáziája ... Szóval vidámabb ott az élet. Együtt dolgozik a készáruban két lánykori barátnő és egyiknek a férje. Szabó Laciról, a feleségéről, Olgáról és Virághnéról, Tündéről van szó. Ez a Virághné elvált asszony. Kikapós nő hírében áll, pedig csak szabadszájú. Persze, Szabóné is jó firma. Amíg Szabó külföldi szerelésen dolgozott, nem hordott erényövet, hogy szépen fejezzem ki magam. Mindketten gusztusos, kívánatos n ősze mélyek, bár nagyon különböznek. Szabóné magas, karcsú és fehér bőrű. Tünde, mármint Virághné, kissé molett, fekete a haja és majdnem olyan rövid, mint az enyém, csillogó, fekete a szeme, és apró gödör van az álián. Rengeteget tud beszélni, és olyan jóízűen nevet, hogy senki sem maradhat komoly mellette. Szabóné Olga és Tünde lánykori barátkozása nem volt igazi barátság. Vetélkedtek, de általában Olga győzött. Ö volt a jobb tanuló, talán a szebb is, neki voltak jobb cuccai és több udvarlója. Szabó Laci viszont Tündének udvarolt. Nem sokáig, mert Olga elcsábította, és hamarosan férjül vette. Aztán szült neki két gyereket. Tünde is férjhez ment. Egy link, alkoholista tróger lett a férje. El is váltak, és ott marad. Tündével a kislányuk. Két évvel fiatalabb Ferikénél. Az a fickó még gyerektartást sem fizet. Tünde nem szorul rá, mert nagyon tud dolgozni. Jó műszerész, sok férfi elbújhat mögötte. E’zen a műhely bulin mindenki so- kát ivott. Még én is, ami eléggé helytelen, hiszen mégiscsak a gyár területén voltunk. Az a tutyi-mutyi Szabó, aki csak szájalni tud, az is lerészegedett. Azt hiszem, hogy a nők is. No, aztán egyszer csak eltűnt Szabó Laci. Utána meg Tünde. Mellesleg én csak Tünde eltűnését vettem észre, meg azt hallottam, láttam, hogy Szabóné a férjét keresi. Ott tébláboltam a folyosón, a fejem szellőztettem, amikor ki vágódott a férfiöltöző ajtaja. Szabóné a rövid hajánál fogva húzta kifelé Tündét. Az csak karikába gömbölyödve, remegve lapult a földön. Akkor már mindenki kint volt a folyosón, s körbeállva röhögtek rajtuk. Én éppen arra gondoltam, hogy szétszedem őket, amikor Szabó kitá- molygott a férfiöltözőből. Valamelyik marha meg azt mondta, hogy majd otthon Szabó kerül sorra. Az a részegsége ellenére meghallotta, és el- bődült, mint egy vadszamár. Neki a feleségének. Mi meg csak néztük. De nem úgy Tünde. Fölállt, megfogta Szabó ingét, hátrarántotta, hogy az megpördült, aztán gyomron vágta. Csak bámultam. Alaposan helybenhagyták Szabót. Mert, persze, Olga is a férjének támadt. Hát, ez történt — mosolyodott el Fölállt. — Jön az asszony — mondta. — Gyere, bemutatlak. 'IT int, a buszmegállóban találkoz- tunk. A zavartan toporgó« Ferencet jobbról-balról megpuszilta. Ágaskodnia kellett, hogy felérje, mert Ferenc le nem hajolt volna. Zavarban volt, mint egy szerelmes kamasz. — Szigorú megrovást kaptunk — mondta az asszonyka Ferencnek. — Maradhatunk a gyárban, ha akarunk. Maradjak? — Ha akarsz... Bűnhődtél te már eleget — hümmögött Ferenc — Meg aztán, izé, ott kéne bizonyítani — mondta ki nehezen, az olyan emberek módján, akik nem szoktak az erkölcsi prédikációhoz. Gyorsan rám mutatott. — Egy régi haver, már beszéltem róla. Az alacsony, kissé molett asszonykának férfiasán erős volt a kézfogása. És jól érthetően mondta. — Takács Tünde, Virágh Sándorné. — S aztán huncutul mosolyogva hozzátette: — Egyelőre ___ Sz ente Pál ^Jsölcóönkenuér
