Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

Egy közösség tudathasadása KÉTSÉGEIM vannak. Im­már kételkedem abban, hogy szép szóval, meggyő­zéssel is el lehet érni dol­gokat. Kételkedem abban, hogy emberek józan eszük­re hallgatva a többség ér­dekeit is hajlandók figye­lembe venni. Furcsa ez a tudathasa­dás!. Mert hiszen mire gon­doljunk, ha azt halljuk so­kadszor már: mi, váciak tenni, igen tenni akarunk városunkért, gyarapítani, gazdagítani ezt az alig kör- bepillantásnyi települést. Szépíteni, parkosítani, virá- gosítani. Halljuk mindeze­ket tanácstagi beszámoló­kon, lakógyűléseken. S most jön a tudathasadás! Mert mi, váciak vagyunk azok, akik átgázolunk a frissen ültetett virágokon, akik összetörjük a terek padjait, akik — talán lel­kiismeretünk enyhe moz­dulását is elfojtva — nem vagyunk hajlandók a há­zunk elejét rendbe tenni. És még folytathatnám to­vább a sort a tulipántolva­jokkal, a gondozott köz­területeken a gyepre par­koló autókkal... Tudom, A tudathasadás nem mindenkiben egyfor­ma, sőt: talán akad, aki mentes e becsületet csorbí­tó kórtól. Ak^d, s nem egy városunkbeli, aki, ha elfer­dült gondolkodású embert lát kárunkra cselekedni, hát nem rest szólni, s tenni. De vannak közönyösek szép számmal! Ne szólj szám, nem fáj fejem — hajtogat­ják, ismételgetik önmaguk nyugtatgatására. De ők az elsők, akik szót emelnek: piszkos az utca, nem világít a lámpa, kevés a zöldterü­let... Tudathasadásosak. Már emelném a telefont, men­tőt, orvost kellene hívni. Valami nagy-nagy pavilon kellene, hogy elkülöníthes­sük magunktól a fertőzötte­ket. Mondjuk a deákvári KISZ-lakótelepen élők nagy részét, akik sokadszori kérés ellenére sem hajlandók környezetük szépítésére. Vagy a Földváry téri szü­lők sokaságát, akik eltűrik gyermekeik parkrombolá­OE HOL VAN ekkora pavilon?! Furucz Zoltán MC 11APSJ XXIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Egyre piszkosabb a Duna Megszűntek a szabadstrandok Sugárkezei! mákszemek Sikeres tudományos együtt­működés alakult ki a gyógy­növénykutatásban magyar és szovjet intézetek között. En­nek eredményeként egész sor olyan, a gyógyszeripar számá­ra hasznos alapanyagot tartal­mazó növényt termeszthetnek mindkét országban, amelyeket egymás segítségével nemesí­tettek ki. vagy a technológiák kidolgozásában , mindkét ország kutatói részt vettek. Néhány zártrendszerű tech­nológia a két intézet közötti munka eredményeként alakult ki. Világviszonylatban is fi­gyelmet keltett a mák Magyar- országon elsőként kifejlesztett zárt termesztési rendszere, amelyhez bizonyos gépek mű­szaki leírását a szovjet part­nerek adták át az intézetnek. A vetéstől a betakarításig szi­gorú technológiai előírás alap­ján a mákot jelenleg már meg­közelítően 6000 hektáron ter­mesztik. s a Tiszavasvári Al­kaloida Gyár ennek eredmé­nyeként jó minőségű, s a korábbiaknál nagyobb mennyiségű morfin- és kodeinkivonatlioz jut. A korszerű máktermesztéshez a Gyógynövény Kutató Inté­zet sugárkezelt vetőmagot ál­lít elő, ennek lényege, hogy a besugárzott mákszemeket együtt vetik el az egészséges­sel, ennek nyomán ritkábban kel ki a mag, megtakarítható a munkaigényes egyelés. Az idén a szovjet partner is kül­dött az intézetnek besugárzás­ra mákot, ha náluk is beválik ez a módszer, megkezdhetik gyakorlati alkalmazását. A közelmúltban küldték meg a szovjet , intézetből a Valeriana officinalis, népies nevén macskagyökér termesz­tési technológiáját, amely a valeriána gyógyszer egyik fon­tos hatóanyagát tartalmazza. A szovjet módszert kísér­letként kipróbálják és végleges formáját a közös tapasztalatok alapján alakít­ják ' ki. füoziműsor A váci Kultúr Filmszínház szeptember 17-től 19-ig A bajkeverő című színes, francia —olasz kalandfilmet játssza. Rendezte: Raoul Coutard, a főszerepeket Lino Ventura, Jacques Brel és Caroline Cel- lier alakítja. A film korhatár nélkül megtekinthető. Az idén is gyakran hallot­tuk az illetékes hatóságoktól, a hivatalok képviselőitől, hogy fL Duna egyes szakaszain tilos a fürdés, máshol pedig nem ajánlatos. Egyes települések mellékéről el is tűntek, a haj­dani strandokon a mélység- határt jelző bóják. Ám ennek ellenére is sokan keresték fel a meleg napokon a több éve megszokott fürdőhelyeket. Csak szűrés után Hazánk a negyedik ország a folyam tenger felé vezető út­ján. Az egyre gyorsuló iparo­sodás következtében a nagy­városok elvezető csatornáiból, a mellékfolyókból mind több szennyező anyag jut a Duná­ba. A szennyezettség fokát, a káros anyagok élő szervezet­re gyakorolt hatását speciális módszerekkel vizsgálják a szakemberek. A vizsgálatok alapján ki­dolgozott rubrikák szerint az I. osztályú Víz még jó minősé­gű, ivásra kiválóan alkalmas, gazdaságosan tisztítható. Lé­nyegében ugyanez a helyzet a II. osztályú esetében is, de itt már jelen vannak a szennye­ző anyagok. A III-as fokoza­tú szennyeződés már kedve­zőtlen. a víztisztítás gazda­ságtalan, s csak többszöri szű­rés után iható. Fürdésre ez a víz már alkalmatlan, mivel­hogy a benne levő kórokozók a tápcsatornán át az emésztő­rendszerbe juthatnak, s bak­teriális, vírusos megbetegedé­seket okozhatnak. Nagy az esélye a bőrbetegségeknek is. A szennyvíz jellegű negyedik osztály egyáltalán nem hasz­nosítható. Dr. Hölter Katalin és ar. Bencze Ernő, a Pest megyei Köjál szakemberei adtak tá­jékoztatást lapunknak a Duna Pest megyei szakaszának szennyezettségéről. Mint mondták: a Duna vízminősé­gét 10 évvel ezelőtt még ál­talában a II. osztályba sorol­ták, s csak időnként fordult elő III-as fokú szennyeződés. A hetvenes évek közepetői azonban mindinkább a hár­mas fokú szennyezettség a jel­lemző a folyóra. A helyzetet rontja az is, hogy rendkívül sok szennyező anyag érkezik a Vág, a Garam és az Ipoly folyótól a Dunába. A folyó Budapesttől északra eső szakaszán főként a bal part szennyezett. Különösen Vác és Dunakeszi térségében jelentős a szennyvízbeömlés. Az áramlás következtében a Váccal szemközti Pokolsziget mentén rendszerint tisztább a víz. Elgondolkoztató, hogy a szentendrei oldalon évekig jobb volt a helyzet, mint a bal part mellékén, ám az idén már gyakran III-as fokú szennyezettséget mutattak ki a vízminták. Nagy a kockázat Már-már aggasztó jelen­ség: a Duna budapesti szaka­szán naponta egymillió köb­méter szennyvíz kerül a fo­lyóba. A dél-pesti szennyvíz­tisztító ugyan naponta 100 ezer köbmétert szűr meg, a Soroksár—Ráckevei Duna-ág- ban, Majosházától északra rendszerint III-as, Szigetszent- miklósnál pedig gyakran IV-es fokú a víz szennyezettsége. Egyre gyakrabban tapasztal­ható az összetétel romlása Ráckeve térségében is. Különösen ezeken a hagyo­mányos üdülőterületeken ne­héz a helyzet. Hiszen a kriti­kus szakaszon a III-as osztály­ba sorolás olyan, mint a piros közlekedési lámoa, amelynek a jelzéseit figyelmen kívül le­het hagyni, de nagy a kocká­zat. Ezért a szakemberek azt is hangsúlyozták: ahol bizto­sítható, hogy a strandolok a vízből kijövet zuhanyozzanak, s meg lehet teremteni a parti higiénia, a biztonságos fürdő­zés legszükségesebb feltéte­leit. ott a Köjál hozzájárult a szabadstrandpk megnyitásá­hoz. Az Idei nyáron a Budapest­t? sti sétára, afféle kora *J gyermekkori környe­zetismereti barangolásra indultunk kislányommal a fényektől pásztázott alko­nyati utcán. Egyenesen elő­re tartunk a deákvári Né­pek barátsága útján, a ho­rizont Izéién lebegő kék hegycsúcsok irányába. — Trallala, trallala — dúdolom a karomon ülő gyereknek, majd miután befejeztem, ő folytatja. — Tja, ja, ja, tja, ja, ja. Bensőséges hangulat ez. Számomra ez a telep is új­szülött. Láttam felemelke­dését, figyeltem a vajúdá­sát, nap mint nap fedezem fel új házait, intézményeit, szüntelen növekedésének tényeit. Bosszankodom ka­maszkori sutaságain, mert együtt létezem vele, itt múlt el az ifjúságom, ez lett az otthonom másokéval együtt, akik jöttünk, de tudatunk­ban más vidékek akácosai­nak, girbe-görbe falusi há­zainak emlékképei, gyer­mekkori örömök és fájdal­mak érzelmi nyomai ma­radtak. A gyerek számára kész J- í/droó föfött tény lesz ez a telep, olyan­ná, vagy még ennél is be­fejezettebbé válik gyermek­kori emlékeiben e táj, mint ahol mindig álltak a házak, egy csavarintásra víz folyt a csapból, kattintásra fény gyűlt a szobában, s néhány számjegy tárcsázása után jelentkezett a budapesti te­lefonállomás. Mintha soha sem előzték volna meg születését áldo­zatos törekvések, precíz, előrelátó mérnöki számítá­sok, a munkások sohasem dagasztották volna érte a sarat, hóban, fagyban is emelve a házak falait, fek­tetve a csővezetéket. Emlé­keiben sohasem jelenik majd meg az egykori fát- lan, gazos, néptelen domb­oldal. a lejtőkön a gabonát aratók, akiket az első évek­ben még itt láthattunk. A telep mindig változó arcában elmerülve csak a keresztutca közelében fi­gyeltem újra a gyerekre, aki mint otthon, ha a vil­lany felgyullad, a fellegek szegélyét fénnyel csipkéző naplemente láttán is uj­jongva közölte: — Ég! A Cserje utcából a város fölé látni, a városrész fölé magasodó kisváci toronyra, azon túl a Dunát kísérő lombvonulatra. Mesésen szép ez a táj, gyönyörű le­het a kilátás a Cserje utca házaiból. Napok óta gyakoroljuk a környezetismereti leckét, mert hisz nem lehet elég korán kezdeni. — Hol a város? — kér­dezem a gyerektől. A parányi ujjacskát hal­vány-rózsaszínűre festik az alkonyati sugarak, amint a völgy felé mutat. — Ott! Nehezebb kérdés követ­kezik. — Hol a hegy? Rövid tétovázás és a kér­dés megismétlése után az ujjacska a Pilis felé mu­tat, majd a várost átszelő vasúti sínek felöl érkező zaj hallatán a szerelvényre irányul a figyelme. Egy nemrég lezajlott utazás em­lékének a hatására elhang­zik a megállapítás: — No- nat! — Egy pillanatnyi szü­net után másik szó is kerül mellé, az, ami a vonatról jut az eszébe. — Mama! Az anyakönyvi bejegyzés szerint neki már Vác a szü­letési helye, s ez a bejegy­zés kerül majd egykor a személyi igazolványába is. Ez a vidék a szülőföldje, örülnék, ha szeretné, ha igazi otthona lenne, s bol­dogan élne itt. Néha ugyan­úgy végigbarangolná a dombtetőt. pillantásokat vetve a festői környezetre, mint én, s mint most ő ve­lem. fírülnék, ha időnként szeretettel gondolna a távoli vidékre is, ahol a mama él, a nagyi, ott ahol én születtem, ahonnét a vo­nat érkezett. Kovács István tői északra eső szakaszon 7, a Ráckevei Duna-ágban 6, a szentendrei oldalon négy sza­badstrand működött. Nem működött. szabadstrand a Po- kolszigsten, Visegrádon é3 Pócsmegyeren. Majosházán nem készültek el időre a víz- parti objektumok, Szigethal­mon és Szigétszentmiklóson a Köjál betiltotta a strandolást. Már nem ártalmatlan Úgy tűnik, az egészségre egykor ártalmatlan dunai für­dőzésnek hosszú időre vége — állapította meg dr. Hölter Katalin és dr. Bencze Ernő. — Egyes vízügyi szakemberek véleménye szerint e problé­mát a nagymaros—gabcsikovói vízi erőmű építésével együtt lehet majd megoldani. Addig viszont helyesebb lenne a für­dést kedvelők figyelmét fel­hívni a mesterséges tórend­szerekre, mint amilyen az őr- bottyáni, a veresegyházi vagy a délegyházai. K. T. I. Mányoki napok Kotyánys-emlékesf Vsrücemaros$n Szeptember 17-én este hét órai kezdettel Kodolányi János íróra emlékeznek a verőcema­ros! egyes számú klubkönyv­tárban. A nyolcvan évvel ez­előtt született író pályakezdő­ként, Szabó Lőrinc tanácsára költözött 1922-ben Nógrádve- rőcére. Ott írta később a Kántor József megdicsőülése, a Tavaszi fagy és a Szakadé­kok című műveit. 1925-ben Szép Zsuzska, egy évvel ké­sőbb Börtön címmel jelentek meg kötetei. Utolsó, itt töltött évében, 1927-ben A hazugság öl címmel memorandumot írt Huszár Károlyhoz, a képvise­lőház akkori alelnökéhez az egyke kérdéséről. A Kodolányi János tisztele­tére rendezett emlékesten dr. Bata Imre irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa mond emilékbeszédet. Ezt követően Bitskey. Tibor színművész ad elő részieteket az író művei­ből.-Az emlékesten részt vesz­nek az író gyermekei és uno­kái is. K. M. Öveges tanár űr Az újságok rövidebb-hosz- szabb tudósításai öveges Jó­zsef főiskolai tanár halálhí­rének közlésekor azt is meg­említették, hogy a Kossuth- díjas professzor egykor Vácott 'tanított. A Magyar Kegyestanító­rend Váci Gimnáziumának ér­tesítői megörökítik ezt -az időszakot, a húszas évek vé­gét, amikor a tanári testület névsorában találkozunk a fia­tal matematika—fizika szakos tanárral. Mozgalmas időszak volt, életbe lépett az új kö­zépiskolai reform, az intéz­ményt a humán gimnáziumok, közé sorolták. Vác város anya­gi hozzájárulást vállalt a fenntartásból, de a párhuza­mos osztályok megnyitását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tandíj a városi kasszát gyarapítja. Milyen tanár volt öveges József? Szigorú, fegyelmet tar­tó, szinte ellentéte a televí­zióból ismert kedélyes, derűs alaknak. Ezt elismerte ő is. amikor 30 évvel később isimét Vácra jött és előadást tartott a Ma­dách Imre Művelődési Ház­ban. Órákkal előbb érkezett, fiatalos izgalommal, régi em­lékeinek a városába. Lapunk munkatársával felkereste a 'régi gimnázium épületét, el­időzött Madách" Imre emlék­táblájánál. Sétált a Konstan­tin téren, a Juhász Gyula utcában, érdeklődött a Pető- fi-ház iránt, majd a művelő­dési házba sietett. Nem voltunk sokan a néző­téren. Talán az időpont volt korai, vagy nagy volt a nyár- eleji meleg. Kétórás előadása, bemutatott kísérletei mégis felejthetetlen élményt nyújtot­tak számunkra. Akkor is ar­ról beszélt, hogy a tudomány­ban nincsenek nehéz és köny- nyű dolgok, csak megértettek és meg nem értettek vannak. Egykori váci tanártársai közül csak Erdélyi János ült a né­Ezzel az emlékkel búcsú­zunk az egykori váci tanártól, aki később a rádióban, a te­levízióban, könyveinek sorá­val az egész országot tanítot­ta. P. R. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csü­törtökön dr. Vajta Gábor, pén­teken dr. Bea Mátyás, szom­baton és vasárnap dr. Répa Imre tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kór­ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon le­het felhívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Bezár a fürdő Szeptember 18-án, kedden bezár a váci strandfürdő, de a hajnali úszókat, illetve a honvédség és az iskolák úszás­oktatásában részt vevőket to­vábbra is fogadja. Vácott maradt a BE Kapa ötévi kemény munka után az idén sikerült megszereznie a Váci Vízmű SE úszóinak a megyei úszószövetség által ki­adott Dunakanyar Kupát. A versenyzők a Vasas Izzóval szembeni, elmúlt évi három­pontos hátrányukat idén 24 pontos előnyre változtatták. Így 226 ponttal a Váci Vízmű SE szerezte meg, a Vasas Iz­zót maga mögé szorítva, az el­sőséget. Harmadik helyen az FTC csapat végzett 140 pont­tal, ők most szerepeltek Vá­cott először úszóversenyen. Nagy sikert arattak az idén úszni tanult 6—10 éves gyere­kek, akik bemutatón bizonyí­tották ügyességüket. Értesítem Vác város lakosságát, hogy esztergályos munkákat so­ron ktvül vállalok. Hiánycikkeket elkészítek, perselyeket, tengelye­ket, csavarokat, anyákat, ékszíja­kat, ékszíjtárcsákat esztergálok. Fékdobozokat felszabályozok. Ab- raháro László esztergályos kisipa­ros, Vác, Erzsébet u. 23. Az EDASZ Vállalat szombathelyi üzemigazgatóság szerelési osztálya ezúton értesíti Vác város és Sződli- get lakosságát, hogy a Sződliget— Vácduka között újonnan létesített 20 kV-os és 35 kV-os légvezetéki leágazó hálózatot feszültség alá helyezte. Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy az oszlopokra fel­mászni, vezetéket veszélyes közel­ségen belül megközelíteni szigo­rúan TILOS és ÉLETVESZÉLYES. Keresse fel árusítással egybekötött szőnyeg- és lakástextil-kiállításunkat ss Hgzée’hestyi bs. 3. szám ssSssSS szepBerntber 12-e és 26-ss közöSS! Nyitva mindennap 8-tól 17 óráig. mi NAGY VÁLASZTÉKOT TALÁL FUGGÖNYANYAGOKBÖL, BÚTORSZÖVETEKBŐL, VELÜRSZÖNYEGEKBŐi, KÜLÖNFÉLE LAKÁSTEXTÍLIÁKBÓL. Néhány cikk a hő áruválasztékból: Importált műszőrme, 150 cm széles 184 Ft NDK-gyártmányú drapéria, 120 cm széles 44 Ft-tól 52 Ft-ig Importált frottírtörülköző, 50x100 cm-es 73 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents