Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! w ___ W >: AZ MSZMP REST BÍZOTTIG A ÉS^A MEGYE) TANÁCS LAPJA' ; XXIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Ara 1,60 forint 1979. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP TdrsadaBmimunBca-moxgaBom Környezetünk szebbítéséért Kexdesnényesések Szentendrén, Több mint 50 millió forint értékű településfejlesztő társa­dalmi munkafelajánlás, az or­szág minden részéből feladott, a lakosság önkéntes tenniaka- rását bizonyító levelek garma­da, a tanácsoknak, a népfront­bizottságoknak és más társa­dalmi szerveknek a támogatá­sa egyaránt azt jelzi: az or­szág lakosságának körében Kinagyítva S tenvedélyes felszólalás hangzott el a tanácsi testület ülésén, a ben­ne szereplő tények, adatok igazak voltak, ám akadt egy bökkenő: az egészből kinagyított rész, akaratla­nul is, eltorzult, más ará­nyokat mutatott, mint a valóság. A fényképezés ne­mes szenvedélyének hó­dolók jól tudják: a nagyí­tás sokféle lehetőséget kí­nál az eredeti felvétel meg­változtatására, bizonyos részletek kiemelésére vagy éppen háttérbe tolására, azaz fontosság és másodia- gosság érzékeltetésére. Ami a helyén van a fotófilmek, -papírok világában — bár ne fele'djük; ott is megtörténik, visszaélnek a lehetőséggel —, azt nagy gonddal, körültekintéssel alkalmazhatjuk csak olyan kényes, mart sokszoros ösz- szefüggésekkel teli terüle­ten, mint a településfej­lesztés. Ha megengedjük ma­gunknak most a kinagyí­tás kárhoztatott, de gyak­ran és sokak által mégis használt módszerét, akkor például azt kérdezhetjük, micsoda dolog az, hogy egy városban — Gödöllőn — az utak kétharmadának nincs szilárd burkolata? A város kommunális ellátottságá­nak kinagyítottuk egyetlen jellemzőjét, elemét, csak­hogy: a kétharmad valódi adat, ennek ellenére a kér­dés igazságtalan. A telepü­lés városnak ugyanis fiatal, s amikor megkapta ezt a közigazgatási címet, rangot, az arány ennél sokkal rosz- szabb volt. Továbbá: kü­lönbséget kell tenni a most 'épülő új városrészek, s a hagyományos településda­rabok között, mivel • ez utóbbiaknál — fájdalmas kimondani, de így van — tíz meg húsz esztendő múlva sem lesz bizonyos utcákban, utacskákban, kö­zökben szilárd burkolat. S azért nem, mert a kiadást indokolatlanná teszi a for­galom, a gyakran mindösz- sze tizenhat, huszonnégy épület. Természetes: az em­lített épületekben élő csa­ládoknak gond az út álla­pota, de a közösségnek rangsorolnia kell, azt téve a feladatok élmezőnyébe, aminél arányban áll szük­séglet és kiadás. H iába hadakozik tehát a körzet tanácstagja, hiába írnak levelet a lakók hatóságoknak, hír­közlési szerveknek, a vá­ros tanácsának nem áll módjában méltányolni a kinagyított részletet; abban a körben kell maradnia, hogy a település útjainak kétharmada burkolatlan, azaz ilyen és ilyen sorrend­ben lehetséges azokon az építés. Másfelé nézve: sú­lyos gond hosszú évek óta — sőt, némely szakember szerint sok évtizede — Ceg­léden a felszíni vízelveze­tés. Volt olyan esztendő — 1977 —, amikor a felszíni vizek — ismertebb közna­pi elnevezéssel: a belvizek — százmillió forintos kárt okoztak, egyebek között la­kóházak is összedőltek. Ha most kinagyítjuk a száz­milliós összeget, azután odaillesztjük mellé az érin­tett családok tragédiáját, otthonuk tönkremenetelét, akkor könnyen arra a kö­vetkezetésre juthatunk; rendet kell tenni ebben áz ügyben, hiszem micsoda do­log az... Súlyos forintmilliókat költ Cegléd városa a fel­színi vízelvezetésre immár jó ideje. Kevesebbet, mint ami gyorsan megoldaná a gondot, de: a megyében pillanatnyilag a tervezetten felül ötvenhatmillió forint értékű felszíni vízrendezési munkát tartanak számon a helyi tanácsoknál, égető feladatokat, anyajilag fe­dezetlenül. Ha tehát ebből a háttérből kinagyítjuk a ceglédi gondot, akkor az első helyet követel. Ha vi­szont az összefüggésele hálózatában helyezzük el a ceglédi tényeket, altkor minden a maga helyére kerül, reálisan értékelhető lesz. Most már csak az a kérdés van vissza, hogy elvárható-e ez a realitás — a tények tisztelete — az állampolgártól, különböző képviselőitől, vagy remény­telen sóhaj tozás ilyesmire várni? M a a lakosság koráb­biaknál nagyobb ré­sze érzékeli a való­ságnak megf elelően a nép­gazdaság helyzetét, s azon belül a településfejlesztés anyagi forrásainak korlá­tozottságát Ez a nagyobb rész azonban még nem a lakosság többsége. Kisebb­ség ez csupán, bár ará­nyaiban. közéleti súlyában egyre jelentősebb. Ez a csoport — s növekedése — teszi reményteljessé a vá­rakozást a realitások érvé­nyesülésére, arra, hogy a tények megértetése és meg­értése már magukat a ter­veket, igényeket formálja, azt állítsa előre, aminek valóban ott a helye. A la­kosságnak erre a csoport­jára azonban a tanácsok­nak az eddigieknél bátrab­ban kell támaszkodniuk! Tapasztalj uk ugyanis: azok­kal törődnek a legkeve­sebbet a tanácstagok, a tanácsi tisztségviselők, akik „húznak”: természetesnek veszik, közreműködésüket. Gyakran késve kapnak tá­jékoztatást a , településfej­lesztés újabb elképzelései­ről, nem hívják meg őket ezek előzetes vitájára, sőt, szálas körben észlelhető, éppen ők azok, akiknek csakis és kizárólag a vég­rehajtás terhe jut, de abból tömött zsákkal! Rengeteg lehetősége van annak, hogy a lakosság már aktív csoportja rend­szeres — szervezetileg is érdekelt — részese legyen a tervezésnek, a feladatok kialakításának. Bátrabbak lehetnek a tanácsi testüle­tek a tanácsi bizottságok összetételének meghatáro­zásakor, nem okvetlen tisztségeket méltányolva, hanem településen belüli tekintélyt, népszerűséget, cselekvési készséget annál inkább mérlegelve. Társa­dalmi munkában — van rá példa! — szívesen vállalnak az ilyen, aktív lakók szak­értői tevékenységet, műsza­ki ellenőrzést, tervezést, ahogy arra is kaphatók, legyenek a tanácsi infor­mációs hálózat szervezői, életben tartói. Itt, az ő sze­repük kínálta lehetőségek­nél nagyon is helyén van a kinagyítás. S könnyen le­het, éppen ez vezet a tor­zító, másfajta nagyítások csökkenéséhez, annak elfo­gadásához, hogy a részle­teknek a kép teljessége ad értelmet, összefüggéseket elénk táró foglalatot. Mészáros Ottó • • Összeül az országgyűlés őszi ülésszaka A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést szep­tember 26-án, szerda délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére az egészségügyi miniszter beszámolóját az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról, vala­mint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentését. teljes és cselekvő egyetértésre talált a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére in­dított településfejlesztési tár­sadalmi munkamozgalom. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál elmondták: bár még csak két hét telt el Bács- Ki3kun. Szolnok és Komárom megye településeinek országos kezdeményezésétől, máris száz­nál több városból és község­ből küldték meg az életkörül­ményeket javítani, a lakóhelyi környezetet szépíteni kívánó tervedet Miskolcon váltótábort építe­nek társadalmi munkában a kisdobosoknak és az úttörők­nek. Ózdon gyermekjátszótér és kézilabdapálya építéséért fognak össze. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságán érdeklődé­sünkre elmondták: többnyire ezekben a napokban formáld ják közösen az elképzeléseket Fiai&B éxteBmSségiek JkBubga Friss diplomások fóruma Monoron A falu értelmisége sokáig az orvosból, a papból, a taní­tóból és a gyógyszerészből állt. Ez a négy diplomás falu­si világ azonban napjainkban erősen megváltozott. Sok egye­temi, főiskolai végzettségű ag­rármérnök, közgazdász, jogász került vidékre, s megsokasod­tak például az óvónők és a technikumi végzettségű szak­emberek is. Az értelmiség aránya harminc év alatt 3 és félszeresére nőtt, 1949-ben csak minden 50., manapság vi­szont már minden 14. ember szellemi foglalkozású a me­gyében. A kvalifikált vezetők szá­mának növekedése egy körzet fejlődésének alapvető felté­tele — mondta Cselényi De­zső, a monori járási pártbizott­ság első titkára azon a fóru­mon, amelyet a pályakezdő értelmiségiek helyzetének megismerésére hívtak össze Monoron, a járási pártbizott­ság nagytermében, a jobbítás szándékával. A monori járás­ban, ebben az alapvetően me­zőgazdasági régióban, a szel­lemi foglalkozásúak gyors nö­vekedése jelenleg is tart. Míg 1975-ben 113, jelenleg 220, egyetemet végzett agrárszak­ember dolgozik például a já­rás kulcságazatában. A politikai és társadalmi ve­zetés alapvető feladata to­vábbra is a fiatal értelmiségi­ek letelepedésének, gyökeret eresztésének elősegítése. Mind­ez egy Budapesttel határos já­rásban — ahol számos mun­kaalkalmat kínál a főváros is — nem könnyű. Jelentős a szellemi foglalkozásúak fluk­tuációja, s ennek mindenek­előtt a mostoha lakáskörülmé­nyek, ritkábban a kedvezőtlen munkakörülmények az okai. Mint az agglomerációs övezet­ben szinte mindenhol, a mo­nori járásban is felerősödnek a társadalmi ellentmondások. A járás felett — amelynek la­kossága a bevándorlás folytán szinte megtervezhetetlen ütem­ben növekszik — évek óta De- moklesz kardjaként függ a három műszakos általános is­kolai oktatás bevezetésének kísérlete. Mindeddig a költ­ségvetési összegeket busásan kiegészítő társadalmi munká­val sikerült elkerülni ezt: több új osztályterem, iskolaszárny Vetik a reiset és az árpát Az is baj, ha túl sok van valamiből, de az is hiba, ha nagyon kevés. Mezőgazdasá­gunkban a fenti megállapítás helyességét akár az utóbbi esztendők tapasztalatai is megerősítik. Ám az idei őszön a kiskunlacházi Petőfi Tsz- ben — a kertészetéről méltán hírneves gazdaságokban — a bőség nem az értékesítésben akozott gondot. Sokkal inkább a munkaerőhelyzetben. A ha­talmas mennyiségű zöldpapri­kát ugyanis még a kapott se­gítséggel sem tudják válogat­ni, s még szerencse, hogy az exportképes paradicsompapri­kához akad elegendő - ember. A mályp'iros színű, vastag hú­sú zöldségfélét külföldre szál­lítják: tizennégy hektárról 30 va­gonnal indítanak útra a határokon túlra. De nemcsak a kertészetben dolgoznak sokan Kiskunlachá- zán. A gyümölcsösben is tel­jes az üzem. Ez a termék is a külföldi piacokra kerül. Eged Andor, a szövetkezet főkönyvelője elmondta, bár a tavaszi fagyok 5 millió forint kárt tettek a gyümölcsösben, a hidegtől megmenekült terü­leteken kitűnő minőségű az alma: szinte a teljes mennyi­ség, mintegy 800 vagon termék exportálható. A közös gazda­ság a jövő esztendei, még jobb eredményeit érdekében bősé­gesen istállótrágyázza a ker­tészet földjeit: hektáronként 000 mázsa szerves tápanyagot szórnak ki. A zölség- és gyümölcsbeta­karításon kívül a kalászosok magágyának előkészítése is az időszerű mezőgazdasági feladatok közé tartozik. A to­ki Egyetértés Tsz-ben például már mindenütt elvégezték a szántást az őszi búza alá. Szervezetten készülnék a ku­korica betakarítására. A mun­ka helyes elosztása kát szem­pontból is igen fontos. A megtermelt tengeri, a jól átgondolt kampányter­vek alapján, kis veszte­séggel gyűjthető be, ugyanakkor időben fölszaba­dulnak azok a területek, ahová még ősszel kalászost akarnak vetni. A helyi szakemberek egyébként a becslések alap­ján a tavalyinál nagyobb ho­zamokra számítanak kukori­cából. A talán a nyári aratás­nál is több figyelmet kívánó növény kombájnolása a jövő hét végén veszi kezdetét. A töki Egyetértés Tsz gazdálko­dásában a kukoricán kívül a szőlő is meghatározó elem. A 93 hektárnyi ültetvényben ja­vában szüretelnek. A bornak- való többségét Etyeken dolgoz­zák föl, s csak 300 hektoliter nedű marad a szövetkezet pincéiben. Az elmúlt héten Pest megye határát járva megállapíthat­tuk, a munkák ütemesen és szervezetten haladnak. Jelentősebb fennakadást sehol sem tapasztaltunk. Az említett növények betaka­rításán kívül a napraforgó kombájnolásáról, a burgonya szedéséről adhatunk számot. Előbbiből rekordhozamok, az utóbbiból mérsékelt termés várható. A rozsnak és az őszi árpának ez ideig 20 százalékát vetették el, s a silókukoricából már csak viszonylag jelenték­telen terület van hátra. V. B. épült. Nőtt, hasonló körülmé­nyek között, az óvodai férő­helyek-száma is. Ilyen, több oldalról szorító helyzetben a pályakezdők la­kásgondjának megoldása nem könnyű feladat. A járás veze­tése azonban a gyakran albér. letező, egyedülálló, friss dip­lomások részére új megoldás­sal próbálkozik. A terv Ve- csésen már valóság: a pálya­kezdők 5 szobás, társalgós, ol­csó bérű házát jelenleg tízen lakják. Hasonló megoldást ke­resnek több településen, így Maglódon is. Ez a lakásjutta­tási forma azonban máris több kérdést felvetett. Megfonto­landó, hogy e házak lakói majdan vállaljanak-e takaré­kossági kötelezettséget, s így meghatározott idő múltán az összegyűjtött pénzből peda­gógushitellel önálló otthont te­remtsenek, s átadják helyüket a hasonló gondokkal küzdő kezdőknek. A pedagógusköl- csön kapcsán kérdésként fel­vetődött az is, hogy e hitel az OTP-lakásépítkezáseknél sa­ját erőből történt befizetésként figyelembe vehető-e. A tanácskozás végén a KISZ monori járási bizottsága a fia­tal értelmiségiek érdekének képviseletére egy állandó fó­rum megszervezését javasol­ta. A Pályakezdők Klubját még az ősszel megalakítják a járásban. B. E. a lakók a tanáccsal és a társa­dalmi szervekkel közösen. Két értékes vállalásról azonban már hírt adhatunk olvasóink­nak. A szentendrei városi népfrontbizottság mozgósítása nyomán a helybeliek társadal­mi munkával járultak hozzá a Rákóczi úti iskola tanterem- bővítéséhez. Az elképzelések szerint mindezen túlmenően jövőre ugyancsak széles körű összefogással lakótelepi játszó­teret építenek, s hasonlókép­pen parkosítják az öregek napközi otthonát. A városban utakat, járdákat is építenek közös erővel. A másik felajánlás a váci járásból érkezett: társadalmi munkában, útépítéshez aján­lották fel segítségüket Nagy­maroson, a mihályhegyi üdü­lőterületiek. Az érdekeltek vál­lalták. hogy maguk készítik el a kiviteli terveket, füvesítik a rézsűket, védőkorlátokat he­lyeznek el — ezeknek az ér­téke csaknem 150 ezer forint Az akciót egyébként a váci járási ügyvédi munkaközösség dunakeszi kirendeltsége szer­vezi: az útépítés költségeinek hatvan százalékát — 1,4 mil­lió forintot — az üdülőterület lakói vállalják magukra. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságán kapott tá­jékoztatás szerint az elkövet­kezendő időszakban várhatóan más települések is bekapcso­lódnak az akcióba. Ma 3. oldal: Körséta az A-pavilonban (Dodó Györgyi riportja) 6. oldal: Jogtanácsosok, mellékszerepben (Babus Endre cikke) 7. oldal: Szabálytalan ipari matematika (Weyer Béla riportja) 8. oldal: Tervezgetünk, építgetünk (Kriszt György írása) 10. oldal: Mi a biotipológia? (Vasvári G. Pál interjúja) Szedik a vajkörtét A Zsámbéki-medence Termelőszövetkezet biatorbágyi gyü­mölcsösében hamarosan befejezik a vajkörte szedését. Barcza Zsolt felvétele KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zöli« Jósé Lopez Portillo köz- társasági elnököt, a Mexikói Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. Dr. Joscf Staribacher oszt­rák szövetségi kereskedelmi és iparügyi miniszter szomba­ton hazánkba érkezett. A nap folyamán megbeszélést foly­tatott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatokról és fejlesztési lehetőségekről. Az osztrák minisztert fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes. i

Next

/
Thumbnails
Contents