Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
xJátiap 1979. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT INDUL A 96. ÉVAD Az Operaház immáron hagyománnyá nemesedett, hogy a Magyar Állami Operaház új szezonját Bartók Béla színpadi alkotásaival kezdi meg. Nincs ez másként a 96. évadban sem, hiszen szeptember 19-én az Operaház A kékszakállú herceg várával és a két egyfel- vonásos balettel, A fából faragott királyfival és a A csodálatos mandarinnal nyitja meg kapuit. Az Erkel Színházban másnap, 20-án gördül föl először a függöny. Itt némileg eltérnek a hagyománytól, ugyanis a Bánk bán helyett Erkel Ferenc másik nagy sikerű alkotása, a Hunyadi László kerül színre. Ennek oka, hogy az évad folyamán új rendezésben újítják fel a Bánk bánt. Mint ismeretes, az előző évadban az igazgatói poszton változás történt. Lukács Miklós, aki több mint tíz évig vezette az ország első dalszínházát, nyugdíjba ment és helyére Mihály András került. Egyik nyilatkozatában Mihály András elmondotta, hogy feszültség támadt a nagyszerű és kevésbé jó előadások között- „Szeretném a színvonalat kiegyenlíteni, ha nem is teljesen, mert ez gyakorlatilag lehetetlen, de olyan átlagszintet teremteni, amelyet mindig, mindenki vállalni tud.” Ennek érdekében az első fontos lépés volt, hogy szűkítették a repertoárt — összesen 51 opera és 31 balett szerepel az 1979—80-as évad játékrendjén. A második, hogy növelték a bemutatók és a felújítások számát, valamint az olyan előadások megújítását, amely új zenei betanulást, új szereplőket jelent, tehát bizonyos mértékig friss vérkeringést hoz a művek színrehozatalá- ban. Sztravinszkij-premier Az első operaházi bemutatóra október 14-én kerül sor, méghozzá olyan Mozart-mű- vel, amely eddig teljesen hiányzott az Operaház reper- torájáról. Az Idomeneót Magyarországon csak igen későn, először 1966-ban játszották Szegeden, tavaly pedig a Zeneakadémián tartották koncertszerű bemutatóját a fiatal, de már világhírű Fischer Iván karmesteri irányításával. Az operaházi zenei betanításra is ő vállalkozott — az évad nagy részét külföldön tölti, jelenleg Münchenben dirigál, a leggyakrabban operákat —, s az előadás érdekessége, hogy Aser Tamás személyében prózai rendező állítja színpadra Mozart művét. A díszletek már elkészültek Forray Gábor, a kosztümök pedig Makai Péter tervei alapján. Januárban dán balettestre kerül sor, amelyen Boumon- ville világhírű koreográfus Helsted és Pauilli egy-egy művére komponált táncképét mutatják be, az est harmadik részében pedig félújítják Czemy-Lander nagy sikert aratott Etűdök-jét. Minden bizonnyal az évad nagy eseménye lesz a március 1-i Rózsalovag-felújítás. Fe- rencsik János, aki az elmúlt évadban szerződött vissza az Operaházhoz főzeneigazgató- nak, ezzel a népszerű Richard Strauss-operával lép újra a közönség elé, mint betanító karmester. Az operát Mikó András állítja színpadra, a díszletek és a jelmez Makai Péter munkája. Ochs báró rendkívül nehéz szólamában pedig az immáron nemzetközi rangú szegedi énekes, Gregor József mutatkozik be. Az operaházi bemutatók sorát egy magyar- országi premier zárja: Sztravinszkij: The Rake’ s Progress (ideiglenes címe: A kéjenc útja) című alkotás, amelyet 1951-ben mutattak be Velencében. Az opera különleges zenei hangvételére jellemző, hogy a szerző felhasználja benne a 18. századi operaszínpadok hagyományait (például a csembaló kísérte recitativó- kat), átültetve a negyvenes évek hangzásvilágába. Az ősbemutató rendezője Mikó András, a díszletet ugyancsak Forray Gábor, a jelmezeket pedig Makai Péter tervezi. Karmesterként Mihály András mutatkozik be. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni Mihály András egyik interjúját, amelyben arról szól, miért nyúl majd hatvanévesen az operakarmestert pálcához. Bár a vezénylés számára egyáltalán nem jelent újdonságot, hiszen a koncerttermekben gyakran dirigál. „Az operavezénylés számomra inkább egyfajta kirándulást jelent, amikor is azt a sokféle zenei alapelvet, amit életemben megtanultam és a gyakorlatban kipróbáltam, hasznosíthatom és ízelítőt adhatok belőle. Mindenekelőtt a dallam tiszteletéből, a zenei egyensúlyteremtésből.” • Ernani az Erkelben Az Erkel Színházban november 4-én tartják Kodály Zoltán Háry Jánosának felújítását, Medveczky Ádám vezényletével. Ismét prózai rendező nevével találkozhatunk. Az igen népszerű dalmű színpadra állítását ugyanis Ruszt József vállalta, s az előkészítő munkában másik két vendégművész is részt vesz, Csikós Attila díszlettervező és Vágó Nelly jelmeztervező személyében. Aligha kétséges, hogy az operaszerzők népszerűségi listáját ma is Verdi vezeti. Mégis bizonyos művei hiányoznak Operaházunk repertoárjából. Ilyen az Ernani is, amelyet 1884-ben mutattak be először Magyarországon. A nagy olasz mester fiatalkori alkotása azonban hamarosan lekerült a játékrendről, és majd nyolcvan esztendeig pihent kottája a könyvtárban. Így szinte premiernek számít majd az új előadása, amelyet Békés András rendez, a díszletterveket Makai Péter készíti, a jelmezek látványosságáról pedig Márk Tivadar gondoskodik majd. Említsük meg, hogy az opera szövegének új fordítója Dalos László. A bevezetőben már szó volt arról, hogy Erkel Bánk bánja is a felújítási tervek között szerepel. Nos, itt is vendégrendező nevével találkozhatunk, Vámos Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjének személyében, aki nem először találkozik a művel, hiszen televíziós változata is az ő munkája nyomán készült el. A zenei betanítást Borbély Gyula végzi, a képi megvalósításban Forray Gábor és Márk Tivadar lesznek társai. A tervek szerint az új szereplők április 25-én mutatkoznak majd be. Az évad utolsó hetei ismét izgalmas balebteseményt ígérnek. Május 29-én Cranko, Scarlatti zenéjére komponált Makrancos hölgyét mutatják be Forray Gábor díszlet- és Gombár Judit jelmezterveinek felhasználásával. Nemcsak ígéret Az évad folyamán hat opera új zenei betanítását is tervezik. Üj szereplők mutatkoznak be a Bohémélet című Puccini- operában, Wagner Az istenek alkonya című dalművében, Mozart remek vígoperájában, A szöktetés a szerájban és három Verdi-műben: a Don Carlosban, a Lombardokban és az Aidában. Nem hiányoznak majd az előadásokról az évek óta megszokott rangos külföldi vendégművészek sem. Ezúttal azonban talán szám szerint kevesebb a meghívott, de minden bizonnyal a nemzetközi zenei élvonal legjobbjaival találkozhatnak majd a műfaj kedvelői. Néhány név a gazdag vendéglistából: Renata Scotto, Raina Kabaivans- ka, Galina Boriszova, Libuse Marova, Marton Éva, Kaly Krisztina. A férfi művészek közül — többek között — Jósé Carreras, Giacomo Aragall, Luigi Alva, Vlagyimir Atlan- tov, Jevgenyij Nyesztyerenko, Borisz Christoff, Pierro Ca- puccilli képviselik majd a nemzetközi operaművészetet. Mátal Györgyi Elhunyt Pátzay Pál Pátzay Pál, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész pénteken, 83 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Kulturális Minisztérium Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége ★ Pátzay Pál, a magyar képzőművészeti életnek, ezen túl hazánk szellemi életének is kiemelkedő személyisége volt. Művészi tevékenységében jelentős szerepet töltött be a társadalom, a nép eszményeinek harmonikus megfogalmazására való törekvés. Munkássága sokrétű volt. Mély emberismerettel formált, alakított portrékat kora jelentős személyiségeiről. Alakos szobrokat és monumentális szoborműveket is egyaránt alkotott. Éremművészete is jelentős volt. Kiemelkedő eredményeket ért el a magyar kisplasztika továbbfejlesztésében, felvirágoztatásában. Számos, mesterien térbe komponált köztéri szobrot alkotott. A felszabadulás után jelentős szerepet vállalt újjászülető hazánk művészeti életének kialakításában, s munkájának jelentős részét az oktatásnak szentelte. Szellemiségét, óriási ismeretét nagy biztonsággal, mindig aktívan, frissen adta át, közvetítette. Mint művészeti író is kiemelkedő munkásságot fejtett ki. Halálával nagy veszteség érte szellemi és művészeti életünket. A teljes élet Film Liszt Ferencről Liszt Ferenc életének megfilmesítését tervezi a Magyar Televízió közösen az NSZK- beli Poliphone céggel. Ha a tárgyalások eredménnyel Aárulnak, elkészülhet az első olyan Liszt-film, amely a világhírű zeneszerző életét a csodagyerek jelentkezésétől, egészen haláláig nyomon követi. A produkció a tervek szerint 14, egyenként 26 perces epizódból áll. Szinetár Miklós rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával készítik majd a felvételeket francia, NDK- beli, NSZK-beli, szovjet, svájci, osztrák, olasz és magyar helyszíneken. A sorozat iránt máris nagy az érdeklődés; finn és franciá koprodukciós partnerek is jelezték csatlakozási szándékukat. Boldogok szigete Gondolatok a televízió Remsey-portréjáról Több dolog tette időszerűvé ezt a bemutatást a televízióban. Mint már megírtuk, a kilencvennégy esztendős gödöllői mester ma is töretlen erővel alkot a gödöllői ,és az európai szecesszió egyik megmaradt utolsó mohikánjaként. Picasso, Gulácsy kortársa. — utóbbiról drámát is írt, mert Remsey Jenő festő, drámaíró, költő egy személyben, sőt fiaival együtt olyan bábszínpadot szerkesztett, melyre Obrazcov is felfigyelt. Univerzális tehetség, sokoldalú és fáradhatatlan alkotó. Telített vállalkozási kedvvel is, hiszen elmúlt már hetven esztendős, amikor egyedül párizsi útra indult, és híres festménysorozatát elkészítette a francia főváros kisembereiről. Olyan erővel, hogy a nemzetközi sajtó, így a L’Humanité UJ POLITIKAI KÖNYVEK Aktivistáknak, pártvezetőknek A Kossuth Könyvkiadó időről időre olyan könyveket is megjelentet, amelyek a párt belső életéről, a pártszervezetek munkájáról szólnak. Ezek a kiadványok elsősorban a párt tisztségviselőinek, a párttagoknak íródtak, de haszonnal forgathatja bárki, akit érdekel a politika, a világnézeti nevelés és a pártélet. Világnézet Gyenes László arra vállalkozott, hogy bemutassa, miként áll a pártoktatásban a világnézeti nevelés. Tanulmányát elsősorban propagandistáknak szánta, akiknek nagy szerepük van a világnézeti nevelésben. Kötetének célja a világnézeti nevelésben szerzett tapasztalatok összegezése. Az értékelésre azért is szükség van, mert — ahogyan az MSZMP Központi Bizottsága is megállapította egyik határozatában — a pávtpropaganda a számottevő előrehaladás ellenére sem elég hatékony, a nevelési célok megvalósításában hiányosságok vannak. Ez különösen a történelmi szemléletre és a dialektikus gondolkodásra való nevelésben tapasztalható. A szerző tehárt min den- kéopen hiányt pótol könyvével. A materialista világnézet terjesztése, elmélyítése a pár- tonkívüliek, de a párttagok körében is nagyon fontos, mert ennek segítségével ismerhetik fel társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, az egyes jelenségek közti összefüggéseket és ért he- ük meg az ellentmondások lényegét, találhatják meg feloldásuk módját. Gyenes László vizsgálata a világnézeti nevelés legátfogóbb kérdéseire, összefüggéseire terjed ki. Mindenekelőtt a propaganda nevelő hatására hívja fel a figyelmet, arra, hogy a pártoktatás célja a személyiség tudatos formálása. A világnézet nem más — állapítja meg a szerző —. mint a világ és az ember viszonya, a benne kialakult általános, átfogó felfogás a világ egészéről, a természetről, az emberről, az embernek a környezethez fűződő viszonyáról, a világban elfoglalt helyéről, lehetőségeiről és szerepéről. Az eszményeket és a célokat tehát a viágnézet határozza meg. Ezért úgy is mondhatjuk; amilyen az ember világnézete, olyan a politikai tudata. A szerző foglalkozik a tudományos világnézet terjesztésének módjával, okjektív és szubjektív feltételeivel s külön fejezetet szentel a vallásos világnézet elleni küzdelemnek. A párttagság, a hallgatóság eszmei arculatának formálása nem öncél, jelentős politikai feladata van, mégpedig a környező világ helyes irányban történő átalakítása. Ehhez ad jó segítséget Gyenes László tanulmánya. Előképzés A másik füzet, amelyre az olvasók figyelmét szeretném felhívni, a Párttagoknak jelentkezők elméleti, politikai alapismeretei hosszú címet viseli. Szerzője Lajtai Vera és Rákos Imre. Ebből a könyvből mindenki megismerheti a legfontosabb politikai, elméleti tételeket. A füzet kommunista előképzést ad azoknak, akiknek szimpatikus pártunk politikája, programja. Mit jelent a párt forradalmi élcsapat jellege? Miért a munkásosztályé a verető szerep? A kötet ilyen és hasonló kérdésekre válaszol. Akik be akarnak kapcsolódni a párt munkájába, megtudhatják belőle, hogy milyen i Kapcsolatok I is üdvözölte figu- I rális munkáit egy olyan korszakban, amikor a nonfiguratív törekvések hegemóniája veszélyeztette a teljes kibontakozást. Ö valóban A boldogok szigetén élt. Ez nemcsak 1933- ban írt drámájának címe. hanem életvitelének eredménye. Nomadi- záló gyakorlatában ma is fest, fát vág, nyaranta evez Szentendrén, telente síel az Akseli Gálién Kallelától . kapott lécekkel, műtermet épít, terveket sző, hogy Nagy Sándor hátrahagyott vázlatait nagy méretben kivitelezi, saját elgondolásairól nem is beszélve. Nagykőrösön született, s az idei nagykőrösi kiállításán boldogan vette át a város emlékplakettjét. A boldogok szigete nem hely, hanem állapot, Remsey Jenő osztályrésze. Pályája töretlen azóta, hogy a müncheni akadémia után letelepedett Gödöllőn. A második mozzanat, mely időszerűvé tette a televízió Remsey-portréját, az, hogy hetven esztendeje nyitották meg kiállításukat először a gödöllői szecesszió tagjai. Az ő társaságukból immár csak Remsey Jenő él és alkot, értük is, helyettük is olyan hévvel, mely a szecessziós elgondolást expresszív stílussal újította meg. Lyka Károly és Elek Arthur üdvözölte Remsey törekvéseit, tartotta fontosnak értékeit. A gödöllői mester élő lexikon, aki önmagában és a tv-nézők előtt pörgette találkozásait Csontváryval és a magyar századforduló többi klasszikusával, a külföldi alkotókkal. D. Fehér Zsuzsa kitűnő szólamvezetőnek bizonyult. Tapintatos irányítással adott teret Remsey Jenő emlékezésének, s tárta fel, a századforduló magyar szecessziójának nemzeti, nemzetközi távlatait, kapcsolatát a progresszióval, Ady törekvéseivel. A szövevényesség, mely álom és valóság határán törekedett a művészet minden ágának együttes fejlesztésére, végül is egyik fejezete e korszaknak. D. Fehér Zsuzsa értékelt és előhívott sok értékes elemet az emlékezetből. Remsey Jenő szolgálatkész partnernek bizonyult. Különösen érdekes dolgokat mondott Csontváry, Nagy Balogh János életéről, a kék Párizsról, a mezőkövesdi húsvétról, Kodály gödöllői látogatásáról, s arról, hogy a gödöllői műhelyt Kőrösfői- Kriesch Aladár és Nagy Sándor először Szentendrén akarta megvalósítani. Képek jól szerkesztett sora demonstrálta a beszélgetést, magát a szecessziót és RemA harmadik kötet az MSZMP és az NSZEP együttműködésének határozatait és dokumentumait tartalmazza, mégpedig azokat, amelyeket az 1970—1977 közti időszakban fogalmaztak meg. Az előszóban azonban rámutatnak azokra az összefüggésekre is, amelyek a két párt közti szoros kapcsolatokat meghatározzák. E kapcsolatok több évtizedes közös forradalmi hagyományokon, azonos politikai, társadalmi-gazdasági viszonyokon, a két nép barátságán, a proletár internacionalizmus jól bevált elvein nyugszanak. A könyvben közzétett dokumentumokból részletesen megtudhatjuk, az utóbbi évtizedben miiként alakultak ezek a kapcsolatok. A magyar nyelvű kiadást Habuda Miklós és Standeisky Éva állította össze. A kötet eseménynaptárt is tartalmaz, amely áttekintést nyújt az NSZEP és az MSZMP központi szintű együttműködésének alakulásáról, ideértve a KB egyes osztályainak küldöttség- és tapasztalatcseréit, valamint a két ország állami síkon létrejött fontosabb találkozóit. Gáli Sándor Remsey Jenő: Világkép (1964) sey művészetét. Remsey Constantin Meunier együttérzésével festette a század első éveiben a kisemmizetteket, s bibliás korszaka után kilenc párizsi útja alkalmából a francia főváros szegényeit és elhagyottjait idézte; gyönyör-, ködésül és tanulságul. D. Fehér Zsuzsa és Remsey Jenő közvetlen beszélgetése sok problémát tisztázott a század festői törekvéseinek kuszaságából, a képzőművész és a művészettörténész látószögéből vizsgálva a tényeket. S közben feltárult valami. Az, hogy milyen jelentős alkotó Remsey Jenő, s ha szemléletének egyes részei nem is követhetők, nem is követendők, milyen friss és alkotó erő lakozik benne. A tárgyilagosság mondatja, hogy nem egy kilencvennégy éves művész beszélt, hanem egy fiatal, tettre kész festő, aki az öregséget kijátszva ma is a boldogok szigetén él. Talán azért, mert töretlenül alkot, mert maradéktalanul vállalja önmagát, mert sohasem tűzött ki más’ célt az önmegvalósításon kívül. Elismerésre méltó, hogy Gödöllő városi rangját azzal is gyarapítani akarja, hogy fáradozik a magyar szecesszió múzeumának megteremtésén és Nagy Sándor egykori alkotóházának érdemleges felújításán. Hallottuk a műsorból, hogy milyen híres volt egykor a gödöllői szövőműhely. Vajon nincs-e itt az ideje annak, hogy feltámasszák a mi életünk gyakorlatával, eszméivel a régi gobelinműhelyt és a Remsey bábszínházát, mely unikum és érdekesség lehetne? Van energia elég Remsey Jenőben és családtagjaiban, — Remsey Agnes- ban, Ivánban, Flórában, Ilmában, Andrásban, Gáborban. Mind művészek, mind frissek és vidámak, akiknek bábjait széles e világ látta. Még valamit befejezésül: Remsey Jenőnek még nincs művészeti díja, de a műsor is bizonyította: megérdemli, az elismerés nem késhet soká. L. M. KoteiezettsegeKKei ]ar a párttagság, mit tartalmaz a szervezeti szabályzat, milyen a párt belső rendje, s mi az alapszervezethez való tartozás kritériuma. Ismertetik a szerzők a demokratikus centraliz- p mus lényegét, a vita és egység jelentését, a pártfegyelemre vonatkozó előírásokat, a bírálat és önbírállat fontosságát. Részletesen szól a kötet az MSZMP programnyilatkozatáról, a szocialista építőműn ka feladatairól is.
