Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

2 %Aíttap 1979. SZEPTEMBER 12., SZERDA Befejeződött a tanácskozás Folytatni kell a munkát a felnövekvő nemzedékért Kádár János távirata a moszkvai konferenciához FÓKUSZ Kinek van erre szüksége ? Cyrus Vance, amerikai kül­ügyminiszter, hétfőn Washing­tonban — nyugati hírügynök­ségek jelentései szerint — fo­gadta Anatolij Dobrinyint, a Szovjetunió washingtoni nagy­követét. A találkozó kapcsán az ' Egyesült Államokban egyre magasabbra csap a Kuba-el- lenes propagandakampány, amelynek középpontjában szovjet harc! alakulatok állí­tólagos kubai jelenléte áll. A Vance—Dobrinyin találko­zóról beszámoló nyugati hír- ügynökségek jelentéseiből ki­derül; hogy az Egyesült Álla­mok Kuba megrágalmazása mellett a Szovjetunió zsarolá- ! Sára kívánja felhasználni az állítást, sőt az amerikai j szenátus bizonyos politikai kö­rei odáig mennek, hogy az állítólagos „szovjet harci ala­kulatok*’ Kubából történő el­távolítását szabják a SALT—II. szerződés ratifikálásának felté­teleként. A moszkvai Pravda keddi számának szerkesztőségi cikke világos és határozott választ j adott arra, hogy milyen motívu­mok vezették a kampány el­indítóit, és miért ezt az idő­pontot választották a propa- * gandagépezet beindítására? „Az elmúlt napokban Wa­shington, ki tudja immár há­nyadszor, ismét Kuba-ellenes kampányt indított — írja a Pravda, az SZKP lapja. — Ez­úttal a kampány azokra az állításokra épült, hogy Kubá­ban állítólag »szovjet harci alakulatok« vannak.” „Az amerikai propaganda- eszközök, a helyzetet kiélez­ve és arra törekedve, hogy ezeket az állításokat a való­ság látszatával vegyék körül, a legkülönbözőbb, általuk ki­gondolt »részleteket«, igye­keznek kijátszani. „Ügy tűnik, hogy az ameri­kai kormánynak, amely ter­mészetesen jól ismeri az ezzel kapcsolatos tényeket, meg kel­lett volna adnia a szükséges felvilágosításokat, hogy meg­akadályozza az említett kam­pány kialakulását. Sajnos azonban az amerikai kormány hivatalos képviselői más utat választottak. „Immár 17 éve Kubában van egy olyan oktatási köz­pont, amelyben a szovjet ka­tonai személyzet segítséget nyújt a kubai katonáknak, a kubai hadsereg fegyverzeté­ben rendszeresített szovjet ha­ditechnika kezelésének elsajá­tításához. Ezeknek az évek­nek a során az említett szovjet katonai személyzet létszáma és funkciója egyáltalán nem változott. így teljességgel alaptalan mindenfajta olyan állítás, amely szerint »szerve­zett szovjet harci alakulatok« érkeztek volna Kubába.” „A szovjet katonai személy­zet a kubai kormány kérésére tartózkodik Kubában, egyet­len célja, hogy segítséget nyújtson az ország védelmi képességének megszilárdításá­hoz. A sok éves szovjet—ku­bai együttműködés, amelyet Kuba védelmének érdekei kö­vetelnek meg, két szuverén állam elidegeníthetetlen joga. Minden olyan kísérlet, amely korlátozni kívánja ezt a jo­got, kiáltó ellentétben van a nemzetközi kapcsolatok elfo­gadott normáival, és merőben alaptalan.” „Az amerikai propaganda­gépezet nyilvánvalóan adott jelre kezdett erőteljesen dol­gozni akkor, amikor Havan­nában az el nem kötelezett országok állam- és kormány­fői, más magas rangú képvi­selői gyűltek össze VI. konfe­renciájukra, azok, akik állást foglalnak a diktátumok ellen a nemzetközi kapcsolatokban, állást foglalnak a gyarmati rendszer és a fajüldözés ma­radványainak felszámolása mellett, a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítása mellett. Számításuk igen egy­szerű: meg kell kísérelni, hogy aláássák Kuba, az el nem kötelezett országok moz­galma egyik legaktívabb és legtekintélyesebb résztvevője tekintélyét.” Ezek tehát a Szovjetunió­val és Kubával szemben el­lenséges kampány indítékai. Azoknak pedig, akik együtt­működnek ezzel, vagy éppen­séggel ösztönzik ezt, számítás­ba kell venniük, milyen fele­lősséget vállalnak magukra — fejeződik be a Pravda szer­kesztőségi cikke. Kedden Moszkvában a do­kumentumok elfogadásával vé­get ért a gyermekek békés, biz­tonságos jövőjéről tanácskozó világkonferencia. A plenáris záróülés résztve­vői először a négy bizottság, valamint az ifjúsági fórum munkájáról készített beszá­molókat hallgatta meg, majd Edit Balentine, a békéért és szabadságért, küzdő nők ligá­jának elnöke tartotta meg a konferencia elnökségének be­számolóját. Egyebek között tá­jékoztatta a konferencia részt­vevőit arról, hogy számos üd­vözlő távirat érkezett a tanács­kozáshoz állam- és kormány­főktől, neves politikusoktól és közéleti személyiségektől. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára üdvözölte a világkonfe­renciát. A záróülésen két felhívást fogadtak el, az egyik az ENSZ közgyűléséhez szól, a másik a világ közvéleményének figyel­mét irányítja a gyermekek problémáira. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének soron kő­vetkező ülésszakához, a világ kormányaihoz és törvényhozá­saihoz intézett felhívásában 47 nemzetközi szervezet, valamint 130 ország 385 nemzeti szerve­zete nevében méltatja á'gyer- mekek nemzetközi évének si­kerét, de ugyanakkor leszöge­zi: folytatni kell a most meg­kezdett munkát a felnövekvő nemzedék érdekében. „Húsz évvel a gyermekek jogainak meghirdetése után sok száz millió gyermek szenved még az éhségtől, az írástudatlanságtól, a fajüldözéstől és faji elkülö­nítéstől. Sok millió gyermek­nek még ivóvize sincs, nem számíthatnak orvosi segítségre, sok ezer gyermek pusztul el, válik a háborúk, az agressziók, a fegyveres konfliktusok áldo­zatává” — hangoztatja a többi között a felhívás, majd megál­lapítja: a fegyverkezési ver­seny fenyegeti a gyermekek életét, olyan anyagi eszközöket emészt fel, amelyeket a fejlő­déshez szükséges gazdasági és Addisz Abebában megkez­dődtek a hivatalos tárgyalások Alekszej Koszigin, az SZK KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Mengisztu Hailé Mariam, az etiópdai ideiglenes katonai kor­mányzótanács elnöke között. A baráti légkörben lezajlott találkozón a felek véleményt cseréltek a szovjet—etiópiai együttműködés kérdéseiről. Megállapították, hogy a barát­Hat esztendeje tapossák fa­siszta csizmák Chile földjét. Hat esztendeje, hogy Allende elnök — aki fegyver nélkül akarta megváltoztatni a ki­zsákmányolt chilei nép sorsát — fegyverrel kezében esett el az orvtámadókkal vívott egyenlőtlen küzdelemben. 1973. szeptember ll-én a Népi Egység törvényes kor­mányának megdöntése Allen- de elnök meggyilkolása ezrek és ezrek halálba kergetése óta szakadatlanul tart a chilei nép szenvedése. Hiába igyek­szik Pinochet, hogy megannyi mesterkedéssel, ékesszóló nyi­latkozattal megváltoztassa a fasiszta rémuralomról világ­szerte kialakult képet, a chi­lei tragédiáról a világnak nin­csenek és nem is lehetnek il­lúziói. A chilei fasiszta puccs ha­todik évfordulóján ezért világ­szerte tiltakozó megmozdulá­szociális feltételek megterem­tésére lehetne fordítani.” A felhívás arra szólítja fel a világszervezetet, a kormányo­kat, a törvényhozásokat, hogy az ENSZ alapokmányának szel­lemében tegyenek meg min­dent a háború elkerüléséért, azért, hogy a felnövekvő nem­zedéket mentesítsék a háború borzalmaitól, biztosítsák a nemzetközi békét, a biztonsá­got. A dokumentum a többi kö­zött sürgeti, hogy a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatokat he­lyezzék valóban demokratikus alapokra, hozzanak létre olyan nemzetközi gazdasági rendet, amely megadja a fejlődő or­szágoknak a szükséges anyagi eszközöket, mert ez kétségte­lenül nagyot javítana a gyer­mekek helyzetén is. Biztosítani kell minden gyermek számára a megfelelő táplálkozást, la­kást, az egészségvédelmet, az orvosi ellátást, az oktatás le­hetőségét. Javasolja: minősít­sék az anyaságot társadalmi funkciónak, biztosítsák minden országban a megfelelő anya- és A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága figyelemre méltó határozatot hozott. A közrendvédelmi mun­ka megjavításáról, a törvény- sértők elleni küzdelem meg­erősítéséről. A határozat az igazságügyi és a közrendvédel­mi szervek mellett a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a közvélemény mozgósításával kívánja megoldani a feladato­kat. A Központi Bizottság állás- foglalása, amelyet a keddi la­pok közöltek, megállapítja: míg a pártkongresszus határozata, a Szovjetunió új alkotmánya alapján nagyjelentőségű intéz­kedések születtek a törvény­kezés korszerűsítésére, a szo­cialista törvényesség megszi­lárdítására, az igazságügyi és sági és együttműködési szerző­dés alapján sikeresen fejlőd­nek a két ország kapcsolatai. Az időszerű nemzetközi kér­déseket áttekintve a két kor­mányfő megelégedéssel nyug­tázta, hogy a független afrikai államok életében lényeges, kedvező változások álltak be. Töretlen támogatásukról bizto­sították Dél-Afrika népeinek függetlenségi harcát. sokat rendeztek a haladó erők a diktatúra, a hazafiak üldöz­tetése, az elnyomás, az emberi jogok lábbal tiprása ellen és megerősítették a chilei nép harcával vállalt nemzetközi szolidaritást. Pinochet minden mesterke­dése ellenére a világ tudja, mi történik Chilében, ezért erősödik napról-napra a szo­lidaritás Chile népének har­cával, a szabadságért, az em­beri jogokért — az emberi életért. A világ haladó embereivel együtt támogatjuk mi is — erőnkhöz képest — a chilei név töretlen harcát a diktatú­ra megdöntésére, egy új de­mokratikus rendszer létreho­zására. Bizonyos, hogy a világ szo­lidaritása és a chilei nép el­szántsága meghozza a szabad­ságot e sokat szenvedő nép­nek. csecsemővédelmet. Minden or­szágban a gazdasági és szociá­lis tervek szerves részévé kell tenni a gyermekek jövőjét biz­tosító programokat. Gondos­kodni kell a gyermekek védel­mének jogi szabályozásáról, helyzetük jogi eszközökkel tör­ténő javításáról. A felhívás arra szólítja fel a világszervezetet és annak tag­államait, hogy segítsék elő az enyhülés folyamatának meg­szilárdulását, a nukleáris fegy­verek betiltását, a fegyverke­zési verseny megszüntetését, az általános leszerelést, mert ezek a lépések biztosíthatják a gyer­mekek békés és boldog jövő­jét A nemzetközi közvélemény­hez külön felhívással fordultak a tanácskozás részvevői. Arra szólítják fel az emberiséget, hogy tegyen meg mindent a gyermekek békés és biztos jö­vőjének megteremtéséért a bé­ke biztosításáért. Aktív küz­delmet kell vívni azért, hogy megteremtsék a gyermekek jo­gai és érdekei védelmének reá­lis feltételeit. közrendvédelmi szervek mun­kájának megjavítására, a köz­vélemény mozgósítására, még nem eléggé hatékonyak a tár­sadalom rendjének biztosítá­sára irányuló intézkedések, nem kielégítő azok végrehaj­tása. Az új határozat éppen ezért egyrészt a megelőzésre irányul, másrészt viszont arra, hogy hatékony legyen a küz­delem a törvénysértők, a tár­sadalmi rend megsértői ellen, minden állampolgár és minden illetékes megtartsa a szovjet törvényeket. Az SZKP KB öt pontban foglalja össze a legfontosabb tennivalókat. Először is meg kell erősíteni a társadalmi tu­lajdon védelmét a városokban és a többi lakótelepülésen. Má­sodsorban a következetes és kérlelhetetlen harcot kell foly­tatni az iszákosság, az alko­holizmus ellen. Harmadsorban javítani kell a megelőző mun­kát, a törvények megismerteté­sét a fiatalkorúak között az is­kolákban, a munkahelyeken, a lakókörzetekben. Negyedszer: növelni kell a harcot a szocia­lista tulajdont károsító akciók ellen és végül: fokozni kell a küzdelmet a naplopás és a spe­kuláció ellen. A dokumentum meghatároz­za az egyes társadalmi és ál­lami szervek ezzel kapcsolatos feladatait, a dolgozók kollektí­váinak részvételét a közrend védelmében, a még meglévő bűnözés elleni küzdelemben, és valamennyi érdekelt szerv, sze­mély, intézmény feladatává te­szi munkájának megjavítását a szovjet társadalom rendjének, erkölcsi normáinak és törvé­nyeinek védelmében. CSAK RÖVIDEN... TODOR ZSIVKOV a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke, kedden Szófiában fogadta Szergej Gorskov ten­gernagyot, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének he­lyettesét. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt találkozón jelen volt Dobri Dzsurov had- seregtábomok, bolgár nemzet- védelmi miniszter is. EGY RHODESIÁI katonai felderítő gép és öt helikopter hétfőn megsértette a szomszé­dos Mozambiki Népi Köztár­saság légiterét — körölte ked­den a mozambiki fegyveres erők szóvivője. EANES portugál köztársa­sági elnök kedden rendelettel feloszlatta a nemzetgyűlést. A szovjet kormányfő Etiópiában Koszigin tárgyalásai Chile népe nincs egyedül Az SZKP KB határozata A jobb közrendvédelemől Meghalt Agostinhe Neto Moszkvában és Luandában kedden hivatalosan bejelentet­ték, hogy a szovjet fővárosban elhunyt Agostinho Neto angolai államfő. A luandai rádió a hírt rövid közleményben jelentet­te be. A bejelentést kétperces gyászszünet követte. Moszkvá­ban a TASZSZ hírügynökség adott ki hivatalos közleményt az alábbi szöveggel: „Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Sovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal jelenti, hogy 57 éves korában, súlyos beteg­ség után elhunyt Agostinho Ne­to elvtárs, a nemzetközi forra­dalmi mozgalom egyik kiemel­kedő személyisége, a kiváló af­rikai közéleti és politikai sze­mélyiség. A Szovjetunió nagy barátja, az MPLA-Munkapárt KB elnöke az Angolai Népi Köztársaság elnöke.’’ Neto szeptember 6-án érke­zett súlyos betegen a Szov­jetunióba, ahol az orvosok minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megmenteni. Bár szeptember 8-án műtétet hajtottak végre rajta, a halál beálltát nem tudták meg­akadályozni. Betegségéről és halálának okáról részletes or* vosi jelentést adtak ki szov­jet és angolai orvosok. Az orvosi jelentés Agostinho Neto halálát súlyos máj- és vesemegbetegedésére, az ab­ból származó komplikációkra vezeti vissza. A halál közvet­len oka hasnyálmirigyrálk kö­vetkeztében fellépő súlyos megbetegedés volt. Az orvosi jelentést több ve­zető szovjet professzor, vala­mint az elnök angolai kezelő­orvosa, Dos Santos doktor ír­ta alá. ★ Agostinho Neto 1922. szep­tember 17-én született az an­golai fővárostól, Luandától 80 kilométernyire, lcola e Bengó- ban. Apja itt volt metodista lelkész, anyja pedig tanítónő. Luandában járt középisko­lába, ami ritka kiváltságnak számított feketék számára, a délnyugat-afrikai portugál gyarmaton. 1944-től három éven keresztül felcserként dolgozott és ekkor nyílt elő­ször alkalma igazán arra, hogy megismerje a gyarmati elnyo­más alatt élő nép életkörül­ményeit. Bekapcsolódott an­nak a csoportnak a munkájá­ba, amely küldetésének tekin­tette a fekete fiatalok öntu­datának felébresztését, neve­lését. A fiatal Neto e csoport ál­dozatos segítségének köszön­hetően érte el, hogy szinte ki­vételes esetként felvételt nyert a lisszaboni orvosi egyetemre. A portugál fővárosban ez idő tájt ez az egyetem volt a fészke Salazar fasiszta ural­mával szembeni igen kockáza­tos ellenállásnak. A fiatalember portugál és afrikai diáktársai köreiben is­merkedett meg a haladó esz­mékkel, mindenekelőtt a mar­xizmussal. 1959-ben tért vissza hazájá­ba és Luandában telepedett le orvosként. Rendelője azonban valóságos zarándokhellyé vált azoknak, akik inkább politikai, mint egészségi panaszaikkal keresték fel őt. A PIDEV-vel szoros kapcsolatban álló gyar­mati rendőrség igen gyorsan rájött arra, hogy az orvos valójában egy ellenálló szer­vezet. az MPLA (Angolai Né­pi Felszabadítási Mozgalom) szervezésével volt elfoglalva. Moszkvában és Luandában híva- talosan bejelentették, hogy a szovjet fővárosban elhunyt Agos- tinho Neto angolai államfő. Ké­pünkön : az 57 éves korában el­hunyt államférfi 1960-ban rendelőjében csat­tant kezén a bilincs. 1962-ben az MPLA első kongresszusán a kongói Léo- poldville-ben (ma Kinshasa) Netót választották meg -a szervezet elnökévé. Az MPLA sokat tett azért, hogy a világ haladó erőivel is felvegye a kapcsolatot. 1964- ben járt először a Szovjetunió­ban. Magyarországra is ellá­togatott a függetlenség kivívá­sa előtt, 1969-ben és 1973-ban. 1975-ben, amikor Angola — a portugáliai változásoknak köszönhetően — függetlenné vált, Agostinho Netót válasz­tották a népi köztársaság el­ső elnökévé. 1977-ben Lenin-békedíjjal tüntették ki.-te Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, valamint Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, — dr. Agostinho Neto, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke elhunyta alkalmából — az alábbi szövegű részvéttáviratot küldte az MPLA- Munkapárt Központi Bizottságának, az Angolai Népi Köztársaság forradalmi tanácsának: Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy dr. Agostinho Neto elvtárs, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke elhunvt. A magyar nép, a világ összes haladó erőivel egyetemben, dr. Agostinho Neto elnök elvtársat az angolai függetlenségért vívott harc kiemelkedő, nagyrabecsült vezetőjeként tisztelte, aki életét az angolai nép szabadsága kivívásának, független­sége megőrzésének, országa felvirágoztatásának szentelte. Igen nagyra becsültük Neto elvtárs kiemelkedő szerepét az afrikai népek antiimperialista küzdelmében, következetes tevékenységét az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom élén, mely az ő vezetése alatt alakult át az angolai dolgozó osztá­lyok élcsapatpártjává, a proletár nemzetköziség és a tudomá­nyos szocializmus talaján álló MPLA-Munkapárttá. Különösen nagyra értékeljük^ hogy Neto elvtárs személye­sen is gondját viselte a magyar és az angolai nép testvéri ba­rátsága erősítésének, a pártjaink és az országaink kapcsolatai elmélyítésének. Meggyőződésünk, hogy az angolai nép a dr. Agostinho Neto elnök vezetésével megkezdett úton haladva, a szocialista országokkal és a világ többi haladó erőivel együttműködve, további sikereket ér el országépítő tevékenységében, imperia­listaellenes harcában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az egész, magyar nép nevében őszinte együttérzésünkről biztosítjuk dr. Agostinho Neto elnök családját, az MPLA-Munkapárt Központi Bizott­ságát, az Angolai Népi Köztársaság forradalmi tanácsát és az angolai népet. ★ Leonyid Brezsnyev és Alek­szej Koszigin, a szovjet veze­tő testületek nevében távirat­ban fejezte ki mélységes meg­rendülését és együttérzését az MPLA-munkapárt Politikai Bizottságának és Központi Bi­zottságának, az Angolai Népi Köztársaság forradalmi taná­csának, kormányának és né­pének. A táviratban súlyos veszteségnek nevezik Agos­tinho Neto halálát.

Next

/
Thumbnails
Contents