Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

Egymillió fedni fárstaeialmi munka Iskolaavatás Nagytarcsán Húsz év óta nem épült is­kolai tanterem Nagytarcsán, s mivel a meglevőket .iócskán túlterhelték — szükségmegol­dásként — a községi könyv­tár, a KISZ-klub és a helyőr­ségi klub adott helyet egy-egy osztálynak. Érthető tehát a községiek öröme, hiszen vasárnap új is­kolát avattak Nagytarcsán, olyat, amelyben egy helyen el­fér mind a nyolc osztály, a kétszáznegyven kisiskolás. Amint azt Mészárosné Nyéki Ilona tanácselnök elmondotta: a korszerűen berendezett, szép iskola, amelyben egyebek mel­lett természettudományi elő­adó, kisdobos- és úttörőszoba is helyet kapott, tízmillió fo­rintba került. Az épület ter­vét a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette, ki­vitelezője a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetke­zet építőrészlege volt. A megyei tanács 6,9 millió forintnyi támogatást adott, de a társadalmi összefogás sem maradt el: az iskolás korú gyerekek pzülei kétnapi mun­Várakozva Sokféle módon magya- rázhatjuk azt a köz­napi tényt, hogy a vasút­állomáson nagy tömeg vár­ja a vonatot. Hiszen meg­történhetett, kimaradt egy járat, ezért duzzadt fel az utasok tábora. Késik a szerelvény, ez is lehetsé­ges, s nagy a sokadalom, mivel közben az állomásra mentek azok is, akik a következő vonattal kíván­nak célba érkezni. Azután meglehet, csupán annyi az ok, erről a településről so­kan ingáznak, de az szin­tén nem kizárt, a menet­rend miatt gyűlnek lel az utasok, mert a következő szerelvény félig üresen gu­rul a végállomásra, mivel befutásának időpontja egyeseknek kései, mások­nak korai a munkakezdés­hez. Az azonban bizonyos: pusztán a várakozók tö­mege láttán nem vonu­ltatjuk le azt a következ­tetést, hogy ennek vagy annak a településnék rossz a vasúti közlekedése. Fölhagyva a képletes fo­galmazással: a várakozás ténye ugyan életünk egyet­len területén sem hagyha­tó figyelmen kívül, de nagy hiba, ha ez az alap­ja — s kizárólag csak ez — a következtetéseknek, Ahhoz ugyanis, hogy biz­tonsággal megítélhessük a teendőket, elsősorban a várakozás okát kell tud­nunk, azaz megismernünk. A listavezetők közé tarto­zik a gödöllői járásban Pécel nagyközség, ami az évente fölépített új ottho­nok számát illeti. Egy-egy esztendőben ötvenöt, hat­van család költözik friss falak közé, de — s itt kö­vetkezik a látszólagos el­lentmondás — ennek el­lenére jó ideje nem apad azok tábora, akik ún. la­kótelekre várnak. Százöt­ven, száznyolcvan között mozog azok létszáma, akik családi ház építésére al­kalmas telek megvásárlásá­ra várakoznak, s ez nem kis gondja a nagyközségi tanácsnak. Igaz, eddig még mindig találtak mó­dot arra, hogy építési terü­letet teremtsenek a saját otthonra áhítozóknak, de kétségtelen: egyre nehe­zebb az igényeket kielégí­teni. ly! ondhatnánk öröm és üröm mint sok más­ban, ebben is társ, csak­hogy: a várakozásnak va­lójában másutt rejlenek a gyökerei. Ez a másu' i pe­dig az, hogy Pécel a kom­munális ellátás sokféle té­nyezőjét tekintve a fejlett települések közé tartozik, hiszen — kevés helyen mondhatják el ezt — pél­dául majdnem annyi la­kásban hozzáférhető a ve­zetékes víz, mint ameny- nyiben ott a villamos­áram...! Jelentős azok­nak az otthonoknak a szá­ma, ahol vezetékes gázzal főznek, fűtenek, az üzlet- hálózat szintén fölötte ál! az átlagosnak. így vala­hogy folytathatnánk az ún. ellátottsági mutatók soro­lását, de talán ennyiből is kiderül: nyomós oka van a várakozóknak arra. hogy itt kérjenek, igényeljenek építési telket. A járás leg­több településéhez képest ugyanis, ha itt sikerül föl­húzniuk családi házuk fa­lait. máris előnyösebb kö­rülmények közé jutnak, mintha másutt tennék ugyanezt, azaz kamatoztat­ják. a helyzeti előnyt. Ami természetes magatartás az állampolgár részéről, ám a várakozás ténye a telepü­lésgazda, a tanács számá­ra csakis differenciált kö­vetkeztetésekre adhat okot, s nem egy az egyben meg­hozott döntésekre. Könnyen beláthatjuk ugyanis: ha bizonyos egyensúlyi helyzetet nem vesznek figyelembe az építési telkek kialakítása, valamint a közművek bő­vítése között, akkor ugyan csökken a lakótelepekre várakozók száma, de nö­vekszik azoké, akik vil­lanyra, vízre, gázra, útra stb. várnak, akik — mond­ván, ha másoknak vari, ak­kor az nekik is jár — né­mi várakozás után már követelik mindezeket. Ha­mar kialakulhat tehát a bűvös kör, amiből nehéz kiszabadulni, s ezt elkerü­lendő, kap nagy fontossá­got, döntést befolyásoló szerepet a várakozás, a várakozók táborának diffe­renciált értelmezése, elem­zése, értékelése. f J’ úllépve most már egy kisebb település hatá­rán, a következtetést ál­talános érvényűre tágítva: a várakozás ma minden te­kintetben a legfőbb jel­lemzője akár a városok, akár a községek fejleszté­sének. A budai járásban például a hetvenes évek valamennyi esztendejében folyamatosan — és nem je­lentéktelen mértékben — emelkedett az anya- és családvédelemre fordított költségvetési kiadások ösz- szege. Ennek .ellenére szin­tén folyamatosan bővült azok tábora, akik bölcső­dei elhelyezésre várakoz­nak, azaz évről évre mind több jelentkezőt kellett el­utasítani. Logikusnak lát­szik a következtetés: sok a várakozó, több bölcsődét szükséges építeni. Ami igaz. Ugyanakkor az sem alap­talan kétség, amit így fo­galmazhatunk meg: va­jon hat, tíz esztendő múl­va is megtelnek-e ezek a bölcsődék? Akkor tehát, amikor a hatvanas évek ún. demográfiai hullámvöl­gyének következményei válnak láthatóvá a termé­szetes szaporodásban?! S ezért: célszerű-e kimon­dottan bölcsődéket építeni vagy sokkal inkább megfe­lel az ésszerűségnek olyan beruházás, ami most böl­csőde, de később csekély költséggel, s jelentéktelen munkával könnyen átala­kítható más közösségi épü­letté? Emberi tulajdonságaink egyike, hogy a várakozók tömegének nagysága nyo­móerőként hat ránk. Ha sokan vannak, akkor nö­vekszik a nyomóerő, ha csökken a várakozók szá­ma, akkor úgy érezzük, föl­lélegezhetünk. A nyomó­erő következménye: a cse­lekvés sürgető érzése. ^ mert a nyomóerő sok do­logban egyre nagyobb, a cselekvés könnyen válhat kapkodássá, rögtönzések olyan sorozatává, aminek távolabbi hatásai szinte föl mérhet etlenek. Nem a szavakkal játszunk, ami­kor azt írjuk le: a mai nyomóerő sok tekintetben éppen abból ered. hogy korábban — a várakozás láttán — gyakoriak voltak a rögtönzések. Azaz: ha most ismét gyakran rög- tönzünk, biztosra vehetjük, hogy holnapután is ott döngeti ajtónkat a várako­zók alkotta nyomóerő. Mészáros Ottó kát ígértek, amit jóval túltel­jesítettek. Az önkéntes társa­dalmi segítség értéke egymil­lió forint. Egyebek mellett éppen en­nek az összefogásnak a nagy- szerűségéről szólt avató beszé­dében dr. Süpek Zoltán, á gö­döllői járási hivatal elnöke is, majd arról beszélt, hogy a köz­ség pedagógusait is megilleti a dicséret, hiszen az elmúlt évek alatt, kedvezőtlen körül­mények között is jól dolgoz­tak. Az idén, a járás közsé­geiben 35 új tantermet avat­nak, s ez a mostani egyik je­lentős állomása a járás isko­laépítési programjának. Beszé­de végén a járási hivatal el­nöke adta át az iskola kulcsát dr. Kovács Gyuláné igazgató­nak. aki bejelentette: ebben a tanévben megkezdődik a szlo­vák nyelv tanítása és a ta­nulók gyakorlati oktatása. A nagytarcsai diákoknak te­hát most már egy iskolájuk van; kétszintes, ma még friss mészillatú. valóban nagyszerű létesítmény. Ám ha minden si­kerül, néhány év múlva to­vább bővül; már elkészült az új tornaterem kiviteli terve. F. I. PEST MEGYEI Irt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rrpfí í t AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Ara 1,20 forilli 1979. SZEPTEMBER II., KEDD K&rkoss ferenda a MÁ V-nál A gördülékeny szállításokért A MÁV erőfeszítései ellené­re sem tudta az év első nyolc hónapjában szállítási tervét teljesíteni. De még a tavalyi mennyiségnél is kevesebbet szállított. A lemaradás egyik oka, hogy számos vállalat a vagonokat késve rakta meg, il­letve pakolta ki. A Volán idei terve pedig 191 millió tonna, amelyből az Post megye a BUW-n Új Forte-filmek és cipőipari kellékek A korábbi hagyományokhoz híven, idén is ott találjuk a néhány nap múlva megnyíló őszi nemzetközi vásáron a ne­hézipar termékeit. Mint teg­napi sajtótájékoztatójukon dr. Molnár Zoltán kereskedelmi főosztályvezető bejelentette: több mint húsz vállalat, vala­mint a Vegyipari KISZÖV irányítása alá tartozó húsz ipari szövetkezet viszi el köz- használatú cikkeit a kiállítás­ra. Többségük a B- és a C- csarnokban tekinthető majd meg: o háztartási vegyipari, papíripari és kozmetikai, va­lamint a sport-, kempingfel­szerelés és hobbycikkek között. — A kiállításon való részvé­tellel kettős célt szeretnénk elérni — fogalmazta meg a főosztályvezető. — Bemutat­juk, milyen korszerű árucik­kekkel tudjuk kielégíteni a belföldi igényeket, másrészt pedig exportra kínáljuk termé­keinket. Reméljük, sikerül ér­zékeltetni a nehéziparban is végbemenő szemléletváltozást: azt, hogy minden korábbinál jobban törekednek vállala­taink az importmegtakarítás­ra, a devizafelhasználás csök­kentésére. A több száz árucikk között — nagy részüket már meg­kedvelte a vásárlóközönség — számos újdonság akad. Emlí­tésre méltó o Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat Velmetina márkanevű hajmo­só sampon családja. A bemu­tatott samponok — kellemes zöldalmaiUa/túak! — négy­féle típusú hajhoz használha­tók. Hungelastic néven hozza forgalomba a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat a teljesen új technológiát hor­dozó habbetétes padlóanyagot, amely egymagában egyesíti a hagyományos PVC-padlók tar­tósságát és habalátétes padlók kellemes járást biztosító tulaj­donságait. Visznek új termékeket Pest megye kiállítói is a vásárra. A Váci Forténak például Forte- pan 400 Professional roll- és síkfilmje tarthat számot ér­deklődésre. Ez a filmanyag ugyanis igen magas fényérzé­kenységű. viszonylag finom szemcsézetű pánkromatikus. profil- és műtermi felvételek­hez használható. Bár elsősor­ban a hivatásos fényképészek igényeinek kielégítésére kísér­letezték ki, az igényesebb amatőr fotósok is sikerrel használhatják. Solymárról, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat elsősor­ban cipőipari kellékanyagait szerepelteti standjain. Képet adni a látogatóknak arról, hogy napjainkban már hány­féle alkatrész készíthető mű­anyagból. Többek között a ha­gyományos kaptafák. Ezáltal nagy mennyiségű fa takarít­ható meg a népgazdaságnak. D. Gy. Vizsgázik a csillagfáit Lengyel, NDK és szovjet csillagfürtfajtákkal kísérletezik az Országos Fajtakísérleti és Fajtakutató Intézet. Céljuk, hogy minél magasabb fehérjetartalmú növényt állítsanak elő, s azt meghonosítsák az ország gazdaságaiban. A képen a növény betakarítását látjuk. Gyertyás László felvétel« első nyolc hónapban 124 mil­lió tonnát sikerült realizál­niuk. Hátra van még tehát 67 millió tonna fuvarozása. A szállítási igény azonban rend­kívül ingadozik (augusztusban például majdnem a duplája volt, mint az év első hónap­jaiban), s ráadásul o legna­gyobb mennyiség majd ez­után, főképp szeptemberben és októberben jelentkezik — hangzott el, egyebek között, hétfőn délután a MÁV-nál tartott tájékoztatón. Az őszi szállítási idény te- tőződésének közeledése alkal­mából ugyanis formabontó sajtótájékozta­tót, úgynevezett körkonfe­renciát tartottak a MÁV- nál. Egy időben — délután 1 órá­tól — a MÁV vezérigazgató­ságán, s valamennyi MÁV- igazgatóságon az igazgatói szo­bában jelen voltak a vasút és a Volán illetékesei, valamint a meghívott újságírók. (Lapunk munkatársa a Pest megyében érdekelt Budapesti Igazgató­ságon tartózkodott.) A MÁV- központot és az igazgatóságo­kat mikrofonnal, hangszóróval felszerelt élő telefonvonalak kötötték össze. így bárki bár­mit kérdezhetett, azt egyszer­re valamennyi helyszínen hal­lották. A MÁV és a Volán vezetői korábban — az őszi felkészü­lés részeként — megvitatták és egyeztették tennivalóikat. Most azonban ezt a körkon­ferenciát egymás kölcsönös tájékoztatásán túl arra is fel­használták, hogy megbeszéljék az időközben felmerült újabb feladatokat. A MÁV-nál — ahogy azt most megtudtuk — több, a szállítást gyorsító intézkedést határoztak el. (Ezek egy ré­szét már végre is hajtották.) Ahol csak mód nyílott rá, ott úgynevezett fordaszerelvénye­ket állítottak forgalomba. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az 1500—2000 tonnás zárt szerelvények a rendező- pályaudvarok elkerülésé­vel a feladási állomástól leadási állomásig köde­kednek. Növelték az éjszaka közleke­dő vonatok számát, s több vontató járművet szükség sze­rint átcsoportosítottak. Szep­tember 1-től bevezették, hogy meghatározott áruféleségeket 20, 40, illetve 60 kilométeren belül vasút helyett csak köz­úton szállítanak. A Volán vállalatoknál pedig előbbre hozták az esedékes műszaki szemléket, bővítették a délutáni és éjszakai javítá­sok skáláját, hibaelhárító ope­ratív csoportokat állítottak föl, s az új feladatokhoz iga­zították forgalomszervezési rendszerüket. A Volán vállalatok — kö­zölte dr. Zahumenszky József, a Volán Tröszt vezérigazgató­helyettese — elsődleges fel­adatuknak tekintik a mező- gazdasági termények időbeni elszállítását. Ezek közül is ki­emelten kezelik a cukorrépa­fuvarokat. A cukorrépa és a répaszelet-szállításokkal kap­csolatban egy — a Pest me­gyei gazdaságokat érintő — kedvező hírt is hallhattunk: Szabó Béla, a MÁV ve­zérigazgató-helyettese be­jelentette, hogy több cu­korgyárat — köztük az ercsit és a hatvanit — mentesítettek a 60 kilomé­teren belüli kötelező köz­úti szállítás alól. Változatlanul sok gondot okoz, hogy a vállalatok és szövetkezetek egy része szom­bat-vasárnaponként nem kez­di el a vagonok ki- és beraká­sát. A ceglédi vasútállomáson például vasárnap a 49 vagon­ból 28-at, Vácott a 77-ből 62-t raktak ki. Hétfőre virradó éj­szaka pedig Cegléden az ott álló 33 vagonból egyet sem, s Vácott az 53-ból mindössze 16-ot. A Pest megyei Hírlap mun­katársa kérdésére válaszolva Juhász Miklós, a MÁV keres­kedelmi igazgatója elmondta, hogy a hétvégi rakodások ösz­tönzése érdekében a szállító partnereiknek kedvezményt nem tudnak adni. Ha időben ki- vagy bepakolnak, akkor nem kell kocsiálláspénzt fi­zetniük. Tekintsék kedvez­ménynek ezt! A kocsiállás- pénz azonban viszonylag ala­csony, s így nemigen hat ösz­tönzőleg. Éppen ezért határoz­ták el az illetékesek a bünte­tés jellegű kocsiálláspénz összegének felülvizsgálatát. Azt viszont most már ga­rantálják — hangzott el a tájékoztatón —, hogy szombatra és vasárnapra az üres vagonokból az igényelt mennyiséget pon­tosan kiállítják. De nemcsak a MÁV-nak és a Volánnak van oka a válla­latokat bírálnia, hanem ese­tenként fordítva is. Így pél­dául a Nagykőrösi Konzerv­gyár augusztus 10-e és 23-a között mintegy 2 ezer tonna árut szeretett volna exportál­ni, de nem kapott vagonokat. A miértre Szabó Béla MÁV- vezérigazgató-helyettes vála­szolt, mondván, hogy azért nem adtak kocsit, mert a gyárnak arra az időszakra nem volt úgynevezett export­kontingense. A késés tehát nem rajtunk múlott. Ezt a választ kiegészítette Szeged­ről Lovász Lázár, a MÁV szegedi igazgatóságának veze­tője: a Nagykőrösi Konzerv­gyárnak jelenleg semmiféle szállítási gondja nincs. Szente Pál KÖZÉLET Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével az Osztrák Szakszervezeti Szövet­ség (ÖGB) meghívására va­sárnap magyar szakszervezeti küldöttség utazott Ausztriába, az ÖGB hétfőn kezdődő kong­resszusára. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter hétfőn Algírba utazott, ahol részt vesz a 16. nemzetközi vásár rendezvényein. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi mi­niszter vezetésével hétfőn ma­gyar párt- és kormányküldött­ség utazott Addisz Abebába, az etióp forradalom ötödik év­fordulójának ünnepségeire. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter vezetésével hét­főn küldöttség utazott Berlin­be a KGST-tagországok belke­reskedelmi miniszteri tanács­kozásának 11. ülésére. A de­legáció tagja Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke is. Miroslav Capkának, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökének vezeté­sével hétfőn csehszlovák párt­munkás küldöttség érkezett Budapestre, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága meghívására.

Next

/
Thumbnails
Contents