Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

1979. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK 3 Testvérmegyénk küldöttei Megismerni egymás életét Milyen ax új kenyér ? A malomtól a fogyasztóig Besxélgetés Peneso Sxirakovval Amint arról lapunkban be­számoltunk. a KISZ Pest me­gyei bizottságának meghívásá­ra e hét elején ötnapos baráti látogatásra hazánkba érkezett Bulgáriából a Dimitrov Kom­munista Ifjúsági Szövetség küldöttsége. A vendégek az el­múlt napokban megismerked­tek a két százhalombattai nagyüzem, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat fiataljainak hétköznapjaival, felkeresték Sződligeten a Ligeti Károly KISZ-vezetőképző iskolát, ahol a politikai képzés tapasztala­tairól tájékozódtak, érdeklő­déssel hallgatták a kerepes- tarosai Szilasmenti Termelő­szövetkezet eredményeiről szó­ló információt. A testvérmegyénkből érke­zett háromtagú delegáció ve­zetője, Pencso Szirakov, a Di­mitrov Kommunista Ifjúsági Szövetség Szófia megyei bi­zottságának első titkára: a 29 esztendős mérnök a Lenin Mű­szaki Egyetemen szerzett dip­lomát. S' Épül a kombinát — Pest megyében, amerre jártak, szorgalmasan jegyze­telt, s kérdéseiből kitetszett: alaposan felkészült. Ez pusztán udvariasságnak tekinthető. Hogyan alakult a zöldség­gyümölcs értékesítés, sike­rült-e eddig a szerződésekben rögzített mennyiséget felvásá­rolni? — kérdeztük meg a Pest megyei Zöldértnél. •Idén a tavalyinál 9450 ton­nával több, pontosan 42 290 tonna termék felvásárlására kötött szerződést a Pest me- i gyei Zöldért a termelőszövet­kezetekkel, állami gazdasá­gokkal és a kistermelők árui­nak összegyűjtésével foglalko­zó áfészekkel — tájékozta­tott Horváth Mihály, a Pest megyei Zöldért igazgatója. Legjobban a paprika és a görögdinnye mennyisége nö­vekedett. Dinnyéből a tavalyi 5 ezer tonna felvásárlásával szemben az idén 8 ezer tonná- / ra szerződtek. Paprikát tavaly 3 ezer tonnát vettek meg, s az idei szerződések 7500 ton­nára szólnak. Számottevően emelkedett, illetve emelkedik a paradicsom és az uborka mennyisége is. A gyümölcsök­ből pedig az idén is a tava­lyi mennyiséget szeretnék biz­tosítani. A felvásárlás üteme jobb, mint tavaly volt. Eddig 31 százalékkal több került a Zöldért raktáraiba, illetve a Zöldérttől vásárlókhoz, mint egy évvel korábban ilyenkor­ra. A gyorsabb ütemre szükség is van, hiszen csak így tudják megoldani, hogy a nagyobb mennyiséget időben össze- gyűjtsék és értékesítsék. A zöldség- és gyümölcsfé­lék többségéből jó a termés és így bőséges az ellátás is. A május végi, június eleji aszályt inkább csak a korai káposztafélék, a fejes- és kel­káposzta érezte meg. Korai és nyári fejeskáposztából pél­dául eddig a tavalyi mennyi­ségnek csak 70 százalékát si­került felvásárolniuk. Ezen a héten azonban javult a helyzet, s most már naponta kétszer-háromszor annyit ad­nak a termelők a Zöldértnek, mint a múlt hét egy-egy nap­ján. A burgonya-termés és fel­vásárlás is elmaradt a tavalyi­tól. Új burgonyából ugyan többre szerződtek, de keve­sebbet tudtak felvásárolni. A gyengébb termés oka a szá­razság és a nem megfelelő vetőgumó. A szárazság utáni jó időjárás hatására ráadá­sul nem a gumók, hanem a burgonya szára indult újabb növekedésnek. Így történhe­tett meg, hogy még július ele­jén is apró volt a piacra ke­vagy mélyebbre nyúlnak a gyökerek? — Szó sincs udvariasságról. Magyarország iránt már egye­temi éveim alatt is élénken érdeklődtem, s mint az intéz­mény ifjúsági szervezetének titkára, magam is részese le­hettem annak a nagyszerű kapcsolatnak, amelyet a mis­kolci Nehézipari Egyetem if­júkommunistáival építettünk ki. Így különösen jóleső érzés számomra, hogy mostani Pest megyei látogatásunk alkalmá­val mindenütt ugyanazt ta­pasztaltam, mint korábban: akad bőségesen mondaniva­lónk egymás számára ... — A térképről kiderül: a két testvérmegye, Pest és Szó­fia földrajzi fekvése bizonyos értelemben hasonló, hisz önöknél sem ismeretlen ez a fogalom: agglomeráció... — Így igaz. A mi megyénk — ahol 310 ezren élnek — Szófiával határos, s így mi is ezer szállal kötődünk a fővá­roshoz. Mivel hét nagyobb he­lyiség is átszeli megyénket, ezért a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés a meghatá­rozó. Iparunk örvendetesen fejlődik. Megyénk egyik leg­ifjabb városában, Szredno Gorában jó ütemben éDül az a hatalmas rézfeldolgozó kombinát, amely évente 10 rült burgonya. S bár az új és a nyári burgonyából a Zöldért kevesebbet tudott vá­sárolni, a Pest megyei fogyasz­tók azonban ebből semmit sem érzékelhettek. Eddig ugyanis Pest megyében mint­egy 25 százalékkal többet érté­kesítettek, mint egy évvel ko­rábban. Az őszi burgonyából a becs­lések szerint körülbelül 10— 15 százalékkal kisebb lesz a termés a tervezettnél. Előre­láthatóan 15 ezer tonnát fog­nak felvásárolni, Ez bőségesen elegendő lesz az igények kielé­gítésére. Jelenleg, ahogy azt tapasz­talhatjuk is, a Pest megyei piacokon megfelelő a kínálat. Különösen jó az ellátás papri­kából, paradicsomból, uborká­ból, barackból, almából, kör­téből. A Zöldértnek azonban értékesítési gondjai is van­nak, elsősorban a dinnyével .Naponta 200—300 tonnát vá­sárolnak föl, s ennek egyhar- mada marad a megyében, egyharmadát átadják más megyéknek, s egyharmadát exportálják. Bizonyos idő­szakokban az export kiszállí­tása, illetve átvétele akadozik, ami a felvásárlás ütemezését is megnehezíti. A paradicsom­nál is hasonló a helyzet, de itt a visszamaradt mennyisé­get szerencsére átveszi a fel­dolgozóipar. Az árak a fogyasztókra néz­ve kedvezően alakultak. Az első félévben például az ár­színvonal 7—8 százalékkal ala­csonyabb volt a tavalyinál. S ez júliusban még tovább csök­kent, s jelenleg a tavalyinak körülbelül 90 százaléka. Be­vált, vagyis a termelőkre és az értékesítőkre is ösztönző­leg hatott, hogy a felvásárlási árakat több terméknél, pél­dául a tölteni való paprikánál, az uborkánál és a paradi­csomnál a fogyasztói ár alap­ján határozták meg. A fogyasz­tói árból levontak 30 százalé­kot, s ezt fizették ki a ter­melőknek. Most csupán a fejeskáposz­ta, a kelkáposzta és az őszi ba­rack drágább, mint egy éve ilyenkor volt. Lényegesen ol­csóbb a zöldpaprika, a para­dicsom, a görögdinnye, s meg­közelítőleg a tavalyival azo­nos az uborka, a gyökér, a zöldbab, a karfiol, az alma, a körte, a szilva. Egy éve ilyen­tájt még nem, most viszont kapható csemegeszőlő, kilón­ként 16 forintért. millió tonna alapanyaggal gaz­dálkodik. A tervek szerint az átadásra 1981-ben, a Bolgár Kommunista Párt soron kö­vetkező kongresszusának elő­estéjén kerül sor. Ha elkészül — a lakosság arányához vi­szonyítva — a réztermelésben az első helyre kerülünk a vi­lágon! Segítenek a fiatotok — Miként vesznek részt a Szófia megyei ifjúkommunis- ták a Szredno Gora-i rézfel­dolgozó kombinát építésében? — A Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövetségnek Szófia megyében 36 ezer tagja van. A szomokovi textilipari kombi­nátban nagyon sok fiatal dol- zik, a bategrádi Rádiótechnikai Gyárban pedig a 3 ezer ke­nyérkereső egyharmada tagja az ifjúsági szervezetünknek. S a 30 éven aluliak mindenütt aktívan kiveszik részüket a gazdasági munkából. A Szred­no Gora-i rézfeldolgozó kom­binát csaknem 4 ezer építőjé­nek a fele az ifjabb korosz­tályhoz tartozik. — Hallhatnánk-e néhány gondolatot a mezőgazdaság­ban dolgozó Szófia megyei fiatalokról? — Vonzóvá kell tenni a me­zőgazdasági szakmákat a jövő nemzedékének körében. Saj­nos, jó néhány mezőgazdasági nagyüzemünkben magas az át­lagéletkor, a fiatalok szíve­sebbén dolgoznak a nagyvárosi iparban, mint falun, a mező- gazdaságban. Ezen a jövőben feltétlenül változtatunk kell, mindenkelőtt kedvezőbb mun­ka- és életkörülmények bizto­sításával. Újítások és az úttörővasút — Kérjük, összegezze Pest megyei látogatásának eddigi tapasztalatait. Mi jelentette a legnagyobb élményt?' — Százhalombatta és Vác ipari üzemeiben mindenekelőtt az ifjúkommunisták termelést segítő akcióit tanulmányoztuk. Vendéglátóink tájékoztatása szerint a fiatal szakmunkások nemcsak szorgalmasan dolgoz­nak, hanem ötletes újításokkal igyekeznek megkönnyíteni munkájukat. Ami valameny- nyiünkre nagy hatást tett; s talán az eddigi legnagyobb él­ményt jelentette: a börzsönyi úttörővasút átépítése, amelyet Pest megye KISZ-fiataljai tár­sadalmi munkában végeznek. Elismerés és dicséret e nagy­szerű vállalkozásért! Szeret­ném elmondani, hogy nagy ér­deklődéssel hallgattam Pest megye fiataljainak aktív tény­kedéséről akkor is, amikor Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első tit­kárának vezetésével pártmun­kásküldöttség járt Szófia me­gyében. A pénteken aláírandó együtttműködési szerződésünk a két testvérmegye ifjúsági szervezetei közötti kapcsolat új fejezetének kezdetét jelen­ti: a jövőben szeretnénk job­ban megismerni egymás éle­tét. F. G. A fiatalasszonyt, Koczkds Sándornét Tápiószelén azáfész áruház előtt szólítottam meg. Arról érdeklődtem, hogy sze­rinte milyen minőségű a ke­nyér, s mitől függ, hogy meny­nyit vásárol? — Ha jó, akkor veszek két kilót, ha nem, akkor elég egy is. De még ebből is marad a csirkéknek vagy a malacok­nak. De ha nagyon finom, ak­kor mind elfogy. Sajnos, az utóbbi a ritkább eset. Egyéb­ként már ránézésre tudom, hogy milyen minőségre szá­míthatok. Balogh Benedeknével Daba- son az utcán váltottunk né­hány szót. — Sem a férjem, sem a fi­am nem eszik itthon mást, csak vacsorát. A kenyeret in­kább csak én fogyasztom. Na­pi negyed kiló elég. Minden­nap frisset eszem, és nekem íz­lik — mondta Számottevő különbségek Ahogy várható volt, az ár­emelés óta kevesebb kenyer fogy. (S így nyilván kevesebb is megy veszendőbe.) A me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályától kapott tájékoztató sze­rint Best megye három élel­miszer-kiskereskedelmi válla­latának forgalma fogyasztói áron számolva július 23-tól 31- ig 1978 ugyanezen időszakához viszonyítva 107,8 százalékkal emelkedett. Az eladott meny- nyiség tehát csökkent, mivel az élelmiszeráraik július 23-tól 20 százalékkal magasabbak. ^ Az egyes vállalatok között azonban viszonylag számotte­vő különbségek vannak. A leg­nagyobb a csökkenés Vácott es környékén, míg Cegléden és környékén nagyjából annyit vásárolnak, mint egy évvel korábban. A boltvezetők vá­laszai alapján pedig még szí­nesebb kép alakúi ki. Boros Pálné (Saigetszentmik- lós, kenyér szakbolt): — Sem­mivel sem fogy kevesebb. Igaz, jó hírünk van, s távolabbról is hozzánk jönnek vásárolni. Varga Gyula (Bugyi, 55-ös áfész élelmiszerbolt): — öt-tíz százalékkal kevesebb kenyeret és péksüteményt adunk el, mint korábban. De ez nem jó összehasonlításra, mert ilyen­tájt, amikor az emberek töb­bet járnak a határba dolgozni, kevesebbet főznek és több ke­nyeret fogyasztanak. Szabó Sándor, a tápiószelei áfész áruház igazgatóhelyette­se: — Körülbelül tíz százalék­kal csökkent a kenyér- és péksütemény-forgalmunk. Nem a liszten múlik A kenyérgyárakhoz kevesebb rendelés fut be. Szűcs József, a szigetszentmiklósi sütőüzem vezetője elmondta, hogy na­ponta 5—7 mázsa kenyérrel kell kevesebbet készíteniük, mint egy évvel korábban. Csökkent a zsemle, a kifli, a vajaskifld, a nagykifli, a sze­gedi cipó és a félkilós zsúrfee- nyár, de emelkedett a zsemle- cipó és a zsemlevekni-igény- lés. — Szerintem még nem ala­kult ki a végleges fogyasztói igény — vélekedett Klein Jó­Paradicsomszüret Százszámra sorakoznak a paradicsommal megrakott láda­tornyok a vácszentlászlói Zöldmező Tsz-ben. A bő termés jó kereseti lehetőséget nyújt a földeken szorgoskodóknak Bozsán Péter felvétele Zöldség-, gyümölcsfelvásásrlás Nagyobb a forgalom zsef, a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat megbízott kirendeltségvezetője. — Vár­ható, hogy a csökkenés mér­séklődni fog, s körülbelül egy hónap múlva állunk be egy stabilabb szintre. A kenyér minőségét sok minden befolyásolhatja. Ezek között egyik legfontosabb a liszt minősége. A tavalyi kö­zepes volt. S milyen az idei? — Ezt * a legille.tékesebbtől, Könczey Lajosnétól, a Buda­pesti és Pest megyed Gabona- felvásárló és Feldolgozó Válla­lat meóvezetőjétől kérdeztem meg. — A tavalyinál sokkal jobb, sőt egyértelműen kiváló az új liszt — mondta. — Ebből iga­zán lehet finom kenyeret süt­ni. Persze rosszat is, de az már nem a liszten múlik. A kenyérgyárak júliusban még ó és új lisztet keverve kaptak, augusztusban azonban már csak újat küldünk. Vajon hogyan készül a jó vagy kevésbé jó kenyér? Mi­előtt azonban válaszolnánk, pontosítani kell a kérdést. Pest megyében ugyanis az a ritka eset, ha bírálni lehet a kenyér minőségét. Módom volt meg­győződni arról, hogy már a ke­nyérgyárakban a selejt közé dobták azt, amit például a fő­városban szívesen megvásárol­nának. De azért itt sem min­dig kiváló. A dabasi sütő­üzembe például Kucsákné, Kollá Máriától, a 22-es áfész élelmiszerbolt vezetőjétől hal­lott reklamációval kopogtat­tam be. A kétkilós kenyér mi­nősége változatlanul olyan rossz, mint volt — hangzott az elmarasztaló ítélet. Citopánnal készül Gémesi Lajos, a sütőipari ki- rendeltség adminisztratív ve­zetője és Bódi Jánosné üzem­vezető-helyettes nem utasítot­ta vissza a bírálatot. — Valóban, a héten közepes minőségű volt a kétkilogram- mos kenyér — mondta Hódi Jánosné. — Sok minden köz­rejátszik. Még a meleg is. Éj­szakánként például ötvenhat mázsát szoktunk sütni, de má­ra virradó éjszaka csak öt­ven mázsia sikerült. Bent az üzemben az emberiek literszám Isszák a vizet. Egyébként né­hány éven belül korszerűsít­jük azt az üzemrészt is, ahol a kétkilósok készülnek. Ak­kortól majd ugyanolyan ízűek lesznek, mint most az egyikido- grammos kenyereink. — üugy jobb az új liszt, az még nem látszik a kenyér mi­nőségén. Ez a liszt még nem pihent. Bizonyos érési időre van szükség — érvelt Gémesi Lajos. Bent az üzemben körülbelül 50 fokos volt a meleg. Makari Lajos dagasztó csoportvezető azonban csak legyintett, hogy ő már hozzászokott. Negyven­két éve ezt csinálja. Most ép­pen a bírált kétkilós kenyerek tésztáját dagasztotta, géppel természetesen. — Ha gépekkel dolgoznak. hogyan tudják befolyásolni a kenyér minőségét? — Sokat számít a kemence hőmérséklete. Itt a dagasztás- nál pedig arra, hogy lágyabb vagy keményebb a tészta. Ha meleg van, akkor a tésztának hidegebbnek keli lennie. ' Keindl János ugyancsak da­gasztó csoportvezető, de az új üzemrészben. Ahol a dicsért egykilós kenyerek születnek. — Itt más a technológia — mondta. — Ez citopánnal ké­szül, vagyis nem kell ková- szolni. S a jobb minőség ér­dekében kézi virgolás van. Több szakmunkással S aztán elmagyarázta, hogy a gömbölyítést nevezik virgo- lásnak. Kézi virgolássail ros­tosabb lesz a kenyér bele. Az ember — mármint a virgoló ember — érzi, hogy mit csi­nál, s ebben a gép nem tudja lefölözni. Szerinte így lehet tökéletes eredményt produ­kálni; ha a korszerű gépi tech­nikát, ahol szükséges, kiegészí­tik a lelkiismeretes emberi munkával. Az eredmény: a ha­gyományos módon dolgozó kis pékségekénél is jobb kenyér. — Tudja-e — fordultam Vö­rös Mihály művezetőhöz, aki egyben az üzem páriáiapszer- vezetének titkára —, hogy a vásárlók egy része elégedetten a kenyerük minőségével? —• Igen, és ezzel egyet is ér­tek — válaszolt. — Mivel ke­vesebb kenyér fogy, módosít­hattunk az arányokon. Most többet sütünk a jobb minősé­gű egykilós kenyérből. Dolgo­zóinknak azonban sajnos csak húsz százaléka szakmunkás, s így bizony nehéz az elért szin­tet tartani. Ráadásul még min­dig sok a munkánk. A .tovább­lépés feltétele: több szakmun­kás és az üzem teljes korsze­rűsítése, valamint a túlmunka felszámolása, Szenté Pál Szerteágazó ipari tevékenység íádagyáriás helyeit — sörpalaekosás A Monori Állami Gazdaság árbevételének 5 százalékát ipa­ri üzemük 160 munkása ter­meli meg. Az említett 39 mil­lió forintot út- és magasépíté­sért, valamint a láda- és aszta­losüzemből kikerülő munká­kért kapják. Udvardi Irén, az ipari üzem irodavezetője fog­lalta össze az idei nagyobb mélyépítési munkákat; — Pusztavacson aszfaltoz­tunk 8 millió forintért, a da­basi tsz-ben utat építettünk kétmillió forintért, az ácsai tsz-ben 700 ezerért. Ebben a 1 félévben a budapesti XVII. ke­rületi tanács 74 utca aszfalto­zását rendelte meg. Az Agro- bemek bekötő utakat építünk. Kisebb aszfaltozási munkákkal is megbíznak bennünket. Az alapanyagot aszfalt és beton- ' keverő üzemünk biztosítja. Az idén az útépítésből 24 millió 600 ezer forint bevételünk lesz. Gazdaságunk építő brigádja az idén bővíti a kukoricát fel­dolgozó pelyh'esítő üzemet. A szentmártonkátai kerületben modernizáljuk a borjúistállót, felújítjuk a tehenészeti telepet, a tejházat, a szociális létesít­ményeket. A szárazhegyi üzem­egységben pincebővítésekkel, raktárfelújítással bíztak meg bennünket. A dánszentmiklósi területen 19 kútházat építünk. Elkészültével befejeződik az állami gazdaság kűtházbővíté­se, melyet évekkel ezelőtt kezdtünk el. Így a burgonya, a legelő és egyéb vetemény ön. tözhetővé válik. Nagy munkát jelent majd a pilisi karbamid- üzem építése. A szolnoki Ag- rober tervei szerint kezdjük el a kivitelezést, még az idén ősz- sze.1. — A láda- és asztalosüzem dolgozóinak többsége az ERDERT-tel kötött szerződés alapján almás és zöldségeslá­dákat gyártott. Ezenkívül fűré­szelést vállaltak a Monori Ke­fegyárnak. Saját gazdaságuk daratartályok, nyílásszárók ké­szítésével, asztalosipari mun­kákkal bízta meg az üzemet. Almádi Roland beruházó gé­pészmérnök elmondta még, hogy az asztalosüzem gazda­ságtalan termelése miatt át- profilozzák. Tíz asztalos to­vábbra is ellátja a gazdaság faipari munkáit, a többi ti­zennyolcat más munkakörbe helyezik. A gazdaság most tár­gyal a Kőbányai Sörgyárral egy, a 4-es műút mellett ki­alakítandó sörpalackozóról. Valószínűleg a gazdaság épüle­teiben rendezi be majd a sör­gyár a palackozóüzemet, amelyben munkát kap a 18 lá­daüzemi dolgozón kívül még 17 asszony. A 35 dolgozó — elő­reláthatólag — a negyedik ne­gyedévben kezdheti meg két műszakban a termelést. Udvardi Gyöngyi i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents