Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
PEST MENTEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES XXIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA A föld hivatal hat ár szemléi Nincs sok megműveletlen föld Hasznosítható tanyahelyek, szérűk Érdemes értük dolgozni Látogatójuk minden korosztály Egy népművelő tapasztalatai Lakótelepi sportnapok Győzelemmel kezdtek a nők Kézilabda Jól rajtoltak a Ceglédi VSE női kézilabdásai a megyei bajnokság őszi idényében. Gödöllőn, csak az első félidőben volt kétséges a ceglédiek győzelme.' Ceglédi VSE—Gödöllő 12-7, (3-4). Az első huszonöt percben fej-fej -mellett haladtaik a csapatok, sőt, amikor pihenőre vonulhattak, még egy góllal a hazaiak vezettek. Szünet után megváltozott a játék képe, a jobb erőben levő Vasutas elsősorban iramban múlta felül ellenfelét, sorra lőtte góljait, főleg gyors indítások révén. Második félidei teljesítményével a CVSE rászolgált a győzelemre. Góllövők: Gyöngyösi (5), Törőcsifcné (3), Bencsik, Kiss, Dancsó, Türei (1—1). Jók: Bodorné, Gyöngyösi. Ifjúsági eredmény: Gödöllő—CVSE 15-9 (10-4). Góldobók: B. Kovács (4>, Tóth (2). Kovács (2). Gál (1J„ Labdarúgás Az utóbbi időben tervszerűbb, az előzőnél jobb lett a Ceglédi VSE labdarúgó-szakosztályában az utánpótlás nevelése. Ez megmutatkozott az országos serdülő tehetségkutató .akción is, melynek záróeseményére, a tatai edzőtáborozásra a Vasutasból két fiatal, Szoljár Mihály és Pusztai István kapott meghívást. Ceglédberceli készülődés Fiatalok cserebere fóruma Klubosok, művészeti csoportok találkozója házhoz, majd 1965-ben kaptam meg igazgatói kinevezésemet. Huszonhét éve vagyok a község népművelője. Mindenkit ismerek és mindenki ismer. Ma is különös örömmel tölt el. amikor a gyerekek csengő hangon köszöntének. Tudom, ér* denies értük dolgozni. Szakmám alapköve a személyes ismeretség. Ennek hiányában egyetlen népművelő sem képes tartalmas munkát végezni. Véleményem szerint a település lakói maguk Is népművelők, mert segítenek nekem. Sokat jelentenek az emberi kapcso-. latok. — Hetvenévesen, túl a nyugdíjkorhatáron, mi vonzza a népműveléshez? — Szép, de távolról sem volt, könnyű feladat a pislákoló gyertya világánál ábécére tanítani a pusztai embereket, a tanteremben színpadot ácsolni, betanítani egy színdarabot. Lelkesedés kellett ahhoz is, hogy a háború után megmentsük a kallódó zongorát, hogy megtartsuk és újjáépítsük a törteli művelődési házat. A legnagyobb munka ezután következett: segíteni abban, hogy a gyerekek ne csak nagykorúvá, de teljes értékű felnőttekké váljanak. Végigáltem és végigdolgoztam a népművelés utóbbi évtizedeinek történetét, és nem tudok elszakadni tőle. V. S. Lapunkban tavasszal írtunk az időszerű földvédelmi feladatokról. Azóta megtartották a tavaszi határszemléket, és az utóellenőrzéseket is elvégezték. Ezek eredményéről érdeklődtünk dr. Somodi Istvántól, a járási-városi földhivatal veze- tőjétő. — Milyenek a tapasztalatai a mezőgazdasági földek használatáról? — A májusi határszemle során jelentős mennyiségű parlagföldet találtunk. A megműveletlen földek összterülete hégyszáznyolc hektár volt, aminek fáét Cegléden derítettük föl. Háromszázharmincki- lenc hektár termelőszövetkezeti- a többi magántulajdonban, kisebb része tanácsi kezelésben állt. A művelési és termeltetési kötelezettségre való felhívás során csupán harmincnégy hektár parlagföldet találtunk. A szövetkezeteknél bírságolunk, a használaton kívüli magánföldeket állami tulajdonba vesszük. Javult a mezőgazdasági üzemek, a járás és a város lakosságának földhasznosítási fegyelme. Ennek köszönhetően a korábbi évekhez viszonyítva tetemesen csökkentek a parlagföldek. — Az idén első alkalommal a mezőgazdasági üzemek gyepterületeinek hásznosítását is szemrevételezték. Mit észleltek? — Kiemelkedően jó rét- és legelőgazdálkodást folytat Ceg- lédbercelen az Egyetértés, Nyársapáton a Haladás termelőszövetkezet. Nagyobb gondot csupán a Ceglédi Állami Tangazdaság szántóföldjébe beékelődött szórvány gyepterület hasznosítása okoz. — A különböző közterületek, így a gyeppel borított utak, padkák, vasút melletti töltések füvét egyre kevesebben használják, pedig a rendelet szerint június 5-től bárki levághatja, illetve föllegeitet- heti azt az állatokkal. — A határszemléken fölmérték a mezőgazdasági művelésbe visszaállítható földterületeket is? — Igaz, ez kisebb területeket érint, de figyelemmel vol„Én kiskertet kerítek..." énekli a negyven kiscsoportos óvodás, és játsszák a- ritmikus játékot. A szülők meghatott és büszke csapata megtölti a Bacsó Béla úti óvodát az évzáró napján. Felhangzik a Fehér liliomszál. ütemesen tapsolnak, billegnek az apróságok. Csinos, mozgékony kislány az óvó néni, muzsika van minden mozdulatában. Sűrűn kattog a fényképezőgép, a gyerekekkel együtt megörökítik őt is. Bravó, Vera! Május elseje van. A Put- risarki erdőben ezrek keresik a szórakozást, a kikapcsolódást. A felhők közül egy kis időre kibukkan a nap. Az erdei nagy tisztáson megszólal a hangszóró: „A ceglédi Kossuth Művelődési Központ Alfa üzsesszbalett együttese lép a színpadra.” Élénk ritmusú dzsessz hangzik fel, fekete trikós, harisnyanadrágos lányok, zöld overallos fiúk sik- lanak a színre. A tánckar elé pattan egy fehér shortos lány, eggyé lesz a zenével, a koreogtunk erre is, környezetünkben három téglagyár van, és tőzeg-, valamint homokbányák üzemelnek. Találkoztunk már vágásra érett nyárfaerdőkkel, ahol a föld a későbbiekben — az erdő megszűntével — szántóként vagy gyümölcsösként hasznosítható. A régi nagy szérűskertek, rakodóterületek és gyepek jelentős részét is művelés alá lehetne vonni. Törteién például négyszázhatvan, Nyársapáton kétszáz- negyven, Kocséron százharminc hektár föld vár ilyen hasznosításra. Javaslatunk nem kötelező érvényű, de mindenütt szívesen elfogadják. Ha valaha szükség volt a mezőgazdaságban a jó munka- szervezésre és az áldozatvállalásra, akkor ezen a nyáron igen. Abonyban egyikből sem volt hiány, a közös gazdaságok mindent elkövettek, hogy a tervezett termés meglegyen. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült. A József Attila Tsz-ben búzából a tervezett 48 mázsával szemben 34,5, árpából 46 mázsa helyett 36,5 mázsát takarítottak be hektáronként. Bevételük a kiesés miatt 4,2—4,5 millió forinttal , lesz kevesebb. Pásztor Pál, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a tsz párt. és gazdasági vezetése külön intézkedési tervet dolgozott ki, amiben részletesen meghatározták, mit kell tenniük az elveszett forintok pótlására. Egyebek között 70 hektár silókukoricát, 50 hektár kölest, 15 hektár zöldbabot és 15 hektár olaj retket vetettek utólag. A zöldbabot ék kölest értékesítik, a többit takarmánynak használják fel. A gazdaságban tervszerűen haladnak a járulékos munkákkal, megkezdték a lucerna harmadik kaszálását, és szedik a paradicsomot, amelyet a Nagykőrösi Konzervgyárnak adnak el.» Sajnos, a gyár megegyezésük ellenére ráfia előírt elemeit improvizációval gazdagítja. Mindenki őt nézi ezekben a percekben, s neki tapsol. Gulyás Vera óvónő közreműködésével tavaly ősszel megalakult a városban a dzsesszbal4tt csoport a művelődési központban. Ebben a műfajban kevés amatőr együttest tartanak számon az országban, s ők is inkább csak megelőlegezték maguknak ezt a titulust. Vera volt a szervező, s az ő mágneses ereje tartja össze a társaságot ma is. Egy rövidebb időre hivatásos táncos volt a vezetőjük, de akkor is ő foglalkozott a többiekkel. Műsort állított össze, zenét válogatott, koreográfiát talált ki hozzá, nógatta és lelkesítette a társait. Most ő a csoport vezetője. Időközben bemutatkoztak a környező községekben, Ceglédbercelen, Albertirsán és Pilisen. Múltjuk alig van, de már több apró siker igazolta lét- jogosultságukat. A főleg diákokból álló csapatból két, most végzett ipari tarrdó fiút 'felvettek Pécsre a táncművészeti szakközépiskolába. Gulyás — Melyek a további tennivalók? — Befejezzük a parlagföldek felderítése során megkezdett eljárást. Célunk ezeknek a területeknek a mezőgazdásági művelésbe való visszaállítása. További szervezést, ellenőrzést igényel a mezőgazdasági nagyüzemi művelést gátló tényezők megszüntetése. A táblákban sok az egyedül álló fa, bokor, sövény, és egyre több az elhagyott romos kút, tanya. Meg kell szüntetni a már nem használt,, feleslegessé vált útrendszereket, dűlőutakat is. Kőhalmi Dezső sem gondoskodik a folyamatos szállításról. A gazdaság gépműhelyeiben újra sok a tennivaló, megkezdték a gépek karbantartását és felkészítését a második fordulóra, az őszi betakarításra, szántásra és vetésre. Karbantartási munkálatok folynak a szárítóberendezéseken is. Az Ű) Világ Tsz-ben ugyancsak gyorsan befejezték az aratást. A terméseredmény a tervezett mennyiség alatt maradt. Búzából 38,9 mázsát takarítottak be hektáronként. Tervszerűen haladnak a járulékos munkákkal, folyik a szalmabálázás és altalajlazítás. Az 500 hektár kukoricaültetvény náluk is szép. Mészáros Gyula tsz-elnök tájékoztatása szerint a közelmúltban megkezdődött a paradicsomszüret, a gépi szedés azonban augusztus 20. körül indul. Az időjárás kedvezett a növénynek, így jó termésre számíthatnak. A betakarítással egy időben beindult a lévonal. Eddig 50 vagon kisajtolt paradicsomlét szállítottak a Nagykőrösi Konzervgyárnak. Félidejénél tart a szövetkezetben a dinnyeszedés. Az ízletes, kedvelt gyümölcsből jó á termés. Gy. Vera néhány alkalommal a televízió képernyőjén is feltűnt, az Egymillió fontos hangjegy című tánczenei műsor kartáncosaként. Akik a Kati és a Kerek perec című műsorban látták, gratuláltak neki a ceglédi utcán. „Bravó, Vera! — mondták és felnéztek a 152 centis lányra. Rock, twist, kánkán A húszesztendős óvónő sohasem járt gyermekbalettre, se művészi tornára. Diákkorából kimaradt a tánciskola, ahol keringőzni, tangózni és csár- dásozni megtanulhatott volna. Igaz, zenei tagozaton tanult a Táncsics iskolában, öt évig zongorázott és az óvónőképzőben kétféle furulyán játszott. A zene a mozgás, a tánc a vérében van. A diszkóba sem elsősorban a fiúk miatt ment, hanem a tánc vonzotta. Jól mozgó társai közül választotta ki csapatát. Kezdetben harmincán is voltak. Most — különböző okokból — lecsökkent létszám, s csak az alapító mag maradt, hét lány és három fiú. Ügy Baranyai János, a törteli Déryné Művelődési Ház igazgatóin. Évtizedek óta közmegelégedésre látja el feladatát. Nemcsak a községbeliek elismerését és megbecsülését vívta ki, hanem a kollégákét is. Munkájáról, a közművelődésben töltött hosszú időszak tapasztalatairól beszélgettünk vele. — Hogyan változtak a népművelés legfontosabb feladatai pályakezdésétől napjainkig? — Tanítói és népművelési pályám együtt indult. Első próbálkozásom színhelye a dunántúli Viiyapuszta volt. Akkoriban néhány népszínmű, vidám jelenet, nóta és népdal betanítása és előadása jelentette a népművelést. 1940-től színház- és múzeumlátogatások, táncos estek és ismeretterjesztő előadások szervezése bővítette a feladatok körét. A második világháború után a népművelésben is szinte mindent újra' kellett kezdeni. Iskolákban, mozikban, iparegyletekben, szegényes könyvtárakban zajlottak le rendszertelen összejöveteleink. A Szabad Föld téli estéken már ideológiai, gazdasági kérdésekről vitatkoztunk a petróleumlámpával gyéren megvilágított alkalmi helyiségekben, kinn s tanyavil ágban. Ezt az időszakot ugrásszerű fejlődés követte. Megnőtt az ismeretterjesztő előadások száma. népművészeti körök, színjátszó csoportok, klubok tagjai népesítették be a kultúrháza- kat. Budapest és a nagyobb városok művészei, csoportjai látogattak a falvakba. A Déryné Színház előadásai — telt ház előtt — mindig nagy eseményt jelentetteik. J970 körül már pontosan kirajzolódott a községbeli emberek művelődési igényeinek emelkedése. Megszaporodtak a speciális érdeklődést kielégítő kis csoportok, a . népművelés központi irányítása ekkor kezdett tisztulni és erősödni. — Szakmai fejlődését milyen tényezők befolyásolták? — A felszabadulás előtt d falusi tanító számára természetes volt, hogy a gyerekek nevelése mellett megpróbálkozzon a felnőttek igen szerény műveltségének gyarapításával. Ez annál nehezebb feladatnak számított, mivel csupán a hosszú téli esték álltaik rendelkezésükre. A szellemi épülés szinte egyedüli eszköze a kalendárium volt. Minden apró lehetőséget meg kellett ragadni. Amatőr szinielőadásokat szerveztünk, mert az ilyesmi évekig a falusi beszélgetések témájául szoltervezik, hogy ősszel felvételt hirdetnek, de jól megnézik kiket vesznek fel. Az új műsor terve már elkészült, s lesz abban rock, twist, meg kánkán is. Legközelebb a ceglédi szabadtéri kulturális napok keretében lépnek fel. Vizsgára készül Gulyás Verának távolabbi tervei is vannak. Szeretne egy mesét vagy balladát megjeleníteni a tánc eszközeivel. A magánéletben is sikerre vágyik. Eltökélt szándéka az ORI- minősítés megszerzése. Néhány évig szeretne még táncolni, s jól tudja: vizsgát kell tennie, hogy megkapja a működési engedélyt. Nem bártáncosnő akar lenni, a félhomály helyett a csillogó reflektorok fényére vágyik. Addig sem tétlenkedik. Sok zenét hallgat, gyakorol és olvas. Az irodalmat is szereti, diákkorában jól szerepelt az országos szavalóversenyeken. Talán színésznő is lehetett volna. A televizló nemrég a hangját is megörökítette. Huszad- magával énekelt a Bolond Istók című készülő tv-film felvételén. Ha műsorra tűzik, csak a hangja hallatszik majd. Reméli, hogy táncolhat még a kamerák előtt. Talán néhány kis védence is látja majd, akit nem sikerült gyorsan ágyba dugni az esti mese után: Nicsak, ott táncol a mi óvó nénink! Tamasi Tamás gált. A közös munka barátságokat, szerelmeket, házasságokat sarjasztott. A felszabadulás számunkra is jóval több lehetőséget adott, mint amennyit el tudtunk kép zelni. Hamarjában nem tudtuk eldönteni, hogyan kezdjünk kiaknázásukhoz. Tanítók, tanárok egymástól tanultunk módszereket, fogásokat. Valamennyiünknek élményt adtak az így kialakuló közösségi művelődési formák. Ahhoz, hogy az érdeklődést ébren tartsuk, és minden korosztályt megnyerjünk céljainknak, állandóan erre a munkára kellett összpontosítanunk. Jóval túlléptük a kötelező munkaidőt. Amikor a televízió megjelent, megcsappant az érdeklődés, de a fiatalok nem maradtak el. Azon kellett gondolkodnunk, hogyan lehetne visszacsalogatnunk a felnőtteket. Felvettük a kapcsolatot a helybeli termelőszövetkezetekkel, üzemekkel, ahol a lakosság zöme dolgozat. Azóta, kialakult a korosztályok helyes aránya a művelődési házban. Ez nagy eredmény, hiszen az egész községre tudunk hatni. — Ön közismert ember a községben, Mit jelent ez a munkájában? — 1953-ban jöttem Törteire. Hat évvel később tiszteletdíjasként kerültem a művelődési Tömegsport A tavalyi sikeren felbuzdulva a járási sportfelügyelőseg és a KISZ városi bizottsága újra megrendezi a lakótelepi sportnapokat a Károlyi Mihály lakótelepen, a Reggel, a Kossuth Ferenc és a Kozma Sándor utca által határolt területen, A rendezvény szervesen kapcsolódik a nemzetközi gyermekév tiszteletére szervezett eseményekhez, és a ceglédi szabadtéri kulturális napokhoz. A versenyeket, bajnokságokat három nap alatt bonyolítják le, a tavalyi programhoz képest több számmal bővül a műsor. Augusztus 13-áp, hétfőn délután két árától a kerékpáros ügyességi versenyen, fejelő- és a páros lábteniszbajnokságon, célbadobásban és -rúgásban, valamint fekvőtá- miaszban lehet versenyezni. Augusztus 16-án, csütörtökön délután három és öt óra között tollaslabda-mérkőzések 'rtzmek. Augusztus 20-án 9 úr át 51 grundbirkózásban, lábteniszben és tréfás labdajátékokban vehetnek részt a jelentkezők, akiket az egész városból várnak a rendezők. ★ Augusztus 20-án 9 órától a Bem SE gerjei pályáján lesz az 1979. évi kispályás labdarúgótorna az Alkotmány Kupáért. A sportfelügyelőség kéri az indulni szándékozókat, hogy legkésőbb augusztus 15-ig küldjék el nevezésüket, az alábbi címre: Cegléd, járási hivatal, JTSF, Rákóczi út 14. A ceglédberceli Radnóti Miklós Ifjúsági Klub nem tart nyári szünetet. A járás ifjúsági klubjainak, művészeti csoportjainak találkozójára készülnek. A ceglédberceli házigazdák az idén ötödik alkalommal szervezői és lebonyolítói ennek a járásunkban egyedülálló összejövetelnek. A tíztagú szervező bizottság két hete látott munkához, s ezzel megkezdődtek az október 20- ra tervezett cserebere fórum előkészületei. Az őszi randevúra húsz ifjúsági klubot és nyolc művészeti csoportot hívtak meg, ezek közül néhányan a járáson kívül tevékenykednek. Az idén két helyszínen zajlanak a találkozók. A művelődési ház a klubosoknak és a színjátszóknak ad otthont, az új iskolai tornaterem a sportrendezvényeknek színhelyé lesz. Neves szakemberek adnak a fiataloknak hasznos szakmai tanácsokat. Lesz módszertani foglalkozás, a színjátszóknak pantomimbemutató. A pol-beat ebben az évben sem marad ki a programból. Dinnyés József és Mosonyi Ferenc mutatja be új dalait a közönségnek. A találkozó szervezésébe bekapcsolódott a járási hivatal művelődésügyi osztálya, a ceglédberceli községi tanács, a Radnóti Ifjúsági Klub és a KISZ-alapszervezet. Remélik, hogy színes, tartalmas és tanulságos lesz a cserebere. S. E. Táncol az óvó néni A reflektorok fényére vágyik Egy lány az Egymillió fontos hangjegyből Esőt kíván, szomjas a határ
