Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

1979. AUGUSZTUS 8.. SZERDA ÍMd<n> Csomagolás magvar módra A háziasszony az ABC-ben kosarába rakja a színes cso­magolású szappant, válogat a dobozolt mosóporok között, majd zacskóstejet, poharas tejfölt vásárol. Végül mű­anyaghálós citromcsomaggal egészíti ki. készletét. Napjainkban a különféle áruk csomagolásának nagyobb a szerepe, mint valaha. A vá­sárló szívesebben veszi meg az ízlésesen csomagolt, gyá­rilag szavatolt mennyiségű és minőségű árut. Fokozottan ér­vényes ez a külkereskedelem­ben, mert a világpiacon nem­csak az áru elsőrangú minő­sége döntő követelmény, ha­nem csomagolása is. A cso­magolás gyakran védjegy — mondották az Anyagmozgatá­si és Csomagolási Intézetben, ahol erre szakosodott mérnö­kök foglalkoznak az árumoz­gatás, raktározás és szállítás- technológia tervezésével, fej­lesztésével, a csomagolástech­nika racionalizálásával és gé­pesítésével. A csomagolásra azt mond­ják: néma eladó. Funkcióját tekintve azonban csak negye­dik helyre sorolják a reklám­hatást. Szerepe mindenekelőtt az, hogy megvédje az árut a töréstől, károsodástól, amíg a gyárból a fogyasztás helyére jut. A csomagolás egyúttal az áru ideiglenes tárolóeszköze, pld. a fóliazacskó a tejnek, az üveg az italoknak, folyé­kony vegyszereknek. Az előb­bi esetekben inkább az árut védi a csomagolás a külső sé­rüléssel szemben, de éppen a vegyszereknél az olajnál, vagy a radioaktív anyagoknál a csomagolásnak környezetvédel­mi szerepe van: a külvilágot védi az árutól... A szakem­berek mindezt fontosabbnak tartják, mint a csomagolás reklámhordozó szerepét Konténer, rekesz A helyes csomagolást a ré­teges öltözködéshez hasonlít­ják. A gyárakban ládákba, konténerekbe, rekeszekbe ke­rül az áru — ez is gépi ra­kodásra alkalmas csomagolás, mert az árut hosszú útra in­dítják. Előbb tehergépkocsira, majd vasútra, esetleg hajóra kerül a küldemény, mert vi­szonylag ritkán fordul elő, hogy a szomszéd városban ta­lál vásárlóra az áru. A ládán, konténeren belül, külön zsák­ba, vagy fóliába helyezik az árut, lehetőleg olyan csoma­golásban, ahogy a nagykeres­kedelem a kisebb mennyisé­get rendelő üzletekbe szállít­hassa. Ez a gyűjtő csomagolás. Végül a fogyasztói csomagolás az, ahogy az üzletekben meg­kapjuk az árut. Gazdasági szempontból természetes az a törekvés, hogy ez az utóbbi, a fogyasztói csomagolás le­gyen értékesebb, a gyűjtő és szállítási csomagolás olcsóbb Az áru árában mindhárom csomagolás értéke benne van. Ezért nem mindegy a fo­gyasztónak. hogy visszaváltha­tó-e az üveg, melyben befőt­tet vásárolt, vagyis felhasz­nálhatja-e saját háztartásában, A pártmunkás szemével Meghatározói a hangulatnak A Budapesti Tejipari Vállalat Kelet-Pesti Tejüzemében havonta mint­egy félmillió doboz tartós tejet készítenek. Végit László művezetó ellenőrzi a tartós tej csomagolását vagy betét ellenében vásárolt üvegét a kereskedelem készsé­gesen visszaváltja. Jól sikerült doboz A hazai műanyagipar fejlő­dése lehetővé tette, hogy évek óta polietilén zacskókban áru­sítsanak tejet, kakaót, cukor­kát és megannyi közszükség­leti cikket. A tej esetében a vélemények megoszlanak. Kellemetlen, ha a zacskó ép­pen a vásárló kosarában lyu­kad ki — de a régi tejesüve­gek is eltörtek... A tartós te­jé viszont kifejezetten jól si­került csomagolás. Ez 5 réte­gű csomagolódoboz, forma- és minőségtartó, viszont a tasak árának éppen tízszeresébe ke­rül. Nem szólva arról, hogy a tasak a hazai ipar gyárt­mánya, a tartós tej doboza nyugati importból származik. A csomagolástechnika fejlő­désében 4s legfőbb törekvés a gépesítés. Nemcsak a fogyasz­tói csomagolást, hanem a gyűj­tő és szállítási csomagolást is gépesíteni kell. s nem utolsó­sorban számolni kell a gépi rakodás elterjedésével, az árut nagy tömegben rakodólapon, vagy daruemelésre alkalmas konténerben lehet olcsón, veszteség nélkül fuvarozni. A csomagolás gépesítésére évente 5—600 millió forintot fordíta­nak. Ennek az összegnek leg­alább 80 százalékából külföld­ről importálnak csomagológé­peket, komplett rendszereket. Másfajta ilyen gépgyártás van hazánkban is, kb. 300 millió forint értékben itthon Is elő­állítanak bizonyos gépcsalá­dokat — ezek 70 százalékát exportálják. Szín, forma, méret Szóltunk már a csomagolás reklámhatásáról, ezt azonban nem szabad csak a színekre és a grafikákra szűkíteni. Egy-egy jól sikerült csoma­golásnak már véd jegy hatása is van, ilyen a Coca-cola üve­ge, vagy a magyar fütyülős Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy tamaszentmiklósi telepünk alapanyagraktárában augusztus 6-tól augusztus 17-ig LELTÁROZUNK A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Vevőszolgálat: Budapest XIII., Dózsa György út 57. Telefon: 401-321. barackpálinkáé, melyet törvé­nyes oltalom véd. A csomago­lás alakjának, méretének ^al­kalmazkodnia kell a hűtő- szekrények, konyhaszekrények méreteihez. Ügyelni kell arra is, hogy pl. mérgező anyagot, vegyszert nem szabad olyan színű, formájú üvegbe tölte­ni, amelyben -élelmiszereket árusítanak. A külföldre irányu­ló exportcsomagolás legtöbb­ször szabványjellegű, előírá­sát a szállítási szerződésben rögzítik. Természetes, hogy itt fokozottan tekintettel kell lenni arra, hogy a reklámha­tás megfelelően érvényesül­jön. A hazai üzletekben áru­sított hűtőipari termékek, el­sősorban a MIRELIT áruk és a dobozolt gyümölcsök tel­jesen megfelelnek az európai színvonalnak. A fejlődés iránya a gazda­ságosságra és célszerűségre va­ló törekvés. A 90-es években már..3 .kphzervetet polieti­lén műanyag dobozokba fog­ják árusítani a mostani üveges és fémdobozos konzervek he­lyett. Addig — már a közel­jövőben megteremtik a fel- téphető fedelű konzervdobo­zok gyártásának műszaki fel­tételeit. Nemsokára eljön az ideje annak, hogy végleges búcsút vegyünk a konzervnyi- ,tótól. Exportképességünk fokozása érdekében áldozni is kell. Devizáért ügyes csomagológé­peket, korszerű csomagoló anyagokat kell vásárolnunk, természetesen .kutatva a hazai ipar tartalékait is, hogy job­ban, igényesebben és prakti­kusabban csomagolhassuk áruinkat, mert enélkül a leg­jobb árut sem lehet gyorsan jó haszonnal értékesíteni. Bermann István Próbáltuk szétválasztani a szorosan és szűkebben értelme, aett pártmunkát,- de mindunta­lan azon kaptuk magunkat, hogy keverjük a dolgokat, a pártépítést elemezgetve is fel­merültek gazdasági kérdések, a tagság összetételét vizsgálva ismételten beleütköztünk a : termékszerkezet átalakításának i problémáiba. Beszélgetésünk látszólag összekuszáiódott, de a végén kiderült, valójában min­dig egyvalamiről volt szó, a szövetkezet munkájáról, mai és holnapi arculatáról. S ar­ról, hogy ennek alakításában miképpen vesz részt a párttag­ság. Egyetértő bóloqatás A gödöllői Háziipari Szövet­kezetben vagyunk. Beszélgető- társunk Lómén Róza, a hu­szonhárom tagot számláló alapszórvezet titkára. Ez az egyetlen alapszervezet a szö­vetkezetben, a városi pártbi­zottság közvetlen irányításával működik. Első kérdésünk en­nek mibenlétét tudakolja. Ügy véljük, mivel a pártbizottság vezetői nem itt élik minden­napjaikat, információik nem annyira frissek és részletesek, irányításuk ennek következté­ben kevésbé gyakorlatias, mint mondjuk egy nagyüzemben, ahol a felsőbb pártszerveket lényegében ugyanazok a hatá­sok érik, mint az alapszerveze­teket. Egyetértő bólogatás kíséri abbeli feltevésünket, hogy ilyen körülmények között nagyobb az önállóság és a felelősség. Különösebb jelentőséget azon­ban nem tulajdonít ennek, te­szi hozzá Lómén Róza, hiszen így szokta meg, ebbe tanult bele. Három éve, 1976-ban vá­lasztották meg az alapszerve­zet titkárának, a szövetkezet­ben az évtized eleje óta dol­gozik. Jó néhány beosztása volt a nyolc esztendő alatt, egy hó­napja munkaügyi előadó. A változatosság nagyon jól jött, véli, alaposabban megismerte a szövetkezetei, amit ma jól ka­matoztathat, amikor az egész közösséget érintő, az üzem jö­vőjét meghatározó döntések­ben kell állást foglalnia. Jó területi elosztásban dol­gozik a huszonhárom kommu­nista, kivétel a textil- és bőr­díszműrészleg, ahol az új ter­mékszerkezetre való átállás, a modern technológia bevezetése hónapjaiban felélénkült a fluktuáció, s a párttagság lét­száma is csökkent. Azon fára­doznak, hogy itt is megszilár­dítsák helyzetüket. Két-három szóba jöhető dolgozóval, fia­talokkal foglalkoznak, akik a következő években erősíthetik az alapszervezetet. Valamivel az adminiszthatí- vak vannak túlsúlyban a kom­munista közösségben. Jó né­hányon közülük azonban fizi­kaiként kerültek a pártba, s azóta, rátermettségük és szak- képzettségük alapján kerültek más beosztásba. Vajon a párt­ba való kerülésnek mi a mód­ja? Jelentkeznek, avagy a pártcsoport kezdeményez? A jelentkezés ritkább, mondja a párttitkár, inkább a fiatal ad­minisztratív beosztásúaknái fordul elő. A munkásokat meg kell keresni, s felkészíteni a belépésre. Később is jellemző rájuk bizonyos visszafogottság, habár az utóbbi időben náluk is nagyobb az élénkség, tag­gyűlésen hozzászólnak, több okos kezdeményezés szárma­zik tőlük. Ékes bizonyíték Talán ennél is fontosabb, hogy a munkahelyeken érezni a párttagok jelenlétét. Hatásuk a munkahelyi klímára, a han­gulatra, állásfoglalásokra meg­határozó. Ékes bizonyítéka en­nek, hogy ahol megfelelő arányban dolgoznak, abban a részlegben könnyebben ment az átállás az új termékszerke­zetre. A teljesség kedvéért Je­gyezzük meg, hogy a kötő­üzemben, amelyikről elsősor­ban szó van, szép számmal ta­lálhatunk alapító tagokat, akik szintén gyorsabban megértet­ték az újnak a szükségességét, s azt, hogy a szövetkezetnek csak így lehet jövője. Nemrégiben értékelték a gaz. daságpolitikai cselekvési prog­ram időarányos megvalósítását. Egyetlen lényeges pont, a ter­melési terv ..kivételével, telje­sítették a feladatokat. Kényes és nagyon fontos kérdésben is sikerült lépni. Mivel korábban rátermett dolgozóik képzésével ehhez megteremtették az álla­pot, nem riadtak vissza a ká- . dercserétöl. Két-három eset­ről van szó. aki nem bizonyult alkalmasnak, annak más mun­kahelyet ajánlottak fél, poszt­ját pedig házon belülről töltöt­ték be. Folyamatos forgás Jelentős erőfeszítéseket igé­nyelt a cselekvési program egy másik pontjának teljesítése, nevezetesen a nyolcnapi ter­meléshez szükséges anyagkész­let megteremtése. S noha a termelési tervbeli lemaradás­nak, éppen anyaghiány volt a fo oka, a második negyedévtől a nyolcnapos előretartási sike­rült elérniük. Fő okot írtunk, ebből következik, hogy mellék- okok is voltak. Például a dol­gozók gyakorlatlansága. A siker rovatba jegyezhették be bizonyos importfonaflak he» lyettesítését is. Hazaiból kötött termékeik egy részét elfogadta a piac. Ha netán hatból csak hármat, hangsúlyozza Lómén Róza, az is eredmény. Sikerült úgynevezett áthúzódó szerző­dést kötni, amelynek lényege, hogy december végén, január elején is szállíthatnak. Ekkora szövetkezetnek nagyon fontos, hisz nem tartalékolhatnak nagy készleteket. Nekik a fo­lyamatos forgás az optimális. A végén aztán mégiscsak szót ejtettünk egy szűkebb pártmunkáról, a megbízatások­ról. Személyre szólóan meg­vizsgálták, kinek mi a párt- feladata, hogyan látja el, mennyire szereti, s minden kö­rülmény figyelembevételével osztották fel újra a munkát. Természetesen szintén a szö­vetkezet egészének, a közösség érdekeinek megfelelően. 41 K. P. Szocialista brigádok, művészegyüttesek adtak találkozót Falunap Tápiószecsőn Tizenöt évvel ezelőtt ren­dezték meg Tápiószecsőn az első falunapot. Az akkori kezdeményezést siker koro­názta, és azóta egyetlen nyá­ron sem maradt el az ismét­lés. Egy-egy ilyen alkalom­mal üzemi vezetők, bejáró úgozók, szocialista brigádok és művészeti együttesek ad­nak találkozót egymásnak, mind jobb kapcsolat épül ki azokkal a fővárosi üzemekkel, ahol szecsőiek dolgoznak és lehetőség nyílik arra is, hogy A jobb kiképzést szolgálja Az összefogás és a társadalmi munka sikere Alig egy esztendeje lesz, hogy a pilisvörösvári munkás­őr egység felavatta új, nagy társadalmi összefogással létre­hozott gyakorlóbázisát, mely azóta bebizonyította, jól szol­gálja a kiképzést. Van ennek természetesen előtörténete is, hiszen a zász­lóaljat bányászok alakították annak idején, 1956 decembe­rében, azok, akik részt vettek az ellenforradalom felszámo­lásában. Először csak egy kis helyiség volt a mostani bázis helyén, amit fegyverraktámak használtak. Ahogy telt az idő, egyre többen léptek a munkásőrség tagjai sorába, fejlődött a tech­nika is. Szükség volt egy, a kor követelményeinek megfelelő gyakorló bázisra. Rekordidő alatt — Amint megszületett az elhatározás, gyorsan elkészül­tek a tervek is, és mindenki tudta, tette a kötelességét — mondja Varró István, a budai járás Sziklai Sándor munkás­őr egységének parancsnoka. Ez vonatkozott azokra a vál­lalatokra is, ahol munkás­őreink dolgoznak. így készül­hetett el rekordidő alatt a bá­zis: 1978 januárjában kezd­tünk az építkezéshez és szep­temberben már át is adtuk rendeltetésének. Mi sem jellemzi jobban munkásőreink példás tenni- akarását, mint hogy szomba­ton és vasárnap is dolgoztak, de voltak olyanok, akik sza­badságukat is a bázis építésé­re fordították. Nem hagyható figyelmen kívül a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat pilisszentiváni üzemének, az Érc- és Ásványbánya Válla­lat dunántúli üzemének, a Rozmaring és a Pilisvölgye termelőszövetkezeteknek a se­gítsége sem: építőanyaggal és épületszerkezeti munkákkal járultak hozzá az építéshez, magukra vállalták a szakipa­ri feladatokat. Tulajdonkép­pen a régi épületnek csak a falai maradtak meg, minden más, még a környezet is át­alakult. Sajátjukénak érzik — Milyen maga a bázis? •— Kevés olyan bázis akad az országban, amelyik ilyen nagyszabású összefogással, gyakorlatilag önerőből épült volna, mint ez. Bázisunk, amelyet joggal érezhetnek sa­játjukénak munkásőreink — hiszen maguk építették — jól szolgálja a kiképzést. Korsze­rű lőtér, korszerű tantermek, jő felszerelés — röviden így jellemezhetnem az újjászüle­tett bázist. A környezet, a ma­gával ragadó szép vidék, az erdő nemcsak a gyakorlatok­hoz szolgál Ideális környeze­tül, hanem a szabad idő eltöl­téséhez, pihenéshez, kikapcso­lódáshoz is jó lehetőségeket kínál. Összejövetelek A bázis bízvást kiállta a próbát, jól szolgálja feladatát. De alkalmas a különféle ösz- szejövetelek, baráti találko­zók és természetesen a politi­kai oktatás lebonyolítására, így az egységparancsnokság már itt rendezte meg a mód­szertani továbbképző tanfo­lyamokat is. A munkásőrök állandóan tovább csinosítják, szépítik a bázist. A bányászok és a kőfaragók életét ábrázo­ló képekkel díszítették, elké­szítették a zászlóalj hagyo­mányait bemutató kiállítást is. Sós Péter a bejáró dolgozók megismer­kedjenek azokkal a művelő­dési lehetőségekkel, melyek lakóhelyükön várják őket. A bejáró dolgozók idei fa­lunapját vasárnap tartották meg. A gazdag és sokrétű program közül kiemelkedik az a termelési tanácskozás, mely reggel 9 órakor kezdődött a művelődési házban. A Fővá­rosi Csőszerelő Vállalat szb- titkárának. Dinnyés János­nak a beszámolóját hallgat­hatták meg. az első pillanat­ra furcsának tűnhet, hogy egy termelési tanácskozás időpontja vasárnap délelőtt van. Rögtön nem az, ha tud­juk, hogy a Csőszerelőnél 78 szecsői dolgozik. Részt vett a programokon dr. Major Lajos, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője is, aki nemcsak a hozzáinté­zett kérdésekre válaszolt, de a déli órákban a sportpályán megnyíló mezőgazdasági kiál­lításon is hasznos tanácsokat adott a helyi kertbarát klub tagjainak. (A kiállítás pál­máját egy 76 kilós tök vitte el, amely az egyik bejáró dol­gozó kertjében növekedett ilyen hatalmasra.) Kétszázötvenen hallgatták meg a P. Mobil együttes kon­certjét. Délután a helyben és a fővárosi üzemekben dolgozó szecsőiekből álló labdarúgó- csapatok mérkőztek meg egy­mással. A nap táján leglátvá­nyosabb eseménye a 3 órakor kezdődő szinpompás felvonu­lás volt, melyet zenés, tán­cos népi műsor követett: az ecsédi együttes, az algyői Rö­pülj páva kör. valamint a he­lyi úttöröegyüttes táncának tapsolhatott a nagyközönség. Este a rövid kis ünnepség után — melyen a néptánco­sok, labdarúgók, kertbarátok vehették át megérdemelt ju­talmaikat — szabadtéri tánc kezdődött K. fi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents