Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA Végső búcsú Kimmel Emiltől beribb jövőért kiállni egyet jelentett a legnagyobb áldo­zatok vállalásával. Töretlen elvhűsége, a dolgozó embere­kért érzett felelőssége, önma­gával szembeni igényessége mindig átsegítette a nehézsé­geken és megpróbáltatásokon. Birtokában volt annak a rend­kívüli képességnek, amellyel mindig elnyerte a munkás­emberek, a harcostársak el­ismerő tiszteletét, a tettek, a cselekvés embere volt. Soha­sem törekedett személyes elő­nyökre. Másokon segített, má­sok problémái, bajai foglal­koztatták. Nemcsak közvetlen környezete, hanem mindenki, aki ismerte bátorítást, bizta­tó szavakat kapott tőle, szá­míthatott igazságérzetére, emberségére. A család, a barátok és munkatársak, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete nevé­ben Lux János, a szakszerve­zet titkára emlékezett meg Kimmel Emilről, aki a mun­kásosztály érdekeit, a párt politikáját mindenek fölé -he­lyező fáradhatatlan szakszer­vezeti vezetőként dolgozott páratlan következetességgel, lendülettel és fáradhatatlan tenniakarással. Kimmel Emilt a Munkás- mozgalmi Pantheon sínkert­jében helyezték végső nyuga­lomra. A temetés az Intema- cionálé hangjaival ért véget. A család tagjai, barátai, egykori harcostársai, mun­katársai, elvtársai, a politikai élet képviselői kísérték utol­só útjára kedden Kimmel Emilt, a magyar munkásmoz­galom régi harcosát, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a SZOT Elnökségének tagját, a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkárát. A Mező Imre úti temetőben vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalánál díszőrséget álltak a párt- és az állami élet, a társadalmi szervezetek képvi­selői, egykori harcostársai. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottsága és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának El­nöksége nevében Petrák Fe­renc, a KEB, valamint a SZOT elnökségének tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára vett bú­csút az elhunyttól. Kimmel Emil kora ifjúságá­tól azt az utat vállalta, ame­lyet osztályhelyzete megha­tározott — mondotta. — Pro­letársorból nőtt fel a nagy feladatokhoz és vált a párt, a munkásosztály hozzáértő, kipróbált harcosává. Ifjú könyvkötő munkásként, 18 évesen lett a párt tagja 1942- ben, ezekben az embert pró­báló időkben, amikor párt­feladatokat végezni, az em­Pártközi tárgyalások Széles körű, elvtársi eszmecsere A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására augusztus 1 —7. között látogatást tett ha­zánkban az Üj-zélandi Szocia­lista Egységpárt küldöttsége: George E. Jackson főtitkár és Marilyn Tucker, a Politikai Bizottság tagja. A delegációval találkozott Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja. Az új-zélandi vendégeket fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Megbe­szélést folytatott a küldöttség­gel. Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető-he­lyettes. A delegáció látogatást tett a SZOT-nál. a vasutas­szakszervezetnél. valamint több ipari és mezőgazdasági üzemben. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a két test­vérpárt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, pártjuk tevé­kenységéről és a soron levő feladatokról. Széles körű esz­mecserét folytattak a nemzet­közi kommunista mozgalom helyzetéről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. Az új-zélandi pártküldöttség tegnap elutazott hazánkból. A higiénia elsőrendű A feldolgozástól a termékig A televízióban sokszor látott egészségügyi felvilágosító kis- film kockái önkéntelenül fel­idéződnek: a bevásárlókosárba egymás hegyére-hátára dobált kenyéreő, húson, felvágotton, zöldségen hemzsegő , kóroko­zókról. Mindezek ellenére so­kan még ma sem veszik egé­szen komolyan azt a veszélyt, amelyet a fertőzött élelmisze­rek jelentenek. A megvásárolt áruk tisztaságára már önma­gunknak kell vigyáznunk. De addig? A termelés, a feldolgo­zás során vajon kik vigyázzák, s milyen eredménnyel egész­ségünket? Folyamatos ellenőrzés A Pest megyei Állategészség­ügy Állomáson dr. Kovács Jó­zsef élelmiszerhigiénikus szak­állatorvos sok-sok tennivaló­juk közül is az állategészség­ügyi és élelmiiszerhigiéndai feladatokat tartja elsődleges­nek: — Pest megyében is év­ről évre jelentősebb az állat- tenyésztés. Az állami húsfel­dolgozók, élelmiszeripari üze­mek munkáját a MÉM Élel­miszeripari Higiéniád Ellenőr­ző Szolgálata vigyázza. A ter­melőszövetkezetek állatte­nyésztő telepei, feldolgozói azonban a mi , hatáskörünkbe tartoznak. Csak a kívülállónak szokat­lan, hogy már lábon, azaz élő állapotban óvják, vizsgálják, majdani táplálékunkat. Pedig csak a szakszerűen tartott, egészséges állatokból készül­het fogyasztásra alkalmas élel­miszer. Az állomás szakembe­rei lényegében az állat tartási helyétől az ipari feldolgozáson át, a kereskedelmi forgalmazá­sig figyelemmel kísérik a hú­sok, húskészítmények, és a tej útját, sorsát. Ellenőrzik a ba­romfifeldolgozókat, a húsüze­meket, vágóhidakat, tejgyűjtő­ket, tejfeldolgozókat, az élel­miszerboltokat, piacokat, üze­mi étkezdéket stb. A hernádi Március 15. Tsz-ben és a MA­VAD vecsési telepén működő kirendeltségeik a húsok ex­portképességére is ügyelnek. — Az érintett gazdaságok is belátják, hogy kifizetődő az élelmiszerhigiénikus szakem­berekkel való együttműködés — magyarázza dr. Kovács Jó­zsef. — Az állandó ellenőrzés­sel az állattartás biztonságát is segítjük a tsz-ekben. •Már a tartás során felhívjuk a «igyel- met a kritikus helyz:;.-n.ee, őr­ködünk a korszerű technológia követelményeinek megtartá­sán. Fülledt, romlott, fertőzött __Mire is kell ügyelniük? Pél­dáiul a szalmonellafertőzés megelőzésére, a tej csíramen- tességére, a tőgy és a tejjel érintkező eszközök tisztaságá­ra. Elvük, hogy már a feldol­gozás során fény derüljön egy-egy hiányosságra, hogy a késztermék ne menjen kárba ezen hibák miatt. S vajon mi­lyen eredménnyel teszik mind­ezt, hiszen az egészségügyi kö­vetelmények betartása első­sorban nem rajtuk múlik. — A feldolgozó üzemek többsége kapacitásgondokkal küzd — adja meg a közvetett választ dr. Kovács József. Jó néhány helyen folyamatosan több élelmiszert dolgoznak fel, mint adottságaik engednék, így sokszorosára nő a mi fele­lősségünk. Az elmúlt évben 39 szabály­sértési eljárást kezdeményez­tek romlott élelmiszer tárolá­sa, feldolgozása miatt az érin­tett üzemek, gazdaságok veze­tői ellen. Jogosságát bizonyít­ja, hogy fülledás, rothadás, mikrobás fertőzés miatt 1978- ban több mint 15 ezer kilo­gramm élelmiszert koboztak el. Állategészségügyi, járvány­védelmi, mikrobiológiai köve­telményeket kell összehangol­niuk a feldolgozók, konyhák műszaki lehetőségeivel az élel­miszerek tisztasága, egészsé­günk érdekében. S ez nem mindig könnyű. Ha kell, véle­ményt mondanak, javaslatot tesznek, s ha kell, hatósági szi­gorral. szereznek érvényt az előírásoknak. Rendszeresen közreműködnek az új élelmi- szeripari és feldolgozó létesít­mények tervezésénél, üzembe helyezésénél. Az ő kezdemé­nyezésükre javultak a higié­niai feltételek a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz húsüzemében, és a szigetszent- miklósi Szigetfő szövetkezet húsüzemében. Támad a szalmonella Melyek a leggyakoribb ve­szélyforrások? — Furcsának tűnhet, de a fejlődéssel járó gondok. Ami­óta nőtt a kereskedelem, és az étkezdék hűtőkapacitása, több a hűtőhiba miatt megromlott élelmiszer is. Biztonságosab­ban, nagyobb mennyiséget rendelnek a húsokból, húské­szítményekből a vezetőik, s egy-egy műszaki hiba miatt gyakrabban és több áru ro­molhat meg. Nőtt a boltveze­tők, étteremvezetők felelőssé­ge is, mert ezeket az ételeket,' ha károsodás érte őket, már nem szabad eladni, megfőz­ni. Világszerte fokozódik a szal- monellás fertőződés veszélye, éppen ezért nagy jelentőségű, hogy bár nagy mennyiségű nyers füstölt kolbászt gyárta­nak a megye 14 üzemében, mégsem történt szalmonellás megbetegedés kolbászfogyasz- tás miatt. — Kevesen tudják, hogy ezt a kolbászt csak főve szabadna fogyasztani. Mivel a teljesen egészséges sertések is lehetnek szalmonellahordozók, s az el­változás kimutatására nincs diagnosztikai módszer, külö­nösen fontos minden gyártott tétel vizsgálata, és ami fon­tosabb, megfelelő hőkezelése. 72—74 Celsius-fokon ugyanis ezek a rendkívül veszedelmes kórokozók ártalmatlanná tehe­tők. A feldolgozóüzemekben ezért még hőkezelési naplót is vezetnek. Ugyancsak csökken­ti a veszélyt, ha a kolbászt hosszabb ideig érlelik. Gáspár Mária Magasra tették a mércét Látogatói voltak Plaum Marikának. A lányok gyorsan áthívták a másik szobába. A szorgos kezek azonnal mun­kához láttak. A rögtönzött fodrász és kozmetikai szalon­ban szemöldökszedés. szem­pilla és szemhéjfestés, vége­zetül pedig hajsütés jutott osztályrészéül a meglepett ne­velési felelősnek. Mindezeket az áldozat me­sélte el. A színhely: Nagykő­rös, a Toldi Miklós Szakkö­zépiskola kollégiumának egyik földszinti szobája. A folyosó elején pedig egy szerény táb­la hirdeti: Nagykőrösi Kon­zervgyár. Arany János Épí­tőtábor. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban először van építőtábor. Szüksége van a gyárnak a diákokra, hiszen minden nyá­ron idénymunkásokra szorul. A nagykőrösi táborélet ha­gyományait és alapszabályait a csongrádi diákok rakják le A szabályok egyike bizonyá­ra az lesz, hogy száz száza­lékon alul teljesíteni szégyen. Hogy mennyire így van, azt Szűcs Balázstól, a gyár fiatal csoportvezetőjétől tu­dom, akit a lányok többféle­képpen emlegetnek, 6 a gyári összekötő, ő a gazdasági fele­lős, és ő az a kedves Balázs is, akinek a volt táborozók levélben köszönték meg a gyáriak szíves vendéglátását — Vendéglátásnak ugyan nem mondhatnám, hiszen itt komoly munka folyik — sza­bod] k Szűcs Balázs. — Igaz, mi mindent megteszünk azért, bogy jól is érezzék magukat nálunk a diákok. — így van — vesz! át a szót Császi Ferenc főiskolai hallgató, a tábor vezetője. — Hamarjában csak a gyári klubot említeném, ott rendez­zük a diszkót, amiről senki sem akar elmaradni. Szorgos kezek — Erre peasze, még soha sem került sor, mert egytől egyig szorgalmas gyerekeink voltak, csak dicsérni tudom őket — és már sorolja is Szűcs Balázs a jól dolgozó brigádokat. A három előző turnus 2— 300 vagon exportárut csoma­golt — hibamentesen. De nemcsak csomagoltak, dolgoz­tak a savanyítóban, és a be­főtt üzemben Is. A látogatásunkkor is a tá­bor egyik fele a csomagoló- ban dolgozott, a másik fele Pedig a Il-es telepen üveg­be rakta a zöldbabot. Kora délután, még a napi értékelés előtt, eltört a mécses Zsuzsi­nál, az egyik zöldbabos bri­gád vezetőjénél. Saját mércé­jük szerint kevesellték a tel­jesítményüket, s elkeseredtek. — Ezzel is sokat segítenek nekünk a gyáriak — magya­rázza a táborvezető, amikor a napi teljesítményeket néztük, három óra után. Egy nyugdí­jas néni már hármokor közli vélünk az adatokat, brigá­donként. így az esti parancs­kihirdetésnél már tudják, me­lyifc brigád, hogyan áll a versenyben. Mindszentiek az élen Mi készteti a lányokat a versenyre? Mielőtt ezt a kér­dést bárkinek is feltehetném, d választ maguk adják meg. — Nem szeretnénk lema­radni — vallja a mindszenti kislányok brigádvezetője,, Sze­ri Eszter. — Rossz lehet az utolsónak. A fekete Vígh Éva csata­kiáltással ront a beszélgetés kellős közepén a szobába. — Hurrá! Megint mi va­gyunk az elsők! Az öröm jogos. Tegnap kezdtek dolgozni, s a gyors­kezű mindszentiek már az el­ső alkalommal az élre kerül­tek. És másnan is megismé­telték ezt a bravúrt. A legjobban dolgozó építő- táborozó brigádok — hogy el ne felejtsem a legfontosabbat — jutalmul két hétig a Ba­laton partján üdülhetnek, A mindszentiek szeretnék ezt ki­érdemelni. Biztatás nélkül is Tudja ezt a csomagol óban Németh József, a raktár ve­zetőié is. Azért ügyelt arra a kiválasztásnál, hogy a lá­nyok mellé jól képzett szak­munkás asszonyok kerülje­nek. — Több türelem kell hoz­zájuk, hisz még félig gyere­kek. Fontos az is, hogyan szólnak hozzájuk először, s jól mutatják-e meg a. munka fogásait. Mi pedig úgy szer­vezzük meg a munkát, hogy mindig legyen mit csinálniuk, nehogy feleslegesnek érezzék magukat. Azt végzik, amit a felnőttek, s ez önérzetüket növeli — mondja Németh -Jó­zsef — - Volt itt egy kislány, olyan kis aranyos, takaros, ho-gy sajátomnak is elfogad­tam volna. Makói volt, Gyön­gyikének hívták, a másik nevét bizony már elfelejtet­tem — szabódik Halápi Dé- nesné, csomagoló szakmunkás, a lányok egyik segítője és fel­ügyelője. — Ök még csak tegnap jöttek — mutat a mindszenti kislányokra — a nevüket nem tudom, de azt látom, igen szorgalmasak. A tábori rend a munkához alkalmazkodik. Ébresztő reg­gel fél hatkor. Fél hétkor in­dul a busz a szálláshelyről a gyárba. Ott reggeliznek, megkapják a napi eligazítást, s hétkor kezdődik a munka. Fél tízkor pompás uzsonnával kínáleatják a fehér köpenyes kismamák a diákokat. Leg­többjüknek még a zsebébe is jut a friss gyümölcsből; Uzsonna után kezdődik a hajrá. Azok, akik eddig ki­csit lassabban dolgoztak, s azok is, akik eddig is igye­keztek, nagyon rákapcsolnak. Senkinek sem kell biztatni őket. hogy rendesen dolgozza­nak. Elmaradt találkozó A délután a pihenésé, a szórakozásé. Bőséges program akad minden napra. A sport- versenytől a szellemi vetél­kedőig, városnézéstől a ki­rándulásig mindenre sor ke­rül.' A héten lesz az a gyár­látogatás is. amit kóstolóval es fórummal kötnek össze. — A múltkor viszont ki­csit elszomorodtak — jut eszéba Plaum Marikának. — A program szerint a Divat­intézettől vártunk manökene­ket. bemutatóra, beszélgetés­re. Működésbe lépett az első osztályú kozmetikai szalon és fodrászüzlet a hálóban. A lá­nyok a legváltozatosabb öltö­zékekben, a legdivatosabb sminkkel várták a vendége­ket, de hiába. Rossz volt néz­ni a csalódott arcokat, ami­kor másfél órás várakozás után, már tudván, hogy hiá­ba várnak, visszamentek tv-t nézni. Azóta sem tudjuk, miért maradt el a bemutató. A három lelkes főiskolás: Császi Ferenc táborvezető,' Plaum Marika nevelési fele­lős és Bodor Tibor egymás szavába vágva mesélik, törté­neteiket a munkáról, szórako­zásról. S nem tudják, közbe» hitet tettek a nagykőrösi tá­bor léte mellett is. Hisz nagyszerű eredmények szület­tek. Sz. M. Energetikai együttműködés A növekvő energiaszükség­letek kielégítése korunk egyik legégetőbb problémájává vált, amelynek megoldására a KGST-t alkotó szocialista ál­lamok összefogása jó példát mutat. Mint a Mezsdunarod- naja Zsizny című szovjet fo­lyóirat augusztusi számában közölt összeállításból kitűnik, a KGST-ors^ágok a fűtő­anyag-energetikai ‘ erőforrás­szükségletük kielégítésében nagymértékben önellátók. Im- i portigényeiket csaknem teljes ’ mértékben a kölcsönös szállí­tások terhére fedezik földgáz­ból, kőszénből és elektromos energiából, valamint 82 száza­lékban olajból és olajtermé­kekből. A Szovjetunió vezető szere­pet tölt be a szocialista közös­ség országai energiaszükségle­tének kielégítésében. A Szov­jetunió csupán a jelenlegi öt­éves tervidőszakban 815 millió tonna fűtőanyagot, köztük 364 millió tonna olajat, 36 millió tonna olajterméket 90 milliárd köbméter földgázt, 67 millió kilowattóra elektromos ener­giát és jelentős mennyiségű szenet szállít a testvérorszá­gokba. Az energiaprobléma megol­dására a szocialista gazdasá­gi közösség tagállamai tavaly kidolgozták stratégiájukat, a fűtőanyag, energia és nyers­anyag terén' megvalósuló együttműködést szabályozó hosszú távú célprogramot, amelyet a KGST XXXII. ülés­szaka hagyott jóvá. Az 1990-ig szóló program előirányozza a saját fűtőanyag-energetikai erőforrások maximális fel- használását. az atomenergeti­ka intenzív fejlesztését, ma­gas termelékenységű és nagy hatásfokú berendezések mun­kába állítását az energiaipar minden ágában. Az atomerőművek kapacitá­sa a KGST európai államai­Szigetcsépi kecskék A szigetcsépi Lenin Mgtsz-ben a jól tejelő Ayrshire tehenek mellett kecskéket is tartanak. Egyéni gazdáktól vásárolták az állományt, és jelenleg már százhúsz kecske van a nyájban. ban az idén májusban mint­egy 3 millió kilowattot tett kiJ Az 1990-ig szóló távlati prog­ramnak megfelelően az atom­erőművek összkapacitása a KGST európai államaiban és Kubában II év múlva eléri a 37 millió kilowattot, ami évente 75 millió tonna szer­ves eredetű fűtőanyag meg­takarítását teszi lehetővé. A KGST-országok progra­mot dolgoznak ki a hagyomá­nyos fűtőanyagforrások, köz­tük a szénlelőhelyek feltárá­sára, nagy figyelmet fordíta­nak a gazdaságos energiafel­használásra, a tagállamok kö­zös beruházásában felépült „Barátság” kőolajvezetéken évente több mint 50 millió tonna olaj jut el a Szovjet­unióból a programban részt vevő többi szocialista ország­ba. Az Orenburg és a Szovjet­unió nyugati határa közötti „Szövetség” gáz-távvezetéken 1980-tól 15,5 milliárd köbmé­ter szovjet földgázt kapnak évente az építésben részt vett országok. Bővül az európai KGST-ál- államok egységes elektromos energiarendszere is. Az évi kölcsönös szállítások értéke ma már eléri a 25 milliárd kilowattórát. Tavaly év végén helyezték üzembe a Vinnyica —Albertirsa közötti 750 kilo­voltos távvezetéket. Ez év már­ciusában csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet részvétellel írtak alá megál­lapodást egy a Szovjetuniót és Lengyelországot összekötő, szintén 750 kilovoltos távveze­ték megépítéséről. A Szovjet­unióban a szocialista orszá­gok közös beruházásában épü­lő hmelnyickiji atomerőműből az említett vezetéken 12 mil­liárd kilowattóra elektromos energia jut majd el évente a megállapodást aláírt orszá­gokba. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents