Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA^ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA DKV: 30 millió dollár többletexport Szélesedő versenymozgalom Több tej\ hús Vácszenfiászlárói Űjabb Pest megyei vállalatoknál, termelőszövetkezetek, nél, állami gazdaságoknál ülnek össze a szocialista brigádvezetők vagy tartanak munkásgyűlést, hogy megvitassák: milyen módon segíthetik a haMások m? em -tudni, kié volt az {^j ötlet, s hányán bábáskodtak a javaslat megvalósulása felett, tény, hogy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyárának, három szocialista brigádja autóbuszra ült, s meg sem állt az országhatár közelében levő társgyárig. Ott illendően, a megbeszélés szerint várták őket. Nem terített asztallal, hanem zúgó gépekkel, nyersanyagbálákkal, műveleti leírásokkal, ♦ fonalszállító ládák piramisával. Amiről beszéltek, az nem valami kellemes társalgási téma. volt. hanem a szövőnőkörök réme, a szál. szakadás, ami ettől elválaszthatatlan. az általános fonalminőség, s az eszmecsere nélkülözött mindenféle formális udvariaskodást. sőt némelykor bizony parázs vitába csapott át. Végül, a búesúzáskor mégis úgy érezte valamennyi résztvevő, közös nevezőre jutottak, s azt a cérnaszálnyi kapaszkodót. amelyet a látogatás órái sodortak a két gyár kisközösségei között, érdemes, szükséges erősíteni. Mosolyogtató naivitás lenne azt remélni, egy- csapásra megszűnik most majd a szövödeiek mindenféle bosszúsága, ám a kapocs, kapocs, olyanokat köt össze, akik korábban semmit sem tudtak a többiek — a sokat emlegetett mások — helyzetéről, gondjairól. Feltételezhető, akinek agyából kipattant az ötlet, semmit sem hallott az üzemszociológia friss eredményeiről, s közülük arról, hogy — amint azt szakszerűen fogalmazzák — a vertikális felépítésű termelőhelyeken gyorsan növekszik a kiscsoportok egymásra utaltsága, s vele kapcsolatrendszerük jelentősége, A javaslattevő ráérzett valamire a mindennapi munka gyakorlatából, s mert társai, felettesei ugyancsak észlelték e valami fontosságát, nyélbeütötték a találkozót. Amit most újabbak követnek, mert a kezdeményezést örömmel karolta fel a nagyvállalat szakszervezeti tanácsa, s valamennyi gyárnak, gyáregységnek, telephelynek a figyelmébe ajánlotta. C sodaszerre leltek a textiles kollektíva tagjai? Csupán fölismerték annak szükségességét, hogy a termelés szervezeti rendje, működésének elkerülhetetlen sematizmusa úgy válik igazán hatásossá, ha átitatódik az emberi, azaz a személyes — amint a szociológiai szaknyelv jelöli: az informális — kan- csolatok nemes anyagával; ha a különböző körülmények között dolgozók megismerik azt a feltételrendszert, amely mindannyiuk tevékenységét meghatározza. Ezt a feltételrendszert ugyanis csak általánosságban veszi szemügyre egy- egy kisebb közösség, kiválasztva belőle a reá vonatkozó tényeket, s így akaratlanul is részekre da. rabolódik az, ami össze, függ. aminek értelme az egység. Aligha tartható véletlennek, hogy hasonló törekvések a megye egyre több termelőhelyén tapasztalhatók. Így a Nagykőrösi Konzervgyárban már hagyományai vannak a más tartósítóüzemek brigádjaival rendezett tapasztalatcseréknek — amik nemcsak emberi gazdagodást eredményeznek, hanem gyakran lényeges műszaki ismeretek áramlását is lehetővé teszik —, a Mechanikai Művekben a távoli gyáregységek szorosan szervezett termelési programját egészítik ki az ilyen úton szerzett benyomások. S ami igazán érdekes: ma már az sem számít ritkaságnak, hogy egészen más területen — például az iparban és a mezőgazdaságiján — dolgozó kisközösségek teremtenek szilárd kapcsolatokat. véleményt cserélve termelésben! gondjaikról. T örvényszerű, hogy a tudatosság — a munkabeli tudatosság — magasabb fokára elért — elérő — közösség, mint amilyen egy jó szocialista brigád, a korábbi ismereteket már nem tartja elegendőnek, azaz hiányérzete támad. Pontosabban szeretné tudni, miféle kisebb és nagyobb tényezők hatnak az ő munkafeladataikra. s azzal is tisztába akar jönni, a maguk tevékenysége mi módon illeszkedik másokéhoz. Nem véletlen, nem az egyéni lelemények tükröződése tehát, hogy az említett tapasztalatcserékre egyre több termelőhelyen éreznek okot, sokkal inkább magyarázza ezt a termelési feltételek változása, az ágazati kapcsolatok e mikroszintjének érzékelése. Ugyanerre vezethető vissza a komplex-brigádok mozgalmának felélénkülése. vagy az, hogy megnőtt az érdeklődés az üzemi demokrácia kevésbé kötött, az emberi érintkezésre tág teret adó fórumai iránt, szemben a hivataloskodással merevvé tett formák csökkenő népszerűségével. Ösztönös kezdeményezések is rávilágíthatnak 'tudatos cselekvési irányok jelentőségére. s egy-egy cérnaszálnyi kapaszkodó — ahogy a bevezetőben említett textiles találkozó egyik résztvevője tréfásan elnevezte összejövetelüket — tekintélyes terhek viselésére teremthet lehetőséget. A termelői szervezeteknek sokféle módja, alkalma van a célok egyeztetésére, az érdekazonosság kifejezésére — ami az egy telephelyű vállalatoknál is elengedhetetlen, de még inkább szükséges a több egységből álló cégeknél —, ám nagy hiba lenne elfeledkezni arról: az egyetértés még nem azonosulás! Az emberi. a személyes, tehát az informális kapcsolatok, viszonyok — nemcsak mi véljük így. tudományos vizsgálatok is igazolták — ezt az azonosulást formálják, gyakran rövidebb úton, tehát gyorsabban. hatásosabban, mint e különféle hivatalos értekezletek, rendelkezések, vezetői utasítások. Ezért mindkét formának vitathatatlan a szükségessége, a jogosultsága a termelői szervezetben, s a kétkedések. amik ma még erősek, valójában azt akadályozzák. hogy minden kisközösség fölfedezze a „világot”; mit hogyan csinálnak. mire jutottak, mivel küszködnek mások. Mészáros Ottó Gépbemutató Túrán Munkában az uborkakombájn. Napi teljesítménye hússzor annyi, mint egy emberé Bozsán Péter felvétele Üj termelési rendszer születésének lehettek kandi a túrái Magyar—Kubai Barátság fsz- ben kedden délelőtt a zöldség- termesztéssel foglalkozó, az ország különböző tájairól érkező szakemberek. A közös gazdaság ugyanis, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére és anyagi támogatásával nem kisebbre vállalkozott, mint az uborkatermesztés technológiájának gyakorlati kimunkálására. Természetesen nem egyedül, hanem a mezőgazda- sági gépgyártásra szakosodott hódmezővásárhelyi HÖDGÉP, a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI), és a Nagykőrösi Konzervgyárral közösen. Az idén megkezdődött kísérletsorozat eredményeiről a tegnapi szakmai tanácskozás és gépbemutató résztvevőit a szövetkezet üzemmérnöke tájékoztatta. Elmondta, hogy azért esett éppen a választás a túrái tsz-re, mert a Galga mentén sok évtizedes hagyománya van az uborkatermesztésnek, amit egyebek között igazol a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon nyert fődíj is. A tradíciók azonban egyre kevésbé elegendőek egy ágazat eredményességéhez, a gazdálkodási kedv megtartásához. A túrái szövetkezetben — áz ország más gazdaságaihoz hasonlóan — az elmúlt években jelentősen ’ csökkent a kertészetben foglalkoztatható fizikaiak száma. A gépesítés bevezetése tehát égető szükségletté vált. A HÓDGÉP által kifejlesztett VUT betakarító és a MEZÖ- GÉP-ben konstruált osztályozó berendezés, kisebb hibái ellenére, alkalmas az egyme- netes uborkaszüretre és a méret szerinti válogatásra. Pontosabban az egyszerre érő fajták szedésére. Ezekből a mag nélküli típusokból egyelőre behozatalra szorulunk, de a ZKI nemesítői eredményesen munkálkodnak a hazai ubor- kakülönölegasségek elszaporí- tásán. Dr. Hamar Norbert, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa hangsúlyozta a vetés utáni öntözés, a kelesztő locsolás t fontosságát, s azt, hogy az ül- I tetést rendkívüli pontossággal I kell elvégezni. Mint a szövetkezet elnökétől, Lévai Ferenctől megtudtuk, az új termelési rendszert, amely megszünteti a kézi munkát, várhatóan 1983- ban vezetik be Magyarországon. V. B. tékonyabb, exportképesebb, gazdaságosabb munkát. Tegnap a Dunai Kőolajipari Vállalat és a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet dolgozói határozták el, hogy az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére munka versenyt indítanak. A Dunai Kőolajipari Vállalat a megye legnagyobb üzeme, az ország legjelentősebb kőolajfinomítója. Az itt dolgozók sokat tehetnek azért, hogy az alapanyagból, a nyersolajból egyre jobb minőségű, illetve gazdaságosabban értékesíthető szénhidrogén származékokat állítsanak elő. Elhatározták. hogy a hazai ellátás biztonságosabbá tétele érdekében üzemeikben rugalmasabban, gazdaságosabban használják fel az értékes berendezéseket, s a 120 ezer köbméteres új tárolótér beruházási munkáit két hónappal határidő előtt befejezik, A technológiai fegyelem szigorúbb betartásával idén terven felül 6 ezer tonna egyedi aromás szénhidrogént állítanak elő. Jövőre pedig- 7 ezer tonnával több úgynevezett xilol elegyet termelnek, mint idén. Tőkés exporttervüket idén 30 millió dollárral teljesítik túl. A versenyvállalások közül jó néhány hosszabb távon is javítja a gazdaságosságot. így például az. .hogy alaposabb munkával elérik: 2—2,5 év helyett , csak három évenként lesz szükség nagyjavításra. A tervezett 34 millió forint helyett 41 millió megtakarítást érnek el a gondosabb, körültekintőbb anyag- és energiagazdálkodással. Jövőre újabb 30 millió forintról szól a vállalás. 1980 végére minden dolgozójuk 20 százalékkal több tiszta hasznot hoz az országnak. mint idén. A DKV ' munkaversenyben áll a Schwendti Petrolkémiai Kombináttal. A százhalombattai munkások megfogadták, hogy 1979-ben ők nyerik a hagyományos versenyt. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezethez sem volt kegyes idén az időjárás. Kifagyott a búza és a borsó egy része, ebből tízmillió forintos kér származott. Négyszáz hektár búzát ki kellett szántani, s a megmaradt területeken a tervezett 40 mázsa helyett, csak 32 termett hektáronként. A zöldborsó átlagtermése majdnem 22 mázsával lett kevesebb a tervezettnél. A terméskiesés nemcsak nekik, hanem az országnak is hiányzik. Ezért gyűlésükön a szövetkezeti tagok elhatároz-: ták, hogy a terméskiesést másodvetésekkel, a költségek csők- { kerítésével, takarékosság- 1 gal pótolják. Ezért pótlólag vetettek napraforgót, kukoricát és silónak valót. Ez utóbbit is olyan jól kezelték, hogy azt szemes ku- kukoricaként lehetett hasznosítani. A zöld takarmány pótlására újabb területekre került másodvetés. L tíz százalékkal több tejet értékesítenek, mint tavaly, s másfél millió forint értékű többlet húst is átadnak a kereskedelemnek.' Ily módon az alaptevékenység árbevétele hárommillió forinttal lesz több, mint ahogy tervezték. Az eredetileg olajtüzelésre tervezett új tehenészeti telep hóközpontját és terményszárító üzemét gáztüzelésre állítják át. ezzel 30 százalék energiaköltséget takarítanak meg. Aczél György fogadta Giancarlo Pajettát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára találkozott Giancarlo Pajettával, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagjával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szabadságának egy részét Magyarországon tölti. A szívélyes légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatOfasább a hagyományos Félévi takarmánymérleg Magyarország hústermelése hozamok és minőség tekintetében versenyképes a világpiacon. Ám egy tényező — nevezetesen az önköltség —, rontja a kedvező képet. A kelleténél magasabb ugyanis a fajlagos takarmányfelhasználás. Mindebből egyértelműen következik: az ésszerű takarmánygazdálkodás kulcsfontosságú a nagyüzemi állattenyésztésben. Az idei esztendő első felében milyen tapasztalatokat szereztek erről Pest megyében? — tudakoltuk dr. Katona Zoltántól, a Pest megyei Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség munkatársától. Megtudtuk, megyénk az országos mezőnyben az elsők között áll a takarmányfef- használás terén. Vegyük sorra az ágazatokat. Az intenzív tejelő tehenészetekben, pontosabban ott, ahol az évi egyedenkénti tejhozam meghaladja a négyezer litert, az előírt 50 dekával szemben egy liter tej előállításához 38,7 deka abrakot etettek föl. Azokon a telepeken, ahol a tejhozam négyezer liter alatt volt, ez a szám már 39 dekára kerekedik. A húshasznosítású szarvasmarha-ágazatokban taka-éko- san bántak az etetnivalóval. Igazolja ezt az az adat, miszerint a megengedett 5,1 kilóval szemben a kilogrammonkénti húsgyarapodáshoz elegendőnek bizonyult 4,6 kiló abrak is. A sertéstartásban korántsem ilyen rózsás a helyzet. A modern technológiával működő, szakosított telepeken egy kiló húst az optimális 4,3 kiló helyet 4,42 kiló takarmány föletetésévei tudtak előállítani. Ugyanakkor a kevésbé korszerű, hagyományos módszerekkel, mostoha körülmények között dolgozó telepeken optimális a takarmányfelhasználás. kifizetődő a hizalás. Tanulságokkal szolgáló, paradox helyzet adódott: kiderült, hogy napjainkban még olcsóbb a hagyományos, mert az ipar gyártotta technológiai berendezések, a drága pénzért épített, jól felszerelt ólak magas amortizációja, s nem utolsósorban a tartási hiányosságok — elhullás, alacsony szaporulat — költségessé teszik a termelést. Ugyanez figyelhető meg a baromfitenyésztésben is. Az iparszerű telepeken sok tápot emészt fel a hizlalás. Egy kilónyi súlygyarapodás 2,46 deka keveréktakarmányt igényel. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az adat túlszárnyalja az országos átlagot. Cél azonban, hogy megyei szinten, jobb szervezéssel, színvonalasabb munkával lefaragjanak belőle — az ésszerűség keretei között.) A marhaistállók padlásán kialakított csirkenevelőkben az előírt mennyiség alatt volt a felhasználás. A takarmánygazdálkodás kétoldalú dolog: fegyelmezett, takarékos bánásmódot kíván a termelőktől, ám joggal elvárható, hogy jó minőségű tápokat kapjanak cserébe. A Pest megyei Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség szakemberei ezért járják végig ezekben a hetekben a nagyüzemi keverőtelepeket. Az eddig szerzett tapasztalatok vegyesek: akadnak üzemek — például a Gödöllői Tangazdaság, a Herceghalmi Állami Gazdaság és a Ceglédi Tangazdaság keverőrészlege, vagy a GFM monori üzemegysége — ahol jó minőséget produkálnak, de található szép számmal beltartalmi értékeiben gyönge tápot készítő telep is szerte a megyében. Fontos tennivaló most, hogy egységes receptúra alapján, egyenletes minőségű keveréktakarmányokat gyártsanak az üzemek. Ennek érdekében szigorítják az ellenőrzéseket, szakmai tanácsokkal szolgálnak, a kijelölt laboratóriumokban rendszeresen analíziseket végeznek. K. M. ták egymást pártjaik helyzetéről, munkájáról, és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Megerősítették, hogy az internacionalista szolidaritás szellemében továbbfejlesztik az MSZMP és az OKP közötti elvtársi kapcsolatot és együttműködést. Javultak a munka- körülmények Pest megyében az V. ötéves tervidőszakban tovább javultak a dolgozó nők, anyák munkakörülményei. Az új, nagy teljesítményű gépek és a korszerű technológiák alkalmazásával jobbak a munkakörülmények és csökkent az egészségre káros környezeti hatás is. Ennek ellenére még mindig sok helyütt gondot okoz a zsúfoltság, a nehéz fizikai munka, amely egyrészt az anyagmozgatás gépesítésében való lemaradással magyarázható. A központi és a heiyi intézkedések nyomán viszont egyre inkább csökken az indokolatlan bérkülönbség a nők és a férfiak között. KÖZELET Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével tegnap hazaérkezett az a magyar küldöttség, amely Bukarestben tárgyalásokat folytatott a Costache Smeu turisztikai miniszterhelyettes vezette delegációval az üzemanyag-vásárlással kapcsolatos romániai intézkedésekről. A tárgyalásokon mindkét fél kifejtette álláspontját a bevezetett intézkedésekről, és megállapodtak, hogy egy későbbi időpontban Budapesten folytatják a megbeszéléseket.
