Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

PEST MEGYEI Energia- és eszköztakarékosság További váiiaiások Pesi megyében AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA' ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 182. SZÄM Ára 1,60 forint 1979. AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP Gyakorlat w» alamikor nem volt több I ötszáznál, napjaink­ban pedig már túl van az ezernyolcszázon a helyi tanácsok hatáskörébe tarto­zó ügyek, ügyfajták száma. Sok igazság rejlik abban a megállapításban, hogy már- már az illetékesség körének pontos ismerete sem cse­kélység, s akkor még hol vagyunk az egy-egy ügy­fajtához tartozó törvények, rendeletek naprakész tudá­sától?! S ami ettől elvá­laszthatatlan: ennek a tu­dásnak a gyakorlatban!, minél kevesebb zökkenővel történő alkalmazásától. Mert hiszen a jogi szabály nem önmagáért van, hanem azért, hogy segítségével a társadalom bizonyos célo­kat elérhessen. Félreérthetetlenül fogal­maz jog és gyakorlati al­kalmazás súlyáról, minél szorosabb összhangjának szükségességéről Göd nagy­község megyei tanácstagja, amikor azt mondja: a la­kosság politikai hangulata, általános közérzete szem­pontjából szinte fölbecsül- hetetlen jelentősége van annak, a tanácsházán ho­gyan intézik az ügyeket. Mert ő is, választói is azt, hogy az ügyeket ott intéz­zék. ahol az azokhoz Szük­séges információk a leg­könnyebben rendelkezésre állnak, mindössze elvi igaz­ságként érzékelik. Ahogyan a tanácsi önállóság is mind­addig elvonatkoztatott fo­galom, amíg ennek az ön­állóságnak a körébe ő. vagy választói valamelyike be nem lép ügyfélként. Azaz: áz elvi igazságok csak ak­kor válhatnak elfogadható­vá — akkor lesznek igazak — az állampolgár számára, ha folytonosan a gyakorlat­ban tapasztalja: az elvek­nek megfelelően intézik, in­tézték ügyét. Az állampol­gárnak az elv ugyanis min­dig konkrét ügy, teendő, in­téznivaló formájában fogal­mazódik meg, s az elvet nem másnak, hanem irány­tűnek vagy mércének tart­ja. Így azután nem ebből, hanem az ügyintézés mi­lyenségéből következtet a maga és a hatalom viszo­nyára. Pontosan fordított sorrendet követ tehát, mint amit föltételeznénk, de lo­gikus a sorrend, mert ér­dekeltségeihez igazodik. N em beszélt össze a nagyközség megyei tanácstagja, s a járá­si hivatal vezetése, mégis egyazon következtetésre ju­tottak, egyikük szűkebb, másikuk jóval tágabb kör­ből szerzett tapasztalatok alapján. A járási hivatal vezetése ugyanis rájött: ahol gondok vannak a ta­nácsi munka színvonalával, az ügyintézés hogyanjával, ott gondok vannak a lakos­ság aktivitásával is, a tár­sadalmi munkától egészen a tanácsrendeletek betartá­sáig, az állampolgári fegye­lemig. Róka fogta csuka? Nem az! Ok és okozot. Sen­ki sem születik rossz, fe­gyelmezetlen. közömbös ál­lampolgárnak. ám a körül­mények hatására azzá le­het, ahogy ennek a fordí­tottja is végbemegy. Éppen o váci járás ad példát arra, hogy a községi vezetés meg­újítása után a település rö­vid két esztendő elteltével az élenjárók közé került, holott korábban a volt ve­zetők azt állították, itt sem­mi sem kelt visszhangot, itt nem lehet csinálni sem­mi értelmeset... A közigazgatás olyan fej­lesztési szakaszához érkez­tünk, amikor — gazdasági hasonlattal élve — az in­tenzív megoldások kerülnek előtérbe. Nem a létszám bővítése kínálja a további haladás útját, hanem ma­gas fokúan képzett appará­tus, kellő tárgyi háttérre támaszkodva; mindkét fel­tételből tetemes súlyú al­kotóelemek hiányoznak ma még. Továbbá: ha az állam- igazgatási munka ellenőrzé­se a formális jegyekre he­lyezi a hangsúlyt, akkor el­kerülhetetlen: a végrehaj­tás, a gyakorlat is a for­mális jegyeket részesíti előnyben, hiszen az appa­rátus tudja, ezt kérik majd számon. így kaphat jelen­tőséget azután, hány napi­rendi pontot tárgyalt a vég­rehajtó bizottság vagy a ta­nács. hányán szóltak hozzá, egészen odáig, hogy kérdé­ses. valóban szükséges-e szó szerinti jegyzőkönyvet ve­zetni testületi üléseken, nem lenne-e elegendő a tö­mör összefoglaló? O bjektív helyzet: a tár­sadalmi, gazdasági fejlődés dinamikus, ehhez képest a jog — a jógi keret — statikus. Éppen ezért jut hatalmas szerep­hez — és felelősséghez — a jogalkalmazók tevékenysé­gének milyensége, alacsony vagy magas színvonala. S ismét egy de: ritka az olyan tanács, ahol valamennyi ügyfajta intézésével gond van. Általában az a jellem­ző. hogy a szakigazgatás bi­zonyos hatáskörökben jól, sőt olykor kiválóan ellátja feladatát, más dolgokban viszont gyengén, sok hibá­val. Ez utóbbira megemlít*- jük az építéshatósági tevé­kenységet ... S ez nemcsak a váci járás jellemzője, ha­nem a többi hasonló köz- igazgatási egységé is, azaz általános vonás. Éppen ezért a teendők sem álta­lánosak. hanem mindig egy-egy hatáskörhöz, ügy­fajtához kötöttek, ám ezt — bár vannak biztató jelek az ellenkezőjére — csak na­gyon lassan ismerik fel a szakigazgatás felügyeletét gyakorlók, elsősorban a végrehajtó bizottságok tit­kárai. Mentségükre szóljon: mást szoktak meg. mást szoktat­tak meg velük. Azt. hogy általában, mindenütt lépni kell. Azt, hogy minden fontos, mindenre egyaránt jusson fegyelem. Ám ez képtelenség, s megoldhatat­lan. Jogos igény — s ez markánsan megfogalmazó­dott éppen legutóbb, a Minisztertanács július 26-i ülésén, az államigazgatási munka • egyszerűsítéséről tárgyalva —. hogy elsősor­ban ott kell hatásos eszkö­zökkel megteremteni a jog és gyakorlati alkalmazás szoros összhangját, ahol a lakosság legnagyobb köre érintett, azaz ahol az ügy­intézés tömegek vélemé­nyét befolyásolja. Az egy­szerűbb ügyintézés nem azonos az alacsony színvo­nalú munkával, azaz a mechanikus változtatások csupán látszatai annak, mintha történne valami. S a látszatok azért veszélye­sek, mert megnyugtatóan hatnak, azt sugallják, rend­ben megy minden, holott a a gyakorlat ennek az ellen­kezőiéről tanúskodik. S az ügyfél hihet-e másnak, mint a gyakorlatban ta­pasztaltaknak? Mészáros Ottó Ma: 3. oldal Öntudatosan, felelősséggel Arató András 4. oldal Amikor pihennek a madarak Koffán Éva 6. oldal A takarítónők Dányból jönnek... Valkó Béla 7. oldal Gyermekegészségügy hazánkban Interjú dr. Zsögön Évával 8. oldal Tallózás Vácott a vendégkönyvben Losonci Miklós 9. oldal Századunkkal egyidősen Kriszt György 11. oldal Öttusa­világbajnokság, 1979. Hegyi Iván Amint arról tegnapi la­punkban beszámoltunk, szá­mos nagyüzem tett felaján­lást az MSZMP közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évforduló­jának tiszteletére. E vállalá­sokhoz csatlakozott a Pest megyi Vegyi- és Divatcikk- ipari Vállalat és a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat kollektívája is. A PEVDI munkásai felajánlásainak kö­zéppontjában a termékek mi­nőségének további javítása, a tőkés exportra készülő áruk gyártásának fokozása áll. A dolgozók a már eddig megtar­tott brigádvezetői és mun­kásgyűléseken állást foglal­tak, mely szerint a takaré­kosabb termelés kialakításá­ban még további lehetősé­gek rejlenek. Főként Import­anyag- és energiatakarékos­sággal, a szállítáábk éssze­rűbb megszervezésével, a kö­rültekintő létszámgazdálko­dással, járulhat hozzá a vál­lalat a népgazdasági feladatok eredményesebb megvalósítá­sához. A PEVDI vezetői továbbra is az egyik legégetőbb tenni­valójuknak tartják a ter­mékszerkezet átalakítását, amely a még gazdaságosabb termelés feltétele. A faipari gyáregységükben tovább bő­vítik a műanyag nyílászáró szerkezetek választékát. Az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium országos tataro- zási programjához csatlakoz­va megkezdik azoknak a mű­anyag ablakoknak és ablak­szerkezeteknek a gyártását, amelyek a fal megbontása nélkül alkalmazhatók. A gyömrői vegyi gyáregy­ségükben idén májusban be­fejeződött a szinterüzem épí­tése; ez az országos korrózió- védelmi program egy részének megvalósítását biztosítja. A próbaüzemelés befejezése után itt is teljes kapacitással beindul a termelés. Befejeződött a pilisszent- iváni telep teljes rekonstruk­ciója is, mely a felújítás után felzárkózik az országos él­vonalba. A vállalatnál 1980-ban va­lósul meg az a program is, mely a környezetvédelmet se­gíti. E célok teljesüléséhez azonban valamennyi dolgozó következetes, a feladatokat összességükben és részletei­ben' is ismerő munkájára van szükség. PEST MEGYEI MŰANYAGIPARI VÄLLALAT Ezekben a napokban rend­kívüli brigádgyűléseken talál­A negyedik szinten- • ;V' >: "•* koztak a Pest megyei Mű­anyagipari Vállalat hat gyár­egységének dolgozói. A válla­lat 147 szocialista brigádjá­nak, 1800 munkásának képvi­seletében ismertették a ta­nácskozás résztvevői a XII. pártkongresszus, illetve a fel- szabadulásunk 35. évforduló­ja 'tiszteletére tett felajánlá­sukat. A vállalások hét témakört érintenek. Köztük legfonto­sabb : minőségi munkára tö­rekednek, energia- és eszköz­takarékossággal, átgondol­tabb üzemszervezéssel, racio­nálisabb munkaerő-gazdálko­dással javítják a termelékeny­séget, csökkentik a termelési költségeket. Figyelemre méltó az ex­port fokozására tett törekvés. A jövőben az újítómozgálom megerősítésével, jobbító szán­dékú javaslatok realizálásá­val is hozzájárulnak a ter­vek teljesítéséhez, A cél, hogy korszerűbb, csomagolással, pontos szállításoklcal, egyen­letes minőséggel tartsák meg piacaikat. Az aktuális gazdaságpoliti­kai tennivalóikhoz kapcsoló­dik az a felajánlás, amely az importpótló tevékenységhez kapcsolódik. Arra törekednek, hogy minden olyan • szerszá­mot, félkész- és. alapanyagot, amely biztosítható belföldi el­látásból, illetve belső, válla­lati erőforrásokból, ne hoz­zanak be drága pénzért kül­földről. A PEMÜ-nél megfe­lelő az anyagi és a szellemi kapacitás az importot he­lyettesítő termelésre. Ezért sokat tesznek a közép- és fel­sőszintű vezetők — a műsza­ki, a fejlesztési, a tervezési, és a piackutatási osztály munka­társai is. Érdemes kiemelni még, hogy a kereskedelmi osztály szak­emberei szüntelenül figyelik a világpiaci mozgásokat. Amennyben egy-egy koráb­ban jól bevált termékük már többé nem bizonyul kelendő­nek, avagy a költségek növe­kedése miatt gazdaságtalanná válik, jelzik ezt a gazdasági vezetésnek, s az ésszerű ter­mékszerkezet érdekében új árucikk gyártására térnek át. A felsorolt felajánlások a gyakorlatban helytállást, nagyfokú szakmai hozzáértést követelnek vezetőktől és be­osztottaktól egyaránt. Nem vé­letlen hát, hogy utolsó válla­lásuk azt tartalmazza: a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével a szakmunkások továbbképzésé­re, általános és politikai mű­veltségük gyarapítására tőre-, kednek. Befejeződött a tárcsázás Valóságos kohászklímában, 48 fokos hőségben szedik az uborkát a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben. A napokban megtartott gépbemutató, ame­lyet külföldi szakemberek is megtekintettek, biztató képet adott e nehéz, különösen a mostani kánikulában nagy erőfeszítést kívánó munka megszüntetését illetően. A gaz­daságban az uborkaszüreten kívül a szántókon is jó ütem­ben folyik a munka. Az 1600 hektárnyi kalászos tarlóhántá­sa, tárcsázása, gyűrűshengere- zése, már befejeződött. Sőt 150 hektár földet már az őszi vetések alá is meg szántottak. Hogy minél tökéletesebb le­gyen a magágy, másodszor is és az elsőnél mélyebben tár­csázzák meg a talajt. Nincs könnyű dolguk azok­nak a budapesti fiataloknak sem, akik a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben kukoricát címereznek. Az építőtábor la­kói eddig 440 hektár hibridku­korica virágát távolították el. Bármennyire is izzadnak a növényvédelemben dolgozók, a vegyszerekkel csak az előírá­soknak megfelelő védőöltözet-; ben, sapkában, gumikesztyű-; ben szabad bánni. A közismer-; ten nagy kiterjedésű gyümöl- esőssel rendelkező közös gaz-; daságban ezért talán a mérge-; két kipermetezőknek van most a legnehezebb dolguk. Ami a hozamokat illeti, a nyári almából jó közepes termést takarították be: az ízletes gyümölcsből 300 mázsát szed-« tek le hektáronként. A tu- raiakhoz hasonlóan itt is el- munkálták az utolsó hektár tartót, a szalma pedig csak 50 hektáron van már kint. Az agrometeorológusok sze­rint az elkövetkező napokban lehűlés és eső várható. Utób­bit különösen meghálálnák a növények, hiszen a nagy me­leg beköszöntése óta csupán két milliméter eső hullott Pest megyében. V. B. Aczé! György a KISZ- vezetőképző táborban Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton a budapesti Műszaki Egyetem bog’árlellei KISZ-vezetőképző táborába látogatott. A látogatás alkalmából Aczél György táborértekezle­ten találkozott a fiatalokkal, s válaszolt a nemzetközi hely­zetről, valamint belpolitikai, gazdasági és kulturális éle­tünkről, az egyetemi fiatalokat közvetlenül érintő problémák­ról feltett kérdéseikre. A 43. számú Építőipari Vállalat dolgozói a negyedik szinten illesztik a helyére a betonpaneleket Budaörsön a 100 lakásos Itt emeletes lakóépületen- ‘ Barcza Zsolt felvétele KCST-orszógok — tőkésáümmk Megnőtt a forgalom A KGST-országok és a fej­lett tőkésállamok egymás közti kereskedelmi forgalma — nyugati források szerint — 1978-ban 15,3 százalékkal emelkedett. A szocialista or­szágok importja ezen belül is­mét meghaladta az export növekedési ütemét. Az im­port finanszírozására Európá­ban mintegy 3 milliárd dol­lár értékű középlejáratú hi­telt vettek fel, s ezen kívül több korábban nyitott nyuga­ti, államilag támogatott hitel­keretet is kihasználtak a kü­lönböző nagyberendezések és beruházási javak vásárlására. A Szovjetunió — amely a kelet—nyugat^ forgalomban az exportnak több, az im­portnak valamivel kevesebb, mint a felét bonyolítja le — az Egyesült Államokkal nö­velte leggyorsabban nyugati kereskedelmét. A növekedés tavaly mind az exportban, mind az importban megköze­lítette a 40 százalékot. Ha­sonlók,»open növekedett az NSZK-ba irányuló szovjet export s ugyanilyen arány­ban érkeztek angol termékek a Szovjetunióba. így jelentő­sen csökkent a hagyományos angol deficit. A Szovjetunió tőkés exportja 2,2 százalékkal maradt el nyugati behozata­lának növekedésétől. KOZELET Muhamad Jasem Hammad nak, az iraki árhivatal vezéi igazgatójának vezetősáv; szombaton elutazott Budapes' ről az iraki közgazdászkü döttség. A delegáció Csikó; Nagy Béla államtitkárnak, < Országos Anyag- és Árhivat; elnökének meghívására csal nem egy hónapot töltött Me gyarországon. Szépvölgyi Zoltán, a Főv-s rosl Tanács elnöke fogadt Avtekin Kotilt, Isztambul fc polgármesterét, egy kereske del mi küldöttség vezetőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents