Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
mrcrtt 1979. AUGUSZTUS 1., SZERDA 5 Duna-ági ifjúsági napok A ráckevei járásban az utolsó nyári hónapban is egymást érik a rendezvények. Augusztus húszadikán a hagyományos szigetcsépi szüreti bál várja az érdeklődőket amelyen magyar és nemzetiségi táncegyüttesek lépnek föl. Augusztus 24-től 25-ig tartanak Ráckevén a Duna-ági ifjúsági napok, amelynek során kulturális és sportrendezvényeken vehetnek részt, vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat a fiatalok. Az Alföldi festők tárlata augusztus 26-án nyitja meg a kapuit. Szerb- horvát, szlovák, német nemzetiségi tánccsoportok, énekkarok adnak . műsort a járási székhelyen szeptember első vasárnapján, a munkás-paraszt találkozón. A kulturális műsoron kívül egész napos sportprogram és terménybe- mutató várja a résztvevőket. így elviselhetőbb Xgy elviselhetőbb a július végi kánikula a zsúfolt leányfalui strandon Halmágyi Péter felvétele Valós haszonra építve Továbbdolgozás a nyugdíjkor elérése után Ma a nyugdíjaskor elérése után több mód is kínálkozik a továbbdolgozásra. Az egyik a nyugdíj melletti részmunka- idős foglalkoztatás, amely — műszakokban számolva — mintegy négy és fél hónapos elfoglaltságot jelent esztendőnként. (840 óra.) Semmiféle engedély nem szükséges az ilyen időtartamú munkavállaláshoz. Az 1260 órás munkát viszont olyanok vállalhatják, akik nagy munkaerőhiánnyal küszködő területen akarnak tevékenykedni. Azok pedig, akiknek a nyugdíja nem éri el a havi 1470 forintot, mindenfajta korlátozás nélkül vállalhatnak és végezhetnek munkát Növekszik a nyugdíjalap Ismert lehetőség a nyugdíj- korhatáron túli továbbdolgozás. Anyagi kihatása: fizikai munkjásokpak évi 7, alkalmazottaknak évi 3 százalékkal növekszik így a nyugdíjalapjuk. A meghatározott óraszámú •nyugdíjasmunka, illetve a továbbdolgozás közül az előbb említettet veszik többen igénybe. Álljanak itt erre vonatkozóan is az adatok: a csaknem kétmillió nyugdíjas korú közül jelenleg több mint 400 ezren dolgoznak, ám csak minden ötödik az úgynevezett továbbdolgozó. A többiek a nyugdíj mellett végzett rész- foglalkozást választották. Vagy — és erről is kell (Szólni — így kellett dönteniük. A kényszerűségnek több oka is van. Elsősorban a nők körében, s ott is főleg a nehéz fizikai munkát végzőknél figyelhető meg, hogy munkáséveiket nem kívánják meghosszabbítani. Nem csupán a fáradtság okán. Az otthoni kiskert, az állattartás, nem utolsósorban az unokák felügyelete vonz másfajta, kevésbé kötött elfoglaltságként. Megfigyelhető, hogy a köny- nyűipari üzemekben, az egészségügyben viszonylag kevesen vállalnak, nyugdíjasórákat azok közül, akik korábban nehéz fizikai munkát végérték. A férfiak elsősorban nem a családi elfoglaltság, inkább az egészségi állapotuk gyengülése miatt nem vállalják a korábbi munkát. De kapnak-e valóban? A gerontológusok, üzemi orvosok, munkaügyi szakemberek egyöntetű és azonos előjelű megfigyelése: tartósabb az egészség, erősebb a fizikum azoknál az időseknél, akik első perctől kezdve vállalnak részmunkaidős foglalkozást, illetve kapnak erre lehetőséget. Többféle, bár nem a teljes nyugdíjas korú népességet átfogó célvizsgálat zajlott már le e témakörben, kezdve a főváros néhány kerületétől a megyei népi ellenőrzési, illetve tanácsi munkaügyi felmérésekig, helyenként és a módszereket tekintve is különbözőképpen. A lényeg, a végkövetkeztetés viszont egybecsengett. A nyugdíjas munkásoknak elsősorban a szolgáltatóipar kínált, s kínál bőséggel fizikai állapotukhoz igazodó elfoglaltságot. Viszonylag bőségben jeleznek nyugdíjasoknak való hasznos munkaalkalmakat a közlekedési és az építőipari vállalatok, valamint esetenként a kereskedelem. Egy részük könnyen elvégezhető szakmunkát kínál, másutt — s ez már az ötlettelenséget, a nyugdíjasok foglalkoztatása iránti közönyt is sejteti — csupán segédmunkát, éjjeliőr, hivatalsegéd, portás, esetleg takarító, söprögető állást ajánl fel. Azok számára is, akik jó erőben lévén, kvalifikáltabb munkát is el tudnának végezni. Az időskorúak foglalkoztatásának kényszerű értelmezésére mutat az a megállapítás is, hogy munkabérük többnyire alacsonyabb az átlagosnál. S ez nem annyira a nyugdíjasok teljesítményének színvonalát jelzi, sokkal inkább a hátrányos helyzetüket. Mindebbe korántsem szükséges beletörődni. A jó erőben levő, szívesein dolgozó időskorúak tábora a jövőben tovább növekszik, teljes népességi viszonylatban. Érdemes tehát a helyes — nekik leginkább megfelelő, társadalmilag is hasznos munkavállalásukon, a mainál többet töprengeni. Hasznosítsuk tapasztalataikat Ami elsősorban kínálkoznék: olyan tevékenység, amely ösz- szefügg korukkal és több évtizedes tapasztalataik hasznosításával. Fiatalok betanítása, gépbeállitás, karbantartás, különböző szervizmunkák, apróbb, nagyobb műszaki feladatok, szolgáltató tevékenység a lakóhelyeken, kisegítő munka az egészségügyben, az oktatási intézményekben, a mezőgazda- sági üzemekben —, hogy most csak a foglalkoztatási választék kis részét említsük. S ami talán a legfontosabb: ne elsősorban karitatív, ne csupán szociális indítékú, hanem valós haszonra épített legyen a nyugdíjasok foglalkoztatása. Várkonyi Margit Cserb enhagyás BARTHA FERENC gépkocsivezető az utolsó fuvart vitte az építkezésre. Vidáman fü- työrészett. a hatalmas Tátra szorgalmasan falta a kilométereket. Résnyire húzta az ablakot. A jeges januári szél sivít- va tört be a fülkébe. Az épülő gyárnál leöntötte a sódert: Bogdányi t, a sofőrök főnökét kereste. A kantinban teázik — intett egy darus. Bartha hóna alá csapta a menetlevelet, s belépett a kantinba. Bogdányi ott ült a pultnál, teáját szür- csölve. A sofőr melléje telepedett, magának is kért egy teát. — Pis'ta bátyám, végeztem. — Érezte, ahogy a forró ital átjárja a testét. — Légy szíves írd alá... — csúsztatta az öreg elé a menetlevelet. Hallgatólagos megegyezés volt ez közöttük. Bogdányi beleegyezett, hogy szabad szombat előtti pénteken a teherkocsival menjen haza. A fiú mindössze tizenöt kilométerre lakott, de a legközelebbi vasútállomás hat kilométerre volt. s a legjobb esetben is csak hajnalra ért volna haza. Az öreg nem féltette Barthát. a legjobb sofőrje volt. Soha nem vett részi a többiek szeszcsatájában. tavaly kitüntették balesetmentes vezetésért. Szálkás betűivel alákanyarítötita hát a nevét. — Akkor megyek Is — monora a sofőr, s lekászálódott a székről. — Tudod Pista bátyám, anyám lekváros buktat ígért ma estére, és én azért étek-balok... — Azzal kezet fogott Bogdányival. DURUZSOLT a motor, kicsit billegett ugyan a kocsi a jeges úton. de Bartha biztos kézzel tartotta a volánt. Mit szenvednék most. ha nem szervokormány lenne ezen a járgányon ... — gondolta elégedetten. Bekapcsolta a reflektort, majd egy idő után városira váltott. Már egészen beso- 'tétedett, az út egyhangú, teljesen néptelen volt. Egy emelkedő után megpillantotta a. kanyargó patakot, amelyet most vastag jégpáncél borított. Ahányszor a patak mellett vezetett az útja, felrajzoltak benne gyermekkori emlékei. Ez volt az ő birodalmuk, legjobb barátjával, Kincses Pistával. Kora ősszel csak úgy hemzsegett a sok hal a mederben. Ilyenkor fel tűrték a nadrágszárukat, s kézzel fog- dosták össze a halászlének valót. Testvériesen megosztoztak a zsákmányon, soha nem veszekedtek. Hanem azóta eltelt jónéhány év, bár Kincses Pista is a faluban maradt, mégis egyre, ritkábban találkoztak. Pista megnősült, építkezésbe kezdett. Ha néha összefutottak, felidézték a gyermekkori emlékeket már csak a jóízű nevetés maradt meg... Barthának erősebben kellett markolni a kormányt, mert a kocsi egyre jobban csúszkált az úton. Egy kanyar után pillantotta meg az erősen dülöngélő férfit. Bartha nyomban reflektorra váltott, s beletaposott a fékbe. Abban a pillanatban rádöbbent, hogy ez óriási hiba volt. A fékezéstől a kocsi megpördült, és sebességéből mit sem vesztve, csúszott még vagy tíz métert. Bartha tompa puffanást hallott. Halálsápad tan ugrott le a fülkéből. A kocsi mögött egy élettelenül heverő testet pillantott meg. A helyzetjelző vörös fényében kísérteties volt a látvány: ott feküdt egy ember arcára csúszott füles sapkában, kitékeredett lábakkal. Bartha a rémülettől lassan hátrálni kezdett, majd bekászálódott a kocsiba, szinte öntudatlanul indított. Három lakás épült Érden Nagycsaládosok új otthonban Hatvan lakás épült nagycsaládosoknak 1975 óta Érden. Ennél azonban jóval több négy gyermekes család jutott önálló otthonhoz: részükre családi házakat vásárolt a'tanács. A jogosultak száma azonban így is csak mérsékelten csökken. A városba költözők, illetve a város szélén sátrat verpk (mert ilyenek is vannak) növelik a várakozók számát. Az Érdi Városi Tanácsnál állandóan napirenden szerepel a legégetőbb lakásgondok megoldása. Dr. Benussí Silvio vb- elnököt sokszor keresik fel emiatt Még huszonhármán Jelenleg 23 négy- és több- gyermekes család él kedvezőtlen körülmények között, közülük öt a veszélyeztetett cigány- családok száma. Az utóbbiak — ha otthonhoz jutnak — sátraikkal együtt a nomád életformát is a város peremén hagyják. Nem mindegy azonban, hogy mikor? A cigány koordinációs bizottság szervezésében — a tanács felügyeletével — négy komfortos lakás építése már megkezdődött. A sátrak és a putrik teljes felszámolása azonban csak a VI. ötéves tervben valósul meg. A tanács vezetői «linden lehetőséget átgondolnak, hogyan lehet minél előbb valamennyi nagycsaládosnak otthont adni? A minőségi cserére várakozók közül 1979. végén többen szövetkezeti lakást kapnak, s ily módon állami lakások szabadulnak fel. amelyeket nagycsaládosoknak fognak kiutalni. Ütemesek az építkezések. Júliusban négy, háromszoba komfortos, 77 négyzetméter alapterületű lakást adtak át. A két iker családi házhoz udvar is tartozik. Egymillió 700 ezer forintért építette a lakásokat az Érdi Városi Tanács Költségvetési Üzeme. Már készül, az a hat lakás is, amelyeket jövőre vehetnek birtokukba a nagycsaládosok A Casino Étteremhez köze], zöldövezetben található a Kövirózsa utca. Házai között a nagycsaládosok számára épültek a legszebbek. Rögtön az elsőbe bekopogok. Egy keresővel Szili Istvánné gondosan megtöri! a kezét, mielőtt bemutatkozna. Épp nagymosást csinál. Elnézést kér, hogy nincs hova leültetnie, de bútorok dolgában igencsak szegényesen állnak. Néhány kopott heverő és szekrény — ennyi egyelőre a berendezés. A beszélgetésre bejönnek a gyerekek is, István 15, Judit 11, Edit 8 és Laci 5 éves. MegA vacsora sem kellett Barthának. Anyja nem tudta elképzelni, mi baja lehet a máskor oly vidám, beszédes fiúnak. Azt hazudta, hogy a foga fáj. Az öregasszony mar regen aludt, de ő még a konyhaasztalra borulva vívódott önmagával. „Űristen, milyen rohadt gyáva vagyok ... yisz- sza kell mennem ... vissza; nem hagyhatom ott, hiszen lehet. hogy még él ...” Maga sem tudta, hogy aludt el. Arra ébredt, hogy valaki csendesen sirdogál mellette. Az anyja volt. Bartha a gyötrő álomtól bambán nézett az öregasszonyra. — Miért sír édesanyám ... no, mondja már ... — biztatta. Bartha néni megtörölte köny- nyes szemét. AZ ÉJJEL... valaki... — kezdte szipogva — elütötte a Kincses Pistát. És az a disznó... otthagyta az úton. Azt mondta a doktor, hogy meg lehetett volna menteni, de megfagyott az istenadta ... Bartha lassan felállt, széde- legve az ablakhoz támolygott. Remegő kézzel lekaparta a zúzmarát. Az utca végén feltűnt egy autó, Bartha összerezzent. Azt hitte, hogy rendőrségi. Még a kék színt is látni vélte a kocsi oldalán. Schmidt Lajos illetődötten hallgatnak. Édesanyjuk megjegyzi, hogy csak a vendég tiszteletére, mert egyébként zsivajtól hangos a ház. — Legyenek csak vidámak, hangosak — mondja Sziliné — az elmúlt évek úgyis szörnyűek voltaik... Nem kell faggaitóznom, a megtört tekintetű asszany önként meséli el: férje, aki segédmunkás volt a hizlaldában, rászokott az italra. Üres zsebbel tért haza minden fizetéskor. Ennek négy éve. Szülné egy darabig tűrte a férfi garázdaságát, aztán inkább vállalva hogy egyedül tartja/ el, neveli fel a gyermekeit. — Nagyon nehéz volt — sóhajt — 2500—2600 forintot keresek a Ruhaipari Szövetkezetben. Igaz, családi pótlékot, is kapunk, mégis. Főleg olyan körülmények között, ahogyan laktunk. Tavaly, a tél kellős közepén beszakadt a tetőnk. Ékkor bementem a tanácselnökhöz. Pontosan emlékszem, december 8-a volt. Másnap megkaptuk a szükséglakást és most ezt. Végre talán egyenesbe jutunk. Minden fillért meg kell fognom, ha azt akarom, hogy a gyerekeim ne érezzék a másik kereső hiányát. Végigvezet a lakáson. Három, külön bejáratú, napfényes szoba, étkezőkonyha, hideg- melegvizes fürdőszoba. Szili Istvánné negyvenegy eves. Most jutott el oda, hogy méltó körülményeik közt élhet. Megérkezett a negyedik Bitóéknál a nagymama van otthon a három apró gyerekkel. Nem könnyű vigyázni rájuk, mert a kicsik mindenre kíváncsiak, izegnek-mozognak. Hat, három és kétévesek. — Jókor jött — mondja Balog Béláné —, hamarosan itthon lesz a legkisebb is. Laci, Erzsi és Sanyi után, a múlt héten még egy kisfiú született; Zsolt. Amíg várakozom, körülnézek. Itt is egyszerűek a bútorok, akárcsak Szüléknél. Még sok minden hiányzik. A fiatal- asszony a budapesti ELGÉP- nél kézbesítő, keresetére azonban még jó ideig nem számíthat a család: otthon marad a kicsikkel gyermekgondozási«. Bitó László a Magyar Gördülőcsapágyművek diósdi gyárában dolgozik mint kocsir kísérő. A fiatalok három évig a nagyszülőknél laktak a garázsban, előbb két, aztán három gyermekkel. Akkor utalták ki szamukra ezt a lakást, amikor már erősen közeledett a negyedik gyermek megszületésének ideje. Most végre a sajátjukban lehetnek. Pár perc múlva nyílik az ajtó: megérkezik a házaspár a csecsemővel. — Mutasd, mutasd! — kiabálják kórusban a gyerekek. Az apa lefekteti a legkisebbet a már előre odaké- Sirttett rácsos ágyba. Nincs idő a beszélgetésre, tisztába kell tenni Zsoltot. Így hát elköszönök. A másik két lakás még üres, de egy-két napon belül azokba is beköltöznek az első lakók, akik hasonlóan rossz körülmények közül érkeznek, mint Sziliek, Bitóék. Tófalvi Éva Édes exporttermék A méz — kedvelt csemegénk — ősidők óta ismert. A feljegyzések szerint mar Tut-Anch-Amon fáraónak, a Théba melletti Királyok Völgyében föltárt sírjában lépes- méz maradványaira bukkantak a régészek. Caligula, a hírhedten híres római szenátor pedig, szenvedélyes méhész lévén, tanulmányt írt a mézkészítés fortélyairól. De nemcsak a múltat, Jelenünket is édesíti. Kettős értelemben : egyrészt valóságosan, hiszen ételünkbe kerül, másrészt gazdasági haszna revén. Statisztikai adatok igazolják, hogy a fehér akác virágjából szűrt illatos, halványsárga színű nektár az egyik legkeresettebb, valuta- szerző élelmiszeripari nyersanyagunk. A világpiacon nagy keletje van egyéb méhészen termékeknek: lépesmézneit. virágpornak, vegyes virág- méznek is. Pest megye klimatikus adottságai kedveznek e kellemes, s egyben komoly hasznot nozó tevékenységnek. Főképpen Ráckeve, Cegléd, Nagykörös és Nagykő ta környéKen vannak tradíciói a méheszae- désnek, ám sok kaptárt látm a budai hegyek környékén s a Börzsöny-vidéki falvakban is. A Fogyasztási Szövetkezete« Pest megyei Tanácsán Guiyas Lászlótól, a mezőgazdasági termékértékesítési osztály vezetőjétől hallottuk, hogy a« áfészak égisze alatt 47 méhész-szakcsoport működik a. megyében, csaknem 1200 taggal. Idén összesen 455 tonna vegyes virágméz átadásara kötöttek szerződést, eddig — az idény közepén Jarva — 190 tonnát szállítottak a felvásárlóhelyekre, ahonnan a HUN- GARONEKTÁR feldolgozó üzemeibe kerül. Az időjárás kegyes vol a méhészekhez, a gyümölcsöskertek, repceföldek, virágos rétek gazdag lelőhelyül szolgáltak a méheknek. Újdonság, hogy a szakcsoportok szoros együttműködést alakítottak ki a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Közös céljuk, hogy a mérgező vegyszerek ne pusztítsák a méh eket. K. M. , Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy tarnaszentmiklósi telepünk műanyagraktárában július 30-tól augusztus 10-ig LELTÁROZUNK A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Vevőszolgálat: Budapest XIIL, Dózsa György út 57. Telefon: 401-321.
