Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

KKMV Kétszeres ügyfcrgalom Megnövekedett a bizalom a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat jogse­gélyszolgálata iránt. Az év el­ső felében több mint nyolc- vanan fordultak jogi taná­csért, illetve képviseletért a szolgálat munkatársaihoz, s ez azt jelenti, hogy a korábbi ügyforgalom megkétszerező­dött. A legtöbben munka- és pol­gárjogi ügyekben kértek se­gítséget, de államigazgatási, társadalombiztosítási problé­mákkal is gyakran keresték fel az irodát. Jól bevált az időszakos munkahelyi fogadó­nap is, amikor azok is a jog­segélyszolgálathoz fordulnak, akik egyébként nem fáradná­nak be a központba. De nem csak ügyeket intéz­nek a jogászok. Arról ís gon­doskodnak, hogy emelkedjék a dolgozók jogi kulturáltsága, ismeretterjesztő anyagokat, propaganda kiadványokat tér jesztenek. A hatásos ügyintézés egyik feltétele a gödöllői tanács igazgatási osztályával kialakí­tott jó kapcsolat, amely a ko­rábban megkötött szocialista együttműködési szerződésen alapul. Közalkalmazottak Évi verseny A közalkalmazottak idei sportversenyét szombaton, szeptember elsején délelőtt tíz órai kezdettel rendezik meg a Gödöllői Gépgyár sporttelepén. VI. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM mn 1979. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK Tudománypolitikai elvek Bővülő tízesül kapcsolatok Városunkban négy főhiva­tású kutatóhely található; az Agrártudományi Egyetem, a MÉM Műszaki Intézet, a Kis­állattenyésztési Kutatóintézet, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet. A többi intéz­mény, üzem tevékenységében a kutatás, fejlesztés szeré­nyebb helyet foglal el. A vá­rosi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén elsősorban a főhivatású kutatóhelyekre fi­gyelve vizsgálta, hogyan érvé­nyesülnek a párt tudománypo­litikai elvei. Közös érdekeltség Gödöllőn a ' kutatás fő te­rületei az agrár-, agrármű­szaki és az orvostudomány, a természettudományok más ágai és a társadalomtudomá­nyok kisebb jelentőséggel sze­repelnek. A négy intézmény jelenleg több kormány- és tár­caszintű programban vesz részt, többnyire mint a kutatás irányításának felelőse, kisebb arányban közreműködőként. összhangban az irányelvek­kel szélesedett és erősödött a kutatóhelyek és a termelőüze­mek kapcsolata, szorosabbá vált az együttműködésük. A szerződéses finanszírozási rendszer megteremtette a kő­Elhunyt Kaiser János Hosszú szenvedés után 65 éves korában elhunyt Kaiser János. Temetése ma, pénte­ken délután fél négykor lesz a gödöllői temetőben. '•ér A 30-as évek elejen küldte édesapja a labdarúgó-pályára. Rövidesen bekerült a gödöllői iparoskor ifjúsági csapatába. Később állandó tagja a fel­nőttek gárdájának. Évtizede­kig játszott, majd az utánpót­lással, a gyerekekkel foglalko­zott. A Gödöllői Vasas ifistálnál több bajnoki idényben tevé­kenykedett edzőként. Kenye­rét szobafestőként kereste. Sportszeretetére jellemző, hogy keresetéből nem egy nyáron vitte egy-két hetes balatoni pihenőre csapatát. Amikor 'nyugdíjba ment, szaktanács- adóként szolgálta a sportot. zös érdekeltséget, amelynek segítségével a kutatás eredmé­nyei gyorsabban válnak gya­korlattá. A javulást jól mutatja, hogy lényegében ugyanannyi témá­ban jelentősen nőtt a publi­kációk és az előadások szá­ma. Elnnél is nagyobb jelentő­ségűek a termelésben meg­valósított kutatási eredmé­nyek. Az egyetem termelésfejlesz­tési tevékenysége egyben az oktatást is szolgálja. A • Mű­szaki Intézet mérnöki irodá­kat hozott létre, amelyek jól ellátják az adaptálás feladatát, az eredmények különböző he­lyeken, feltételek és körülmé­nyek között való gyors alkal­mazását. Közreműködnek a szakemberek továbbképzésé­ben is. Oktatók, diplomások Mindenütt jelentőségének megfelelően foglalkoznak a jól képzett, tehetséges szakembe­rek kiválasztásával, tudásuk mindenirányú gyarapításával, bővítésével. Megfelelő alapot teremt ehhez az öt évre kidol­gozott káderfejlesztési terv. Az utánpótlásban azonbán vannak nehézségek. Az egye­temen például a fiatal tanár­segédek, tudományos segéd­munkatársak. gyakornokok aránya általában kielégítő, de a tanszékeken már koránt­sem. Hasonló gondok eseten­ként a Műszaki Intézetben is tapasztalhatók, a KÁTKI-ban és a Humánban kevésbé. Sok egyéb mellett a fiatalok la­káshelyzetének és kereseti le­hetőségeinek javításával is igyekeznek enyhíteni ezeket a gondokat az intézetek. A tudományos munkában a kutatókon kívül más munka­körben dolgozók is részt vesz­nek. Az egyetemen oktatók, az intézetekben különböző szak­Szigorú szabályok Horgászparadicsom a nagy tónál Dány határában a Zsámbok felé vezető műút mellett való­ságos horgászparadicsom fo­gadja a látogatókat. A nagy tó partján harmincegy kis horgásztanya pallója nyúlik a vízbe, a házikók mögött sudár nyárfák magaslanak, a szom­széd táblákon paradicsomtáb­lák piroslanak. Idilli kép, csend és nyugalom uralja a újat. A stégeken sokan vára­koznak a horgászbotok mel­lett, feszülten figyelik a ka­pást. S nem hiába: gyakorta akadnak horogra szép pon­tyok. A Rákos menti horgászegye­sület isaszegi elnökét, Klincsek Jánost vallatjuk az egyesülés életéről, rendezvényeiről. A kédezett szűkszavú ember, s dicsekedni sem szeret, pedig van mivel. Mesébe illő óriás harcsa ugyan még nincs a tó­ban, de amióta a horgásztár­sulat négy évvel ezelőtt meg­alakult, jelentős eredményeket értek el a haltenyésztésben. — Először az isaszegi tavak mentén kívántunk megteleped­ni, de ezt a tervünket az ér­tetlenség keresztülhúzta. Itt a dányi termelőszövetkezet mes­terséges tavánál találtunk ott­honra, a közös gazdaság tag- tágénak jóindulata folytán. — Kilencvenkilenc százalé­kig önellátóak vagyunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Braxátor János vezetőségi tag. Segítséget csak a termelőszö­vetkezettől kaptunk, olcsó ta­karmányt adtak. Az elnök és munkatársa fel­váltva számolnak be az egye­sület életérpl. Inkább az ered­ményekről szólnak, úgy érzik, gondjaik csak rájuk tartoznak, s majd megoldják őket. A tag­ság Gödöllőről, Dányból és Isaszegről verbuválódott. Azt, hogy a fogási naplók nem ma­radnak üresek, a kezdettől folytatott tervszerű halgazdál­kodásnak köszönhetik. Tavaly hetvenöt, az idén már 150 má­zsa takarmányt etetnek fel a halakkal. Telepítésre évente 80—90 ezer forintot szánnak. Tavaly 5 ezer süllő, az idén 40 ezer körömponty került a tóba. Az utóbbiak főként a süllők táplálására szolgálnak, de remélik, hogy tíz százalé­kuk horgászható ponttyá fejlő­dik. A pontyok súlygyarapodá­sa 74—76 százalékos évente, ezt jelöléses módszerrel pon­tosan megállapították. A szak­szerű tevékenység eredménye, hogy ma már 5—6 kilós halak is horogra akadnak. Ai egyesület gondoskodik a horgászok szakmai képzéséről és az utánpótlás neveléséről. Ehhez az isaszegi művelődési ház is segítséget nyújt. Még az idén minden horgásznak el kell végeznie az alapvető hor­gászismeretek tanfolyamát, s le kell tennie a technikai mi­nimum vizsgát. Ez valameny- nyiük érdeke. A tó egyharmad része ugyanis rezervátum, ahol tilos horgászni, de a szabad területeken is szigorú előírások szabályozzák a halfogást. Az oktalan halpusatítást kizárás­sal büntetik, előfordult, hogy* erre a sorsra jutott az, aki két, méreten aluli pontyot kifogott. Legutóbb horgászversenyt rendezett az egyesület. Nem voltak csodálatos eredmények, de a felnőtt kategória győzte­sének, Szeder Vincének 346, az ifjúsági bajnok Huszti László­nak 66 pontja mutatja, jók a lehetőségek. Azt tervezik, hogy 1980-ban részt vesznek az or­szágos horgászversenyen. Jelenleg százhúsz felnőtt, ti­zenöt ifjúsági és negyven gyer­mek horgászengedély tulajdo­nosa próbál szerencsét a tavon, ahol a stégek számát negyven­re. kívánják emelni. F. L. ágú diplomások. S nem mel­lékesen évente több mint száz hallgató. Szélesedtek a kutatóintéz­mények nemzetközi kapcsola­tai. Rendszeresek a szakem­berek külföldi tanulmányútjai, illetve idegenbeli országok ku­tatóinak látogatásai. A kuta­tási kooperáció is javult, első­sorban- a KGST közös prog­ramjaiban. Részvétel a közéletben Számba vette a végrehajtó bizottság a kutatóréteg társa­dalmi-politikai helyzetét is. Megállapította, többségük a közéletben is tevékeny, rész­vételük azonban még így is el­marad más értelmiségi réte­gekétől. Megtalálhatók a vá­rosi, megyei társadalmi, poli­tikai életben, egy szűk réteg­re ugyanakkor a közélettől való elzárkózás jellemző. A tudománypolitikai elvek érvényesítése, realizálásuk el­lenőrzése természetesen jelen­tős részben az intézmények pártszervezeteire hárul. Mun­kájukat hozzáértéssel, szakér­telemmel látják el. Igen jól szolgálta a kutató­munka színvonalának, haté­konyságának javítását, hogy feldolgozták a Politikai Bizott­ságnak a tudománypolitikai irányelvek tapasztalatait össze­gező és a további feladatokat kijelölő határozatát, s meg­fogalmazták az abból adódó feladatokat. K. P. A történelem vihara Knapp József fia városunkban Messziből érkezett kedves vendégek tartózkdnak váro­sunkban. Az 1919-es dicső Ta­nácsköztársaság hős katonájá­nak', a gödöllői Knapp József­nek a Szovjetunióban élő fia, felesége és kisebb gyermekük érkezett látogatásra. A történet a régi időkbe nyúlik vissza, s ma már le­gendaszámba megy. A prole­tárdiktatúra leverése után Knapp Józsefet . bíróság elé állították és elítélték. Hatévi börtönnel' sújtották, amit azonban nem kellett letölte­nie, mert 1922 májusában fo­golycserével Szovjet-Oroszor- szágba került. Ez az ország nem volt ismeretlen számára. A házaspár Knapp József emléktáblájánál Knapp Károly felvétele hiszen a háború alatt katona­ként járt ott. A fogolycsere lehetővé tet­te számára, hogy új hazájá­ban, új életet kezdhessen. Megházasodott, orosz felesége két gyermeket szült, 1932-ben látta meg- a napvilágot Szer- józsa, két évre rá Ilona. Lá­nyukat korán elvesztették. Szerjózsa mérnök lett és Moszkva egyik üzemében dol­gozik feleségével, Rájával együtt. Knapp József fiának az "idők során többször is eszé­be jutottak a gyerekkorában apjától hallott történetek ma­gyarországi életéről, Gödöllő­ről. Elhatájozta, hogy elláto­gat* abba az országba, ahol apja született és nevelkedett- ügy alakult, hogy összeismer­kedett a Leninvárosban dol­gozó mérnökkel, Balázs Lajos­sal, akinek elmondta, hogy ap­ja magyar volt, gödöllői. Ezután levél érkezett a vá­rosi tanácshoz, amelyben ér­deklődtek a Knapp család múltjáról. Forgács Ferenc, a városi pártbizottság tagja tud­ta meg, hogy a Ganz Áram­mérőgyárban is dolgozik egy rokon, Knapp Károly. így az­tán hamar helyes vágányon volt az ügy. Levél ment Moszkvába, amely vitte a hírt, hogy igen, Gödöllőn élt egy Knapp család és most is dol­gozik itt egy Knapp, aki ro­kona annak, aki 1922-ben ke­rült Szovjet-Oroszországba. A kapcsolatfelvétel óta rendszeressé vált a levelezés a sét család között. A Székely Bertalan utcában lakó Knapp Károly és csa­ládja érthetően nagy öröm­mel várta az idei találkozást. A hír a váróst is bejárta, a napokban mi is felkerestük a kedves vendégeket. A fél órá­ra tervezett látogatásból más­fél óra kerekedett. Vendéglátóink visszaemlé­keztek a kilenc évvel ezelőtti első találkozásra, a felejthe­tetlen percekre. Noha addig soha nem látták, mégis azon­nal felismerték egymást. Ülünk a máriabesnyői ker­tes házban. Szovjet vendé­geinkkel a több napos ország­járásról beszélgetünk. Gyö­nyörű az ország, mondják, sok emléket visznek haza. Gödöllő is tetszett nekik, ahol' Knapp József élt, ahol utcát neveztek el róla és márványtábla hir­deti tetteit. — Olyan a szívem, mint a szótár, amit forgatok — mondja Szerjózsa — magyar is, orosz is. Ez a látogatás egy kicsit hi­vatalos is volt, hiszen Herczeg Sándor, a pártbizottság mun­katársa is .jelen volt, aki egy szép emlékplakettet adott át a vendégeknek, akik ma utaznak el hazánkból. Jövőre pedig a gödöllői Knapp gyerekek men­nek Moszkvába, az olimpia idején. Csiba József Kézilabda-rangadó — durva játék A hét közben Solymáron mérkőztek a bajnoki ponto­kért a GSC felnőtt és ifjúsági kézilabdázói. Solymári ESE—GSC 27-20 (12-8). GSC: Tóth L. — Szabó (6), Szlifka (2), Horváth (1), Kont­ra (7). Csaja, Sasvári (3). Cse­re: Koza, Tóth G. (1). Csapatunk szerezte meg a vezetést, de a hazaiak gyor­san egyenlítettek, s már nem is engedték ki kezükből a mérkőzés irányítását. Az is­mét gólszegénységben szenve­dő, helyzeteit kihasználatlanul hagyó gödöllői csapat megér­demelte a vereséget. Solymári ESE ifi—GSC ifi 10-16 (5-10). GSC: Fibecz — Balogh (3), Pintér (1), Gál (3), Cserven (4), Krieger (4), Terjánszki (1). Csere: Hegyi. Ifistáink mindvégig maga­biztosan játszottak, közepes színvonalú mérkőzésen köny- nyen győztek. «. Járási rangadót játszott a GSC és a Galgahévíz: GSC—Galgahévíz 25-17 (11-9). GSC: Tóth L. — Szabó M. (13), Szlifka (2), Kontra (1), Tóth G., Horváth (3), Sasvári (3). Csere: Kolesza (2), Pau- lovics, Csaja (1). Koza. Galgahévíz: Kiss — Hajdú A. (1), Darnyik A. (2), Dar- nyik B. (2), Pintér (2), Fá­cán (4), Hajdú L. (4). Csere: Hajdú M. (2), Péli. Szabó Miklós, aki a mérkő­zésen egymaga 13 gólt lőtt, talált először a hálóba, majd felváltva estek a gólok. Ál­talában a GSC vezetett, de csak egy-két góllal. A 20. percben Szabó átadásából rit­kán látható ragyogó gólt lőtt Szlifka, amivel tapsra ragad­tatta a közönséget. Sok sza­bálytalanság, durva belemené- sek tarkították a játékot, többen jutottak az időleges kiállítás sorsára. A félidő pa­rázs hangulatban 2 gólos ha­zai előnnyel zárult. Fordulás után sem válto­zott a játék képe, továbbra is vagdalózás folyt, sorra kény­szerültek pihenőre a maguk­ról megfeledkezett játékosok. A második félidő 6. percében a játékvezető figyelmeztette a két csapatot, sportszerű játék­ra kérte őket. Talán a gödöl­lőiek foglalkoztak többet a valódi kézilabdával, s ez az eredményben is megmutatko­zott: az 50. percben 20-15 volt az állás. Ekkor Darnyik Antalt a galgahévíziek játékosát soro­zatos és szándékos szabályta­lanságok miatt végleg kiállí­tották, később testvére, Dar­nyik Dénes is hasonló sorsra jutott, M. M. Az idén városunkban Rajt a TOT Kupáért Rangos sportrendezvényre kerül sor városunkban szep­tember első két napján. Az Agrártudományi Egyetem sporttelepén rendezik meg a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa által kiírt TOT Kupa 1979 versenyeit három sportágban: röplabdában, ké­zilabdában és kispályás lab­darúgásban. Röplabdában a nőknél Bor­sod, Pest, Nógrád, Somogy és Szolnok, a férfiaknál Oroshá­za, Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Nógrád Pest és Borsod csapa­tait láthatjuk majd. A női ké­zilabdázókat négy csoportba osztották: Zala, Vas, Hajdú, Szabolcs, Csongrád, Szolnok, Győr, Nógrád, Fejér, Tolna és Somogy megye, valamint Ba­ja, Kecskemét, Békéscsaba és Orosháza csapatai vesznek részt a, küzdelemben. A fér­fiaknál: Baja, Szolnok, Vas, Szabolcs, Heves, Fejér, Pest, Kecskemét, Hajdú, Csongrád, Somogy és Orosháza csapatai küzdenek. A kispályás labdarúgás női csapatai Szabolcsból, Bajáról, Veszprémből, Fejérből, Szolnok­ból, Csongrádból, Vasból, illetve Kecskemétről érkeznek váro­sunkba. Természetesen a Pest megyei lányok is indulnak. A férfiaknál a bajai Halászati Szövetség, Somogy, Zala, Ba­ranya és Szabolcs megye együttesei szerepelnek. A ver­sengésben több mint ezer sportoló vesz részt. Mint Ko­vács Tibor, járási-városi sport­felügyelőtől megtudtuk, elké­szült a forgatókönyv és a részletes program. A mérkőzé­sek mindkét napon délelőtt 9 órakor kezdődnek, a döntőket szeptember 2-án délután ren­dezik. CS. J. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents