Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
Went 1979. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK Ellenőrzik az éttermeket, büféket Általában kielégltőek a KÖJÁL tapasztalatai A Pest megyei Közegészség, ügyi Járványügyi Állomás mo- nori kirendeltsége a nvári hónapokban rendszeresen el. lenőrzi a vendéglátó egységeket. Főleg az éttermeket, presszókat, büféket keresik fel gyakran az egészségügyi ellenőrök. A nyári szezon első felére visszatekintve megállapították, hogy járásunkban a vendéglátóipari helyeken a higiénés helyzet összességében megfelelő. A jegyzőkönyvek azonban helvi mulasztásokról, hibákról is tanúskodnak. Általános tapasztalat, hogy a Monorvidéki és az Alsó-Tá- piómenti AFESZ-ek üzleteiben jobban betarthatók az egészségügyi előírások. Ugyanez nem mondható el a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat egységeiről, amelyekben főleg oblektív nehézségek gátolják a jobb munkátHasznos tanácsok Eddig egyetlen ételmérgezés sem történt, s nem túlzás azt állítani, hogy ez a szeren- csenek is köszönhető. Néhány évvel ezelőtt még gondot okozott a főzött fagylalt árusítása. Azóta már megszűnt a gond. hiszen valamennyi vendéglátóhelyen porfagylaltot árusítanak. Mindössze egyetlen kifőző van, Pilisen egy ma- gánkiskereskedő cukrászdájában. A KÖJÁL járási kirendeltsége még a fagylaltszezon előtt felülvizsgálta az árusítással foglalkozó egységeket, s a dolgozókat is ellátták hasznos tanácsokkal. Általában elmondható, betartják a szabályokat, bár a fagylalt minősége sokszor kifogásolható. Valamennyi fagylaltot árusító egység, minden keverésből köteles mintát venni, s azt 72 óráig meg kell őrizni. A KÖJÁL-ellenőrök a tapasztalt hiányosságokról feljegyzést készítenek, arról tájékoztatják a vállalatok, szövetkezetek vezetőit. Sajnos, a figyelmeztetés gyakran süket fülekre talál. A monori Hangulat-presszóban például a fagylaltkeverő kis helyiség újrameszelését kérte az üzemeltetőtől a KÖJÁL. A többszöri ígéret el- i lenére sem történt meg ez a munka. Per a Fülemüléért Vasadon, a Fülemüle nevű egység két dolgozóját a közelmúltban pénzbírság megfizetésére kötelezték, az üzletben tapasztalható rendetlenség, piszok miatt. Ezt az egységet a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti. Sokáig perben álltak a Monorvidéki ÁFÉSZ-szel, amely át akarta venni az egységet. Az épület alagsorát az ÁFÉSZ kifestette, rendbehozta, mégsem költözhettek be, mert a pert elvesztették. A Pest megyei Vendéglátó Vállalatnak viszont állítólag nincs pénze új berendezések vásárlására. így továbbra is a koszos, úgynevezett „gombában” folyik a vendégek kiszolgálása. Az MTÍ múlt heti jelentése szerint az idén eddig 202 gombamérgezés történt az országban, s ebből 163 eset júliusban. Harminckilenc alkalommal a gyilkos galóca okozott mérgezést, összesen mintegy 100 ember életveszélyes megbetegedését és 15 személy halálát idézte elő, több kisgyermek is áldozatul esett. A járásban Vecsésen is feljegyeztek egy gombamérgezést. három személyt szállítottak kórházba, szerencsére a mérgezés csak enyhe lefolyású volt. s A KÖJÁL felhívja a figyelmet. hogy a gombagyűjtők szívleljék meg azt a jó tanácsot, hogy az általuk szedett gombát csak akkor használják fel. ha biztosan meggyőződtek annak élfögyasztható- ságáról. Gondot jelent, hogy a járásban a piacokon nincsenek gombaszakértők. Vállalkozók lennének, de a vizsgálathoz egy külön helyiségre lenne szükség, amely a legtöbb községben nem áll rendelkezésre. Hiányzó gombaszakértők A nyári napközikbe is gyakran ellátogatnak az egészség- ügyi ellenőrök. Általános tapasztalat, hogy kevés a játék a gyerekek részére, a foglalkoztatottság így csak részben biztosítható. A jövőben feltétlenül jobban kell megszervezni a nyári napköziket, hogy a gyerekek jól érezzék magukat ezeken a helyeken. Gér József Ódon falak közt korszerű laboratórium Holland lenfajtákat honosítanak Látogatás a Budaflax kutatóállomásán A kísérleti parcellákon már befejezték a len nyűvését. A kis kévék további feldolgozásra várnak. A vizsgálatok majd kiderítik, hogy az idei rendkívüli nyár, a májusi, júniusi nagy meleg és szárazság, majd az azt követő esős idő menynyiben befolyásolta a különböző lenfajták hozamát. A lenvászon reneszánsza Szombathelyen 1975. óta működik a RostlentermeszJtési Kutatóállomás, az ország egyetlen olyan intézménye, amely lenkutatással foglalkozik. A Magtárban a gabona Az idén mintegy ezeregyszáz hektárról takarították be a búzát a pátyi Zsámbéki medence Tsz-ben. A jó minőségű kenyérgabona már a magtárban várja a malomba szállítást. Cetlik a fán Érdi albérlők — hatezren Gyakran figyelem azokat a fiatalokat, akik izgalommal keresik a fák törzsére függesztett cetliket, papírlapocskákat, hirdetéseket. Egy-két évvel ezelőtt mi is hasonló helyzetben voltunk. Napok, hetek teltek el azzal, hogy össze- gyűjtsük a címeket, szerencsét próbáljunk, albérletet keressünk. Érd talán a főváros közelsége miatt is az albérlők városa. Várjuk a szerencsénket... A városi tanácsnak évente több mint ezer újabb bevándorlóval kell számolnia. A megüresedett albérletek szinte egyik óráról a másikra ismét feltöltődnek, az új lakók elfoglalják, még akkor is, ha olykor a kifizetett ösz- szeg a család egyik vagy másik tagjának fizetését jelentős mértékben leköti. Változnak az igények, növekszik az albérletek utáni kereslet, emelkednek a bérlemények díjai. Orayecz István és felesége fiatal házasok: — Szuterénben lakunk. Egy kicsi szoba és egy még kisebb konyha tartozik hozzá. Amikor a feleségemmel ideköltöztünk, örültünk annak, hogy egyáltalán fedél van a fejünk felett. Havi 1300 forintot fizetünk, de ebben nincs benne a villany. Átlagban 1500—1600 forint megy el a lakásra, ami nem a miénk. Spórolni a maradék pénzből nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk. Várjuk a szerencsénket. Még az a jó, hogy nincs gverek. Képzelheti, mi lenne akkor... — És a szülők? — Az én szüleimnél nincs hely, hiszen ők az öcsémmel egy szoba-konyhában laknak Budafokon. A feleségem szüleivel valahogy nem jöttem ki. Gyakori volt a veszekedés, a nézeteltérés. Minek soroljam tovább. Jobb, de nehezebb a magunk lábán megállni. Valamit majd csak kitalálok. Vállalok külön munkát, a feleségem meg bedolgozást. Azt mondják, hogy itt a Texelektróban van ilyen akció. Utánanézünk... — Pistinek igaza van, ugyanis nem tehetünk mást, Valahogy meg kell kapaszkodnunk. Szeretnék minél előbb gyereket szülni. Ez az élet rendje. De most hova? Egy gyerekágyat is nehezen tudnánk betenni a szobába. — Miért választották éppen Erdet? A főbérlő rigolyái — Nem választottuk. Ma választani csak a főbérlő választhat. Mindegyikük válogat. Az egyiknek ilyen, a másiknak amolyan kikötései, rigolyái vannak. Volt olyan háziúr, aki azért nem adta ki az albérletet, mert a férjem akkoriban katona volt. Van olyan — és sokan vannak — akik a gyerekeket nézik rossz szemmel vagy a terhes anyát. Olyan is akad, aki megszabja, hogy mikor, hány vendéget fogadhatunk, mikor és hány barátunk látogathat meg bennünket. — A kilátások? — Jelenleg, ameddig a feleségem nem szül, nincsenek kilátásaink. Látszólag felelőtlenségnek tűnik, de az egyetlen megoldás az, hogy ide, az albérletbe vállaljunk két gyereket. Akkor sem fogunk tanácsi lakást kapni, hiszen arra nagyon sokan várnak, hanem a vállalat segítségével — ahol dolgozom — talán belevágunk egy OTP öröklakásigénylésbe. Ha megkapjuk, a spórolt és a rokonoktól kölcsönkért pénz együtt elegendő lesz, hogy befizessük a kötelező százezer forintot... — Nekünk nem volt olyan szerencsénk, hogy a szüléinktől telket kapjunk. Annyi pénzünk meg nincs, hogy vegyünk. Ha meg is vehetnénk, az még nem jelentené azt, hogy fedél van a fejünk felett. Fiatal házasok vagyunk, öt éve élünk együtt. Nincs vagyonunk. — Nem volt felelőtlenség eljönni az anyóstól? — Lehet, hogy elhamarkodott lépés volt, de nem bántam meg, akkor sem, ha most valóban nyomasztóak a gondjaink. Az ottani körülmények sem voltak optimálisak, hi-r szén amíg katona voltam, a feleségem, a testvérei és a szülei kétszoba összkomfórt- ban éltek. Néha, mint vendég, én is ott aludtam. — Miből adódtak az első nézeteltérések? Önállóan nehezebb — Anyám — még mielőtt férjhez mentem — azért veszekedett velem, miért nem várjuk meg, ameddig egy kicsit összeszedjük magunkat, ameddig valahogy össze nem hozunk egy szoba-konyhát. Hiába magyaráztam neki, hogy telek nélkül, pénz nélkül ez nem megy, legfeljebb csak évtizedek múlva. Nem értette meg. A végén még abba is beleegyezett volna, hogy alkalmanként éljünk együtt Istvánnal, de a házasságot ellenezte. Ez volt a kezdet. Amikor látta, hogy minden érv, indok hiábavaló, lehetetlen helyzetek elé állított bennünket. Amikor a férjem leszerelt, elindultunk, hogy albérletet keressünk. Mindketten a Fehérvári úton dolgozunk. Jó a közlekedés. Lassan már kezdjük megszokni. Igaz, hogy mostanában egy kicsit szomorúbbak a hétköznapjaink. — A főbérlőnk egyik napról a másikra közölte, hogy emeli a tarifát Nem tehetünk ellene semmit legfeljebb elmegyünk... De hova? Ha csak itt a Bíró utca és az Intéző utca környékén körülnéz, egy- egy háznál az albérletek tucatjaival találkozhat. Az egyik saroktelken a volt csirkeólat is kiadta a tulajdonosa. Ma emberek laknak benne. Van olyan ház, ahol öt-hat albérlő is lakik. Jó üzlet lett főbérlőnek lenni... Ellenőrizni és korlátozni — Miért? — Mert nincs, aki ellenőrizze és korlátok közé szorítsa az albérleti uzsorát. Ha egyszer a népi ellenőrök a kezükbe vennék az ügyet minden bizonnyal lehetne valamiféle rendet fegyelmet teremteni. Igaz, hogy újabb gondot jelentene azoknak az elhelyezése, akiknek az ellenőrzés következtében a főbérlő felmond! Végül is a nagyarányú építkezések ellenére sem csökken a lakásigénylők száma, s a megüresedett albérletek rövid idő alatt ismét gazdára találnak. Jó lenne kitalálni valamit azért hogy a jelenlegi átmeneti állapot okozta helyzettel egyetlen főbérlő se élhessen vissza! Érden ugyanis, a becslések szerint, több mint hatezer albérlő él. István és a felesége, ugyanúgy, mint annyian mások, gyakran elsétálnak az épülő lakótelep felé. Nézik a magasodó házakat és álmodoznak. Egyszer a sajátjuk is elkészül ... Ambrus Sándor Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat — amelyben egyben a budakalászi Rostlen- termelési Rendszer gazdája is — a műemlékké nyilvánított Szegedi-kastélyt vásárolta meg erre a célra. A málladozó vakolaté épületet azóta belülről rendbe hozták, korszerű, jól felszerelt laboratóriumokat létesítettek. A szántóföldi kísérletekhez pedig 15 hetoÁr földet bárelnek a szombathelyi Pannónia Tsz-től. Vaskúti Zsuzsától a kutatóállomás vezetőjétől munkájuk közvetlen célja felől érdeklődtünk. — Ismét divatba jöttek a természetes szálakból szőtt textiliák. Belföldön, de főként külföldön, a tőkés piacokon igen keresett cikkk a lenvászon. Az LSZV minden meny- nyiségben értékesíteni tudja, viszont az elmúlt évtizedekben a 1 enter at esztés stagnált, így a vállalat import alapanyagra szorult. Szükségessé vált tehát a termesztés fejlesztése, elsősorban a hazai éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő lenfajtákat és kidolgozzuk a termesztés agrotechnikáját. 1975-től vizsgálták itt a különböző külföldi lenfajtákat. A kutatóállomás tizenöt dolgozójának büszkesége a máris gazdagnak mondható fajtagyűjtemény. A világ különböző részeiből eddig 194 nemesített és 64 vad lenfajtát gyűjtöttek össze. A legfontosabb azonban, hogy megtalálták azt a néhányat, amelyet a hazai viszonyok között is a legnagyobb sikerrel termeszthetnek a gazdaságok. Melyek azok? Natasja és Fibra ■— A holland Natasja és Fibra kitűnően alkalmazkodik a magyar időjárási viszonyokhoz — válaszolja a ku at tóállomás vezetője. — Szársziíárd- ságuk is megfelel a gépi betakarítás követelményeinek. Így az ugyancsak holland Vierát — évtizedekig ezen alapult a házai lentermesztés és amely már kiöregedett — fokozatosan új fajtákkal váltjuk fel. Az LSZV jelenleg évente 5—6 millió forint értékben importál Hollandiából vetőmagot. De már nem sokáig. Az utóbbi évek gépesítésének és a felvásárlási ár növelésének köszönhetően a közeljövőben, a termesztési rendszeren belül, már több gazdaság szakosodik vetőmagtermesztésre. A fajtafrissítéssel egy időben kidolgozták a len agrotechnikáját is. A 60 dunántúli gazdaság, a több mint 7000 hektáron így most nagyobb biztonsággal és ebből következően nagyobb termelési kedvvel foglalkozik a lennel. Ez a ránézésre igénytelennek tűnő növény ugyanis rendkívül gondos tfcalajelőkószítést, gyomirtást. műtrágyázást kíván. — Az időjárás is erősen befolyásolja a terméseredményeket — folytatta Vaskútd Zsuzsa. — Ha a fejlődési időszakban, tavasszal kevés a csapadék. vagy ha érés idején túlságosan sok eső esik, a meny- nyiség és a minőség is elmarad a várttól. Ezért 'kell különösen nagy gondot fordítani az agrotechnikára, mert ez adhat nagyobb termelési biztonságot, Kidolgoztuk a legoptimálisabb csávázási, vetési, növényápolási és műtrágyázási módszereket és a tapasztalatokat rendszeresen átadjuk a termelő gazdaságoknak. Bemutatókat tartunk és ismertetjük velük a legújabb kutatási ered, ményeket. Korszerű eljárások A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a rostlen tulajdonságai — szakkifejezéssel élve beltartalmi mutatói —• megközelítik a legfejlettebb hagyományos lentermelő országokban elérteket. Persze ez ez még nem jelenti azt, hogy már minden rendben van. A szálhozam ugyanis nagyon ingadozó, gazdaságonként 6—18 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy egyes helyeken nem a legmegfelelőbb talajon vagy helytelen agrotechnikával termelik a lent. A kutatóállomás dolgozód ezért törekednek arra, hogy mind jobban tért hódítsanak a legkorszerűbb eljárások. A termelőket érdekeltté akarják tfenni az ipar számára fontos beltartalmi mutatók, így a magasabb szálhozam, az oszthatóság és a fonhatóság elérésében. Mint a kutatóállomás vezetője elmondta, ehhez az a fontos, hogy a legjobb éghajlati viszonyok közt alakítsák ki a termelési körzeteket és a gazdaságok alkalmazzák a legjobb vetési, műtrágyázási, vegyszerzési módokat. Végül, hogy az iorj a béltartalom szerint vegye át a rostlent. A termelési körzetek kialakítása és az átvétel módosítása most folyik. S mivel a termelőknek érdekük a hozam növelése, a kutatóállomás működése nyomán várhatóan egyre javul majd a lenipar alapanyag-ellátása. Az ezredfordulóig szóló távlati tervek szerint a jövőben már nem a vetésterület növelése a közvetlen feladat, hanem a termelés biztonságának és minőségének további javítása. A következő húsz évben 16— • 8 százalékos szál tartalmat kívánnak elérni. — A mezőgazdasági üzemekkel az eddigieknél is szorosabban együttműködve szeretnénk az iparnak f kiváló alapanyagot adni. — mondta befejezésül Vaskúti Zsuzsa. Mindez egyik biztosítéka annak, hogy a nagy Pest megyei vállalat, az LSZV — hagyományos ipari növényünk, a len magas színvonalon történő termeltetésével — jó minőségű lenáruk — láthassa el a belföldi és külföldi piacot. Szénási Éva TSZTELT GÁZFOGYASZTÓK! Karbantartási munkák miatt augusztus 30-án nulla órától előreláthatóan augusztus 31-én 24 óráig SZÜNETEL A FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÁS CEGLÉDEN » Kérjük, tegyék lehetővé, hogy a lakásban elhelyezett gázmérőkhöz szerelőink bejussanak. Egyben kérjük, hogy a megadott időpont előtt, biztonsági okokból, szíveskedjenek elzárni a gázmérő és a tűzhely csapját. A gázszolgáltatás szüneteltetéséért szives elnézésüket kérjük. Észrevételeiket a következő címen szíveskedjenek bejelenteni: TIGÁZ Cegléd, Kozma S. u. 2. Telefon: 11-595.
