Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979. AUGUSZTUS 26., VASÄRNAP 3 mái vásár Izerkéfssáz négyzetméteren KaBákában Segítség a szomszédnak Jk munkaverseny-mozgalom Pest megyében Ä hagyományok folytatói Tizenhat magyar vállalat sz részt a szeptember 12—20. zött megrendezésre kerülő ICI. brnói nemzetközi gép­írt vásáron. A magyar vál- atok 1200 négyzetméter fe­tt és 400 négyzetméter nyi- :t területen mutatják be ter- íkeiket. A nagyhírű vásár t szakcsarnokában lesz ma- ar bemutatóanyag, amely ín változatos. Gyerekkori emlék, az 50-es évek vécéről. Augusztusba hajlott a nyár, a földekről le­fogyott a búza. Cséplőgép do­hogott a nyitott pajta előtt, nyelte sorra a villahegyre szúrt kévéket. Törek és por szállt a levegőbe. Az udvaron felnőttek és gyerekek. Egy utcából valók mind — szom­szédok. Kalákában csépeltek, vagyis, ha az egyik háznál elvégezték, a gép és az embe­rek tovább vándoroltak a másik portára. A nehéz fizikai munkát Árnyalatok JJa valaki nem színvak vagy színtévesztő, akkor első ■* ■* pillanatra sem véli zöldnek a kéket, fehérnek a sárgát; a megkülönböztetés könnyű. Nem ilyen egy­szerű a dolog, amikor egy-egy szín árnyalatait, azaz más és másfajta változatait kell fölismerni, hiszen pél­dául a textilüzemekben külön — és bonyolult! — mű­szer figyeli, vizsgálja a fehér kelmék fehérségének mi­lyenségét, s nagy biztonsággal jelöli meg azok árnya­latait. A mindennapi munkában is így valahogy történik ez, viszonylag gyorsan elválasztják egymástól az alap­színeket, azaz a főbb célokat, teendőket. Amikor azon­ban arra lenne szükség, hogy fölfedjék az árnya­latokat, mi tagadás, a finomabb színérzékelő képes­ség meghökkentő eltéréseivel találkozhatunk. Jó időbe telt például, amíg úgy-ahogy sikerült elfo­gadtatni az érintettekkel Nagykörösön, hogy a vá.ros sok tekintetben elavult, mindenféle betegség gyógyítá­sára valamikor berendezkedett kórházának nagy ösz- szegeket követelő fejlesztése helyett — így a korsze­rűtlenné vált, minimális műszerezettségű sebészet át­alakításával szemben — célszerűbb, minden tekintet­ben hasznosabb a szomszédvár, Cegléd mai kívánal­maknak megfelelő ispotályával együttműködni. A fel­adatok ésszerű megosztásának útja nem azért terem­tődött meg nehézkesen, a lehetségesnél lassabban, mert ahhoz hiányoztak a jogi, szervezeti, pénzügyi stb. lehe­tőségek, hanem azért, mert a szemléletmód megrekedt az alapszíneknél: a város önálló, joga van az önálló kórházra is. A jogot senki sem vitatta; a célszerűség volt a vita tárgya S azt, hogy ez a célszerűség valóban előnyöket kínált föl, az átszervezés óta eltelt idő bebizo­nyította. rI' évedés lenne most arra gondolni, hogy ezek sze- rint a patinás alföldi városban baj van a finomabb színeltéréseket érzékelő képességekkel. Ugyanis: szem­ben más települések járja mindenki a maga útját gya­korlatával — és az elkerülhetetlennél jóval magasabb költségeivel — a körösiek éles szemmel fedezték fel a közös haladás előnyeit egy másik ügyben, legalább ek­kora horderejű dologban. A város nehéz gondja a szennyvízelvezetés és -kezelés — új épületek seregénél is be kellett, be kell érni a saját derítővel —, s mivel ennek kialakítása a legdrágább kommunális beruházás, iá megoszlanak a terhek, akkor gyorsabb lehet a ha­ladás. így született meg az az elhatározás, hogy a város, mint sok másban, ebben is házasságra lép a konzerv­gyárral; az ötödik ötéves tervben a szennyvízderítő­rendszer építésének költségeit közösen fedezik. Szó sincs tehát arról — vagy ha nagy ritkán, egy-egy településen megtörténik is, akkor ott a felsőbbségnek teli azonnal lépnie, elsősorban a személyi konzekven­sük levonásában —, hogy a városok, a községek szín­érzékelő képességével általában baj van. Jó képesség ez, Eolyamatosan finomodik, akként, ahogy a tapasztalatok gyűlnek az önálló gazdálkodásban s a területi együtt- nűködés újfajta lehetőségeinek kamatoztatásában. Arról /an szó, hogy az árnyalatok fölismerése még nem ál­landó, mindenkor jelenlevő tulajdoftsága a tanácsok­iak, a településvezetésben részt vevő más szerveknek, '.estületeknek, hanem olykor megvan, máskor viszont •.serben hagyja őket. Előfordul tehát átmeneti szakasz, imikor éppen háttérben állnak a valós érdekek, s a /éltek kerülnek előtérbe, ahogyan egy másik átmeneti •zakaszban ennek a fordítottja érvényesül. Az ámya- atok megkülönböztetésének ez a hullámzása részben a 'yakorlatlanságra, részben a lokális tényezők fontos­ágának túlértékelésére vezethető vissza, azaz a tor­náknak a tartalomnál nagyobb szerepére. Még egy példát, esetet arra, az árnyalatok fölismeré- ének haszna gyakran nemcsak erkölcsi, gondolkodás­jeli, hanem anyagi is. Eégi panasza enyhül, szűnik meg i szentmártonkátaiaknak azzal, hogy a község elektro- nos elosztó hálózatát rekonstrukciós jelleggel korsze- űsítik. A már-már élvezhetetlen tévénézés, a háztartá­si gépek olykor lutrihoz hasonlítható működése és sok nás bosszúság válik így rossz emlékké. Az árnyalat ész­elése: itt dolgoznak a községben at áramszolgáltató vál- alat emberei. Mi lenne, ha ... ha a településen átvezető ll-es számú főközlekedési út megvilágítását is egy ka- ap alatt megoldanák, hiszen a meglevő lámpatestek lem felelnek meg a közlekedésbiztonság követelmé- lyeinek. Ezen a módon ugyanis megtakarítható az áram- szolgáltató vállalatnak fizetendő felvonulási díj, a kö- ös pénztárban marad többféle járulékos költség forintja. A z elgondolást tett követte, aminek értékéből még az ** sem von le, hogy a községnek a hirtelen jött, de ó ötlethez nem volt pénze, s megyei forrásból tehették neg az ésszerűség diktálta lépést; a megtakarítás a íépgazdaságé. Legtöbbször nem hatalmas jelentőségű lolgok állnak az árnyalatok fölismerése vagy éppen negkülönböztetés nélküli kezelése mögött. Igenám, de apasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy nemcsak a 'azdasági gondok okán, hanem a fejlesztések összefüg- 'éseinsk sokasodása miatt is, egyre nagyobb az árnyala- ;ok biztonságos, időbeni megkülönböztetésének fontos­sága a települések mindennapjainak szervezésében, holnapjának alakításában. Éppen ezért a tanácsi tevé­kenység — de: nemcsak a tanácsi ^ tevékenység — lé- lyeges elemévé kell tenni ennek a képességnek kifejlesz­tését. Igen, kifejlesztéséi, mert ez az adottság nem szü­letik senkivel; kudarcok és sikerek értő elemzése te­remti meg. ■ • Mészáros Ottó Beszélgetés Balogh Lászlóval, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárával Ma egy fyete hozták nyilvánosságra az MSZMP Köz­ponti Bizottságának állásfoglalását a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évforduló­jának tiszteletére országszerte kibontakozott munka- versenyről. Ebben a Központi Bizottság örömmel üd­vözölte a szocialista brigádok és a többi kisebb-nagyobb kollektívák felajánlásait tettrekészségét. A mtmkaversenyek kezdeményezői között .volt szá­mos Pest megyei vállalat és szövetkezet, így például a Csepel Autógyár, a Cement- és Mészművek váci gyára, a Nagykőrösi Konzervgyár vagy a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet. A munkaverseny-mozgalom Pest megyei sajátossá­gairól, tapasztalatairól, az új felajánlások jelentősé­geiről, valamint céljairól beszélgettünk Balogh László­val, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárával. korszerű, nagy teljesítményű gépek váltották fel, meg nagyüzemi módszerek. Mégis, ma is az összefogás a sike­res betakarításnak is az alap­ja. ★ Az érdi Behtavölgye Ter­melőszövetkezetben is jól tudják ezt. Bizonyítják a té­nyek, miszerint évről-évre (miután learatták a saját ga­bonájukat) fölöslegessé vált gépjeiket fölajánlják a kör­nyékbeli gazdaságoknak. Ta­valy a Sasgd Tsz-ben, idén pedig a nagykovácsi Rozma­ring Tsz búzatábláin dolgoz­tak kombájnosaik. — Ügyelünk rá, hogy a szomszédokkal jó kapcsolat- ban legyünk, hiszen megany- nyi dologban egymásra va­gyunk utalva — mondja Dé­káni/ István elnök. — A Her­ceghalmi , Állami Gazdaság­gal pél'dául kooperációs együttműködést alakítottunk ki a kukoricatermesztésben. Mi ebből a növényből ''nagy területen termesztünk, a gaz­daságnak pedig van egy nagy kapacitású szárítója, tehát mi évről-évre adunk 300—350 va­gon,nyi szemes terményt, ők meg szárítják a mi kukoricán­kat is. De folytathatom a sort: a Törökbálinti Állami Gazdasággal és a Pest kör­nyéki termelőszövetkezetek­kel is kitűnő kapcsolatban va­gyunk. ★ Horváth János kombájnos tagja volt annak a brigádnak, amely július 17-től négy hé­ten át Pesthidegkút és Nagy­kovácsi határában aratott. — A szövetkezetünkben jú­lius 3-án indultak el a kom­bájnok. Valamennyien jó karban lévő E—5 12-es típu­sokkal dolgozunk. Július 16- ra fogyott le a 345 hektárnyi étkezési és takarmánybúza. — Örömmel segítettünk ez­után a Rozmaring Termelő­szövetkezetnek is. Ezzel gya­rapodott a teljesítményünk, S így kedvező keresetre számít­hatunk. Zökkenőmentes volt a munka, kitűnően megszer­vezték a szállítást. kiadós ebédről, hűsítő italokról gon­doskodtak. Kritikus szemmel néztük a gabonájukat: az övék -szebb, avagy a miénk? De nem adtak okot a rossz- májúskodásra. A búza minő­sége jó volt. ám mint megye- szerte, náluk is jóval alacso­nyabb hozamot kaptak a ter­vezettnél. K. M. I — Mindenekelőtt arra kérem, elevenítsük fel e mozgalom Pest megyei hagyományait, s az elmúlt évek kiemelkedő si­kereit. — A munkaverseny hosszú évek óta igen nagy jelentősé­gű az ipari és a mezőgazda- sági termelésben, s települé­seink fejlődésében is. Gon­doljunk például arra, hogy a XI. kongresszus, illetve fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére milyen kiemel­kedő sikerek születtek, s már akkor sem csupán a termelés emelkedésében, hanem a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben, a beruházások befejezé­sének, munkába állításának gyorsításában, valamint a vá­rosainkat, községeinket gaz­dagító településfejlesztési tár­sadalmi munkában. A munka­verseny e korszerű értelme­zése is hozzájárult ahhoz, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár és a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet kiérdemel­te a Minisztertanács, illetve a SZOT vándorzászlaját. A Nagy ' Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére in­dult munkaverssnyhez gya­korlatilag az egész megye min­den üzemi,. szövetkezeti kol­lektívája csatlakozott, isőt vállalást tettek a szállító- és kereskedelmi vállalatok, s az intézmények dolgozói is. Hogy csak egyet említsünk meg a kiváló eredményt elérők kö­zül: a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnyerte a jubileumi zászlót. A munka­verseny pillérei végig a szo­cialista brigádok voltak. A Magyar Népköztársaság Kivá­ló Brigádja lett a Pestvidé­ki Gépgyár Béke szocialista brigádja, a Nagykőrösi Kon­zervgyár József Attila szo­cialista brigádja és a Sasad Termelőszövetkezet Hortenzia szocialista brigádja. De ha­sonlókat említhetnénk az ISG-ből, a Csepel Autóból, s a megye más vállalataiból is. — A mostani munkaverseny olyan időszakban kezdődik, amikor új gazdaságpolitikai feladatokat tűzött maga elé az ország. Elsősorban nem több, hanem jobb minőségű és ki­sebb költséggel előállított ter­mékre van szükség. Hogyan felelnek meg a Központi Bi­zottság állásfoglalásában Is említett céloknak a Pest me- I gyei kollektívák versenyfel­ajánlásai, s hol tart most a munkaverseny? — Gyakorta előfordul ná­lunk, hogy átesünk a ló ama túlsó oldalára. Ezért szeret­ném felhívni arra a figyelmet, — s szerencsére ezt tükrö­zik a vállalások is —, hogy minden vállalatnak, brigád­nak a saját gazdasági felada­tai szerint kell azt a bizo­nyos pluszt adnia. A Ganz Műszermüvek Gödöllői Áram­mérőgyárában nagyon fontos feladat a több termék készí­tése. Energiaínséges időket élünk, világszerte ugrásszerűen megnövekedett az igény a fogyasztásmérő műszerek iránt Élni kell a lehetőség­gel, s annyi terméket expor­tálni, amennyit csak lehetsé­ges. Igaz ez a DKV egyes ter­mékeire, a Pest megyei Mű­anyagipari Vállalat importot pótló anyagaira, a DCM-re, vagy a szarvasmarha- és ser­téstenyésztésre is. De leg­alább ilyen, fontos, hogy ke­ressék a költségcsökkentés, a' termékkorszerűsítés, a taka­rékosság egymással összefüg­gő módozatait. Ugyanakkor a százhalombat­tai Dunamenti Hőerőmű a fajlagos hőfelhasználás javí­tásával 8 ezer tonna fűtőolajat takarít meg. A Csepel Autó­gyár tíz százalékkal csökkenti készleteit. A termelőszövetke­zetek a rendszeres talaj- és takarmányvizsgálatokkal el­érik, hogy se több, se keve­sebb műtrágyát, abraktakar­mányt ne használjanak, mint amennyi az optimális. S bi­zonyára szemléletes a követ­kező, példa is: a Pest megyei ÁpXami Építőipari Vállalat, a rhonori és a szentendrei szö­vetkezet dolgozói azt vállal­ták, hogy hiba nélkül adják át a házakat. Pontosabban: a hibákat munkaidő után és természetesen külön bérezés nélkül javítják ki. — Az eddigiekből Is kitűnik, hogy milyen sokszínű a most indult munka verseny-mo/ga-' lom. Sokan kíváncsiak rá, hogy ez nem nehezíti-e a reá­lis értékelést. Gondoljunk csak arra, hogy például a Du­nai Kőolajipari Vállalat egy- egy brigádja néhány hónap alatt több terméket állíthat elő terven felül, mint amennyi egy kisebb ipari szövetkezet­ben az egész évi termelés. — Valóban sok fejtörést okoz a reális értékelés. Segít a helyes döntésben, ha előbb­re jutunk a hatékonyság mód­szereinek kidolgozásában. Csökkenthető a probléma az­zal is, ha sokoldalúan bírál­juk el a vállalatok, a brigá­dok által teljesített vállaláso­kat. Ezért igyekszünk minél több erre illetékes testületet bevonni ebbe a munkába. A megyében ez mindenekelőtt a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának, illetve a szakmai testületeknek a feladata. Eb­ben a munkában természete­sen részt vesznek a gazdasá­gi vezetők, a párt- és KISZ- szervezetek is a legkisebbek­től kezdve egészen a legma­gasabb elismerések odaítélé­séig. Ezt kívánjuk segíteni a megyei munkaverseny-bizott- ság megalakításával, melynek feladata az elvi politikai irá­nyítás és koordinálás. — Elmondta, hogy Jt mun­kaverseny elsődleges célja a haténonyabb, gazdrságosabu munka. A Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának legfrissebb jelentése szerint azonban néhány Pest megyei vállalatnál, miközben a bérek növekedtek, a hatékonyság csökkent. Hogyan teleken... erről? — A statisztika nem fest mindig hű képet a valóságról. Nem mintha készítői nem vé­geztek volna alapos munkát, hanem, mert a számok nem vallanak arról, hogy jő, vagy rossz irányban halad-e a vál­lalat. A Csepel Autógyárban például a gyártmányszerkezet korszerűsítése átmenetileg a termelés visszaesésével járt. A Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat a gazdaságosság javítása érdekében átfogó intézkedése­ket hajt végre, s ez, ha rö­vid ideig is, de a termelés csökkenésével járhat. A ten­nivalókat ezekben az esetek­ben konkrétan kell eldönteni. — Ahhoz, hogy Igazán sike­res lehessen a munkaverseny, javulnia kell a feltételeknek. Előfordult az elmúlt esztendők, ben is, hogy a rossz minősé­gű alapanyagok, a szervezet­lenség, a kooperáló partnerek összhangjának hiánya lassítot­ta a munkát. Mi várható ez­után? — Ez nem egyszerűen Pest megyei gond. A továbbiakban is számolnunk kell azzal, hogy bizonyos importtermékek rendszertelenül érkeznek vagy, hogy akár külföldről, akár valamelyik másik hazai vál­lalattól nem kapunk megfele­lő alapanyagokat, alkatrésze­ket stb. Ügy vélem, nekünk arra kell ügyelnünk, hogy mi ne legyünk rossz partne­rek, mi ne küldjünk silány alapanyagokat vagy félkész- terméket máshová. A megyei pártbizottság cselekvési prog­ramjában fontos kérdésként szerepel, hogy javítsuk a koo­perációs fegyelmet. A végre­hajtó bizottságot például ar­ról is tájékoztatják, hogy ütemesen tettek-e eleget a vállalatok kötelezettségeiknek. — A munkaverseny szerves része az újítómozgalom Is. A tapasztalatok szerint azonban még mindig lassú az újítások elbírálása, az alkotók nem kapnak megfelelő ösztönzést, irányítást és elismerést. S ha pedig egy ötlet a gyárkapun belül meg is valósul, csak á legritkább esetben Jut el má­sokhoz is. A Csepel Autógyár olajregeneráló kocsiját sok megyei vállalat használhatná, mégsincs érdeklődés. Nincs az újítómozgalomnak megyei Irá­nyító szervezete sem. Ezen hogyan lehetne javítani? — Nem hiszem, hogy egy megyei iroda, egy újabb bi­zottság változtatna ezen a helyzeten. Egyébként emel­kedik az újítások száma, kü­lönösen a megvalósított öt­letek haszna és értéke. Ezt bíztató jelnek kell tekinte­nünk. Arra kell ügyelnünk, hogy a versenymozgalom, s az újítási feladattervek ugyan­azokat a célokat szolgálják. I — A Pest megyel pártbizott­ság és a pártszervezetek mi­lyen módon segítik a munka- verseny eredményességét? — A legfontosabb, hogy á pártszervezetek segítsék elő, hogy a helyi vállalások az ország gazdaságpolitikai fel­adatait segítsék. Fontos a kommunisták példamutatása. A pártszervezetek tekintélyé­vel olyan politikai légkört kell teremtenünk, hogy a verseny­ben élenjárókat mindenütt el­ismerés övezze. A pártszer­vezetek ugyanakkor rend­szeresen figyelemmel kísérik a termelés szervezését, a munkafeltételek biztosítását, s részt vesznek az értékelésben is. A munkaverseny eredmé­nyeinek értékelésére 1981 ta­vaszán kerül sor. Azt azon­ban már most elmondhatjuk, hogy a Pest megyében dol­gozó szocialista brigádok pél­damutató módon láttak hozzá vállalásaik teljesítéséhez, már most nyilvánvaló, hogy ezzel igen jelentékenyen hozzájárul­nak az idei gazdasági felada­tok és a VI. ötéves terv ered­ményes végrehajtásához. Cs. A. Kék fény a lézerből Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet gázlézerkutató labo­ratóriumában saját fejlesztésű, új alapelveken működő, kék fényt sugárzó gázlézer megalkotásán dolgoznak. Számítástech­nikában, biológiai kísérleteknél, illetve a nyomdatechnikában alkalmazzák Tóth Gyula felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents