Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
1919. AUGUSZTUS 25.. SZOMBAT Széles körű kapcsolatrendszer AZ EGY ÜZEM, EGY ISKOLA MOZGALOM EREDMÉNYEI Nem mindegy, hogy az általános iskolás tanulók a szorosan vett tantervi anyagon túl mennyi s milyen ismeretet kapnak, élményt szereznek. Nem mindegy, hogy alaposan megismerik-e vagy. sem szű- kebb környezetüket, az ott működő üzemeket, a többi között azokat a lehetőségeket, amelyek a pályaválasztáskor.előttük állnak majd. A másik oldalon nem mindegy az, hogy aiz általános iskolákat támogatják-e a helyi gyárak, termelőszövetkezetek vagy nem. { Huszonhárom iskolában Aki akar, sokat segíthet: anyagilag is, erkölcsileg is. Támogathatja a szemléltető eszközök vásárlását, a kirándulásokat, a különböző foglalkozásokat, szakmákat szerettethet meg a gyerekekkel. Az a mozgalom tehát, amely az oktatási intézmények és a gazdasági egységek kapcsolatának szervezett kereteket ad — az egy üzem, egy iskola mozgalom — igencsak megtölthető tartalommal. És amikor arról érdeklődtem Rózsa Kálmánnénál, a budai járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjénél, hogy a mozgalom milyen múltra, eredményekre tekinthet visz- sza a járásban, ő is elsősorban a tartalmi vonatkozásokat emelte ki. — A mozgalom nem merülhet ki abban, hogy az üzemek anyagilag támogatják az iskolákat, bár természetesen ez Is nagyon fontos dolog. Az új tant érv órán kívüli nevelési terve hangsúlyozza az iskolák és a helyi szervek, üzemele kapcsolatának fontosságát, azt, hogy a tanulók fokozott mértékben ismerjék meg a valóságot, szerezzenek olyan ismereteket, tájékozottságot, hogy a pályaválasztáskor is helyesen dönthessenek. — Hogyan fejlődött a járásban ez a kapcsolat? — Huszonhárom általános iskolai igazgatóság van a járásban, mindegyiknek van — szerződésben is rögzített — kapcsolata valamilyen üzemmel. A járási pártbizottság kezdettől fogva támogatta, segítette ezt a mozgalmat — végrehajtó bizottsága 1976- ban összegezte az elért, a járás nem egy területén igen komoly eredményeket. Az úttörőmozgalom megindulásának harmincadik évfordulóján, 1977-ben felhívással fordult az üzemekhez: az egy tanuló — egy könyv akció eredményeként a gyárak, termelőszövetkezetek kétszázezer forintnál nagyobb értékű könyvet adtak át a járás iskoláinak. Nem egy iskola 8—10—20 ezer forintos könyvtárral gazdagodott. A mozgalom neve ma már szinte minden szocialista brigádtag előtt ismerősen cseng. Társadalmi munkát idéz és hangulatos, iskolások műsorával gazdagított vállalati ünnepséget, üzemlátogatást és közös kirándulást. A név ugyanakkor már nem minden esetben fedi a volóságot: számos üzem több iskolát, óvodát is patronál. Az intézmények kapcsolata mellé társult a szocialista brigádok és tanulóközösségek, az úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek együttműködése. Erre a gazdagodásra persze a budai járásban igen nagy szükség is van. Egyrészt azért, mert Érd várossá válása és néhány termelőszövetkezet egybeolvadása miatt néhány közoktatási intézmény testvérkapcsolata megszakadt, s ezeknek az iskoláknak új partnerekre van szükségük, másrészt azért, mert a járás nagy része a fővárosi agglomerációhoz tartozik, s ezeken a termeteken min dl tát oldalon fokozott erőfeszítéseket kell tenni a hiányok pótlására. Számos üziemet említhetnénk, ha a mozgalom konkrét eredményeiről kívánnánk szólni, közöttük a Mechanikai Műveket, a toki Egyetértés Tsz-t, amely több község iskoláját patronálja, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot, a Zsámbé- ki Medence Termelőszövetkezetet, amely az új pátyi iskola építését segíti. Amit cserébe adnak S említhetjük természetesen a PEMÜ-t, amely 1972-ben kötött együttműködési szerződést a solymári általános iskolával, de azóta pártfogolja a piliscsabai mozgássérültek otthonát, együttműködik a budapesti Táncsics Mihály Gimnáziummal is. A központ és a hat gyár harmincnyolc brigádja iskolát, harmincnégy pedig óvodát patronál. Tavaly a PEMÜ-lakótelepen óvodát építettek, ebben az évben pedig elvégezték a solymári kék ovi teljes karbantartását, homokozót építettek a kicsinyeknek. A Szakmaágazat Kiváló, az MSZMP KB jubileumi oklevelével kitüntetett Béke brigád a solymári művelődési házban műsoros délutánt szervezett a gyerekeknek, az Olimpia (szántén a Szakma- ágazat Kiváló Brigádja, a megyei pártbizottság oklevéllel tüntette ki) pedig farsangi bált rendezett, mozielőadásra, hajókirándulásra vitte az iskolásokat. Más brigádok sem maradtak tétlenek, akár rendezvényekről volt szó, akár arról, hogy társadalmi munkára, hanglemezekre, könyvekre van szükség. És mit adhat cserébe az iskola? A solymári igen sokat adott. 1972 óta a gyár több mint kétszáz dolgozója végezte el az általános iskolát úgy, hogy a tanárok kijártak a munkahelyekre. A lemorzsolódásnak a gyöngébbek korrepetálásával vették elejét. Ennek is köszönhető, hogy a gyárban azóta műanyag-feldolgozó szakmunkás-tanfolyamok is indulhattak, hogy aiz első csoport már megkapta az oklevelei. Más iskolák úgy követték a példát, hogy jó néhány gyári dolgozót készítettek fel magánvizsgára. A tartalom a fontos Tartalom — ezt a szót hangsúlyozva ejtette Rózsa Kálmánná, ez jellemzi a fenti testvérkapcsolatot és még jó néhány együttműködő üzem, iskola munkáját is. Nem adminisztrációs, kipipálható munkatervi feladat hát az egy üzem, egy iskola mozgalomban való részvétel. jA járási párt- és állami szervek segítségével ezek az egyre több helyen jelentkező vállalások a jövőben újabb sikerekhez vezethetnek. p. sz. e. Szigetszentmiklós festője SZABÓ BÉLA KIÁLLÍTÁSA KESZTHELYEN Augusztus 26-ig láthat* ez a tárlat a keszthelyi művelődési központban, naponta 10 és 17 óra között. Sok nálunk a tehetség, sok az' új mű. Szabó Béla is komoly felkészültséggel rendelkezik — érdeme nagyobb, mint hírneve. Csöndben alkot, immár három éve Szigetszent- miklóson, munkássága az egész rszágot behálózza. Műveit többféleképpen kö->; .eiíti meg. Egyik megoldása.1 "i amikor tárgyak sorakozójával sűríti a .természetet, máskor kiemeli a motívumot. Ilyen építkezés jellemzi a Régi budai utcát és a Havas mólót —alighanem legjobb festményeit Minden perfekt másutt is. minden hibátlan; a színek ősz- azetátele és a rajz, itt azonban .a kevés több. Telíti a teret égitesttel, fákkal, jelképes madarakkal, ellentétesen hajló lovakkal és sok emberrel. Itt — a nyírmeggyes! nagy táblaképen minden ellenpontozott — a mozdulat és a szín is —, az elSzabó Béla: Régi budai utca Sakktábor Érden Az érdi művelődési központban nyáron sincs szünet, sőt délei őt tönként zajosabb a ház, mint egyébként. Ennek oka: a művelődési központ dolgozói — a helyi tanácsi vezetők kezdeményezésére — az általános iskolásoknak öt olvasótábort szerveztek a szünidőben. Júliusban a népzenei, majd a természettudományos, jelenleg padiig a sakktábor tagjai népesítik be napközben a művelődési intézmény termeit és klubszobáit. Augusztus 21-től a képzőművészet iránt érdeklődő fiataloknak tartanak itt olvasótábort. A cigányszármazású gyerekekről sem feledkeztek meg: nekik a Szentendrei szigeten szerveztek olvasótábort, mely augusztus 24- ig tart nyitva. Az érdi művelődési központban 35 kiscsoport működik, jó néhánynak a . tagjai nyáron is rendszeresen összejöttek a foglalkozásokon. A citenakör, a pávakör, a fúvós- zenekar, a táncegyüttes és a férfikórus, valamint a nyugdíjas- és a Milton-klub tagjai állandó látogatód a művelődési központnak. Természetesen nem pihennek a sárkányrepülő klubtagok sem, hiszen a népszerű rogallónak éppen a nyár a legkedvezőbb évszak. A tánckedvelők sem panaszkodhatnak: minden héten vetélkedővel egybekötött discó várja őket. Mint Urbán Lászlótól, a művelődési központ igazgatójától megtudtuk, a nyári programok szervezése mellett javában készülnek a szeptemberi nyitásra. Az őszi szezontól öt új kiscsoportos foglalkozást — egyebek között a kismama klubot, az eszperantó tanfolyamot és a gombaismereti Szakkört — indítanak. A gazdag programban szerepelnek színházi előadások, irodalmi estek és hangversenyek is. lentétek egysége nemcsak filozófiai törvény, ez esetben a szépség _ karaktere. A megörökítés érzéki örömében van bizonyos visszafogottság, ízlése korlátokat szab — Szabó Béla fegyelmezett festő. Találékony egyben és árnyalt. A friss vörös dinnyéhez öblös korsót társít, a körtéhez fordított kalapot, s bizonyos sodrásos ritmust kölcsönöz a krúdys hangulatú kapunak. Színekkel fogalmaz, ez az fl anyanyelve — pontosan érzékeli a tónusok hangzását, s ahol az egyes színárnyalatok kormányozzák mondandóit, ott nem is téved. Ott a motívum gazdag, legyen akár olyan apróság, mint egy kerítés, szekér, háttérben csöndesedé -tanya. Érdekli a szálló figura, mely nem mindig madár, hanem időnként ember — jelképes értelemmé!. Takarékoskodik a színekkel, különösen akkor, .amikor összhangjukat optimálisan eltalálja. Ezek az igazán jó képei; frissek és megoldottak. Kétféle szerkesztést alkalmaz — időnként levegős, máskor a torlódást kedveli. Ott éri el igazán lehetőségeit hiányok nélkül, ahol beosztja motívumait, ahol egyaránt erős az elhagyásban és kiemelésben. Ilyen műve a Keresztúri szőlők. Tengelic, Keszthely után közeledik az idő, hogy munkásságát bemutassa Szigetszent- miklóson, ahol él és egyre jobb hatásfokkal dolgozik, alkot. Losonci Miklós A gyermek világa SZENTENDREI KIÁLLÍTÁS A LEGKISEBBEKNEK ÖTÖDIK alkalommal rendezik meg szeptember 17. és 22. között a képzőművészeti világhét magyarországi eseménysorozatát. Az idei világhét mottójaként — a gyermekek nemzetközi éve jegyében — A gyermek világa jelmondatot választották, s ezúttal a világhét minden rendezvénye a Legifjabb korosztály vizuális nevelését, a gyermekek képi kultúrájának gazdagítását célozza. Képző- és iparművészek — festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok, belsőépítészek, ötvös- és textilművészek, formatervezők — sokasága heteken-hónapokan át a legkülönbözőbb pályázatok keretében fáradozott: ötleteket, javaslatokat dolgoztak ki arra, milyen módon és eszközökkel járulhatnak hozzá a vizuális nevelés hatékonyságának javításához, a társadalom, s elsősorban a gyermekek képi gondolkodásának, kultúrájának továbbfejlesztéséhez. E gondolathoz kapcsolódva országszerte számos településen rendeznek kiállításokat, a tárnával foglalkozó ankétokat, szakmai tanácskozásokat, játékos gyermekfoglalkozásokat, vetélkedőket és elsősorban az ünnepeltek — a gyermekek — részvételével közönség—művész találkozókat. A hazái események közpon- ! ti megnyitó ünnepségének színhelye a Műcsarnok lesz, ahol szeptember 12-én délelőtt nyitják meg A gyermek világa című, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kiállítást, melynek résztvevői — a gyermekek és a művészek — társalkotóként mutatkoznak be. A központi megnyitó ünnepséggel csaknem egy időben Miskolcon, a városi könyvtárban nyílik kiállítás A gyermekkönyv nemzetközi nyelve, a grafika című pályázat anyagából. Másnap ugyanitt az Ifjúsági Könyvkiadó szervezésében tartanak szakmai tanácskozást a gyermekkönyv-illusztrációkról. Ezen a téma újszerű lehetőségeit vitatják meg a pályázat résztvevői. Kiskun, halason a KISZ KB, az Üttörő- szövetség és a Diafilmgyártó Vállalat közös diafilmpályáTÖBB EZER FIÚ KÖZÜL VÁLASZTOTTAK Bendegúz: Olvasztó Imre Imre nem csodagyerek. És most mégis csodájára járnak a faluban. — Hallotta? — mondogatják egymásnak az emberek Szentlőrinckátán —, az özvegy Mellikné nevelt fia, az Imre filmszínész lett. Ö lesz Bendegúz, Rideg Sándor: Indul a bakterház című regényének főhőse, amelyből a Magyar Televízió a MAFILM-mel közösen most Mihályfy Sándor rendező irányításával filmet készít. Imrét több ezer gyerek közül választották erre a szerepre. Színész lesz? Az apró termetű, kék szemű, szőke fiú naponta 12—14 órát dolgozik, mert a tervek szerint szeptember 3-ig be kell fejezni a forgatást. Imre jól bírja az éjszakai forgatást, a megterhelő szellemi és fizikai erőpróbát. — Született színész. Ó a kis Soós Imre — mondják a stábtagok. És noha erről korai még beszélni, Imre színésznek készül. — Olvastad a regényt? — kérdem. — Csak a forgatókönyvet. Bendegúzzal valójában a felvételek alatt ismerkedtem meg. Pedig szeretek olvasni. Különösen a Verne-, Cooper-, Dickens-könyveket, de azért ez sem rossz. A filmek közül legszívesebben az indián- és a cowboyfilmeket nézem meg. Inkább zsíros kenyérrel — Nagyon muris egy ilyen filmforgatás — vallja Imre. — Egy-egy jelenetet hússzor- harmincszor is elpróbálunk, míg végül sikerül.' Amit nagyon nehéz megszoknom, hogy a jeleneteket nem egymás utáni sorrendben, hanem összevissza veszik fel. Például előbb a 28-as képet és utána, mondjuk, a 12-est. Sokszor magam is összezavarodok. Aztán meg kellett tanulnom lovagolni és tehenet fejni. Először nem akartam, mert féltem, hogy ledob a ló és felrúg a tehén, de Sanyi bácsinak — a rendezőnek — végül is sikerült rábeszélnie. Egyik nap megkérdezte tőlem, szeretem-e a lekváros gombócot. Mondtam, hogy igen. Erre azt mondta, hogy na Imre, ma annyit ehetsz, amennyi beléd fér. Mert a jelenet szerint, akár a Stan és Pan filmekben, lekváros gombóccal dobálódzik Haumann Péter, Horváth Teri és Pécsi Ildikó. És ezalatt én jóízűen eszem a gombócot. Hát én még ilyen rossz gombócot az életemben nem ettem, pedig vagy húszat magamba kellett tömni. Javasoltam, csináljuk inkább zsíros kenyérrel, mert azt még a gombócnál is jobban szeretem, és azt nem lehet ennyire elrontani. Feledhetetlen élmény Rövidesen kezdődik a tanítás, Imre hetedik osztályba megy. És a vakáció, amely minden bizonnyal — noha sok munkával jár — számára mégis feledhetetlen marad, néhány nap múlva véget ér. Lesz mit mesélnie társainak az elkövetkezendő hónapokban. Imre Sándor, a helybeli általános iskola igazgatója szerint Imre talpraesett, jó észjárású, nem elveszett gyerek. Reméljük, igaza lesz... Sugár Róbert zatának anyagából nyűik kiállítás, amelyet szintén .egynapos szakmái tanácskozás követ Pécsett a belsőépítészekés az ipari formatervezők rendeznek be ideális mintaóvodát, -bölcsődét és iskolai tantermiét, Cegléden Gyermekvilág címmel, meghívott művészek játszótéri és városdíszítő faplasztikái'ból nyílik kiállítás. Szentendrén hasonló, a' gyermekek számára készült alkotásaikkal mutatkoznak be az ott élő művészek. Nyíregyházán, a Józsa-városban pedig a gyermekek mutatják be rajztudásukat: azt bogy szerintük milyennek kellene lennie egy tisztességes tűzfalnak. AZ ORSZÁG több más településén gyermekrajzversenyekkel és -kiállításokkal kapcsolódnak az idei világhét programjához. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata pedig — a hagyományokhoz híven — ezúttal a gyerekszobák díszítésére szánt kis- és nagyméretű posztereket hoz forgalomba kedvezményes áron. Ezeket több mint húsz vidéki üzletben, s Budapesten a Nemzeti Galériában, a Deák téri képes boltban és a BNV — a nemzetközi vásárközpont — területén árusítják majd. AZ IDEGEN SZAVAK HASZNÁLATÁRÓL Magyarul is lehet A szaktudományoknak példát keli mutatniuk, s új nyelvművelő könyvekre van szükség — állapította meg egyebek között az MTA elnöksége, megtárgyalva az idegen szavak' használatáról készített előterjesztést. A Benkő Löránd akadémikus és Lőrincze Lajos által készített tanulmányt a szakemberek széles köre vitatta meg, s széles körű eszmecsere bontakozott ki az idegen szavak használatáról a Magyar Tudomány című fo- folyóiratban is. A vita lezárása és összefoglalása alapján hozta meg döntését — a nyelés irodalomtudományok osztályának előterjesztése alapján — a legmagasabb szintű tudóstestület Állásfoglalásukban hangsúlyozzák: idegen szavak használatának megítélésekor számba kell venni, miként fejlődik, alkalmazkodik a magyar nyelv a mai korszerű tudományos, gazdasági, technikai körülményekhez, igényekhez. A már meghonosodott idegen szavaknál azok helyes, pontos alkalmazására kell törekedni. Lényeges, hogy ne csak az idegen szavak használatát elemezzék a tudósok, hanem terjesszék ki a vizsgálatot a magyar és az idegen szavak, sti- láris fordulatok, mondatszerkezetek, helytelen, idegenszerű használatára is. A tudóstestület felhívta a filozófia, a szociológia, a pszichológia, a pedagógia és« a történeti tudományok művelőit tegyenek újabb erőfeszítéseket a terminológiai tisztaságért, a fogalmak világosabb meghatározásáért, és így váltsák fel a pótolható idegen szakkifejezéseket formailag tisztázott és érthető magyar megfelelőkkel.