Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-25 / 198. szám

1919. AUGUSZTUS 25.. SZOMBAT Széles körű kapcsolatrendszer AZ EGY ÜZEM, EGY ISKOLA MOZGALOM EREDMÉNYEI Nem mindegy, hogy az álta­lános iskolás tanulók a szoro­san vett tantervi anyagon túl mennyi s milyen ismeretet kapnak, élményt szereznek. Nem mindegy, hogy alaposan megismerik-e vagy. sem szű- kebb környezetüket, az ott mű­ködő üzemeket, a többi között azokat a lehetőségeket, ame­lyek a pályaválasztáskor.előt­tük állnak majd. A másik ol­dalon nem mindegy az, hogy aiz általános iskolákat támo­gatják-e a helyi gyárak, ter­melőszövetkezetek vagy nem. { Huszonhárom iskolában Aki akar, sokat segíthet: anyagilag is, erkölcsileg is. Támogathatja a szemléltető eszközök vásárlását, a kirán­dulásokat, a különböző foglal­kozásokat, szakmákat szeret­tethet meg a gyerekekkel. Az a mozgalom tehát, amely az oktatási intézmények és a gazdasági egységek kapcsola­tának szervezett kereteket ad — az egy üzem, egy iskola mozgalom — igencsak meg­tölthető tartalommal. És ami­kor arról érdeklődtem Rózsa Kálmánnénál, a budai járási hivatal művelődésügyi osztá­lyának vezetőjénél, hogy a mozgalom milyen múltra, eredményekre tekinthet visz- sza a járásban, ő is elsősor­ban a tartalmi vonatkozásokat emelte ki. — A mozgalom nem merül­het ki abban, hogy az üzemek anyagilag támogatják az isko­lákat, bár természetesen ez Is nagyon fontos dolog. Az új tant érv órán kívüli nevelési terve hangsúlyozza az isko­lák és a helyi szervek, üze­mele kapcsolatának fontossá­gát, azt, hogy a tanulók foko­zott mértékben ismerjék meg a valóságot, szerezzenek olyan ismereteket, tájékozottságot, hogy a pályaválasztáskor is helyesen dönthessenek. — Hogyan fejlődött a járás­ban ez a kapcsolat? — Huszonhárom általános iskolai igazgatóság van a já­rásban, mindegyiknek van — szerződésben is rögzített — kapcsolata valamilyen üzem­mel. A járási pártbizottság kezdettől fogva támogatta, se­gítette ezt a mozgalmat — végrehajtó bizottsága 1976- ban összegezte az elért, a já­rás nem egy területén igen komoly eredményeket. Az út­törőmozgalom megindulásá­nak harmincadik évforduló­ján, 1977-ben felhívással for­dult az üzemekhez: az egy ta­nuló — egy könyv akció ered­ményeként a gyárak, termelő­szövetkezetek kétszázezer fo­rintnál nagyobb értékű köny­vet adtak át a járás iskoláinak. Nem egy iskola 8—10—20 ezer forintos könyvtárral gazdago­dott. A mozgalom neve ma már szinte minden szocialista bri­gádtag előtt ismerősen cseng. Társadalmi munkát idéz és hangulatos, iskolások műsorá­val gazdagított vállalati ün­nepséget, üzemlátogatást és közös kirándulást. A név ugyanakkor már nem minden esetben fedi a volóságot: szá­mos üzem több iskolát, óvodát is patronál. Az intézmények kapcsolata mellé társult a szo­cialista brigádok és tanulókö­zösségek, az úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek együttmű­ködése. Erre a gazdagodásra persze a budai járásban igen nagy szükség is van. Egyrészt azért, mert Érd várossá válása és néhány termelőszövetkezet egybeolvadása miatt néhány közoktatási intézmény test­vérkapcsolata megszakadt, s ezeknek az iskoláknak új partnerekre van szükségük, másrészt azért, mert a járás nagy része a fővárosi agglo­merációhoz tartozik, s ezeken a termeteken min dl tát oldalon fokozott erőfeszítéseket kell tenni a hiányok pótlására. Számos üziemet említhetnénk, ha a mozgalom konkrét ered­ményeiről kívánnánk szólni, közöttük a Mechanikai Műve­ket, a toki Egyetértés Tsz-t, amely több község iskoláját patronálja, a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságot, a Zsámbé- ki Medence Termelőszövetke­zetet, amely az új pátyi iskola építését segíti. Amit cserébe adnak S említhetjük természetesen a PEMÜ-t, amely 1972-ben kötött együttműködési szer­ződést a solymári általános iskolával, de azóta pártfogolja a piliscsabai mozgássérültek otthonát, együttműködik a budapesti Táncsics Mihály Gimnáziummal is. A központ és a hat gyár harmincnyolc brigádja iskolát, harmincnégy pedig óvodát patronál. Tavaly a PEMÜ-lakótelepen óvodát építettek, ebben az évben pe­dig elvégezték a solymári kék ovi teljes karbantartását, ho­mokozót építettek a kicsinyek­nek. A Szakmaágazat Kiváló, az MSZMP KB jubileumi ok­levelével kitüntetett Béke bri­gád a solymári művelődési házban műsoros délutánt szer­vezett a gyerekeknek, az Olimpia (szántén a Szakma- ágazat Kiváló Brigádja, a me­gyei pártbizottság oklevéllel tüntette ki) pedig farsangi bált rendezett, mozielőadásra, hajókirándulásra vitte az isko­lásokat. Más brigádok sem maradtak tétlenek, akár ren­dezvényekről volt szó, akár arról, hogy társadalmi mun­kára, hanglemezekre, köny­vekre van szükség. És mit adhat cserébe az iskola? A solymári igen sokat adott. 1972 óta a gyár több mint kétszáz dolgozója végez­te el az általános iskolát úgy, hogy a tanárok kijártak a munkahelyekre. A lemorzsoló­dásnak a gyöngébbek korrepe­tálásával vették elejét. Ennek is köszönhető, hogy a gyár­ban azóta műanyag-feldolgozó szakmunkás-tanfolyamok is in­dulhattak, hogy aiz első csoport már megkapta az oklevelei. Más iskolák úgy követték a példát, hogy jó néhány gyári dolgozót készítettek fel ma­gánvizsgára. A tartalom a fontos Tartalom — ezt a szót hangsúlyozva ejtette Rózsa Kálmánná, ez jellemzi a fenti testvérkapcsolatot és még jó néhány együttműködő üzem, iskola munkáját is. Nem adminisztrációs, kipipálható munkatervi feladat hát az egy üzem, egy iskola mozgalomban való részvétel. jA járási párt- és állami szervek segítségé­vel ezek az egyre több helyen jelentkező vállalások a jövő­ben újabb sikerekhez vezet­hetnek. p. sz. e. Szigetszentmiklós festője SZABÓ BÉLA KIÁLLÍTÁSA KESZTHELYEN Augusztus 26-ig láthat* ez a tárlat a keszthelyi művelő­dési központban, naponta 10 és 17 óra között. Sok nálunk a tehetség, sok az' új mű. Szabó Béla is ko­moly felkészültséggel rendel­kezik — érdeme nagyobb, mint hírneve. Csöndben alkot, im­már három éve Szigetszent- miklóson, munkássága az egész rszágot behálózza. Műveit többféleképpen kö->; .eiíti meg. Egyik megoldása.1 "i amikor tárgyak sorakozójával sűríti a .természetet, máskor ki­emeli a motívumot. Ilyen épít­kezés jellemzi a Régi budai utcát és a Havas mólót —alig­hanem legjobb festményeit Minden perfekt másutt is. minden hibátlan; a színek ősz- azetátele és a rajz, itt azon­ban .a kevés több. Telíti a teret égitesttel, fák­kal, jelképes madarakkal, el­lentétesen hajló lovakkal és sok emberrel. Itt — a nyír­meggyes! nagy táblaképen minden ellenpontozott — a mozdulat és a szín is —, az el­Szabó Béla: Régi budai utca Sakktábor Érden Az érdi művelődési köz­pontban nyáron sincs szünet, sőt délei őt tönként zajosabb a ház, mint egyébként. Ennek oka: a művelődési központ dolgozói — a helyi tanácsi ve­zetők kezdeményezésére — az általános iskolásoknak öt ol­vasótábort szerveztek a szün­időben. Júliusban a népzenei, majd a természettudományos, jelen­leg padiig a sakktábor tagjai népesítik be napközben a mű­velődési intézmény termeit és klubszobáit. Augusztus 21-től a képzőművészet iránt érdek­lődő fiataloknak tartanak itt olvasótábort. A cigányszárma­zású gyerekekről sem feled­keztek meg: nekik a Szent­endrei szigeten szerveztek ol­vasótábort, mely augusztus 24- ig tart nyitva. Az érdi művelődési köz­pontban 35 kiscsoport műkö­dik, jó néhánynak a . tagjai nyáron is rendszeresen össze­jöttek a foglalkozásokon. A citenakör, a pávakör, a fúvós- zenekar, a táncegyüttes és a férfikórus, valamint a nyug­díjas- és a Milton-klub tag­jai állandó látogatód a műve­lődési központnak. Természe­tesen nem pihennek a sár­kányrepülő klubtagok sem, hi­szen a népszerű rogallónak éppen a nyár a legkedvezőbb évszak. A tánckedvelők sem panaszkodhatnak: minden hé­ten vetélkedővel egybekötött discó várja őket. Mint Urbán Lászlótól, a mű­velődési központ igazgatójától megtudtuk, a nyári progra­mok szervezése mellett javá­ban készülnek a szeptemberi nyitásra. Az őszi szezontól öt új kiscsoportos foglalkozást — egyebek között a kismama klu­bot, az eszperantó tanfolya­mot és a gombaismereti Szak­kört — indítanak. A gazdag programban szerepelnek szín­házi előadások, irodalmi es­tek és hangversenyek is. lentétek egysége nemcsak filo­zófiai törvény, ez esetben a szépség _ karaktere. A megörö­kítés érzéki örömében van bi­zonyos visszafogottság, ízlése korlátokat szab — Szabó Béla fegyelmezett festő. Találékony egyben és árnyalt. A friss vö­rös dinnyéhez öblös korsót társít, a körtéhez fordított ka­lapot, s bizonyos sodrásos rit­must kölcsönöz a krúdys han­gulatú kapunak. Színekkel fogalmaz, ez az fl anyanyelve — pontosan érzé­keli a tónusok hangzását, s ahol az egyes színárnyalatok kormányozzák mondandóit, ott nem is téved. Ott a mo­tívum gazdag, legyen akár olyan apróság, mint egy ke­rítés, szekér, háttérben csön­desedé -tanya. Érdekli a szál­ló figura, mely nem mindig madár, hanem időnként ember — jelképes értelemmé!. Taka­rékoskodik a színekkel, külö­nösen akkor, .amikor összhang­jukat optimálisan eltalálja. Ezek az igazán jó képei; fris­sek és megoldottak. Kétféle szerkesztést alkalmaz — időn­ként levegős, máskor a torló­dást kedveli. Ott éri el igazán lehetőségeit hiányok nélkül, ahol beosztja motívumait, ahol egyaránt erős az elhagyásban és kiemelésben. Ilyen műve a Keresztúri szőlők. Tengelic, Keszthely után kö­zeledik az idő, hogy munkás­ságát bemutassa Szigetszent- miklóson, ahol él és egyre jobb hatásfokkal dolgozik, alkot. Losonci Miklós A gyermek világa SZENTENDREI KIÁLLÍTÁS A LEGKISEBBEKNEK ÖTÖDIK alkalommal rende­zik meg szeptember 17. és 22. között a képzőművészeti vi­lághét magyarországi ese­ménysorozatát. Az idei világ­hét mottójaként — a gyerme­kek nemzetközi éve jegyében — A gyermek világa jelmon­datot választották, s ezúttal a világhét minden rendezvénye a Legifjabb korosztály vizuális nevelését, a gyermekek képi kultúrájának gazdagítását cé­lozza. Képző- és iparművészek — festők, grafikusok, szobrá­szok, keramikusok, belsőépí­tészek, ötvös- és textilművé­szek, formatervezők — soka­sága heteken-hónapokan át a legkülönbözőbb pályázatok ke­retében fáradozott: ötleteket, javaslatokat dolgoztak ki ar­ra, milyen módon és eszközök­kel járulhatnak hozzá a vizuá­lis nevelés hatékonyságának javításához, a társadalom, s elsősorban a gyermekek képi gondolkodásának, kultúrájá­nak továbbfejlesztéséhez. E gondolathoz kapcsolódva országszerte számos települé­sen rendeznek kiállításokat, a tárnával foglalkozó ankétokat, szakmai tanácskozásokat, já­tékos gyermekfoglalkozásokat, vetélkedőket és elsősorban az ünnepeltek — a gyermekek — részvételével közönség—mű­vész találkozókat. A hazái események közpon- ! ti megnyitó ünnepségének színhelye a Műcsarnok lesz, ahol szeptember 12-én délelőtt nyitják meg A gyermek világa című, nemzetközi viszonylat­ban is egyedülálló kiállítást, melynek résztvevői — a gyer­mekek és a művészek — társ­alkotóként mutatkoznak be. A központi megnyitó ünnep­séggel csaknem egy időben Mis­kolcon, a városi könyvtárban nyílik kiállítás A gyermek­könyv nemzetközi nyelve, a grafika című pályázat anyagá­ból. Másnap ugyanitt az Ifjú­sági Könyvkiadó szervezésé­ben tartanak szakmai tanács­kozást a gyermekkönyv-illuszt­rációkról. Ezen a téma újszerű lehetőségeit vitatják meg a pályázat résztvevői. Kiskun, halason a KISZ KB, az Üttörő- szövetség és a Diafilmgyártó Vállalat közös diafilmpályá­TÖBB EZER FIÚ KÖZÜL VÁLASZTOTTAK Bendegúz: Olvasztó Imre Imre nem csodagyerek. És most mégis csodájára járnak a faluban. — Hallotta? — mon­dogatják egymásnak az embe­rek Szentlőrinckátán —, az öz­vegy Mellikné nevelt fia, az Imre filmszínész lett. Ö lesz Bendegúz, Rideg Sándor: Indul a bakterház cí­mű regényének főhőse, amely­ből a Magyar Televízió a MAFILM-mel közösen most Mihályfy Sándor rendező irá­nyításával filmet készít. Im­rét több ezer gyerek közül vá­lasztották erre a szerepre. Színész lesz? Az apró termetű, kék szemű, szőke fiú naponta 12—14 órát dolgozik, mert a tervek sze­rint szeptember 3-ig be kell fejezni a forgatást. Imre jól bírja az éjszakai forgatást, a megterhelő szellemi és fizikai erőpróbát. — Született szí­nész. Ó a kis Soós Imre — mondják a stábtagok. És noha erről korai még beszélni, Imre színésznek készül. — Olvastad a regényt? — kérdem. — Csak a forgatókönyvet. Bendegúzzal valójában a fel­vételek alatt ismerkedtem meg. Pedig szeretek olvasni. Különösen a Verne-, Cooper-, Dickens-könyveket, de azért ez sem rossz. A filmek közül leg­szívesebben az indián- és a cowboyfilmeket nézem meg. Inkább zsíros kenyérrel — Nagyon muris egy ilyen filmforgatás — vallja Imre. — Egy-egy jelenetet hússzor- harmincszor is elpróbálunk, míg végül sikerül.' Amit na­gyon nehéz megszoknom, hogy a jeleneteket nem egymás utá­ni sorrendben, hanem össze­vissza veszik fel. Például előbb a 28-as képet és utána, mond­juk, a 12-est. Sokszor magam is összezavarodok. Aztán meg kellett tanulnom lovagolni és tehenet fejni. Először nem akartam, mert féltem, hogy le­dob a ló és felrúg a tehén, de Sanyi bácsinak — a rendező­nek — végül is sikerült rábe­szélnie. Egyik nap megkérdezte tő­lem, szeretem-e a lekváros gombócot. Mondtam, hogy igen. Erre azt mondta, hogy na Imre, ma annyit ehetsz, amennyi beléd fér. Mert a je­lenet szerint, akár a Stan és Pan filmekben, lekváros gom­bóccal dobálódzik Haumann Péter, Horváth Teri és Pécsi Ildikó. És ezalatt én jóízűen eszem a gombócot. Hát én még ilyen rossz gombócot az éle­temben nem ettem, pedig vagy húszat magamba kellett töm­ni. Javasoltam, csináljuk in­kább zsíros kenyérrel, mert azt még a gombócnál is job­ban szeretem, és azt nem lehet ennyire elrontani. Feledhetetlen élmény Rövidesen kezdődik a taní­tás, Imre hetedik osztályba megy. És a vakáció, amely minden bizonnyal — noha sok munkával jár — számára még­is feledhetetlen marad, né­hány nap múlva véget ér. Lesz mit mesélnie társainak az el­következendő hónapokban. Imre Sándor, a helybeli álta­lános iskola igazgatója szerint Imre talpraesett, jó észjárású, nem elveszett gyerek. Remél­jük, igaza lesz... Sugár Róbert zatának anyagából nyűik kiál­lítás, amelyet szintén .egyna­pos szakmái tanácskozás kö­vet Pécsett a belsőépítészekés az ipari formatervezők ren­deznek be ideális mintaóvo­dát, -bölcsődét és iskolai tan­termiét, Cegléden Gyermekvi­lág címmel, meghívott művé­szek játszótéri és városdíszítő faplasztikái'ból nyílik kiállí­tás. Szentendrén hasonló, a' gyermekek számára készült alkotásaikkal mutatkoznak be az ott élő művészek. Nyíregy­házán, a Józsa-városban pe­dig a gyermekek mutatják be rajztudásukat: azt bogy sze­rintük milyennek kellene len­nie egy tisztességes tűzfalnak. AZ ORSZÁG több más tele­pülésén gyermekrajzverse­nyekkel és -kiállításokkal kap­csolódnak az idei világhét programjához. A Képzőművé­szeti Alap Kiadó Vállalata pe­dig — a hagyományokhoz hí­ven — ezúttal a gyerekszobák díszítésére szánt kis- és nagy­méretű posztereket hoz forga­lomba kedvezményes áron. Ezeket több mint húsz vidéki üzletben, s Budapesten a Nem­zeti Galériában, a Deák téri képes boltban és a BNV — a nemzetközi vásárközpont — területén árusítják majd. AZ IDEGEN SZAVAK HASZNÁLATÁRÓL Magyarul is lehet A szaktudományoknak példát keli mutatniuk, s új nyelvmű­velő könyvekre van szükség — állapította meg egyebek között az MTA elnöksége, meg­tárgyalva az idegen szavak' használatáról készített előter­jesztést. A Benkő Löránd aka­démikus és Lőrincze Lajos ál­tal készített tanulmányt a szakemberek széles köre vi­tatta meg, s széles körű esz­mecsere bontakozott ki az idegen szavak használatáról a Magyar Tudomány című fo- folyóiratban is. A vita lezárá­sa és összefoglalása alapján hozta meg döntését — a nyel­és irodalomtudományok osz­tályának előterjesztése alapján — a legmagasabb szintű tu­dóstestület Állásfoglalásukban hangsú­lyozzák: idegen szavak használatának megítélésekor számba kell venni, miként fejlődik, alkalmazkodik a ma­gyar nyelv a mai korszerű tu­dományos, gazdasági, technikai körülményekhez, igényekhez. A már meghonosodott idegen szavaknál azok helyes, pontos alkalmazására kell törekedni. Lényeges, hogy ne csak az idegen szavak használatát ele­mezzék a tudósok, hanem ter­jesszék ki a vizsgálatot a ma­gyar és az idegen szavak, sti- láris fordulatok, mondatszer­kezetek, helytelen, idegensze­rű használatára is. A tudóstestület felhívta a filozófia, a szociológia, a pszi­chológia, a pedagógia és« a történeti tudományok műve­lőit tegyenek újabb erőfeszí­téseket a terminológiai tiszta­ságért, a fogalmak világosabb meghatározásáért, és így vált­sák fel a pótolható idegen szakkifejezéseket formailag tisztázott és érthető magyar megfelelőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents