Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST.ME XXIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT Jelzők L ehetne anekdota is, de sajnos, nem az. A vezetőképző tanfolyamon kérdőívet osztottak ki a szociológusok, s a válaszok azt mutatták, a hallgatók kivétel nélkül helyeslik, igénylik a vállalatok nagy fokú önállóságát, saját belátása szerinti rendelkezését termelőképességével, nyereségével, fejlesztési alapjával. Az a kérdés viszont egyöntetű tiltakozást váltott ki, mi lenne, ha ún., külső beruházási forrásokhoz csakis bankhitel útján lehetne hozzájutni? Az indok: a bank túlzottan szigorú a feltételek meghatározásánál és a számonkérésnél... Márpedig a kettő, a nagyfokú vállalati önállóság s a források újraelosztásának eddigi gyakorlata nem vág egybe. Olyannyira nem, hogy a jövő esztendőtől érvényes szabályozó rendszer csak kivételes esetekben ad lehetőséget a nem bankhitel formájú beruházási források megszerzésére. Az új szabályozókhoz kapcsolódó különféle felmérések és elemzések egyaránt azt mutatták, hogy a vállalatoknak a fele nem érzékel semmiféle versenyt, versenyeztetést. Dolgozik tehát úgy, ahogyan akaratából futja, vagy amint éppen sikerül. Válasz ez arra. miért fedezhetünk fel meghökkentően nagy eltéréseket azonos adottságú és rendeltetésű vállalatok gazdasági eredményeiben, jövedelmezőségében, fejlesztési készségében, piaci reagálásaiban. A megye téglaiparában, ruházati iparában például — megegyező eszközszint mellett — lelni olyan cégeket, melyek eszközarányos nyeresége tizenöt, húsz százalékkal fölötte áll, illetve alatta marad az átlagosnak. Áz építőiparban azonos rendeltetésű és szerkezetű ipari csarnokot az egyik vállalat tizenhat, a másik huszonnégy hónap alatt hoz tető alá. Ugyanolyan értékű és célú beruházások kivitelezési idejét összevetve, másfél, két esztendős eltéréseket láthatunk. A példa szinte tetszés szerint választható a termelőtevékenység bármely területéről. E zért válik lényeges elemmé tartalékaink sorában o gazdálkodási eredmények indokolatlan különbségeinek csökkentése, az azonos fejlesztési, termelési források megegyező kamatainak szorgalmazása. Iparági megbeszéléseken mostanában a résztvevők fülüket hegyezve hallgatják, melyik cég neve milyen összefüggésben, s hány ízben hangzik el. Vetélkedés? Igen, s nincs benne semmi természetellenes. A társadalmi elismerésnek sokféle formája van, ez is egyike a lehetőségeknek. A gond az, hogy gyakran nem jut idő vagy figyelem a mikéntre, az eredmények hátterének taglalására. Ezért a minősítést a fülüket hegyezők ismételten átírják, mondván, könnyű nekik, mert... S itt hosz- szú lista következik, amire a minisztérium állítólagos elfogultsága éppúgy rákerül, mint a bankkal ápolt baráti kapcsolat haszna. Ilyesfajta jelzőrendszerrel persze létrehozható egy tükörrendszer, amiben, az ember azt látja, amit éppen akar, kíván, hiszen aiu a tényezőktől nem hagyja magát befolyásoltatni, azt á tükrök többszörös torzítása sem zavarja Ez a magatartás nemcsak elvi veszélyek hordozója, forrása, oka tetemes anyagi, pénzbeli veszteségeknek is; menlevél a szürke' középszerre, a kezdeményezőkészség hiányára, a kockázat minden fajtájának elutasítására. Mert ez a fura logika azt diktálja, fölösleges erőlködni, ha az a másik, szerencsésebb cég — „jobban, fekvő” — úgyis elébünk kerül, (hiszen ók kaptak bankhitelt, mi nem, ők hozzájutottak adó- kedvezményhez, mi nem. mjgy vélheti a köznapok |J ilyesfajta gyakorlatát kevéssé ismerő olvasó, a szarkazmus kopogtatja az írógép billentyűit. Sajnos, nem ez a helyzet. A középlejáratú hitelt igénylő megyei vállalatok hitelkérelmeinek egy- harmadát például a bankinak azért kell visszaadnia, mert lényeges megalapozottsági hiányok miatt el- bírálhatatlanok. Magyarán: tén/ek helyett óhajok szerepelnek a fejlesztés várható eredményeiként. S ez csak egy adalék a jelzőket osztogató, a mindig másokat figyelő magatartás érzékeltetéséhez, azoknak a termelőhelyeknek a gyakorlatához, ahol föl sem merül: lehetséges-e, hogy az egyik cég mindig szerencsés, a másik mindig sorsüldözött? Vagy egyszer már, végre valahá- ra, azt a kérdést is fel kellene tenni: mitől szerencsések, miért folyamatosan fejlődők azok, s mi miért nem?! Fölösleges, mert reménytelen bizonykodás lenne azt állítani, a szabályozó és ösztönző rendszer tökéletes egyformasággal hat minden cégre. A népgazdaságban jelentősek az indokolt — s ma még nem lebe- csülhetőek az indokolatlan — különbségtevések. Egy- egy iparcsoporton, még inkább iparágon belül azonban a kedvező és a kedvezőtlen hatások kiegyenlítődnek, azaz mégis közös a pálya a társvállalatokkal. S még inkább közös lesz a jövő esztendőtől kezdve, amikor a szabályozás egésze az ún. normativitás elvére épül fel. A pálya közös. de nem azonos céltudatosságunk, leleményességünk, kockázatvállalási bátorságunk szintje, s nagyok az eltérések az irányítás hatásosságában, a szervezettségben, az emberek megbecsülésében. A másokra illeszthető jelzők keresgélése helyett inkább ezekre a tényezőkre kellene az energiát fordítani. Sőt, a fő vonásaiban a termelőhelyeken már ismert új szabályozó rendszer a kellenét; kijelentő módra, kellre fogalmaztatja át. Mészáros Ottó Az ürpéos köszöntés® A Magyar Béketanács Elnöksége és az Országos Béketanács tudományos bizottsága a Szovjet Békevédelmi Bizottságnak címzett táviratában gratulált a szovjet űrpárosnak — Vlagyimir Ljahovnak és Valerij Rjuminnak — űrutazásuk sikeres befejezése alkalmából. A távirat hangsúlyozza: a világ eddigi leghosszabb, csaknem féléves űrutazása, a Szal- jut—6-on folytatott tudományos kutatómunka ismét meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió erőfeszítései a világűr meghódításában a béke, a haladás, az emberiség javát szolgálják. A távirat elismerését fejezi ki a sikerben részes tudósoknak, szakembereknek. __„__„______ Wj. ' * i \A.f • Elutazott Oskar Fischer Közlemény az NDK külügyminiszterének látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1979. augusztus 23-án és 24-én baráti munkalátogatást tett hazánkban Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. A külügyminiszterek véleménycserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti együttműködésről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két állam kapcsolatai folyamatosan és sikeresen fejlődnek. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva a miniszterek hangsúlyozták, hogy a szocialista közösség országaival együtt folytatják erőfeszítéseiket az enyhülés további elmélyítésének előmozdítására. A miniszterek megerősítették kormányaik eltökéltségét, hogy továbbra is aktív tevékenységet folytatnak a szocialista közösség erősítése, és külpolitikájuk hatékony egyeztetése érdekében. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének találkozója szívélyes, baráti légkörben folyt le. Valamennyi kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A megbeszéléseken részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Kádár József, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete;. ★ Oskar Fischer pénteken elutazott Budapestről. Az NDK külügyminiszterét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Kádár József és Rudolf Rossmeisl. A huncut oroszlán Hűsítő a nyári hőségben Jégkrém a torökháBSnti Budsetegihői A huncut kis oroszlán ha- miskás mosollyal sétál a sivatagban. A tűző Nappal mit sem törődve, élvezettel nyalja a kezében tartott jégkrémet — a reklámplakáton. A Leó jégkrém szűkebb hazájában, a törökbálinti Buda- tejnél, Németh Péter igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az idén, 1975-ös megszületése óta, minden korábbinál nagyobb volt a kereslet. A májusban hirtelen ránk szakadt kánikula miatt sokszorosára nőttek az igények, amit a Budatej nem tudott egyik napról a másikra kielégíteni. — Tárgyalásokat folytattunk a hűtőiparral — mondja Németh Péter. Raktározási lehetőséget kértünk. Sajnos, ezek a megbeszélések elhúzódtak, így nem tudtunk az év első néhány hónapjában raktárra termelni. Csomagolóanyag-papír és pálcika sem volt mindig. A gondok ellenére sem panaszkodhatnak a Budatej-nál. 1978-ban az első félévben 20 millió pálcikás jégkrémet gyártottak, az idei terv 25 millió volt. Ezt 127 százalékra teljesítették, 31 millió pálcikás jégkrémet hoztak forgalomba. Az országban öt vidéki városban van a Budatejnek nagy teljesítményű és befogadóképességű hűtőkamrája. Pécs, Keszthely, Kecskemét, Győr és Törökbálint után még az idén Nyíregyházán és Békás megyében adnak át újabb hűtőket. A depóknak köszönhető, hogy a tavalyihoz képest lényegesen csökkent a szállítási költség; ' a nagy távolságokra elegendő egyetlen gépkocsival elvinni a A kongresszus tiszteletére lövőre felépül c mDRori vízmű A párt XII. kongresszusa nagy1 jelentőségű feladatként jelölte meg a beruházási tevékenység szervezettségének a munkában résztvevők együttműködésének javítását, a kivitelezési idő lerövidítését, az előírt határidők és költségkeretek betartását. A kongresszus tiszteletére az MSZMP monori járási bizottságának felhívására a Mo- nor-térségi vízmű építésében résztvevő párt-, állami és gazdasági szervek, tervező, beruházó és kivitelező vállalatok szocialista együttműködési szerződést írtak alá péntek délután a járási pártbizottság tanácstermében. A huszonkét szerződő fél vállalta, hogy minden eszközzel támogatja a több éve húzódó 107 millió forintos beruházás munkálatainak gyorsítását, hogy — még a kongresszus évében — jövőre, augusztus 20-ra elkészüljön. A Monor-térségi vízmű Monor, Gomba és Bénye több mint 20 ezer lakosát látja majd eh Több a tégla, mégis kevés ParacfksQsweiSk Az abonyi Űj Világ Tsz-ben megkezdték a paradicsom gépi szedését. A termést a Nagykőrösi Konzervgyárba szállítják. Cser István felvétele föek&nsfriBkw&k se&áiik a ferm&Békenwsé&ef Másfél évtizeddel 'ezelőtt a modem házgyári eleinek bevezetésekor sokan úgy vélték: jégkrémet, s a hűtőkamrákból már könnyebb, és rövidebbidő alatt lehet a boltokba vinni. A Leó sikere miatt azonban már kinőtték a termelés további növelésének lehetőségeit. — Mindenképpen fejleszte. nünk kell az üzemet — tájékoztat az igazgató. — Az idei 160 vagon- helyett jövőre 240- et tervezünk, de ennél többet jelentős beruházás nélkül már nem tudunk tenni. Tárgyalásokat folytatunk szovjet szak. emberekkel egy gépről, amelynek segítségével másfélszeresére növelhetnénk kapacitásunkat. Ha nem kell tőkés importból beszerezni ezt a masinát, akkor 250 millió helyett 60 millió forintból megvalósíthatjuk a bővítést. Közismert, hogy a Budatej minden évben sokat áldoz arra, hogy növekedjen az üzletekben a hűtők száma. Az idén is száz hűtőpultot vásároltak, amelyet a boltok rendelkezésére bocsátottak.’ v G. M. visszafejlődik a téglagyártás. A növekvő építési kedv azonban rácáfolt erre. A hagyományos, ol cső építőanyagok iránt ma is nagy a kereslet. A Tégla- és Cserép ipari Tröszt ma 9 vállalatban 130 téglagyárat irányít. Pest megyében a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat és az Épületkerámia-ipari Vállalat üzemeltet 13 gyárat. A legnagyobb és legmodernebb közülük a három éve átadott örbottyáni téglagyár, amely az első évben 48 millió, az idén pedig 60 millió kettős méretű téglát gyárt. Összehasonlításként elég megemlítenünk, hogy a még ma is üzemelő örbottyáni régi téglagyárban évente 12 millió kisméretű és másfeles nagyságú téglát készítenék. Természetesen Pest megye távolabbi részeiben is foglalkoznak téglagyártással. Ahányban 11,5 millió az idei gyártási terv, amelynek időarányos részét az első félévben valamelyest túlteljesítették. A kereslet viszont 10—12 százalékkal nagyobb a B—30-as típusból! Jövőre változik a helyzet, mert az év végére befejeződik a rekonstrukció, a gázégető berendezések és műszárító építése, melynek következtében megduplázódik a termelési kapacitás. Mint dr. Sényi Tamástól, a Tégla- és Cserépipari Tröszt gazdasági vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, a Pest környéki TÜZÉP-telepekre a megyehatáron túlról is szállítanak. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta: a különböző téglafajták 77 százalékát a magánépítkezők vásárolják. Az idén országosan megtermelt 1 mllliád 480 millióból Pest megyében 260 millió téglát gyártanak, de 305 millió darab az igény. A választék bővítését, a termelés fokozását segítik a beruházások az üzemek rekonstrukciói. Pilisbo- rosjenön két éve kezdte meg a termelést egy új üzem, s termékei szép formájukkal, jó minőségükkel megnyerték a szakemberek tetszését. Törökbálinton a B—30-on kívül már az úgynevezett Fért födém készítéséhez béléstesteket is gyártalak. Solymáron rekonstrukciót készítenek elő, melynek befejezése után 30 millióval növekszik a gyár kapacitása. Érden még a hagyományos módon termelnek, de komolyan foglalkoznak egy új, modernebb gyár megépítésének a gondolatával. K. T. I. — — ínV"'. " =a KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Guyanái Népi Nemzeti Kongresszus Párt III. kongresszusát. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta Tardos Józsefet, hazánknak a Belga Királyságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Pozsgay Imre kulturális miniszter, aki Pjotr Gyemicsev- nek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének meghívására augusztus 20. és 24. között hivatalos látogatást tett' a Szovjetunióban, pénteken hazautazott Moszkvából.
