Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

Égj tanteremmel több Valkón Használhatatlanná vált az elnyúlt tanévben a valkói álta­lános iskola épületének déli szárnyában, az országúira néző tanterem. Átmenetileg a községi pártszékház nagytermében folytatták a tanítást. A nyáron, az életveszélyessé vált épület­rész helyébe új tantermet emeltek. A falak már állnak, jelen­leg a belső munkálatokat végzik. Az új tanév kezdetére a helyükre kerülnek az ahlakok is, s ebben a tanteremben is megkezdődhet az oktatás. Képünkön az épülő osztálytermet láthatjuk. Bcne Mihály felvétele Őszi közművelődési program Az őszi—téli közművelődési évad előkészítése a témája annak a tájékoztatónak, ame­lyet augusztus 29-én, szerdán, délután három órakor tarta­nak a városi pártbizottság klubtermében. Az összejövete­len először Kecskés József, a városi-járási Petőfi művelődé­si ház igazgatója tart tájé­koztatást a ház' tervezett ősz­szel induló tanfolyamairól, szakköreiről, a klubokról és művészeti csoportokról. A városi helytörténeti gyűj­temény tervezett kiállításairól, rendezvényeiről, a kölcsönöz­hető kiállítási anyagokról Po- lónyi Péter, a gyűjtemény ve­zetője tájékoztat, a Petőfi filmszínház műsortervéről Polgár Ilona moziüzemi veze­tő számol be. A TIT városi­járási szervezetének program­járól Hajnal Iréntől, a szer­vezet titkárától hallhatnak a jelenlevők, a dolgozók esti is­kolájának szervezésében kez­dődő oktatásokról pedig GálZ Imréné igazgató ad felvilágo­sítást. ■ Elismerés az alapítóknak Harminc évvel ezelőtt ti­zenhármán alapították a tú­rái Galgamenti Magyar—Ku­bai Barátság Termelőszövet­kezet elődjét. Az alapító ta- 30 k közül hatan még ma is közöttünk vannak, többségük ott volt a Galgahévízen tar­tott járási alkotmánynapi ün­nepségen, amelyen a szövet­kezet harmincadik évforduló­járól is megemlékeztek. A szövetkezet elnöke, Lévay Fe­renc ezúttal 32 személynek adta át a kiváló dolgozó ki­tüntetést, köztük a hat ala­pító tagnak: özvegy Szaszkó Mihálynénak, Juhász József- nénak, Nagy Mihálynénak, Diós Józsefnek, Kelemen Jó­zsefnek és Mácsai Istvánnak. vi. Évfolyam, 197. szám 1979. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Szép erdők a járásban Fejlődnek az új telepítések Hamarosan itt az ősz, las­san színesednek a fák le­velei, de ma m ég zöldben járunk az erdőkben. .A Bu­dapesti Erdőfelügyeiős’ég gö­döllői osztályának vezetőjé­vel, Barátossy Gáborral és Palicza József erdőfelügyelő­vel indultunk, hogy megszem­léljük a környék erdeit. Utunk első állomása Iklad, a Galga- parti Termelőszövetkezet köz­pontja volt, ahol Somodi Ká­roly, a termelőszövetkezet el­nöke és Sárdy Ferencné erdő­mérnök, a szövetkezet erdé­szeti ágazatvezetője fogadott bennünket. Kiülfetés után Mielőtt a közös gazdaság eredményeiről szólnánk, hall­gassuk meg Palicza Józsefet':' „A jó munkáról az úgyneve­zett műszaki átvételeken győ­ződhetünk meg. Mi minden kell ahhoz, hogy kedvezően bíráljuk el a közös gazdaságok erdészeteinek tevékenységét ? A nyár végén már jól 'ellen­őrizhető; szakszerűen válogat­ták-e meg a fajtákat, megfe­lelő időben ültették-e ki a csemetéket, gondosan ápolták-e a fákat. A műszaki átvételt a helyszínen erdőrészletenként, a termelőszövetkezet megbí­zottjával együtt végezzük. A közös gazdaságok ma már Embermagasig pirosra fes­tett lépcsőházban lépdelek fel az első emeletre Takács Jó­zsef grafikusművészhez, ve­resegyházi lakásába. Ablaká­ra sugaras, hatalmas hódító napot varázsolt, amely so­sem nyugszik le. Takács jel­képei köszöntik az érkezőt. Első rajzait még iskolásko­ra előtt készítette Zagyvapál- íalván pipikről, galambokról, amiket annyira szeretett, hogy nem volt hajlandó megenni. Aztán jöttek a bokrok, fák. a növényzet színessége. A tá­nyérját égre táró napraforgó mostani alkotásain is sok­szor megjelenik. Hozomány a gyerekkorból. A bányakovács Az apja bányakovács volt Zagyvapálfalván, neki hor­dott ebédet a bányához hét­nyolc éves korától. Ahogy a tűzből kivették a vasat, az a nagy, szikrázó, lángoló anyag fogta meg. Első feljegyzései az emberről a kovácsok világáról készültek. Ragaszkodott hozzá — mint mondja —, hogy ő vihesse mindennap az ebé­det az apjának. Hogy láthas­sa, hogyan szakad a víz az apa és társainak izmairól, ahogyan legyőzik, megtörik, emberhez méltóvá formálják a vasat. Bányacsilléhez, kötél­pályához kapcsokat, motor­szivattyúkhoz alkatrészeket csináltak. Primitív eszközök­kel, falusi kovácsok módján, ahogy talán már ezer, éve is. ‘Harcosok A munkás emberek világa továbbra is élt, él benne, az ember győzelme az anyag fö­lött, a küzdelem a természet erőivel. Mostanában már sze- lídebb harcok is megjelennek fametszetein. Halászok című képe szobája falán függ. De a másféle harc élménye is az apjával kapcsolatos. Ille­gális kommunista volt, feke­telistára került, 1942-től kezdve már két hétnél tovább alig dolgozhatott valahol, nem adtak neki munkát. Elhurcol­Takács József: Űj város épül (Gödöllő) ták Németországba 1944-ben, mire hazakerült már nem volt sok élet a hajdani, gyermeki szemmel legerősebbnek látott bányakovácsban. Takács József Harcosok (1973) című vegyes technikájú metszete, valamint a Fegyvert, s vitézt éneklek című Zrínyi Miklósról alkotott sorozata sok kiállításon szerepelt. Ez utóbbiból egyet megvásárolt Szigetvár város tanácsa. En­nek a gondolatkörnek össze­tartó ereje a harcos hősies­sége, aki nem féli a túlerőt, aki hatalmas ellenség ellené­ben bukik el, halála vitézsé­gében és igazságában feleme­lő. fgy kerülnek egymás mel­lé a végvári vitézek, a zagy- vapálfalvi kovácsok, a he­gesztők, és a salgótarjáni bá­nyászok. Szimbólumok Ebből a 4örből halad to­vább minden valódi értékért mélységesen aggódva, egyre inkább szimbolikussá válva. A Gólyafészek védelméért cí­mű alkotásában a környe­zetvédelem most már égető és elodázhatatlan szükséges­ségét fejezi ki. Ady-sorozatot tervez jelenleg és Bartók ze­néje foglalkoztatja. Mindezek színes fametszeteket ihletnek. Legutóbbi alkotásai közül az egyik A kikötött ló címet vi­seli. Az állat minden erejét megfeszíti, szabadulni akar szerencsétlen helyzetéből. A főiskolán mesterei Konecsni György és Ék Sándor voltak. Már jó ideje magának a mes­tere, egyedül kell megküzde­nie a szikrázó elemmel. Eddigi jelentősebb önálló kiállításai: Vác (1971) Gödöl­lő (1971), Debrecen (1973), Bu­dapest, Csepel Galéria (197‘4) és Szigetvár (1976). Művei megtekinthetők szeptember 3- ig a váci Madách Imre Műve­lődési Központban. II. L. rendszerint erdészeti ágazatve­zetőt alkalmaznak, s ez meg­mutatkozik az eredmények­ben.” A kézi munkaerő rohamos csökkenése miatt, nagy szerepe van a vegyszeres gyomtalaní­tásnak, az arra alkalmas terü­leteken a gépi ültetésnek. De ebben sok még a tennivaló a járásban. Az iklajliaknak 461 hektárnyi erdejük vari. Né­hány éve még ráfizetéses volt az ágazat, de Sárdi Ferencné közreműködésével három év alatt sokat léptek előre.. Tizen­öt hektárnyi erdőt újítottak fel, friss telepítésük 87 hektár. Miután megismerkedtünk az ikladi termelőszövetkezet er­dőinek fő jellemzőivel, elin­dultunk, hogy bejárjuk a terü­letet. Velünk tartott Máté Im­re, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet ágazatvezetője is. Először egy tizenkét hektárnyi új telepíté­sű erdőt találtunk, s távolabb még ennél is nagyobb felújí­tó,tt tábla tűnt a szemünkbe. Főként akácosokkal és feny­vesekkel találkoztunk. Itt is a talaj minősége határozza meg, hogy milyen fát telepíthetnek. Az ikladiak saját csemete- kertjükben nevelik a kis fákat, amelyeket kiültetés után cer- vacollal kennek be, hogy a vadkár, a nyúl, az őz dézsmá­lása ellen védekezzenek. Az idősebb fákat sajnos a szarvas támadja meg szívesen. Eső kellene Vácegresen a Tacsik oldalon szépen fejlődik a cser és az akác. Odébb hét és fél hektá­ron nagyszerűen mutat / az 5 éves fenyves, de. ez már a gal- gamácsai összefogás Termelő­szövetkezeté. ahol Tímár Fe­renc irányítja a munkát. Do- monyvölgyben gyorsan fejlő­dik a fenyves, itt az állami erdők szomszédságában koráb­ban tűz volt. S hogy annak idején nem volt nagyobb kár, az éppen Máté Imrének kö szönhető. Sárdi Ferencnétől az őszi munkákról érdeklődtünk. Kér­désünkre elmondta, hogy az erdők ápolása, a vegyszeres védelem a soron következő feladatunk. Ehhez azonban sok munkáskézre van szükség. Az erdészeti dolgozókon kívül a melléküzemágakból is jönnek segíteni, s ez a példa is mu tatja, hogy a termelőszövet­kezet sokat törődik az érdé szeti ágazattal. Jó példát ve­hetne erről az időjárás is — jegyzi meg mosolyogva ven­déglátónk —, legalább 40 mil­liméter eső kellene most, s nemcsak az erdőknek. Emberi hanyagság Valahányszor az erdőt jár­juk, és szóba kerül a vadkár, az erdészek szomorúan jegyzik meg: az emberek kártétele en­nél is fájdalmasabb. Járásunk­ban is gyakran találkozhatunk a pusztító kéz nyomaival. Aszódon az idén 2 és fél hek­tár fenyves lett a tűz martalé­ka. A tettest is fülöncsípték, az Állami Biztosító is fizetett, de a sok-sok munka, á szép fák kárba mentek. Most újra kell telepíteni és hosszú idő telik el addig, mig a rozsda­barna üszkijk helyén új erdő zöldéi! majd. Ezekben a hetekben vala­mennyi gazdaságban megtart­ják a műszaki átvételeket, s map most előzetesen megálla­pítható, hogy jobbak lesznek az eredmények, mint ta­valy. Ehhez azonban az kell, hogy ősszel a turisták is vi­gyázzanak, s óvják a minden évszakban gyönyörű, gazdasá­gilag is rendkívül hasznos er­dőket. Csiba József Iskola fér Élelmiszerüzlet épül Az utóbbi években javult a város külső részeinek kereske­delmi ellátása. Kézzel fog­ható eredménye a városi ta­nács törekvéseinek a mái működő Klapka utcai kis ABC. Az elmúlt csütörtökön a Király-telepen, az Iskola téren megtörtént a műszaki átadása a gödöllői/ Építőipari Szövetkezet által felépített 200 négyzetméteres új üzletnek is. A telket és a költségeket a városi tanács állta. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat feladata lesz elintézni a viz, a villany belső .szerelését, a berendezést. A környék la­kói régóta várnak már arra, hogy korszerű üzlethez. jussa­nak, ahol minden alapvető cikket megvásárolhatnak. s nem kell .messzire eljárniuk, ha valamire szükség van a háztartásban. S noha a nyitás napját még nem ismerjük, re­méljük, az építőkhöz hasonló szorgalommal folytatják a munkát. Cs. J. Ká volt a névadó? Pályázat Az ikladi Ipari Műszergyát művelődési bizottsága pályá­zatot hirdetett a szocialista brigádok részére, névadó­juk életének, munkásságának megismerésére, leírására. A névadók általában a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom, a tudományos és a művészeti élet nagyjai, akik­nek élete példaadó és tanul­ságos. A pályázat célja, hogy a brigádok tagjai mindany- nyian megismerték névadó­jukat. A pályázatok terjedel­mét nem korlátozzák, a ké­pekkel illusztrált munkákat külön is díjazzák. A beadott pályázatokból kiállítást ren­deznek a gyárban. A legjobb munkákat az üzemi újság is közli. A pályázók értékes dí­jakat nyerhetnek. Kerepestarcsa Tsz-üdülck Bővülnek a kerespestarcsai Szilasmenti Termelőszövetke­zet tagjainak, alkalmazottai»- nak üdülési lehetőségei. Az idén nyáron négy hely közül választhattak: sokan tölthet­tek szabadságukat Fonyód- Bélatelepen, Zamárdiban, Me­zőkövesden és a csehszlová­kiai Duhonykában. A zavarta­lan pihenés érdekében a szö­vetkezet két üdülőjét korsze­rűsítették. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Nyári Galga Kupa s. játékosok, nézők öröme Befejeződött Galgamácsán, a helyi termelőszövetkezet Sportegyesületének tömegsport­bizottsága által szervezett nyári Galgq Kupa kispályás labdarúgótorna. Az utolsó, a tizedik fordulóra csak két mérkőzés jutott, mert a Kis­kút SC csapata nem állt ki az Újtelepi FC ellen. A két pont 3-0-ás gólkülönbséggel az UFC-nek jutott. Vác egresi Haladás SE—Gal- gagyörki KSK 4-6. Vezette: Lakatos T. A galgagyörki csapat már tornagyőztesként lépett pályára, játékosai csak arra vigyáztak, hogy megsze­rezzék a két pontot. Galgamácsai SE ifi—Vác- kisújfalu község 2-9. Vezette: Pesti L. A vendégcsapat tet­szés szerint érte el góljait a sportszerűen játszó ifi ellen. Megtartották a torna ered­ményhirdetését és a díjkiosz­tót is, amelyen Borna István, a tömegsportbizottság elnöke örömmel számolt be a Gal­ga Kupa eredményességéről. Nyolcvan, a labdarúgást ked­velő sportember kapott lehe­tőséget arra, hogy nyáron hétről hétre kergethesse a labdát. Az sem mellékes, hogy a mérkőzéssorozatnak leg­alább 3 ezer nézője volt. A legsportszerűbb csapat­nak kijáró díjat a Galgamá­csai SE ifjúsági csapata kap­ta, a legsportszerűbb játékos Negyele László, az ifi játéko­sa lett. A legjobb kapus cí­met a Galgagyörki ^ KSK csa­patának hálóőrzője, Kazár Já-, nos kapta. A legjobb védőjátékos, Pus­kás János (Váckisújfalu köz­ség) lett, a legjobb csatár pe­dig, ifj. Szuhánszki Mihály (Újtelepi SC). A gólkirályi cí­met Kiss Imre, a Váckisújfa­lu játékosa nyerte el, 23 gól­lal'. A játékvezetők társadal­mi munkájukért könyvjutal­mat és emlékplakettet kap­tak, akárcsak a torna szerve­zői. A jól sikerült kupa végeredménye; 1. Galgagy. KSK 10 9 — 1 51-15 18 2. Váckisújf. k. • 10 7—3 52-18 14 3. Újtelepi FC 10 7—3 46-22 14 4. Kiskút SC 10 4—6 21-36 8 5. Vácegr. H. SE 10 2—8 18-40 4 6. Galgam. SE ifi 10 1—9 17-72 2 Kézilabda A dányiak lettek az elsők Női kézilabda-tornát ren­deztek az alkotmánynap tisz­teletére Dányban. Ügy látszik ebben a községben egyre nép­szerűbb a kézilabda, hiszen a hazai és a vendégcsapatok ta­lálkozóin sokan szurkoltak a lányoknak, asszonyoknak. A játékosok meghálálták a bizta­tást, izgalmas, jó mérkőzése­ket vívtak. A kupát otthon tartották a dányiak, akik fölé­nyesen lettek elsők, a máso­dik helyen a Galgahévíz, a harmadikon Veresegyház vég­zett. I A legjobb kapus címet Ta­kács Sándorné (Galgahévíz) érdemelte ki, a legjobb me­zőnyjátékosnak járó díjat Se­bestyén Erzsébet (Dány) ve­hette át. A legsportszerűbb játékosnak, Herczeg Erzsébetet (Veresegyház) választották, a fiatal játékosok legjobbja Dóczi Erzsébet (Dány) lett. A kupagyőztes dányiak egy évig őrizhetik a serleget, hiszen jo* vőre ismét megrendezik a tor­nát. A’jól megszervezett sport- esemény baráti találkozóval ért véget. ■ Cs. Veresegyházi grafikus Otthonos a munkások világában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents