Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

%Mütm 1979. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Eromiko átvette a Lénia-díjat Brezsnyev adta át a magas kitüntetést ■ 70. születésnapja alkalmából a T.enin-rrnddel és immár másodszor a Sarló és Kalapács Aranyéremmel tüntették ki Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. A képen: Leonyid Brezsnyev gratulál a kitünte­tettnek. Ä Szovjetunió külpolitikai céljairól, a szovjet külpolitika jellegéről beszélt Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter azon az ünnepségen, amelyen Leonyid Brezsnyev nyújtotta át neki a Lenin-rendet és má­sodszor a Sarló és Kalapács aranyérmet. Gromikót a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége a közelmúltban tüntette ki, 70. születésnapja alkalmából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke rendkívül meleg szavak­kal nyújtotta át Gromikónak a magas kitüntetést. Rámuta­tott: a Szovjetunió külügymi­nisztere negyven éve lát el fontos feladatokat a szovjet diplomáciában, negyven éve fejt ki fáradhatatlan, aktív te­vékenységet a tartós békéért vívott harcban, a Szovjetunió érdekeinek képviseletében, a népek szabadságáért és füg­getlenségéért vívott küzde­lemben. „Aligha találhatunk olyan fontos szovjet külpoli­tikai akciót ezekben az évek­ben, amellyel Andrej Gromiko ne lett volna kapcsolatban, amelynek megvalósításában a párt akaratát teljesítve ne működött volna közre munká­jával, kezdeményezésével — mondotta az SZKP KB főtit­kára, hangsúlyozva, a szovjet külügyminiszter, akinek ener­giája, kivételes munkabírása, küzdőképessége a nála sokkal fiatalabbaknak is becsületére válna, joggal vívta ki magá­nak a megbecsülést és a hír­nevet mind a Szovjetunióban, mind annak határain kívül. Andrej Gromiko válaszában meghatott szavakkal mondott köszönetét a magas kitünteté­sért. A Szovjetunió külpoliti­kájáról szólva leszögezte: e politika irányvónalát az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa jelölte ki. Külpolitikánk tekintélye ma minden korábbinál nagyobb — mondotta. — A Szovjetunió és a szocialista országok aktív, vezető szerepet töltenek be azokban az erőfeszítésekben, amelyek a béke megszilárdítá­sára, a fegyverkezés megszün­tetésére és a leszerelésre, a nemzetközi enyhülés megszi­lárdítására irányulnak. Fontos, konkrét lépést je­lentenek ebben az irányban Leonyid Brezsnyev és Carter amerikai elnök nemrég Bécs- ben megtartott találkozójának eredményei — hangoztatta a továbbiakban a szovjet kül­ügyminiszter, rámutatva: a SALT—II. szerződés aláírásá és a találkozó több eredménye új lehetőségeket nyit meg a nemzetközi helyzet további ja­vítása előtt. Külpolitikánk osztályjelle- gű szocialista külpolitika. Leg­főbb célja az, hogy megbízha­tóan lehetővé tegye a szovjet nép, szövetségeseink és bará­taink számára a békés életet és munkát. Ez a célkitűzés egybeesik a világ minden né­pének érdekeivel, mert a né­pek a nemzetközi feszültség enyhülését, a tartós békét akarják. Andrej Gromiko aláhúzta: a Szovjetunió külpolitikájának tartalmát a párt, annak köz­ponti bizottsága, Leonyid Brezsnyev vezette politikai bi­zottsága határozza meg. Ezzel kapcsolatban méltatta azt a nagyszabású és fáradhatatlan tevékenységet, amelyet Leo­nyid Brezsnyev végez a béke, a- világ néped érdekében. A Szovjetunió legfontosabb kül­politikai kezdeményezései és sikerei Brezsnyev nevével kapcsolódnak össze — jelen­tette ki Andrej Gromiko. A kitüntetés átadásánál je­len volt az SZKP és a szovjet állam számos vezetője, akik meleg szeretettel köszöntötték Andrej Gromikót. Az Amerikai KP kongresszusa Előterjesztették a KB beszámolóját A detroiti kongresszusi köz­pontban csütörtökön megkezd­te munkáját az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának 22. kongresszusa. A kongresz- szusan több mint 1000 küldött és vendég vesz részt. A ta­nácskozást Henry Winston, a párt országos elnöke nyitotta meg. A központi bizottság kongresszusi beszámolóját, a betegség miatt távollevő főtit­kár, Gus Hall helyett Mike Zagarell, a KP politikai bi­zottságának tagja terjesztette elő. Testvéri légkörű tanácskozás fi kambodzsai küldöttség vietnami tárgyalásai Hanoiban csütörtökön foly­tatódtak a kambodzsai és a vietnami vezetők tárgyalásai. A Kambodzsai Népköztársaság küldöttségét Heng Samrin, a Népi Forradalmi Tanács és a Nemzeti Egységfront KB elnö­ke vezeti, míg vietnami részről a tárgyalásokon részt vesz töb­bek között Nguyen Huu Tho alelnök, Pham Vám Dong kor­mányfő és Vo Nguyen Giap miniszterelnök-helyettes, nem­zetvédelmi miniszter. A kambodzsai küldöttség szerdán érkezett hivatalos, ba­Ünnepség Becsben Felavatták az Jelentős eseményt ünnepel­tek meg csütörtökön délelőtt Bécsiben a Duna bal partján. Átadták rendeltetésének a „Bécsi Nemzetközi Közpon­tot” — ismertebb nevén az ENSZ-várost. Ezzel Bécs New York és Genf mellett a világ- szervezet harmadik központ­jává, a nemzetközi élet jelen­tős színhelyévé vált. Az átadási ünnepségen meg­jelent dr. Rudolf Kirchschlä­ger osztrák szövetségi elnök. Ott voltaik Bruno Kreisky kam. cellar vezetésével a kormány tagjai, dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, a Bécsben akk­reditált diplomáciai testületek vezetői. Az ünnepségen el­hangzott beszédében Kirch. Schläger elnök kifejezte óha­ját, hogy az ENSZ-központ az átfogó nemzetközi béketevé­kenység, a szociális, gazdasági es politikai erőfeszítések köz­pontjává és színterévé vál­jon. Dr. Kurt Waldheim, a világ­szervezet főtitkára válaszbe- szédében kijelentette, hogy a? ENSZ-központ megépítésével és átadásával Ausztria bizony­ságát adta a nemzetközi együttműködés és szolidaritás ügyéért érzett felelősségének Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár a következő szavakkal adta át az ENSZ. központot Kurt Waldheim fő­titkárnak: „Legyen ez a köz­pont szimbóluma az enyhülés­nek, a világbékének, a fiatalok biztos jövőjének”. Khomeini amnesztiát ígért A kardok még nem válaszoltak Khomeini ajatoliah az irá­ni forradalom vezetője szer­dán amnesztiát ígért a kar­doknak, annak fejében, hogy megadják magukat, s leteszik a fegyvert. Kurd részről nem érkezett válasz Khomeini ajatollahnak arra az ígéretére, hogy am­nesztiát kapnak azok a láza­dók, akik megadják magukat. A polgári és katonai hatósá­gok csütörtökön több ízben is felhívták a kurd tartomány népét a központi kormánnyal való együttműködésre, a har­coló felkelőket pedig fegy­verletételre szólították föl. További ellenállás esetére a „legkeményebb szankciókat.” helyezték kilátásba. Csütörtökön valamelyest csökkent azoknak a harcok­nak a hevessége, amelyeket a nyugat-iráni Saqqiz városban egyrészt a kurd felkelők, más­részt az iráni reguláris had­sereg katonái és az iszlám forradalmi gárdisták vívnak egymással. A szerdai össze­csapásokban a jelentések sze­rint 86 kurd és 16 gárdista vesztette életét. A múlt hé­ten kitört kurdisztáni zavar­gások halálos áldozatainak száma ezzel hatszáz fölé emelkedett. Mint Mohammed Rasid Ski­ba, Kurdisztán kormányzója csütörtökön elmondta, a kurd felkelők pillanatnyilag Saqqiz, Bukan, Baneh és Mahabad városokat tartják ellenőrzésük alatt. Saqqlzt — mint a Pars hírügynökség jelenti — a kormánycsapatok kénytelenek voltak elhagyni. ráti látogatásra Hanoiba, mi­után Laoszban tárgyalt. A kambodzsai—vietnami tárgya­lások első napjáról kiadott rö­vid hivatalos kommüniké „testvérinek és barátinak” mi­nősítette a megbeszélések lég­körét. Még szerdán este aVKP Központi Bizottsága és a viei- nami kormány díszvacsorát adott a Heng Samrin vezette kambodzsai küldöttség tiszte­letére, s ezen, jelezve, hogy vietnami részről milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak, megjelent Le Diwzn, a VKP KB főtitkára is. Pham Van Dong miniszter- elnök pohárköszöntőjében hangot adott meggyőződésé­nek, hogy „a testvéri kam­bodzsai nép az antiimperia- lista harc hagyományaira tá­maszkodva, a népi forradalmi tanács helyes politikájától ve­zetve, szoros együttműködés­ben a laoszi és vietnami nép­pel, élvezve a szocialista or­szágok és a h al adó világ mogatását, megküzd az szag újjáépítésének nagy kézségeivel, s felépíti a kés, független, demokratikus, semleges, el nem kötelezett Kambodzsát”. Válaszában Heng Samrin a többi között azt mondotta: „Nagy örömünkre szolgál, hogy ellátogathattunk a három in­dokínai nép barátságát oly­annyira szorgalmazó néhai Ho Si Minh elnök hazájába”. A kambodzsai vezető síkraszáilt a két ország szoros barátságá­nak további erősítése mel­lett. A japán—-vietnami barát­ság előmozdítása érdekében Kimura Takeo liberális de­mokrata párti képviselő ve­zetésével japán parlamenti de­legáció tett látogatást Viet­namban. Hazautazóban szer­dán Bangkokban Kimura saj­tóértekezleten bejelentette, hogy Japán segítséget nyújt Vietnamnak olajkincse kiak­názáséhoz. A japán politikus a menekültkérdést úgy értékel­te, hogy „a szocializmus gör­dülékeny , építésével egyidejű- ne- | leg a probléma mag fog szűn- bé- I ni”. tá­Ljahov és Rjumin a tarlós űrutazásról Tanácsok a tervezőknek Fát ültetett az űrhajósok baj kommá fasorában csütörtö­kön a két világrekorder szov­jet kozmonauta: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Ez is bizonyítja, hogy szervezetük gyorsan alkalmazkodik a 175 napos súlytalanság után a föl­di körülményekhez. Az orvo­sok rendkívül elégedettek ugyan a readaptációval, de még óvakodnak kimondani a végső következtetéseket. Bár eddig valamennyi vizsgálati eredmény, valamennyi meg­terhelést próba azt mutatja, hogy Ljahov és Rjumin szer­vezetére semmiféle tartós ká­ros hatással sem volt a csak­nem féléves űrutazás, az or­voscsoport lényegében többszö­rös vizsgálatnak akarja alá­vetni szervezetüket, s elemzik pszichikai magatartásukat is. Ez feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy véleményt formál­janak az űrutazások időtarta­mának további növelésével kapcsolatban. Az űrhajósok közlései alapján a következte­téseket máris levonták. Ezek közé tartozik, hogy a fizikai , efizés elengedhetetlen követelmény marad a tartós űrutazások során. Ljahov és Rjumin naponta két-két órát töltött testedzéssel, s ez segí­tette elő jó kondíciójuk fenn­tartását. Ugyanakkor azonban az űrhajósok meglehetősen lé- lekölőmek tartják a helyben- futást, a szobakerékpár tapo­sását ilyen hosszú időn keresz­tül. Az orvosok és a pszicholó­gusok ezért máris azt taná­csolják a tervezőknek, hogy a jövendő nagyobb űrállomásain tegyék a testedzés lehetőségeit változatosabbá — még azt sem tartják technikailag megoldha­tatlannak, hogy a kerékpár valóban haladjon egy kis kör­pályán az űrállomás falain. Sandinista hadsereg akkuit Nicaragua kormányzó taná­csa csütörtökön nagygyűlésen j hirdette ki a sandinista népi i hadsereg megalakulásáról szó­ló dekrétumot. A dokumen­tum egyebek között kimondja, AZ EMBEREKET sokat foglalkoztatja mostanában Kí­na. Keresik a választ arra, hogy ez a hatalmas távol-ke­leti ország hogyan jutott el az imperializmussal való le- paktálásig. Kína egy kicsit mindig titokzatos ország volt, több ezer éves kultúrával a háta mögött. Kevesen tudják például, hogy évezredeken át mindig hódítóként lépett fel szomszédaival, a környező né­pekkel szemben. Csak a múlt században fordult a kocka, a gyarmatosítók szemet vetettek a kínai birodalomra. Sokat ol­vashattunk arról, hogy milyen eredménnyel jártak az ópium­háborúk, majd a század ele­jére miként jutott el Kína a fejlődésnek arra a pontjá­ra, hogy napirendre kerülhe­tett a polgári forradalom. Az ellentmondások azonban en­nek győzelme után is fenn­maradtak és foglalkoztatják a közvéleményt. Várnai Ferenc könyvében ettől az időszaktól vizsgálja a kínai fejlődést. S mint beve­zetőjében írja, arra keresi a választ, hogy ez a magát szo­cialistának valló ország mi­ként keresett nyíltan kapcso­latokat az imperializmus szél­sőséges köreivel. Ezt igazoló törekvéseik igazolására ,a je­lenlegi pekingi vezetés meg­hirdette az úgynevezett „há­rom világ” elméletet, amely nem más, mint a kínai nagy­hatalmi nacionalizmus kifeje­zése. Fő ellenségnek a Szov­jetuniót tüntetik fel, és világ­A hosszú meneteléstől az agresszióig Várnai Ferenc könyve Kínáról KKP vezetésében a kispolgá­ri-paraszti vonal, és ez veze­tett azután oda, hogy szem- befordultak a Szovjetunióval is. Mao az ellenzék letörésé­re megindította az úgyneve­zett kulturális forradalmat és nemzetközileg is igényt tar­tott a világ kommunista moz­galmának vezetésére. Nagyon szemléletesen mu­tatja be Várnai Ferenc, hogy ez a magatartás hogyan so­dorta Kínát és a KKP-t egy­re közelebb az imperializmus­hoz. Ezen már az sem segí­tett, hogy- Mao halála után eltávolították a „négyek ban­dáját” a legfelsőbb vezetésbő!, hogy bizonyos kérdésekben kiigazították Maót. A szov- jetellenesség az új vezetésnek is politikája maradt. MIKÖZBEN mindezt meg­mutatja a szerző, betekintést nyerhetünk a hatalmas or­szág életébe, vezetésébe, s meggyőződhetünk róla, hogy minden eltérés a marxizmus —leninizmus elveitől csak tragédiába torkollhat. Ha egy kommunista pártban felülke­rekedik a nagyhatalmi he- gemonisztikus törekvés, a na­cionalizmus, a többi testvér­párttól, forradalmi erőtől való elszakadás, elszigetelődés, az csak kárt okozhat a népnek és a reakció szövetségesévé teszi meg az országot, mint ez történt Kína esetében is. A könyvet sok eredeti fénykép egészíti ki. Gáli Sándor Ugyanakkor egy olyan hatal­mas állam politikai és gazda­sági szervezetének irányítá­sához, mint Kína, a KKP- nak nélkülözhetetlenül szük­sége volt a baráti tanácsra és támogatásra. Ilyen segítséget a fiatal, szocializmust építeni akaró népi állam csak az SZKP-tól, a Szovjetuniótól re­mélhetett. Ez is erősítette a KKP-ban a marxista—leninis­ta nézeteket valló internacio­nalisták pozícióit. KÖNYVE további részében a szerző kifejti, hogy mindez alig egy évtizedig tartott, mert Mao hatalmának megtartása, hibáinak eltussolása miatt egyre inkább nacionalista ál­láspontra helyezkedett s szembefordult a leninista vo­nalat követőkkel. Tervének véghezviteléhez olyan társak­ra lelt, mint Lin Piao. Ezen­kívül szembeállította egymás­sal a különböző vezetési stí­lust képviselő vezetőket a KKP Központi Bizottságában, majd ő mondta ki az ítéle­tet a különböző csoportok fe­lett. Különösen a „Nagy ug­rás” éveiben erősödött meg a hogy a sandinista népi hadse­reg az ország egyetlen fegyve­res ereje, a rendőrség és a biztonsági szervek fegyveres alakulatait pedig a sandinista népi hadsereg parancsnokságá­nak rendelik alá. A nagygyűlésen elfogadtak egy másik dekrétumot is: Ser­gio Ramirez, a kormányzó ta­nács tagja a kormány vezető testületének nevében bejelen­tette, hogy a hadsereg főpa­rancsnokává Umberto Ortegát nevezték ki, a főparancsnok első helyettese pedig Luis Carrion lett. A nagygyűlésen felszólalt a Nicaraguában tartózkodó Car­los Andrés Perez volt vene­zuelai államfő is. A politikus beszédében felhívta Latin- Amerika és a világ országai­nak kormányait, hogy erősít­sék szolidaritásukat Nicaragua népével, és nyújtsanak segít­séget az ország újjáépítésében. CSAK RÖVIDEN... TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke szerdán Várnában fogadta Luis Corva- lánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. ROMÁNIÁBAN csütörtökön országszerte nagyszabású ün­nepségekkel, felvonulásokkal köszöntötték a felszabadulás 35. évfordulóját. COSTA RICÁBAN elfogták Franco Freda olasz szélsőjobb­oldali terroristát. A „Piazza Fonta,na”-per egyik fővádlott­ja, akit életfogytiglani börtön­re ítéltek, tavaly szökött meg Olaszországból. A Costa Rica-i rendőrség kiadta Fredát aa olasz hatóságoknak. évek végén a nagyhatalmi, soviniszta irányzat kerekedett felül, s immár két évtizede mindjobban deformálja a Kí­nai Népköztársaság arculatát. A szerző könyve első feje­zetében a kínai népfelszaba­dító hadsereg kialakulásával, szerepével és a népi forrada­lom* győzelmével foglalkozik. Ismerteti a közte eltelt csak­nem két évtized eseményeit, a hosszú menetelés néven is­mert nagy visszavonulást, amellyel a kommunista párt meg tudta őrizni befolyását a kínai néptömegek egy részére. Elemzi a japánellenes egység­front kialakulását és a nem­zeti felszabadító háborúban alkalmazott Maó-féle kivárási taktikát, majd a szovjet—kí­nai kapcsolatokat és a Szov­jetunió felbecsülhetetlen se­gítségét a kínai nép győzel­mében, Az 1949. körüli idő­szakban a KKP Központi Bizottságának politikájában szemlátomást gyöngült a na­cionalista felfogás, közreját­szott ebben az, hogy a Szov­jetunió tekintélye világszerte és Kínában is igen nagy volt. méretű összefogást sürgetnek mindenkivel, aki kész szembe­fordulni földünk első szocia­lista országával. Sőt, amint ennek a világ a közelmúltban tanúja lehetett; képesek vol­tak háborút viselni a szomszé­dos szocialista Vietnammal. HOGYAN jutottal! idáig a kínai vezetők? Várnai Ferenc korabeli do­kumentumok segítségével és az események résztvevőinek személyes tapasztalatai felidé­zésével követi nyomon a csaknem hét évtizedes utat, a Szun Jat-szen forradalmától napjainkig. Megállapítja, hogy az ellentmondásosság a maó- izmusban rejlik, ez taszította a jelenlegi útra Kínát. A do­log nyitja abban a maoiz- musban van, amely nem mos­tanában keletkezett, hanem a Kínai Kommunista Párt egész történetét' át meg átszövi. A könyvből kitűnik, hogy a KKP vezetésében már a hú­szas évek vége, a harmincas évek eleje óta jelen voltak és éleződtek az internaciona­lista és nacionalista elemek közti ellentétek. Az ötvenes

Next

/
Thumbnails
Contents