Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

1979. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK r\ Várta Szahray Mihály esuÄezeSe Születésének 80. évforduló­ja alkalmából csütörtökön el­helyezték a megemlékezés, a kegyelet koszorúit Szalvay Mihály altábornagynak, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosának hamvait tartalmazó urnánál a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. A Honvédelmi Mi­nisztérium nevében Pacsek József vezérőrnagy, miniszter- helyettes, valamint Tarosai Tibor és Évin Sándor vezér­őrnagyok, a Magyar Partizán Szövetség nevében Sárközi Sándor és Szilágyi László nyugállományú vezérőrnagyok helyeztek el koszorút. Ezt kö­vetően az egykori bajtársak és , hozzátartozók helyezték el az emlékezés virágait. Délután avatták fel a fő­városban a VIII. kerületi ta­nács épületének falán elhe­lyezett Szalvay-emléktáblát. Az ünnepségen Molnár Fe­renc tanácselnök mondott be­szédet, majd a harcostársak és a rokonok rótták le ke­gyeletüket. Szalvay Mihályra emlékez­tet az Országos Hadtörténeti Múzeum is. Bemutatják a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő alakjának életútját születésé­nek 80. évfordulója alkalmát bői. A magyar néphadsereg története című kiállítás elő­terében csütörtöktől a harcos múltat idéző fotók, kitünte­tései, dokumentumai és sze­mélyes tárgyai láthatók. Szalvay Mihály első szol­gálati helyén, Zal ászén tg róton felállított emléktáblájánál volt bajtársai ugyancsak elhe­lyezték az emlékezés koszo­rúit. MHSZ-tartalékosck országos bajnoksága i-scsiifettel helytálltak Képünkön — még a megyei bajnokságon — a menetvázlatot tanulmá­nyozza Hajdúk Zoltán, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatója dr. Zauer Károly, az MTA munkatársa és Kovacsik Ferenc, a PEFÉM dolgozója. Mindhárman a győztes szentendrei csapat tagjai Lassan egy évtizede, hogy minden évben megrendezik a tartalékos tisztek és tiszthe­lyettesek, illetve honvédek versenyét. Az elmúlt hét vé­gén a Tisza partján a csong­rádi napok keretében szer­vezték meg a 10. országos tar­talékos honvédelmi bajnoksá­got. Ez a népszerű versenyfor­ma a tartalékos állomány szé­les rétegeinek teszi lehetővé a katonai kérdésekkel való ve­télkedő és sport jellegű foglal­kozást, az elméleti és gyakor­lati képzást. Megyénk képviselői is ott voltak az országos döntőn. Er­ről kérdeztük visszaérkezésük után a csapat vezetőjét, Valini Imrét, a Pest megyei MHSZ tartalékos-utóképzési főelő­adóját. — Előzményként a megye 54 tartalékosklubjában — já­rási, városi és üzemi szinten — rendeztünk versenyeket. Ezeket követte a megyei dön­tő, ahol kialakult az országos bajnokságon szereplő váloga­tott. Visszatérve még a megyei bajnokságra: ott is két kor­csoportban indult a 26 csaj: . A legjobbak az első kategóriá­Mi történt Cegléd határában? Dinnyekár és birkaörösit SZEMTANÜK mesélték, hogy a múlt héten Cegléd előtt, a 4-es főútvonal mel­lett a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet 30 hektáros dinnyeföldjét ellep­ték a böngészők. Személyko­csik — köztük külföldiek is — és teherautók álltak a mű­úton s bent a földutakon, míg gazdáik loholtak a dinnyeföl­dön. Sietniük kellett, mert nyomukban hatalmas tárcsá­kat vontatva traktorok dü­börögtek. Feltárcsázták a földet, s rajta a dinnyét. Akik ezt látták, netán részt vettek a dinnyementésben, vagy csak hallottak róla, aka­ratlanul is arra gondolhattak, hogy talán sok a dinnye, s nehogy túlzottan olcsón kell­jen eladni, inkább megsemmi­sítették. Tengerbe — ahogy valamikor Brazíliában tették a kávéval — nem önthették, ezért beszántották. — Mi történt a dinnyeföl­dön? — érdeklődtünk a ter­melőszövetkezetben, majd az Állami Biztosító Pest megyei igazgatóságán. Molnár János, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnök- helyettese: — Július 20-án ha­talmas jégeső pusztított, s egyebek köpött tönkrement a 30 hektárnyi dinnyetermésünk is. A Zöldért szakértői meg­vizsgálták és úgy döntöttek, hogy nem veszik át. Az Álla­mi Biztosító 97,5 százalékos kárt állapított meg. Hektá­ronként 200 mázsa görögdiny- nyetermésre kötöttünk biz­tosítást, így kilónként 2 fo­rintos áron a biztosító 1 millió 170 ezer forintot fi­zetett ki. A dinnye természe­tesen étkezésre alkalmatlan lett, s nehogy lopni kezdjék, a kár rendezése után azonnal tárcsáztattuk. A tárcsázás után pedig ráengedtük a juhokat. Hajdú Mihály, az Állami Biztosító Pest megyei Igazga­tóságának mezőgazdasági cso­portvezető-helyettese: — A dinnyét ért kárra jellemző, hogy a mintaként vett 110 da­rabból 99 elenyészett, teljesen használhatatlan, 11 pedig úgy­nevezett alárendelt, azaz hi­bás áru. Emberi fogyasztás- ra még ez is alkalmatlan. Itt van előttem a Zöldért jegy­zőkönyve, amelyet f^oth Fe­renc, a ceglédi kirendeltség vezetője vett föl. Eszerint ez a dinnye fogyasztásra nem­csak alkalmatlan, hanem kife­jezetten veszélyes is lehet. Augusztus 15-én, amikor tár­csázták, én is ott voltam. Kö­rülbelül húsz teherautó és harminc személykocsi állt egyszerre a tábla mellett. A mezőőr egyszerűen tehetetlen volt a dinnyeszedőkkel szem­ben. A fentiek szerint tehát ez a dinnye mar menthetetlen volt. s legjobb megoldásként vá­lasztották a tárcsázást. De va­jon nem lehetett volna más­képp? Megoldható lett volna ta­lán az is, hogy diákok vagy katonák társadalmi munkában, szakember ellenőrzése mellett, összeszedjék a még fogyaszt­hatok Kellett ugyanis ilyen­nek is maradnia, hiszen hi­vatalosan sem 100, hanem 97,5 százalékos kárt állapí­tottak meg. (Arra nem hivat­kozhatunk, hogy a kéretlen dinnyementők étkezési célra böngésztek.) A hektáronkénti 200 mázsás átlagterméssel szá­molva a 2,5 százalék jó cflny- nye 15 ezer kilogramm! BÁK LEHET, hogy a diny- nyeföldre ráhajtott birkák így jártak jól. De azért a birkaöröm szerzésnél többre pályázhatnának az érdekeltek. Szente Pál ban a ceglédiek lettek, a má­sodikban a gödöllőiek, míg összetettben Szentendre csapa­ta került az élre. Sokat jelentett számunkra az a segítség, melyet a szentend­rei Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola nyújtott a felkészülés során. Az országos bajnokság­ban Pest megye csapata a középmezőnyben végzett, a ti­zenötödik helyen. Kis szeren­csével akár negyedikek is le­hettünk volna. Minden gya­korlatra megkaptuk a maxi­mális pontszámot. A tiszai át­kelés során (zuhogó esőben) csakúgy, mint a tesztvizsgán, időre, jól sikerült a fegyverek összei'akása, illetve szétszedé­se, akárcsak az éjszakai és nappali menetelés. De a nap­pali menetelés közben egyik versenyzőnk kisebb lábsérülést szenvedett, nem tudta folytat­ni a versenyt, és ez tizenkét pont levonását eredményezte. Mindent összevetve, a csa­pat becsületesen készült, helyt­állt. A történtekből mégis azt a tanulságot szűrtük le, hogy jövőre még jobban s nagyobb körültekintéssel vágjunk neki az országos bajnokságnak, amelynek Hajdú-Bihar megye ad otthont. A harmincöt év alattiak ka­tegóriájában Borsod megye végzett az első helyen, a har­mincöt év felettiekében pedig Budapest csapata győzött, s nyerte el a honvédelmi minisz­ter külondíját. Vagyis az ösz- szetettben a fővárosiak bizo­nyultak a legjobbaknak. S. P. Versenyben a tSeSiások A brigád megtette a magáét A nagy számok gyakorta megtévasztőek. Kétkedésre csábítják az embert. Hogyan lehetséges például, hogy egy zárt rendszerű, adott technoló­giájú nagyüzemben egyszer- csak elhatározzák a szocialis­ta brigádok vezetői, hogy — a feltehetően eredetileg is meg­fontoltan tervezettnél — több és jobb minőségű terméket állítanak elő? És ami ugyan­csak furcsának tűnhet: egy­úttal meg is takarítanak sok millió forint értékű villamos és egyéb energiát. Hegyven paraméter Beszélgetőpartnereim: Strasz- szer Gáspár, a százhalombat­tai Dunai Kőolajipari Vállalat munkaversenytitkára, Macsali Károly, Nagy Ferenc és Feny­vesi László, az aromásüzem Delta ifjúsági brigádjának tagjai nem csodálkoznak a kérdésen. Csak éppen azonnal helyesbít egyikük. .— Az adott technológiák nem szentenciák, nem változ- tathatatlanok. Az olajfeldolgo­zó iparban járatlanok bizony nem tudhatják, hogy sok-sok kísérletezgetéssel miég az ere­detileg igen jó technológia is módosítható. Vagyis,; sikerül­het növelni a korábban ki­nyert értékes termékek meny- nyiségót. Nagy Ferenc magyarázza: — Az aromásüzemben napon­ta 500 tonna fehér árut állí­tunk elő. Többek között ben­zolt, toluolt, xilolt. Ha bármi miatt csak egyetlen százalék­nyi veszteség következik be, az nem kevesebb, mint 2500 dollár anyagi kárt jelentene a vállalatnak. S hogy mi lehet az a bármi? Mintegy negyven (!) előírt paraméterre kell ügyelnünk; a nyomásértékek- től — a hő nagyságáig. Hiba- lehetőség bőségesen akadhat. — És tegyük hozzá, hogy nemcsak rajtunk múlik a végeredmény — szól közbe Macsali Károly. — Az ered­ményes munka érdekében ta­valy először szocialista együtt­működésre kértük föl a társ­üzemek szocialista brigádjait és szerződésekbe is foglaltuk, miként segítjük egymást. így elértük, hogy előre szólnak, ha valami nem stimmel az üzem­vitel során, felkészülhetünk időben az esetleges hiba korri­gálására. Fenyvesi László szerint a karbantartók ugyancsak hoz­zájárulnak a brigád eredmé­nyes munkájához. Például az­zal, hogy minden meghibáso- I tottak meg — veti közbe Ma­dós kijavításához — mintha csak üzemzavar lenne — azon­nal hozzálátnak. Idén ennek következtében jelentősen csök­kent az állások miatti terme­léskiesés. Az elsők között — Sokat jelentett azonban az is, hogy az elmúlt két év­ben kisebb-nagyobb technoló­giai átalakításokat valósítottak meg önerőből — mondja a munkaversenytitkár. — Ezál­tal elértek, hogy a berendezé­sek jóval több aromás termék készítésére alkalmasak, mint az eredeti technológiák szerint. Munkájuk gyümölcse főként 1979-re ért be. — Miután a Deltának 29 tagja van, túlzás nélkül állít­hatjuk, hogy a brigád tevé­kenysége az egész üzem telje­sítményére meghatározó — veszi át a szót ismét Nagy Fe­renc, aki egyébként az üzem­csoport munkaverseny-felélő- se is. — Gondolom, légióként az érdekli: miért csatlakoz­tunk elsők között az MSZMP XII. kongresszusára és ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulójára meghirdetett mun­kaversenyhez? Hosszú évek óta tartjuk magunkat a vállai- lat-i munkaverseny legjobbjai között — már pedig ez önma­gában is kötelez. Néhány számmal is szeret­ném alátámasztani, hogy mi jogosított fel bennünket az újabb és nem csekély felaján­lásokra. Az aromásüzem ter­mékei adják az olajváros ösz- szes tőkés exportjának a hat­van százalékát Ismerjük a népgazdaság nehéz helyze­tét, . s tudjuk, létfontos­ságú a tőkés devizabe­vétel növelése. Azt is figyelemmel kísérjük, miként változnak termékeink árad a világpiacon. Látjuk, számunk­ra kedvezően. Egy példa: míg az első három hónap során egy tonna toluol ára 342 dol­lár volt, addig a második ne­gyedévben már 416 dollárra emelkedett. Érthető tehát, hogy maximálisan igyekszünk minden csepp aromás termé­ket kinyerni, amit csak lehet­séges. Az első félévben a ter­vezettnél 4097 tonnával többet sikerült előállítani. Technológiamódosítás — Feri szerénykedik. Nem szól az újításukról, amelyet Füstös Lacival együtt valósi­Orsi portya Disznófőn Pest megyei áíférők Csillebércen A csillebérci úttörőparadi­csom bejáratánál szép kilátás nyílik a Széchenyi-hegyre, a János-hegyre, a budai hegyek­re. Ebben a táborban tartottak továbbképzést a Pest megyei úttörőknek, akik a továbbiak­ban, tanulmányaik befejezé­séig, részt akarnak venni is­koláik mozgalmi tevékenységé­ben. Otthonunk az iskola — Napjaink a szokásos szobaszemlékkel, ébresztőkkel kezdődnek — mondja Kovács László érdi úttörő. — A dél­előtti csapatfoglalkozásokon megtanultuk mindazt, amit csapattitkároknak tudniuk kell. Először szervezési felada­tokról esett szó: a rajvezetők előadást tartottak arról, ho­gyan dolgozzunk a közösség­ben a tizenkét pont szellemé­ben. Beszámolókat készítet­tünk Otthonunk az iskola cím­mel, amelyben mindenki le­írta, hogyan dolgoznak az is­kolában. Elmeséltük egymás­nak, milyen a napközi otthon, s hogyan szervezzük meg az iskolában a szakköri munkát. Megállapodtunk abban, hogy a szakköri tagság jó tanulmá­nyi eredményeket föltételez. — A hagyományos tréfás ru­habemutató sok vidám percet szerzett mindnyájunknak — mondja Takács Júlia ceglédi vörösnyakkendős. — Az őrssel közösen megterveztük, milyen ruhát illik hordani őrségben, jelentés közben, reggeli torná­nál, s a hajviseletet is kitaláltuk hozzá. Az ötletet az egész tá­bor átvette, nagyon jól szóra­koztunk társaink bakugrásain, találékonyságán. Külföldi — lengyel, NDK-beli, csehszlovák — pajtások is besegítettek a szervezésbe, s részt vettek az est vidámabb részén is. Jövőre is A búcsúünnepélyen őszintén irigyeltük azokat, akik — lé­vén kisebbek — esetleg még jövőre is visszatérhetnek a hangulatos ligeterdőbe. — A sportnapon mindenki szerepelt, aki érdeklődött a testmozgás iránt — egészíti ki a beszámolót Kiss Andrea vá­ci hetedikes. — Fociztunk, ké­zilabdáztunk, tollasoztunk, pingpongoztunk, sakkoztunk. Kirándulásaink közül a disz­nófői őrsi portya volt a legiz­galmasabb. Térkép alapján meg kellett találni a disznófői kutat, ki kellett nyomoznunk a név eredetét. Sikerült! < Véleményfül A véleményfal a csilebérci tábor véleménynyilvánításá­nak, tapasztalatcseréinek fó­ruma. A gyerekek ide írják föl javaslataikat, építő bírála­taikat. Egymástól is sokat tanulnak. Pósa Zoltán csali Károly. — Pedig az ■ nagymértékben hozzájárult az eddigi többlettermeléshez* de ahhoz is, hogy újabb vállalá­sainkat teljesítsük. Az aromás II. üzem alapanyagában je­lentősen — 17—18 százalékra — növekedett a toluoltarta- lom. A bevezetett új technoló­gia tette lehetővé ilyen ma­gas toluoltartalmú anyag fel­dolgozását. Naponta mintegy 30—35 tonna termékkel tud­tunk többet termelni. — A többlettermelést, az újítás alapján, úgy valósította meg az üzem, hogy két tor­nyot — a hozzájuk csatlakozó szivattyúkkal, légikondenzáto­rokkal és ribojlerekkel együtt — üzemen kívül helyezhet­tünk. Így naponta 80 tonnával csökkent a gőz, és 5000—5200 kilowattórával a villamos- energia-felhasználásunk. — Ezt Fenyvesi László jegyzi meg. — Igen nagy munika vár ránk a következő időszakban. Brigádunk ebből is kiveszi a részét — mondja Macsali Ká­roly. — Leninvárosban évente 100 ezer tonna benzoldús piro- lizis-benzin keletkezik. A ben­zol kinyerése igen fontos népgazdasági igény. Ez a mi üzemünk feladata lesz. Ehhez a meglevő berendezéseket át kell azonban alakítani, inten- zifikálni. A vállalat export- fejlesztési hiteléből egy ame­rikai licencet is vásárolt, en­nek alapján — új típusú oldó­anyag felhasználásával — 30— 35 százalékos benzol tartalmú anyag is gazdaságosan feldől-, gozható még. Bár az üzem megújítása. csak októberre lesz kész, vál­lalták, hogy a Leninvárosból érkező pirolizis-benzin egy ré­szét a jelenlegi oldószerrel is feldolgozzák. Két és fél millió dollár — Csatlakoztunk természet tesen az energiamegtakarítási versenyhez is — mondja Nagy Ferenc. — Részint az újítás nyomán több mint 2 millió fo­rint értékű gőzt és villanyt ta­karítunk meg év végéig. A normák szorosak és évek óta szigorodnak. Mi például a lég kondenzátorok optimális üzemeltetésével, valamint a gőzrendszer állandó, folyama­tos ellenőrzésével próbáljuk a termelési költségeket csökken­teni. Esetenként mi magunk kijavítjuk az észlelt hibát, nem várunk a karbantartókra. Végezetül idézet a deltások kongresszusi felajánlásából: A brigád vállalja, hogy 6000 tonna benzollal és toluollal túlteljesíti aromás termelési tervét. Előzetes számításaink szerint ez két és fél millió dollárt jelenthet a vállalatnak. Dodó Györgyi Paradicsom - tonnaszámra Egyre több paradicsom érkezik a Nagykőrösi Konzervgyárba. A minőség kiváló, java részét sűrítménynek, kisebb hányadát pedig darabosan konzerválják. Az idén 5700 vagonra számítottak, de már most, a szezon enején 6000 vagonnál is többre becsülik az idei fel­dolgozandó termésmennyiséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents