Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
Mozikrónika Pergett a film, s pereg újra... Megnyílt a bemutató- és stúdióterem XXIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Téliesítettek az exporttervet A jó minőség mindig követelmény Farmernadrágok a Skála Áruháznak A szövetkezeten nagy gondot fordítanak a szakmunkás- tanuló képzésre is, hogy a szii. lés után otthonmaradó dolgozóikat pótolni tudják. Ezért tanműhelyt alakítottak ki. Tanulóik a£* elmúlt években minden alkalommal részt vettek a tanulmányi versenyeken, ahol alapos felkészültségről adtak számot. A műhelyben tanulnak Vácott és Nagymaroson működő kiskereskedelmi egységeikben a szövetkezet termékeit árusítják. A jövőben a jobb és választékosabb ellátásra törekszenek, ezzel segítve, hogy a lakosság vásárlásait helyben végezhesse. Kapcsolatuk van más szövetkezetekkel is, s így a választékot igyekeznek azok termékeivel bővíteni. A tőkés exportra csomagolnak játékokat a sződligeti részleg asszonyai: Hajdú Agnes, Pitlik Jánosné és Hajdú Pálné. Barcza Zsolt felvétele: Eredményesen zárta az első félévet a nagymarosi székhellyel működő Dunakörnyéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet. Mint Perbíró Lajos- né elnök és Szirtes Józsefné főkönyvelő elmondta, az első hat hónapban éves tervük 52 százalékát már teljesítették, s különösen örvendetes, hogy a sok területen veszteséges szolgáltatási részlegek is jól dolgoztak. A szövetkezet termelésére az elmúlt tíz esztendő alatt az erőteljes növekedés volt a jellemző. A könnyűiparra jellemző állandóan változó kereslet-kínálat és az anyagellátási gondok ellenére 1970— 76 között megkétszerezték termelési értéküket. Az elmúlt években jelentősen nőtt szocialista exportjuk, s 1977-től tőkés kivitelük is. Import helyett A szövetkezet legjelentősebb ágazata a konfekció részlég speciális gépek beszerzésével a váci üzemben elkezdték a gyermek farmer- nadrágok varrását, a Skála Áruház megrendelésére. Ez a termék az áruházon keresztül nemcsak a hazai, de a külföldi vevőkhöz is eljut. A korszerű indigófarmer alapanyagát a Szegedi Lenfonógyár készíti, s ezzel tőkés importot helyettesít. A szakemberek szerint a farmernadrágok iránti kereslet még hosszú évekre gazdaságossá teszi e termékek gyártását. A konfekciórészleg nagymarosi központi telepén dolgozók tőkés bérmunkát végeznek. Az elmúlt évben megkezdett gépi rekonstrukció jó hatással volt a minőség javítására, s a bevezetett egyéni teljesítménybérezés a termelékenység növekedésére. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a szövetkezet az első félévben már teljesítette egész éves tőkés exporttervét, ami éppen kétszerese volt a tavalyinak. Mint Perbírő Lajosnétól megtudtuk, a szövetkezet önerőből Nagymaroson egy új központi konfekcióüzemet akar kialakítani. A munkálatokat már megkezdték, de a kivitelező Pest megyei Magasépítő Vállalat tevékenységét gyakori anyaghiány akadályozza. Emellett nem kis gondot jelent, hogy az összeszokott varrodai szalagokat meg kellett bontani, s alkalmilag különböző helyiségekben elhelyezni. Emiatt jelentősen megnövekedtek a szállítási költségek is. Az építkezés a tervek szerint 1980 májusában fejeződik be, s a szövetkezet vezetői szerint az új részlegben sokkal gazdaságosabban gyárthatják majd a nyugati exportra küldött blúzokat. A munkálatok teljes költsége mintegy 4,5 millió forint, amelyhez 880 ezer forint rövid lejáratú bankhitelt kapott a szövetkezet. A kockázatot azonban, úgy tűnik, érdemes volt vállalni. Fiatalok — gyerekeknek A központi műhelyek korszerűsítése során a feleslegessé váló gépeket bedolgozóiknak adták ki, s ezzel jelentősen javult az általuk végzett munka minősége és termelékenysége. A szövetkezetben jelenleg hatvanan vállalnak bedolgozást, s nagyrészt szovjet exportra termelnek. Évente mintegy 270 ezer darab játékot készít a sződlige- ti játékrészleg. Termelési értékben ugyan nem sok a 10—11 millió forintos éves árbevétel, de a játékfigurák jórészt hulladékból készülnek, amelyet a MÉH nem vesz át. s így jobb híján a szemétbe kerülnének. Nagy hangsúlyt helyeznek a választék állandó bővítésére, s ehhez felhasználják fiatal dolgozóiknak az Alkotó Ifjúság pályázatra beküldött ötleteit is. Termékeik igen kedveltek, ezt bizonyítják, hogy nincsenek értékesítési gondjaik. A legkisebbek részére puha, mosható frottír figurákat gyártanak. Göd-felsőn működik a szövetkezet kötöttárurészlege, amelynek termelése az elmúlt években erőteljesen növekedett. Ma már a szövetkezet vezetői legfontosabb feladatnak a választék bővítését és a korszerű, jó minőségű termékek gyártását tartják. Régi kereskedelmi kapcsolataik vannak a Népművészeti Vállalattal, az Üttörő Áruházzal, a RÖLTEX-szel és a Skála Áruházzal. Az elmúlt esztendő óta női és gyermek kötöttáruból mintegy 30 ezer darabot szállítanak évente csehszlovák exportra. A termelés fejlesztése érdekében korszerűbb összeállító gépeket vásároltak, áttérve az import helyett a hazai fonalra. Szolgáltató egységeik a lakosság részére méret utáni megrendelésre készítenek női és férfi felsőruhákat. Ilyen üzletek működnek Vácott és Szobon. A divat fejlődésének figyelemmel kísérése az OKISZ Labor szabászati an- kétjaira és divatbemutatóira a szövetkezet minden alkalom- | mai elküldi szakembereit. Furucz Zoltán Nemrégen értesültem arról, hogy egyik váci helytörténészünk dolgozik a helybeli mozik krónikáján. Szerinte nagyon érdekes és izgalmas feladatra vállalkozott. Beszélt a három éve elhunyt Kövi Istvánnal, aki a húszas évek elején még a főtéri némafilmek színházában zongorajátékkal adott kísérőzenét és megszólaltatta Genzol Józsefet, aki Vác legújabb filmszínházában — a Madách Imre Művelődési Központ nagytermében — vetíti a hét végén a szélesvásznú, színes ha- ■Sa.i és külföldi alkotásokat. Egykor és ma... Helyet kap a váci mozikrónikában Kunscher József, aki kiváló szervező volt, két nagy filmet is adott egy műsorban, s a filléres előadásokkal becsábította a váciakat a sötét nézőtérre. Szó lesz Hónig Béláról, a Városi mozi vezetőjéről, aki a hét egyik napján szüneteltette az előadásokat, hogy helyet adjon az Uránia műsoroknak, a TIT-előa>dások előfutárának. Meg kell említeni Zilzer János, Kalocsay Ferenc, Máté Béla nevét — a felszabadulás után ők hozták az első haladószellemű filmeket Vácra, s aiz újjáépítés éveiben szórakoztatták a lakosságot. Mi a helyzet 1979-ben? Mint olvasóink értesültek róla, a Kultúr Filmszínház új vezetőt kapott. Rakonczai László megvalósította a körzetesítést: vándor-gépjármű segítségével olyan községekbe is eljuttatja a filmeke-t, ahol nincsen állandó felszerelés. Felújították az irodákat és a folyosót, tervbe vették a nagyterem tatarozását is. A Rosszemberek A Pest megyei Moziüzemi Vállalat jelentős anyagi támogatásával a Madách Imre Művelődési Központban is megkezdte három hónappal ezelőtt a működését egy bemutató- és stúdió jellegű filmszínház. A 430 ülőhelyes teremben pénteken és szombaton két előadást tartanak s egyelőre itt vetítik a vasárnapi matinéfilmeket is. A .változatos műsorra jellemző, hogy a múlt héten itt volt a Rosszemberek vidéki premierje. A nézőrekordot eddig a kétrészes Casanova jelentette: 1012 jegyet adtak el a Fellini-film vetítésekor. A közönség — megcáfolva az előzetes jóslásokat — jól vizsgázott: nincsen székrongálás és tökmaghéj-eldobálás. A re- nitenskedőket kivezetik az előadásról és kitiltják a moziból. Az új helyárak kialakításakor néhány széksort átminősítettek, s most 4—14 forintba kerül egy jegy, ha nem kétrészes, vagy feláras a fűm. Régi szalagok Mind több szó esik arról, hogy ősztől filmmúzeum szerű vetítések lesznek ismét Vácott, Sima Albert és Sas- vári László kezdeményeztek régebben — sikerrel —• hasonlót aiz építők mozijában, s most érdeklődve várjuk a folytatást. P. It. Anyakönyvi hírek Elhunyt dr. Burján Gyula Gyászlobogót tűztek a Forte-gyár homlokára. Életének 57. évében elhunyt dr. Burján Gyula, a Vám utcai üzem munkaügyi osztályának a vezetője. Kisunokáját, Anitát köszöntötte névnapján: hazafelé menet, a Lenin úti ró~ a- kertnél szívrohamot kapói, s meghalt. Kiváló közgazdász volt: a Munkaügyi Minisztérium dolgozójaként részt vett a munkatörvénykönyv első kiadásának szerkesztésében. Utána Vácott volt egy ideig a Faipari Ktsz elnöke, s 1965 óta töltötte be legutóbbi, fontos posztját a Forte gyárban. Az üzemi pártszervezet pro-1 pagandistája s a Vác városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának is munkatársa volt. 1966-ban megválasztották a Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjává, sok vizsgálat vezetője, szakmai tanácsadója volt. Tevékenységéért megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és a kiváló népi ellenőr kitüntetést. Váratlan halála mély részvétet keltett városszerte. A Forte-gyár saját halottjának tekinti s a párt tagját megillető tiszteletadással kísérik utolsó útjára ma délután, fél négykor a Vác-alsóvárosi temetőben. 1 Sziiletett: Danis Gábor és Sárközy Ida: Renáta, Juhász József és Süli Mária: József, Hamar Ferenc és Katalin Irén: Ferenc, Tóth István és Lovast Éva: Gábor, Palkovic.; Imre és Legény Zsuzsanna: Krisztina, Vezsenyi István és Bakos Hona: István, Burkus László és Marinka Julianna: Krisztián, Herédi Balázs és Bukta Erzsébet: Balázs, Lukács Mihály és Pauer Anna: Mihály, Rudolf János és Sztruhár Ilona: Erika, Via' hosz Nikosz és Gyetvai Piroska: Nikétás, Balázs László és Horváth Zsuzsanna: Éva, Dankó István és Farkas Ágnes: Melinda, Hajdúk Károly és Plankó Zsuzsanna: Angéla, Kisparti László és Füle- Magdolna: László, Zsó- ka Lajos és Múzer Erzsébet: Péter, Dimka József és Ma- ruszki Ilona: Bernadett, Kis- simon Vilmos és Farkadi Katalin: Henrietta, Kosdi László és Gőz Mária: László, Magyar László és Béki Mária: Natália, Paulinyi Lajos és Lestyán Ágnes: Rita, Schlenk András és Ogl Erzsébet: Norbert, Győrik Zoltán és Mezei Ibolya: Hona, Haulik György és Szunyogh Erzsébet: Katalin, Kréikács János és Virágh Irén: Erika, Molnár Lajos és Kalhamer Mária: Andrea, Spák László és Kóczián Katalin: Szilvia, Bocsányi Tibor és Nagy Klára: Gábor, Csu- 1 dai László és Bíró Mária: Kinga, Giber Mihály és Vág- völgyi Veronika: Mihály, Jávor Zoltán és Nagy Rozália: Zoltán, Laukó András és Ga- raba Viktória: Szilvia, Rot- tenhoffer István és Bélán Julianna: István nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kollár Mátyás Pitz Máriával, Kett- ler Sándor Csepregi Katalinnal, Oláh István Némedi Erikával, Fitos József Zemano- vics Zsuzsannával, Berke János Valentin Ildikóval, Mészáros Ferenc Vladár Erikával, Sárdy Károly Grási Máriával, juhász Károly Kodák Máriával, Szincsák György Mohácsi Mártával, Gyombolai Márton Kindler Edittel. Vácott hunyt el: Vass Imré- né Tóth Gizella (Vác, Lenin út 36.), Kalecz Mátyás (Da- bas), Bartók Mária (Vác, Papvölgy 3.), <Ír- Burján Gyula (Vác, Nyár u. 8.), Molnár Gyula (Penc), Nemes Rezső (Főt), Párnicziky Zsuzsanna <Vác, Lenin út 55.), Madarász Sándor (Vác, Bottyán u. 46.), Dobnár Istvánné Berta Irén (Szód), Csapogya Jánosné Szalai Mária (Főt), Kneisel Ferencné Károlyi Rózsa (Fót), Szakolczai Pálné Trieb Szeréna (Szob), Kapcsos István (Dunakeszi), Utsek Géza (Dunakeszi), Pincze Sándor (Sződ- liget), Hegedűs József (Vá- mosmikola), Pártos Ilona (Vác, Burgundia u.), Molnár József (Hódmezővásárhely). Évtizedek a vizen Az öreg halász és a ringató Unna Nemzedékek közös életútja Most már nagyon ritkán száll a vízre. Csak ezt a javítgatást végzi, nagy piacok alkalmával a szokott helyen árulja a halat és ha úgy kívánják, tani tgat ja a háziasszonyokat a legizletesebb halételek elkészítésére. A brigád Fieszl Béla hálót javít Nyugdíjba vonulása alkalmával a Kék Duna Halászati Termelőszövetkezet elnöksége Kiváló dolgozó kitüntetésben s pénzjutalomban részesítette Fieszl Bélát, a váci halászcsoport brigádvezetőjét ★ A kisváci Horváth Mihály utcai házsor ablakai a Dunára néznek. Az öreg folyó partján száradnak a hálók, a testes csónak ott himbálódzik a közelben. Fieszl Béla — nyugdíjasként — javítgatja a hálókat Negyvennyolc évet töltött a vizeken. Ismeri a Dunát Szob- tól Orsováig, részt vett közös magyar—csehszlovák halfogásokon, de kirándult a Murára, a Drávára is. 1945 júliusában néhány társával brigádot alapított s 34 évig volt annak a vezetője. Társai változtak, más termelőszövetkezethez kerültek — de ő hű maradt a Dunához, szülővárosához. Ősrégi mesterség, erőt. férfiasságot kíván a halászat. Ismerni kell a folyó minden szakaszát, a halfajták sokaságát. Korábban gazdag vadász- terület volt a Duna felső szakasza. A víz szennyeződése, a sóder miatti kotrások, a partszakasz szabályozása mind ellensége a halnak. Menekülnek más területre. Évtizedekkel ezelőtt egy hét alatt 25 mázsa kecsege került a hálójukba; ma ugyanazon a területen csak kis hányada. A halászat technikája nem sokat változott, csak a korszerűbb szerszámok, járművek segítik ma a munkájukat. A kenderzsineghálózat felváltotta a műanyag, az evezős ladikot a motoros halászcsónak. A szövetkezet évenként 200—300 ezer forintot áldoz haltelepítésre, mégis kevés. S a halászok védőruhát,- csizmát kapnak, hogy óvja az egészségüket. Ősi módszerek Fieszl Béla felidézi a harmincas éveket, amikor holdfényes gyönyörű éjszakán halászott Komárom és Esztergom között és a csehszlovák oldalról, óránként hallotta az éjjeliőr énekes időjelzéseit. Ő míg látta a váci Duna-szaka- szon a vízimalmokat és reméli, hogy meglátja majd a felépült vízierőművet is. Bölcsőben a harmadik 1975-ben, felszabadulásunk 30. évfordulójára munkaversenyt hirdetett a Kék Duna Halászati Termelőszövetkezet. Brigádja derekasan helytállt és második lett a versenyben, erről is oklevél tanúskodik. Fia, Tibor 1966-ban felcserélte a borbélymesterséget a halászattal s azóta követi édesapja-életútját. Ma már ő a brigád vezetője s az előszobában, a bölcsőben ringa- tódzik a harmadik nemzedék, hogy egyszer talán majd ő is vízre szálljon s folytassa nagyapjának, édesapjának romantikus, szép mesterségét. Papp Rezső Apa és fia már motoros halászcsónakon indul útnak
