Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

1979. AUGUSZTUS 1., SZERDA %Mwt> an Záródokumentum a nemzetközi gyermektaiálkozó tanácskozásairól A záródokumentum hangsú­lyozza: a nemzetközi gyermek­év előkészületei, eddigi és vár­ható eseményei megfelelő ke­retet biztosítanak a földke­rekség különböző részein élő gyermekek helyzetének elem­zéséhez, és a húsz évvel ez­előtt elfogadott gyermeki jo­gok deklarációja világméretű érvényesítéséért folytatott harc szélesebb alapokra he. lyezéséhez. A gyermekek, a felnövekvő nemzedék jelene és jövője el­választhatatlanul kapcsolódik korunk alapvető társadalmi és politikai problémáinak meg­oldásához, amelyek közül a béke és a leszerelés elsőrendű fontosságú — hangsúlyozza a közlemény. A résztvevők meg­állapították, hogy a jelenlegi körülmények között nincs és nem is lehet más ésszerű, al­ternatíva, mint a béke és az enyhülés. E mély meggyőző­dés alapján megerősítették a különböző gyermek- és serdü­lőkori szervezetek együttes el­kötelezettségét a béke és a haladás erői által fólytatott közös harcban, amelynek cél­ja a nemzetközi helyzet po­zitív változásainak elmélyíté­se. Ez az elkötelezettség xna annál is inkább fontos, mivel a reakciós, militarista és há­borús körök nem adják fel az enyhülési folyamat megakadá­lyozására, fegyverkezési ver­seny fokozására tett kísérle­teiket. A résztvevők üdvözöl­ték a hadászati támadófegy­verek korlátozásáról, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között létrejött szerződés, a SALT—II. aláírását, határo­zottan elítélik a különböző reakciós erők felelőtlen kísér­leteit, amelyeknek célja az egyezmény ratifikálásának megakadályozása. A szeminá­riumon kifejezésre jutott sür­gős feladat a katonai konfron­táció csökkentése Európában. A világ minden gyermeké­nek boldog gyermekkora ne­vében, méltó és békés jövőjük nevében meg kell fékezni és meg kell állítani a fegyverke. zési versenyt, és tartós békét kell teremteni mindenütt a világon — hangsúlyozza a zá­róközlemény. — E feladat ne­mes volta és fontossága annál is inkább nyilvánvaló, mivel a háborúk, a fegyveres konf­liktusok, az agressziók és az erőszak első áldozatai mindig a gyermekek. Az újabb pusztí­tások Vietnam mártír földjén, az újabb özvegyeit és árvák, a lerombolt bölcsődék, iskolák, kórházak, az elragadott éle­tek olyanoktól, akiit csak most kezdtek élni — a kínai vezetés vietnami nép elleni agresz- sziójának következményei; a palesztin, libanoni, dél-afrikai gyermekek tragikus sorsa mind megannyi bizonyíték erre. Éleímiszervizsgálat optikával Az élelmiszer minőségének vizsgálatára új eljárás kidol­gozása kezdődött meg a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató Intézetben. A módszer lénye­gében a jelenlegi érzékszervi, vagy kémiai minőség megha­tározás helyett a gyorsabb, s főként nagyobb biztonságot je­lentő fizikai meghatározáson alapszik. Az új módszerhez egy kü­lönleges optikai műszert vásá­rolt külföldről az intézet, ez­zel világítják át a minősítés­re szánt gyümölcsöt vagy más élelmiszert. Abból, hogy az anyagon meddig hatol át a különböző hullámhosszúságú fény-nyaláb, következtetni le­het az összetételre, az élelmi­szerek béltartalmára. A kuta­tók most valamennyi fonto­sabb élelmiszerhez elkészítik az úgynevezett elnyelési szín­képet, ennek során meghatá­rozzák egy-egy tulajdonságra — szín, fehérje-tartalom, zsír- tartalom — a megfelelő szín- tartományt, így az előre el­készített színmintával összeha­sonlítható a vizsgálat eredmé­nye. Jelenleg egyebek mel­lett az alma. az őszibarack, a paradicsom, a sajt, a szafaládé elnyelési színképét alakítják ki.'Természetesen ez hossza­dalmas, bonyolult vizsgálat­sort igényel, amelyhez még a számítástechnikát is- segítsé­gül hívják. Iskolai füzetvásár — zökkenőkkel W&df&sé és foosssú himycihkiisiák Legfeljebb csak a pótvizsgá­ra ítélt diákok álmaiban rém­lik fel szünidőben az iskola, A kereskedelem viszont ismét meghirdette a nyári iskola; füzetvásárt. Helyesen. Jól jár ugyanis a vevő, mert . nem Kejl keresgetnie az ilyen-olyan típusú füz-'.-'á-t, hanem" egy­szerűen "átveszi az egységcso­magokat, melyeket ráadásul £0 százalékos árengedménnyel kap meg. És jó a kereskede­lemnek is ez az előbbre ho­zott iskolaszezon, mert így mérsékelhetik az augusztusi végi, szeptember eleji tolon­gást. Sajnos, csak elméletben. Ahogy azt kőrútunk tapaszt a- - laiai is bizonyították, a való­ságban nem lehet osztatlan a vásárlók és az eladók öröme A Piért, az iskoládfckek nagy­kereskedelmi vállalata — úgy látszik — következetesen ra­gaszkodik egyébként sokat os­torozott hagyományaihoz. Az idén is elhangzott: időben és jól felkészültek a közelgő tan­évre... Egyik-másik boltban aztán olyan hosszúra sikere­dett a hiánycikk lista, hogy még az összeírása is tetemes időbe tellett. Ól ókig csomagolnak Nem sokkal a nyitás után érkeztünk a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat gödöllői kultúrcikk boltjába. Az üzletben még kevesen tar­tózkodtak, hátul a raktárban azonban nagy munka folyt. Smotzer Tiborné és Juhász Ir­ma eladók, valamint Németh Gyuláné boltvezető a 4. osztá­lyosok egységcsomagjait állí­tották össze. Hármójuknak naponta 3—4 órájuk erre megy el. Jóllehet most már az egész országra érvépyes, központilag előírt egységcsomagbkat kall árusítani, ezeket mégsem a gyárban vagy a nagykereske­delmi vállalatnál, hanem » boltokban kell összerakni. Ott. ahol kevés az ember, ahol ki­csi a hely. A boltvezető 40 éves gya­korlattal a háta mögött, jó.ke- reskedő módján mégis inkább arról beszélt, ami van. Körbe Is vezetett és mutatta a sok­féle iskolatáskát. — Mi ezeket is olcsóbban adjuk húsz százalékkal. Ez a vállalat külön ajándéka a szülőknek. S valóban, a néhány percnyi járásra levő Áfész-áruházban az iskolatáskákra nincs ked­vezmény. A vásárlóknak tehát érdemes előbb tájékozódniuk. De az áruházban is gondoltán a vevőcsalogatásra, ahogy azt Déri Károlyné, a kultúrcikk- osztály vezetője elmondta. — Az iskolatáska-választé­kot egy alagi ipari szövetkezet és a Horizont Áj ész termékei vei bavítetiük. Csak az a bej, hogy nincs hátitáska, pedig az alsó tagozatosoknak még olyan kellene Külföldi ül hoznak Ez tökéletesen igaz. S nem mindenki olyan szerencsés, mint Losonczi .Andrea, aki most lesz 6. osztályos.' — Nekem már majdnem mindenem megvan — újságol­ta. — Csak tolltartóm nincs még. De anyuék talán hoznak, külföldről. Meg új hátitáskát is! A pénztár előtt 'sorban álló Rektenwald Györgynétől — aki 7. osztályos kisfia, Gyurka ré­szére vásárolt — érdeklődtem, sikerrel járt-e a bevásárlás. — Majdnem — hangzott a válasz. — Csak csomagolópa­pírt és rajzlapot nem kaptunk A PIK boltjában a színes papírkészlet és az 1—2. osztá­lyosoknak előírt Technika 1. és Technika 2. csomagok, va­lamint az első osztályban szükséges dobókockák hiányá­ra panaszkodtak. Az Áfész- áruházban a rajztáblával bő­vítették a listát. Itt ugyan van dobókocka, de a hatda­rabos csomagot nem bontják meg. Egy gyermeknek azon­ban csak kettőre lesz szüksége! A Gödöllőhöz közeli Veres- egyházon a helyi és a környe­ző kisközségek gyerekeinek az ABC-áruházban árusítják az iskolaszereket. Jakus Tibor boltvezetőtől egyebek között a hiánycikkekről érdeklődtem. Sajnos, annyi mindent nem kaptak meg, a Piérttől, hogy egyik kolléganőjét is segítse, gül kellett hívnia a felsorolás­hoz. Nincs kartonfüzet, koc­kás famentes füzet, 20 darabos és 21 darabos színes papírkész­let, Technika 1. csomag, B/5- ös színes karton, 4/605-ös ecset, 6—8 darabos és 10—16 darabos zsírkréta, HB grafitceruza. De itt még kapható egyszínű gyurma és dobókocka dara­bonként is. Vácott a PIK 248-as számú papír-írószer boltjában Czilik Edéné boltvezető-helyettes Is panaszkodott. — Időben, még az év ele­jén feladtuk a rendelést, mégsem kaptunk 'több mtn­dent. Nincs Technika 1. cso­magunk. Négyezer darab szí­nes lap helyett, ami az 1—4. osztályosoknak kell, csak ez­ret kaptunk. Az 5. osztályo­soknak ezer színes lapot ren­deltünk, s küldtek ötszázat. Egyszínű gyurmánk sincs. No. és á füzetek sem színes bort- tójúak. hiába ígérték Időben megrendelték A vezetőnő éppen a Piértnél járt, hátha sikerül valami/ szerezni a hiánycikkek, közül. Mert arra várhatnának, hogy a Piért időben teljesítse a rendelést. Elöbb-utóbb persze sürgetés nélkül is teljesítené. De lehet, hogy időközben elkezdődne a* iskolaév. A szülők — és a na­gyobb diákok — viszont telje­sen érthetően, egyszerre sze­retnének bevásárolni. Várjunk azonban a Piért megkövezésével. A hiánycik­keket nem ott teremtették. S a szállítás, most az utánszál- lítás akadozásáról sem tehet­nek, mivel az egész országból egyszerre sürgetik őket. A nagykereskedelmi válla­lat az árut a hazai termelők­től és külföldről szerzi be. Az import beérkezése-sem zökke nőmentes, s az iskolaszert gyár­tó vállalatok, szövetkezetek egy része sem szállít időben és folyamatosan. Igaz ugyan, hogy az Oktatási Minisztérium az oktatási reformnak megfe­lelően módosította a füzet és egyéb iskolaszer előírásokat. De ezt időben közölték a ke­reskedelemmel. S a keres­kedelem a termelőknek címez, ve. időben feladta a rendelé­sét ... Szente Pál A népgazdaságnak is feine Egy beruházás kálváriája... Gyakorta megesik, hogy a mát csakis a múltba vissza­tekintve értékelhetjük, érthet­jük. így történt ez Dunakeszin, a MÁV Járműjavító Üzemé­ben is, amint a több éve fo­lyó nagyrekonstrukciójukról kezdtünk beszélgetni Texler Imrével, a vállalat beruházá­si és műszald fejlesztési osz­tályának vezetőjével. A nagyberuházás ugyanis — amelyet még 1970-ben kapa­citásbővítéssel egybekötött teljes rekonstrukcióként ter­veztek — napjainkra sem ké­szült el, bár a befejezés első határidejének 1976 végét je­lölték meg. A kevesebbet sem győzték A történet messzire nyúlik tehát. A szóban forgó kez­dési évben hozzáláttak az elő­készítéshez, sürgette a gyárat a feladat is: rájuk várt volna a MÁV négytengelyes sze­mélykocsiparkjának a javí- tása-felújítása, valamint a le­selejtezett kocsik pótlása, új­jal. A beruházást négy ütem­ben irányozták elő, az eredeti terv szerint 537 millió forint költséggel számoltak. Az első megtorpanás 1972- ben következett be. A köz­pontilag előírt beruházási stop számukra is megálljt pa­rancsolt. S hogy mit jelentett egy beindított gépezet leállí­tása, a szerződések storníroz- tatása-változtatása a kivitele­zőkkel? Ma úgy fogalmaznak: nem könnyű harcot. A vára­kozás időszaka következett ez­után, hosszas stagnálás után 1974-ben került sor a nagy- rekonstrukció terveinek felül­vizsgálatára, értékelésére. Ek­kor nem csupán arról dön­töttek, hogy a számítottnál kevesebb létesítményt kell építeni, hanem arról is, hogy a dunakesziéit ezt , a keveseb­bet sem győzik önerőből. Az elhatározást több körülmény is alátámasztotta: például az, hogy csökkent az üzemben a fizikai dolgozók száma, de az is, hogy az országos diesele- sítési program csúszása miatt a négy-tengelyes vasúti sze­mélykocsik javításának egy részét Szolnokra telepítették a felettes szervek. A módosított rekonstrukciós terv 450 millió forint költségű munkát tartalmazott, az új ha­táridő pedig 1977 végére toló­dott. Légióként a már meg­kezdett munkák befejezését irányozták elő: többek között a C-üzemcsarnok építését a hozzátartozó vágányhálózat­tal és tolópaddal, valamint a technológiához kapcsolódó lé­tesítmények felépítését. Egy­úttal egy új szekrénytíáz-rozs- dátlanító berendezés üzembe helyezését is meg kellett olda­niuk. Először a szociális ellátást Texler Imre elmondja, hogy a megszokottól eltérően a be­ruházást nem a termelőegy­ségek létesítésével kezdték Dunakeszin, hanem először a szociális ellátás javítását szol gáló épületeket készítették el. így munkásszálló, lakóház és óvoda épült. De felújították a teljes energiahálózatot is a rendelkezésre álló pénzből, és földgáztüzelésűre építették át a kazánt. Mindez azt jelentet­te, hogy 1977-ben erre már nem volt gondjuk. Szerencsére. Ugyanis a be­ruházás újraindítása nem járt nehézségek nélkül. A koráb­bi partnerek természetesen nem vártak rájuk, más mun­kákat vállaltak. Üjakat talál­ni pedig — ismerve az építő­ipar szűk kapacitását — szin­te megoldhatatlan feladatot jelentett. S ha ehhez hozzá­tesszük, hogy ma is, de kez­dettől fogva, generálkivitelező nélkül kellett dolgozniuk! Mintegy 30—40 vállalattal ke­rültek kapcsolatba a dunake- sziek, a koordinálás és terve­zés teljes egészében az üzem beruházási osztályára hárult, így sem rajtuk múlott, hogy a munka nem haladt a megfe­lelő ütemben. Amikor már világosan látszott, hogy — fő­ként kivitelezési kapacitás- hiány miatt — nem készül­nek el a teljes beruházással a tervezett időre, 1977 közelién újra módosították a terveket, új határidőt jelöltek, ki. Ez pedig 1979 december. Válto­zott egyidejűleg a számított költség összege is: figyelem­be véve a közben bekövetke­zett építőanyag-áremelkedé­seket és néhány közgazdasági szabályozó életbe lépését, je­lenleg 480 millió forint a re­konstrukció tervezett összérté­ke. Er&koncentrálás tervszerűen A kérdésre, hogy vajon nem lesz-e szükség ismét, újabb határidő-módosításra, határo­zott nemmel felelt a beruhá­zási osztály vezetője. Számítá­sokat, tervrajzokat szed elő, kitűnik: a jelenlegi állás sze­rint biztosítottnak látszik a nagyrekonstrukció idei befe­jezése. Miután az üzem maga vál­lalta el — ha kényszerből is — .a generálkivitelező, felada­tát, koordináláskor, a tenni­valók felmérésekor gyakorta látták, hol szőrű a cipő, hol akadozik a munka. Ilyenkor, más mód nem lévén, saját embereik is bekapcsolódtak a’ építésbe-szerelésbe. Idén — éppen annak érdekében, hogy végre megszabaduljanak a rá­juk nehezedő tehertől —, fe­lettes szerveik jóváhagyásával a termelési terv összeállításá­Glvasóink kérdéseire válaszolunk A Patyo!at új árai A Patyolat szolgáltatásai, a mosás, a vegytisztítás egysé­gesen harmirfc százalékkal lett drágább. Ennek ellenére a dotáció nem szűnt meg. A mostani áremelés mindössze az anyag és energia költségeit fedezi. Az úgynevezett háztar­tási kilós mosás három forint helyett 3.90. Ha ugyanezt a mennyiséget expresszre adjuk be: a korábbi 7.80 helyett 10 forint 10 fillér a mosatás. Az águneműkölcsönzés díja 13,70. Egy nadrág vagy szoknya tisztítása 19,40, míg ha exp- resszre kérjük, ugyanezért 25.20-at fizetünk. A . plédek, a takarók tisztítási díja kilón­ként 20,20, az expressz ár pe­dig 26,20. Az átmeneti kabá­tot 49,70-ért a télit pedig 57.50- ért tisztítják, a gyors- tisztításért 64,50-et, illetve 74.50- et fizetünk. A kilós, úgynevezett, piperemosás ha­tárideje 18 napról 15-re csök­kent. Tehát három nappal ha­marább kapjuk vissza a be­adott holmikat nál is figyelembe vehették a beruházással kapcsolatos ten­nivalóikat. Pontosabban: 120 ezer munkaórát számíthattak az idei munkákra. Ezt úgy ol­dották, oldják meg, hogy ré­szint átcsoportosították az em­bereket az üzemekben, ré­szint pedig a tmk dolgozói szinte összlétszámmal a beru­házáson munkálkodnak. Ebből azonban az is következik, hogy közben háttérbe szorul a termelőberendezések rend­szeres karbantartása, javítá­sa, ami félő, hogy utóbb majd megbosszulja magát. Drága tandíj A jelszó ma mindenesetre: minden energiát a nagyre­konstrukció befejezésére! En­nek érdekében a beruházási osztály pontos menetrendet — hálótervet — készített és ál­landó ellenőrzéssel figyeli a részhatáridők betartását. Így azonnal beavatkozhatnak, ha szükségét látják. Négyszázai yolcvanmillió fo­rint sem kis összeg, ha el is tekintünk az eredetileg terve­zett 537- millió forinttól. Még­is, miután a dunakeszieké nem számít kiemelt nagybe­ruházásnak, évek óta viselik ennek minden hátrányát. Azonban nemcsak ők. A nép­gazdaságnak is teher vala­mennyi befejezetlen beruház/ zás. Nagy teher. Pláne, ha évekig az. Pedig világosan fo­galmazott az MSZMP Köz­ponti Bizottsága az 1978. áp­rilis 19—20-i határozatban; Az előttünk álló időszakban fontos feladat a beruházások tervszerűségének javítása. Fo­kozottabb összhangot kell te­remteni a társadalmi, gazda­sági célok, a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközök és a beru­házási kapacitások között. En­nek figyelembevételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruhá­zási javaslatokat... Meg kell javítani a beruházások gaz­dasági és műszaki előkészíté­sét, s fokozottabban kell töre­kedni ai elhatározott beruhá­zások határidőre történő kivi­telezésére. Remélhetőleg december vé­gére pont kerül a MÁV duna­keszi járműjavítója kálváriájá­nak végére. S az is, hogy az illetékesek levonták a megfe­lelő tanulságot. Dodó Györgyi Tsz-ek és kistermelők Szorosabb együttműködés Erősödik a tsz-ek kisterme­lést integráló tevékenysége. Ennek nyomán a gazdák a ko­rábbinál jobb alapanyagellá­tásban részesülnek és készter­mékeik értékesítése is zavar­talanabb, kevesebb gonddal jár, mint korábban — álla­pította meg a TOT elemzése, amely a közös gazdaságok „há­zon kívüli” termelésszervező tevékenységét elemezte. Az adatok szerint a gazdaságok döntő többsége valamilyen formában közvetlenül segíti a kistermelőket, mégpedig szer­ződéses alapon, tehát mind­két fél számára előnyös mó­don. Miután a kisgazdaságokban is növekszik az ipari erede­tű anyagok felhasználása, a különféle termékek beszerzé­sére a termelőszövetkezetek vállalkoznak. A legtöbb he­lyen sajátjukkal egyidőben rendelik meg a kémiai anya­gokat — műtrágyákat, nö­vényvédő szereket — és, amennyiben a helyi készletek nem elegendőek, úgy a gabo­naforgalmi vállalatoknál a takarmányokat is. Az idén az év elején 1298 közös gazda­ság szerezte be az ipari ere­detű anyagokat a háztáji gaz­dálkodók, kistermelők számá­ra. Legtöbb esetben a vető­mag megrendelését és átvéte­lét vállalták, de több mint ezer helyen a takarmányokat és a műtrágyát Is ugyanúgy igényelték a kistermelőknek, imint a sajátjukat A tapasztalatok általába* kedvezőek. Például a vető­magszükségletet a korábbinál jobban sikerült kielégíteni. Kifogásolták viszont, hogy a kis kiszerelésű anyagok egy része azért drága, mert a csomagolóanyagok eléggé költségesek. így például egy mázsa takarmánytáp papír­zsákjának költsége 18—20 fo­rint Az értékesítési biztonságot is megteremtették a kisterme­lőknek a jól fnö-gráló tsz-ek. A háztájiból származó árut ja át. Ily módön a kistermelői mintegy 1300 termelőszövet­kezet „saját kezelésében” ad- áruk értékesítése a korábbinál lényegesen . folyamatosabbá vált. (Ebben nagy segítséget adtak az áfészek, amelyek ma­gasabb színvonalon oldják meg a felvásárlást.). A vágósertés-termelés és értékesítés szervezésére pél­dául a tsz-ek 88 százaléka kötött szerződést az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt vál­lalataival. A vágósertések a közös gazdaságok kereskedel­mi és áruértékesítő szakembe­reinek közreműködésével ke­rülnek a felvásárló vállalatok járműveire, illetve telepeire. Gondot okoz azonban, hogy a szerződések nyilvántartása eléggé sok adminisztrációval jár, és emiatt több tsz-ben külön munkaerőt kellett al­kalmazni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents