Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

A30NYI KRÓNIKA Van lehetőségük a cselekvésre Eltűnt már a Mérges-telep A helyes magatartásformát kell erősíteni Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. hí in A CEGLÉDI JAPÁS ES CE6LEjD_V XXIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1979. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Sürgős munkák a mezőgazdaságban Az iparosok helytállására is szükség van A cigányság társadalmi éle. tűimbe való beilleszkedésének elősegítése napjaink egyik fontos feladata. E folyamat a hatvanas évek közepén gyor­sult fel és ma már sok ered­ménye van. A legfontosabbak közé tartozik, hogy sikerült a telepeket felszámolni és dön­tő többségük a tankötelezett­ségi előírásnak is eleget tesz. Abonyban egy nem régen készült felmérés szerint 138 család van, a nagy­községben több mint fél­ezer cigány él. Tavaly januárban egy 9 tagú koordinációs bizottság alakult a községben; viszonyaik ren­dezésére hosszú távú intézke­dési tervet készített. Ebben részletesen meghatározták a helyi tennivalókat, majd el­juttatták az illetékes intéz­ményekhez, valamint azokhoz a munkaadókhoz, amelyek ci­gányokat foglalkoztatnak. Az MSZMP abonyi nagy­községi végrehajtó bizottsága a közelmúltban tartoitt ülésén megállapította, hogy a telepü­lésen a 263 felnőtt munkaké­pes cigány lakos közül 149-nek van állandó munkaviszonya, a többiek időszakos munkát vál­lalnak a környékbeli terme­lőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Gyakran csa­ládostul járnak dolgozni ezek­be a mezőgazdasági üzemekbe. Azok közül, akik állandó mun­kaviszonyban állnak, közel százan helyben dolgoznak és sem nekik, sem a vidékre já­róknak nem rosszabb a ke­resetük másokénál. A legtöbben a Mechanikai Művek gyáregységében, az Áfész-nél, a konzervteiepen, a tanácsnál és malomban van­nak alkalmazásban. Kilencnek van vándoripari és használt­cikk árusítási engedélye, ta­lálni köztük képkeretezőt. bél­tisztítót és fuvarost is. Patro- nálásuk megoldatlan, nevelé­sükkel általában a kollektí­vák, illetve a szakszervezetek foglalkoznak. A helyben mun­kaviszonyban állók közül töb­ben tagjai a KISZ-nek, a szakszervezetnek és a Vörös­keresztnek. Az abonyi cigánylakosság életkörülményeiben jelentős változást hozott 1974-ben az úgynevezett Mérges-telep 44 putrijának felszámolása. Negyvenhármán ingyen, illetve kedvezményesen kaptak telket, tizennégyen bontásból származó építő­anyaghoz jutottak. Tanácsi bérlakásban 27 család lakik, lakásvásárlási kölcsön­ben 38 család részesült, a mun­kaadók tíznél több családnak nyújtottak segítséget, hogy la­káskörülményeiket megvál­toztathassák. Az említett fel­mérés szerint még csaknem félszázan élnek nem megfele­lő lakásban. A lakásokat és azok környezetét az egészség- ügyi dolgozók és a vöröske­resztes aktívák rendszeresen ellenőrzik. Tavaly Abonyban 156 tan­köteles cigánygyermek élt, ti­zenheten jártak óvodába, tí­zen vettek részt az iskolai elő­készítőn. és 20 gyermeket he­lyeztek el napköziben. Az is­kolai és az úttörőéletbe több­ségük bekapcsolódik, sokan ta­nulnak zenét, tagjai az iskolai énekkarnak és szakköröknek, kirándulni és színházba jár­nak. Az általános iskolát idén végzettek közül heten szak­munkásképzőben, ketten pedig középiskolában tanulnak to­vább. A pedagógusok rendsze­res kapcsolatot tartanak a gyermekek családjával. Két cigánygyermek szülője tagja a szülői munkaközösségnek. Az 1978—79-es tanévben is több, arra rászoruló gyermeknek fo­lyósítottak segélyt. Sajnos, még mindig sok az iskolai hiányzó, a gyerek igazolatlan mulasztása miatt 17 szülőt kellett meg­bírságolni. Mióta az abonyi telepi la­kásokat felszámolták, a ci- gánylakosság a község külön­böző pontjain telepedett le. Ez nemcsak életvitelükben ho­zott változást, hanem szemlé­letükben is. A megváltozott körülmények, valamint a terv­szerű felvilágosító munka ered­ményeképp egyre több család folytat egészségesebb életmó­dot. Bizonyság erre. hogy ta­valy minden szülő nő kór­házban hozta világra gyerme­két, az asszonyok 'többsége el­megy a tanácsadásokra és nem vonják ki magukat védőoltá­sok alól. A helyi anya- és cse­csemővédelem a múlt évben 108 kilogramm tejport jutta­tott ingyen a kicsinyeknek. A pártfórum megállapítása szerint az elkövetkező időben arra kell törekedni, hogy min. den munkaképes cigány la­kosnak állandó munkahelye legyen, végezzék el az általá­nos iskola nyolc osztályát, ké­pezzék magukat, hogy felelős beosztásba is többen kerül­hessenek. Az erre érdemesek­nek minden támogatást meg kell adni. Továbbra is segí­teni kell lakásgondjaik meg­oldását, s fontos, hogy a többi gyerekével azonos módon bí­rálják el bölcsődei és óvodai felvételi kérelmüket. Szorgal­mazni kell őket a tanulmá­nyaik folytatásában, keresni művelődésük lehetőségeit. Abonyban láthatóan sokat tettek és kívánnak tenni azért, hogy a cigányság társadalmunk megbecsült rétege legyen. A törekvések kezdeti eredmé­nyei már körvonalazódnak, aminek folytatását a cigány­ságnak is legalább annyira akarnia kell, mint azoknak, akik törődnek velük. Elsősor­ban a helyes magatartásfor­máknak kell meggyökeresedni körükben. Ez természetesen nem nélkülözheti ezután sem az intézmények, a munkahe­lyek és az egész település tár­sadalmának együttes támoga­tását. Gy. F. Szabadtéri kulturális napok Film, balett, humor Pénteken folytatódnak Ceg­léden a szabadtéri kulturális napok eseményei. Délután há­rom órakor a Károlyi lakóte­lepen S'zűrszaibó Zsuzsa óvónő vezetésével zajlik majd a Játsszunk együtt! vidám prog­ramja a kicsinyek számára. A lakótelepi színpadon délután öt órától a Kossuth Művelő­dési Központ balettcsoportja ad műsort. Este nyolctól sza­badtéri mozi lesz, a Hosszú hétvége című spanyol filmvíg­játékot vetítik. Augusztus 18-án, szombat délután hat órától a Szabad­ság téren várja vidám műsor az érdeklődőket. Hacsek és Sa­jó szerepében fellép Kibédi Ervin és Hlatki László, szere­pel a szabadtéri műsorban Csák Hugó és Szántó Károly, a műsort a Budai-duó kíséri. Népes a strand Napfény és víz A szép, napos időt sokan kihasználják ezen a nyáron, szabad időben sokan keresik fel a ceglédi strandfürdőt. A nagymedence felől már kora reggel kihallatszik az utcára a vízcsobogás és az utasító szó: több tucat fiatal tanul meg úszni, oktató segítségé­vel. Az általános iskolások napközis táborának most kü­lön „vízi csoportja” volt, akik a nap nagy részét a strandon tölthették. Alkotmányunk ünnepének előkészületei a járás vala­mennyi településén folynak és a városban is színes progra­mot állítottak össze. A já­rás központi ünnepségét az idén augusztus 17-én 14 óra­kor Abonyban, a Nagykőrösi Konzervgyár telephelyén tart­ják. Ifjú Drávay József, a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizottságának elnökhelyet­tese mond beszédet. Nyársapát. Ez itt már ta­nyavilág. Vastag derekú fára szögezett cégtábla' jelzi Her- cegh József kovácsmester mű­helyét. Az udvaron szemnek szép összevisszaságban ló- vontatású arató- és kaszáló­gépek, gereblyék várakoznak javításra. — Sok a munka, nagyon kellene a segítség — ezt a mester édesapja mondja, és azon kesereg, hogy ő már nem segíthet, nyolcvan év súlya nyomja a vállát. Odaállna ő még az . üllő mellé, ha bírná emelgetni a kalapácsot, hiszen kovács volt maga is, miként az apja. — Ez itt a Hercegh-tanya — jelenti ki büszkélkedve, és hozzáteszi, hogy még a tér­képre is így vezették rá, mi­vel ez a műhely nevezetes pontja volt a határnak. A név tehát immár örökké él­ni fog. Valaha szecskavágót és darálót kezeltek, cséplőgép­pel jártak asztagtól asztagig a Herceghek. A termelőszö­vetkezetnek is dolgoztak hu­zamosabb ideig, mára vi­Jászkarajenőn vesznek részt a községi megemlékezésen a kőröstetétleniek is augusztus 16-án tíz órakor a községi ta­nácsnál, ahol Boros János, a községi pártbizottság titkára szól az egybegyűlőkhöz. Tör­teién 17-én délután két óra­kor a Déryné Művelődési Ház­ban Kocsis János, a Haza­fias Népfront községi bízott-, ságának elnöke lesz az ünne­pi előadó. Augusztus 18-án az alábbi helyeken tartanak gyűléseket: Nyársapáton délelőtt tíz óra­kor a községi sportpályán La­banca Árpád, a községi ta­nács elnöké méltatja az év­fordulót. Dánszentmiklóson délelőtt tizenegy órakor a Micsurin Tsz kultúrtermében Magony Sándor, a községi ta­nács vb-titkára szól augusztus húszadikáról, Albertirsán dél­előtt kilenc órakor a tanács­házán Kis Ferenc tanácselnök lesz az ünnepi szónok. Augusztus 19-én Kocséron este hat órai kezdettel a községi sportpályán gyüleke­zők meghallgatják Király Kál­mán községi tanácselnök be­szédét. Mikebudán este hat órakor a művelődési házban Vas Andrásné tanácselnök tart megemlékezést. Augusztus 20-án Ceglédber- celen délelőtt tíz órakor a Gerje menti füzesben Ciba László, az Egyetértés Tsz el­nöke mond emlékező szava­kat. Ezen a napon Csemőben tíz órakor a központi általá­nos iskolában Balázs Antal, a November 7. Tsz elnöke lesz a szónok. Cegléden augusztus 18-án délután két órakor az ÉVIG .gyáregységében tartanak ün­nepi nagygyűlést. Dr. Lakatos József, a városi tanács vb- titkára mond beszédet. Az ün­nepi műsor keretében András Tamás előadóművész orgona- hangversenye hangzik el. Délután fél kettőkor a gyár­egység épületében Leonyid Setnyev kisgrafikáiból kiállí­tás nyílik, amelyet Mucsányi Józsefné. a városi pártbizott­ság osztályvezetője nyit meg. A járásban és a városban sportesemények, az Alkot­mány Kupa rendezvényei és szórakoztató műsorok várják az érdeklődőket. T. T. szont már csak a kistermelők és a háztájiak maradtak. ★ Csak. Éppen elég ellátni azokat. Talán érkezik majd segítség: tüzet élesztő, vasat verő tanuló. A fiatal mester éppen ebben az ügyben jár Cegléden a KIOSZ-ban. Akadt ugyanis jelentkező a szakmába innen a tanyákról, bizonyos Volter Pál. Miért akarja azt az orvos eltanácsol­ni és a kesztyűgyárba irá­nyítani? Háborog a mester apja, majd megjegyzi: igaz, vékony dongájú a gyerek, de amúgy erős, fürge. Bejáratos volt hozzájuk, megszerette a vasmunkát. Csakúgy sirt, sza­bályosan potyogtak a k'iny- nyei, amikor meghallotta a nem várt ajánlatot. Reméli, hogy felülvizsgálják ezt az ügyet, s jöhet a fiú kovács­nak. Mert kell a kovács! . ★ Még egy pillantás az ud­varra. Két szekérfuvarozó járműve is itt vesztegel: László Balázs és Mester,Gyu­la kocsija. — Az egyik keréknek az agya törölt le, a másiknak más baja van. Rendbe kell hozni sürgősen, mert a fuva­rosok is föivonulnak a betaka­rításkor. Errefelé még osztag­ba hordják a gabonát — mondja az öreg mester és el­beszéli, hogy lovontatású eke­kapákat is javítanak, éleznek ekevasat, hegyeznek boronát, ráfot húznak, patkóinak lo­vakat, mindent megcsinálnak, amit ebben a nagy dologidő­ben hoznak. Nyáron különös­képpen nagy a fele.ősség, hogy zökkenőmentesen taka­ríthassák be a termést. ★ Cegléd. Atkári Mihály cég­tábláját olvasom: Főtengely- köszörülés, hengerfúrás, mo­torszerelés, fémesztergálás... Jó messziről, Baja környéké­ről, Csátaljáról, az Üj Tavasz Tsz-ből hajnalban érkezett, egy fontos munka. Elromlott egy nagy teljesítményű ön­tözőberendezésük, amely öt vízágyúval védte a földet a szárazság ellen: tönkrement a motor főtengelye és csapágya. Teherautóval hozták a ten­gelyt, a hajtókarokat és kér­ték a mestert nagyon, csinálja meg azonnal az aszályra va­ló tekintettel, mert ötven-hat- van hektár kertészeti terület, legelő és kukorica öntözése szünetel. A kisiparos műhelyében fél­re is tettek minden egyéb munkát és hozzáláttak a mo­tor felújításához. Délután egy órakor már el is készültek a javítással, felújítással, indul­hatott a szövetkezet kocsija j hazafelé az öntözőberendezés | helyreállított leikével. Atkári Mihály felkészült a soronkívüli feladatok ellátásá­ra. Nagy gyakorlata van eb­ben, hiszen huszonöt éve im­már annak, hogy a mezőgaz­daságot segíti. A gazdaságok­ban használatos valamennyi erőgép főtengelyét fel tudja újítani, a fehér- és ólom­bronz csapágyakat el tudja ké­szíteni. De vállalja a kombáj­nok sebességváltóit, differen­ciálműveit, és még azon túl is számos szakfeladatot old meg. Sokat van úton Atkári Mi­hály. Távoli gazdaságokból hí­vogatják: Tiszagyendáról, Ti- szaroffról, Gyomáról, Mező­túrról, vég nélkül sorolhat­nám mind a negyvennyolc gazdaságot. Nyári szünet nincs. Aratás idején ügyelet van. Még ünnepnapokon is. Nap­pal és éjszaka egyfolytában. ★ Egy másik ceglédi kismű- helyre is hasonló módon épí­tenek évek óta a nagygazda­ságok. Csömör Ferenc gépjár­művillamossági műszerész műhelyére. Ö is rendkívüli szolgálatot látott el a forró napok idején. Az öntözéshez használt dieselmotorok akku­mulátorait gondozza: tölti és újítja fel. Szabályozza az ön­indítókat, újratekercseli a ge­nerátorokat, kicseréli a tönk­rement diódákat, megszakító­kat, csapágyakat, szénkeféket stb. Ezeket a szolgáltatásokat úgy teszi hatékonyabbá, hogy a bontótelepeken kiseljtezett mezőgazdasági gépek még fel­használható tartozékait meg­vásárolja, és a téli hónapok­ban előre felújítja. Ami a betakarítás előmoz­dítását illeti: a kombájnok és a szerelvények villamosberen­dezéseit tartja karban. Ezek­hez is jó előre bekészítette a cseredarabokat. Miként a ká­nikula idején, aratáskor is soronkívüliséget biztosított a gazdaságoknak. Hívásra azon­nal indult a helyszínre. Ilyenkor éjjel-nappal — be­leértve az ünnepnapokat is — ügyeletet tart a műhelyé­ben. Ugyanakkor a háztáji gazdaságok és a kistermelők igényeit is ellátja. Jellemző a felelősségérzetére, hogy nyár­időben évek óta nem volt szabadságon. Hornyák Ferencnek három mesterlevele van: autószere­lő, műszerész és esztergályos egyszemélyben. Ö a NISA, a GAZ, az RSO—9-es trakto­rok specialistája. Emellett a kistermelők motoros rotációs kapáit és motoros permetezőit is karbantartja. Ma például Kovács Sándor őstermelő mintagazda kereste fel töb­bek között, és azt kérdezte, hol tudna szerezni a permete­zőjéhez lassú fordulatszámú meghajtó motort. A mester körbetelefonálta a boltokat, de ott nincs ilyen. Utána érdek­lődött a. kisiparosok körében, és éppen Csömör Ferenc je­lentette.-' van ilyen motor. Cegléden megvásárolható, mi­vel tulajdonosának már nincs szüksége rá. ★ Lám, így segítik egymást a mezőgazdaságot patronáló kisiparosok. Ami az együtt­működésükre vonatkozik, nem­csak tanácsokkal — alkatré­szekkel is támogatják iparos­társaikat. Ha valamelyik mes­ter anyagbeszerző körútra in­dul közülük, megkérdi a töb- j bieket, nincsen-e szükségük valamire? Ez a szokás szin­te törvény. Hoznak anyagot, alkatrészt szívesen (ha kap­nak), hiszen ezzel időt taka­rítanak meg egymásnak. Az idővel pedig itt nagyon kell spórolni. Hallottuk, hogy a ceglédi vasasok tekintélye régi kele­tű. Jóhírük minden időben túllépte városuk, megyéjük határát. A maiak a néhai idős Pintér Miklós géplakatos nevét említették erre klasszi­kus példának. Sok mezőgazda- sági jellegű újítás fűződik a nevéhez. Az ő szaktanácsa és irányítása alapján készült az az öntözőberendezés, ami nappal permetez, éjjel locsol. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben vezet­ték be elsőként. Így élnek, így dolgoznak nyáridőben, aszály idején a ceglédi vasasok. Varga Nándor (A tudósítás a Kisiparos Újság című lapban jelent meg.) A hibákat nyomban kijavítják A mezőgazdasági termékek gyors és veszteségmentes be­takarítása elképzelhetetlen jól karbantartott gépek nélkül. Az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezetben nagyon ügyelnek erre, ezért minden erő- és munkagépet rendszeresen megvizsgálnak és a legkisebb hibát is nyomban kijavítják. Jól felszerelt gép­műhelyük ran, a szerelőik képzettek. Felvételünk a gazdaság forgácsoló műhelyében készült: Rimóczi József marógépen dolgozik. Gyuráki Ferenc felvétele Augusztus 17—20. Gyűlések, megemlékezések Színes program, színvonalas események

Next

/
Thumbnails
Contents