Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

1979. AUGUSZTUS 15., SZERDA "Kantat* Az ópusztaszeri emlékbizottság ülése Az ópusztaszeri országos emlékbizottság — az Elnöki Tanács elnökének, L osonczi Pálnak az elnökletével — ked­den Szegeden, a Csongrád me­gyed Tanács épületében ülést' tartott. Tájékozató hangzott el az 1990-ig kiépülő nemzeti emlékpark fejlesztésének eredményedről. Elmondták, hogy az idén már több mint ötvenezer turista kereste fel a történelmi emlékhelyet, ahol a nemrég felújított Árpád­emlékmű mellett romkertként képezték ki a X. század vé­gétől több szakaszban épült templom és kolostor feltárt maradványait. Üj utak. a tu­risták kényelmét szolgáló lé­tesítmények épültek, a terve­zett falumúzeum első létesít­ményeként egy Szeged kör­nyéki alföldi tanyát építettek fel. A felszabadulást követően, 1945 tavaszán ezen a vidé­ken. honfoglaló őseink első „országgyűlésének” színhe­lyén az elsők között kezdő­dött meg a földosztás. Ezek­re a történelmi eseményekre emlékeztet majd a tervezett felszabadulási és földosztás- emlékmű. Űj épületben itt kívánják elhelyezni a restau­rálás alatt álló Feszty körké­pet is. A hozzászólók, köztük dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési, valamint Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes társadalmi összefogást sürgettek a nem­zeti emlékpark további létesít­ményeinek felépítésére. A tanácskozás befejezése után Losonczi Pál dr. Komó­csin Mihálynak, a Csongrád megyei Pártbizottság első tit­kárának és dr. Perjési László­nak, a Csongrád megyei Ta­nács elnökének társaságában megtekintette az ópusztaszen emlékparkot, ahová augusztus 20-án mintegy húszezer Csongrád megyei lakost vár­nak nagyszabású munkás— paraszt találkozóira. Számkijelzéses műszer Oj berendezést fejlesztettek ki a Gödöllői MÉM Műszaki Intézetben, amelynek segítsé­gével 32 mérési ponton ural­kodó hőmérséklet mutatható ki egy időben. A műszer rend­kívül hasznos szolgálatot tehet a mezőgazdaságban, ahol sok az olyan létesítmény, amely­ben egy helyen nagy mennyi­ségű terményt — például bur­gonyát, gyümölcsféléket, sze­mes terményeket — tárolnak. A felhasználásig jó minőség­ben kell megőrizni ezeket az anyagokat, s gyakran az a döntő, hogy megfelelő-e a tá­roláshoz előírt hőmérséklet. Mivel e termékeket általában ömlesztve, zárt tárolótomyok- ban, több méter magasban tá­rolják, a belső hőmérséklet el­lenőrzése nehéz. E gondot old­hatja meg a most kifejlesztett, úgynevezett számkijelzéses műszer, amelyhez EMC gyárt­mányú adatrögzítő is kapcsol­ható. Segítségével idejében el­kerülhető a tárolt termények túlmelegedése vagy túlzott le­hűlése. Száz «#/ üzlet a megyében Megvalósulnak a kereskedelempolitikai célok Nem új a megállapítás: Pest megye kereskedelmi helyzetét sajátosan és egyértelműen meghatározza a főváros kö­zelsége. Pontosabban, az, hogy szabályosan körülöleli Buda­pestet és rendkívül szoros gazdasági kapcsolatban van vele. Nem hagyható figyelmen kívül néhány egyéb tényező sem. Nevezetesen, hogy az utóbbi 30 év alatt ötven szá­zalékkal nőtt a megye kereső­képes lakossága vagy pedig, hogy míg a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók száma csaknem a felére csökkent, az ipari munkások száma meg­háromszorozódott. Pest megye munkásainak a száma megkö­zelíti a 300 ezret, ami egyet jelent azzal, hogy az ország közigazgatási egységei közül ez a legnagyobb munkáslakta megye. A főváros közeléből — az agglomerációs övezetből — nem kevesebb, mint 135 ezer ember utazik munkába na­ponta. Üdülőkörzetek ellátása És, ha Pest megye kereske­delmi helyzetét elemezzük, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nem csupán több üdülőkörzet alakult ki, s eze­ken a területeken már mint­egy 90 ezer budapesti lakos bír hétvégi telekkel, hanem szombat-vasárnaponként száz­ezrek keresnek pihenést, ki- kapcsolódást a szebbnél-szebb kirándulóhelyeken. Az eddigiekből kitűnik, miért vizsgálta a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa, hogy megfelelő-e a megye la­kosságának az áruellátása, il­letve, hogy milyen a kereske­delmi szolgáltatások színvona­la. Megállapították: a keres­kedelmi ellátásért felelős hat tanácsi kereskedelmi vállalat és tizenhét általános fogyasz­tási szövetkezet összességében jól látja el feladatát és álta­luk teljesültek az alapvető kereskedelempolitikai célki­tűzések. Magyarosabban: csök­kent a hiánycikkek száma és kismértékben, de javult az üdülőkörzetek hétvégi ellátása is. Helyben vásárolni Gondok azonban vannak. Mi­után a nagyobb figyelmet az üzemi- és gyermekélelmezés, valamint a munkáslakta tele­pülések ellátására fordítják, a kisebb községekben lakók ér­zik magukat hátrányos hely­zetben hús- és húskészítmé­nyekből. sütőipari termékekből is kevesebb van a kelleténél. Tény, hogy a kisebb-na- gyobb zökkenők ellenére is, élelmiszerekből a megye la­kosságának mind nagyobb ré­sze tudja helyben, a lakóhe­lyén kielégíteni a szükségle­teit. Ruházati és iparcikkekből némiképp kedvezőtlenebb a helyzet, még mindig általános jelenség, hogy azokat Buda­pesten kell beszerezni. Jobban alakult viszont a forgalom a vegyes iparcikkekből. Igaz, az olcsóbb árfekvésű árukból na­gyobb volt a kereslet a kíná­latnál. Kevés a tűzhely, a gázkészülék, kályhacső, az edényáru és különféle szere­lési cikkek. Gyakorta hiába járták a telepeket az építők. Különös módon — állapította meg az SZMT elnöksége — a ráckevei és a gödöllői járás­ban akkor jeleztek cement- hiányt, amikor a váci Dunai Cement- és Mészmű tárolási gondokkal küszködött. A kereskedelmi ellátás szín­vonala nem független a háló­zat fejlesztésétől. Természete­sen erre is figyelmet fordított a szakszervezet vizsgálata. A megye vezetése az V. ötéves tervidőszakra eredetileg 87 ezer négyzetméter alapterület létesítését határozta el. A be­ruházásra fordítható pénz: előreláthatólag 11 nagyobb kereskedelmi létesítmény épí­tése tolódik át az 1981—86-os évekre. Mindenesetre, az utób­bi három év alatt tervszerűen, jelentősen gazdagodott a me­gye: száz új kereskedelmi egységet adtak át a vásárló- közönségnek. És egyúttal 115 bolt, illetve vendéglátó egy­séget bővítettek-újítottak fel. Ösztönző bérezést Nem csupán az a fontos kér­dés, van-e elegendő áru és megfelelő hely az eladásukra. Az is lényeges szempont, elég kereskedő, eladó áll-e a pultok mögött? Nem túl rózsás a kép. Első­sorban az agglomerációs öve­zetben küszködnek égető mun­kaerőgondokkal. A miértre is megtalálható a válasz: a me­gyei dolgozók bére és az egyéb bérjellegű juttatások mértéke még lényegesen elmarad a fő­városi hasonló munkakörök­ben dolgozókétól. Egyúttal a munkakörülmények is rosszab­bak, az emberek jó része, mint­egy ötven százalékuk, dolgo­zik olyan boltokban, ahol a minimális szociális és mun­kavédelmi körülményeket is nehéz biztosítani. A jobb ellátás érdekében az SZMT elnöksége a Kereske­delmi. Pénzügyi, és Vendéglá­tóipari Dolgozók Szakszerve­zete megyei bizottságával kö­zösen megfogalmazza a ter­melő és forgalmazó szervek közötti érdemi szerződéseket és betartásukat is folyamato­san ellenőrzi. Annak érdeké­ben pedig, hogy javuljon az Áfész-ek felvásárlási tevé­kenysége — vagyis, rövidül­jön az áru útja a termelőtől a fogyasztóhoz — a jövőben szo­rosan együttműködik a KPVDSZ megyei bizottsága a MESZÖV-vel. i Végül pedig, de nem utolsó­sorban az eddiginél fokozot­tabban figyelik a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulását és szor­galmazzák a szakszervezeti szervek a hatékonyabb gaz­dálkodásra is ösztönző bére­zések kidolgozását. Miután Pest megye lakos­ságának közérzetét is alapve­tően meghatározza a kereske­delmi ellátás milyensége, már a jövőre is gondol az SZMT elnöksége. Nem jelent ez egye­bet, minthogy a megyei VI. ötéves területfejlesztési ter­vek véleményezése során fi­gyelembe veszik és nagy gonddal rangsorolják az ösz- szegyűjtött lakossági igénye­Dodó Györgyi SzikBabontás ffégkaiapáccsai Börzsönyi vasútépítők Évente félmillió utas. A számadatok szerint ennyien közlekedtek a börzsönyi úttö­rővasút hangulatos szerelvé­nyein Verőcemaros és Király­rét között. A múlt idő helyén­való: tavaly november elején — mint az közismert, hiszen beszámoltunk róla — leállítot­ták az öreg vicinálist, szerepét autóbuszok vették át. Miért volt szükség erre az intézke­désre? Mindenekelőtt azért, mert o további biztonságos személyszállítás érdekében az úttörővasút pályájának átépí­tése elkerülhetetlenné vált. A Börzsöny szerelmesei, s a kör­nyékbeliek azóta is gyakran kérdezik: mikor közlekedik új­ra a kirándulók s az őslakók közkedvelt kis vasút ja? Negyvennégy milliós rekonstrukció A jelek szerint minden re­mény megvan arra, hogy nem is olyan hosszú idő múlva is­mét az apró állomásépületek, tiszta vizű hegyi patakok mentén kanyarogjon a szerel­vény. Az érdekeltek már ko­rábban véglegesen megállapod­tak a tizenöt kilométeres pá­lyaszakasz teljes felújításának menetrendjében. A rekonst­rukció generálkivitelezője az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság, s a nagyará­nyú munkálatokba — a pályát teljes egészében átépítik, s az útbaeső hidakat is szélesítik — bekapcsolódik alvállalkozóként a gödi Dunamenti Tsz építő­ipari részlege. A rekonstrukció negyven­négymillió forintba kerül, amelynek döntő többségét — harminchárommilliót — a pá­lya rendbehozatalára fordíta­nak, míg a fennmaradó pénz­ből felújítják a kocsiparkot, s tető alá hozzák a karbantartá­sukhoz szükséges műhelye­ket. Rengeteg munka. Aki egy kicsit is járatos a vasútépítés­ben, tudja, mennyire bonyo­lult, embert próbáló ez a fel­adat. Ráadásul nem sima, egyenes vonalú terepen, ha­nem kacskaringós, dombol­dalba vájt, köves talajon kell dolgozni. Hantházáról Verőcemarosra Mert a nehézségek ellenére a dolog lényege az, hogy má­jus óta szorgalmasan dolgoz­nak az érdekeltek a börzsönyi úttörővasút átépítésén. Mint ismeretes, Pest megye KISZ- fiataljai felajánlották, hogy társadalmi munkában a ko­rábban megszüntetett hanthá­zi szárnyvonal tizenhat kilo­méteres szakaszán felszedik a síneket, s az anyagot — a talpfákkal együtt — a börzsö­nyi átépítésié használják fel. Vállalásukat sikerrel telje­sítették, az ifjúkommunisták állták a szavukat: ma már nyilvánvaló, hogy a hantházi sínbontás jelentős mértékben hozzájárult a börzsönyi úttörő­vasút felújítási költségeinek csökkentéséhez. S persze az sem elhanyagolható körül­Ez a felvétel tavaly novemberben Hantházán készült: Pest megye ifjúkommunistái vállalták, hogy a megszüntetett szárnyvonalon fel- Gzedik a sineket, s a későbbiek során felhasználják a börzsönyi úttörő­vasút átépítésénél — jelentős mértékben csökkentve ily módon az átépítés költségeit. Akkor állták a szavukat. A munka a Börzsöny­ben is jó ütemben halad: az úttörővasút 1981-ben fejeződik be. Halmágyi Péter felvétele KöteSékreplilés—deszaittugrassa! Készülődés Dunakeszin a iégibemuiaiéra DUNAKESZIN az MHSZ­repülőrtér fölött gyakorlatozás közben láthatjuk azokat a gé­peket, helikoptereket, amelyek az augusztus 20-i ünnepség főszereplői lesznek. Akik ép­pen nem repülitek, azok a földön izgultak társaikért. Mindenkinek akadt észrevé­tele. Bizonyára így van ez fordítva is, amikor a fent le­vő társak pihennek, s ők ül­nek a gépen. A helikopterek szép zárt rendben értek földet. Még né­hány rádiós instrukciót adott a parancsnok, Börczi Gyula alezredes: dicséret és bírálat egyaránt elhangzott. Rövid szünetet rendeltek el a következő gyakorlat ismét­léséig, akkor sikerült beszél­getnünk a felkészítést vezető parancsnokkal, Börczi Gyulá­val. — Mi lesz a repülősök augusztus 20-i programja? — Az MHSZ repülősei és» magyar néphadsereg helikop­terei vesznek részt a bemuta­tón. Négy napja gyakorol együtt a társaság. Egynapi képzés után kezdődtek a gya­korlati foglalkozások: naponta reggel 8-tól este 6 óráig. Ami a programot illeti: hetven repülőgép emelkedik a ma­gasba, fedélzetükön 148 ejtő­ernyőssel. Bemutatja gyakor­latát az 1978. évi egyéni mű- repülő-világbajnok, a cseh­szlovák Ívom. Tucek. Ugyan­csak vendégként szerepel az 1968. évi egyéni műrepülő vi­lágbajnok, Blöske, az NDK- ból, aki még tükörrepülést i* végrehajt. Újdonság lesz a Pi.rát-gépek bemutatkozása majd három AN 26-os gépei kísérnek az L 29-esek. Gyö­nyörködhetnek majd a nézők kötelék- és műrepülésben, va­lamint az ejtőernyősök csil­lag- és deszantugrásában. — Mióta foglalkozik a be­mutató repülősök felkészítésé­velJ — Tíz éve, jómagam pedig három évtizede repülőik A rövid szünetben megis­merkedtünk id. Szappanos Jó­zseffel és fiával; ifi. Szappa nos Józseffel: a fiafalem.be’- édesapja nyomdokain halad ő is helikopteres a néphadse­reg kötelékében. Ritka pilla­nat részesei lehetnek az augusztus 20-1 bemutatón együtt mutathatják be tudá­sukat a levegőben. S hogy mennyire kiválóan érti a dolgát id. Szappanos József az apa, azt bizonyította a Du­nakeszin lezajlott próba egyik izgalmas pillanata is: leszál­láshoz készülődvén, csak so­kadik próbálkozásra nyílt W a gép fűtőműve. Amikor pe­dig földet ért, s kiszállt a gépből, arcán nyoma sem volt az izgalomnak. — Hogyan lehetséges ez7 — kérdeztük id. Szappanos Józseftől. A válasz így hangzott: Három évtizede repülök, tíz éve minden bemutatón részt veszek. Van rutinom, jól ismerem a gépemet, s a lele­ményesség is mindig sokat segíthet. A földi irányítóköz­pont parancsnoka pedig régi ismerősöm. Mindketten bí­zunk egymásban ... Az apa szavait hallhatta a fiú, ifj. Szappanos József, aki egyetértőén bólintott. Ö egyébként az MHSZ-nél ta­nulta meg e sok bátorságot igénylő, nemes sport alap­elemeit. Ami pedig az augusztus 20-; ! légi bemutató végső előkészü­leteit illeti: a főpróba augusz­tus 18-án lesz. Tegnapi du­nakeszi látogatásunk egyértel­műen bizonyította: az előadá­son a nézőknek nem min­dennapi látványban lesz ré­szük. Sós Péter meny, hogy Pest megye KISZ- esei hétről hétre két kezükkel segítik a rekonstrukciót: öszr- szesen ötvenhétezer óra társa­dalmi munkával. Ami pedig a jövőt illeti, kétségkívül biztató jel: május óta szorgalmasan dolgoznak a fiatalok a sínek mentén. Min­den héten benépesül a hegy­vidék, s a csákánnyal, lapáttal felszerelt önkéntesek népes csoportja bonja az elhasznált síneket, irtja a bozótot, s ké­szíti a pálya új ágyazatát. — Hogyan halad a munka? — kérdeztük Szűcs Lászlótól, aki a KISZ Pest megyei Bi­zottságának megbízásából irá­nyítja a sínbontást. Csak mellékesen, jegyezzük meg: az ő vezetése -alatt teljesítették korábbi vállalásukat azok a fiatalok, akik Hantházán is hasonló munkát végeztek. — Mindeddig nyolcezer óra társadalmi munkát teljesítet­tek az ifjúkommunisták: a legtöbbet a váci járás beliek, de dicséretes módon dolgoztak Cegléd város, valamint a da- basi és monori járás fiataljai is — hangzott a válasz. — En­nek köszönhető, hogy a király­réti végállomás, valamint a paphegyi Kincskereső állomás közötti másfél kilométeres sza­kaszon már elkészült az új pálya. Kétségtelenül örülünk ennek, de mindnyájain tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a munka neheze még csak ez-j után következik... a Bízik a fiatalokban így igaz. A pálya felújításai ugyanis nem kevés nehézség­gel jár. Csak egyetlen példa: rövidesen elérik Szokolya és Hártókút között azt az egy kilométeres szakaszt, ahol lég­kalapáccsal sziklát is kell bon­tani. Szűcs László azonban ennek ellenére őszintén bízik azokban a fiatalokban, akik a hét végén önként vállalnak munkát az úttörővasút men­tán. Vajon miért? < — Hantházán is álltuk a szavunkat, szerintem most sem vallunk szégyent —• mondta. — Ügy érzem, egyszer már bizonyítottunk. Nagyon bízunk abban, hogy a Pest megyei Tanácstól megkapjuk a patakmeder rendezéséhez szükséges pénzt, s a MÁV is idejében átadja azokat a moz­donyokat, amelyeket a Debre­ceni Járműjavítóban újítanak mad fel. S ha így lesz, nem le-; hét különösebb fennakadás! Az optimizmus megalapo-' zott: mindenki teszi a maga dolgát. A MÁV szobi és váci fenntartásának dolgozói szin­tén a hétvégeken fektetik le az új nyomtávon a síneket a már elkészült ágyazatba. S akadtak olyan segítők is, akik­re nem számítottak, ám most, hogy teljesítették megbízatá­sukat, minden érdekelt köszö­nettel szól munkájukról. Az Üt- és Vasúttervező Vállalat 4-es számú irodájának K1SZ- alapszervezetéről van szó: jú­niusban, júliusban és augusz­tusban tizenkilencen társadal­mi munkában elvégezték az új nyomvonal műszeres kitű­zését, | Segített az UVATCRV Vállalásukról Mürsberger Lajos, a 4-es számú iroda alapszervezeti KISZ-titkára így beszélt: — Örülünk, hogy segíthet­tünk Pest megye KlSZ-esei- nek. Korábban hallottunk vál­lalásukról, a börzsönyi úttö­rővasút átépítéséről, s amikor megkerestek bennünket, hogy segítsünk, hívásukra azonnal igent mondtunk. A vállalat vezetőinek támogatásával —, műszereket, gépkocsit biztosí­tottak a hét végén számunkra — elvégeztük a kitűzést. Most már csak egyetlen vágyunk van: szeretnénk mi is jelen lenni az átépített úttörővasút ünnepélyes avatóján... A kérés teljesítésének nincs akadálya: a munka befejezé­sekor, 1981-ben, minden bi^ zonnyal erre is sor kerül! Falus Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents