Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
1979. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT 3> Távoff a főuiaktóB Cseréptetők, zöld mezőken A úton, Nagykáta felé vezető Cegléd felől jövet kell jobbra fordulni. Az útelágazástól megváltozik minden. A látvány is, az illat is. Az utat fehér virágú akácok kísérik, mézillatuk belopakodik az autóba. Az út két oldalán messze nyújtózkodó zöld gabonaföldek, kertek között, piroslanak a cseréptetők. Tanyaviiág ? A hajdanvolt író-riporter, Móricz Zsigmond 1927 március havában ezt írta: „... Én mindig szerettem a mezőn gyalogolni. .. Emlékszem, egyszer volt egy kedves esetem. Nagy sár volt, s alig bírtam a cipőt kirángatni abból a veszekedett agyagból, s egyszeresük egy parasztszekér megy el mellettem üresen. Valami hetyke fiatal fiú ült a bakon...' egyet csördített felém és tovább ment...” Igen ám, de ez 1927- ban történt, most viszont már 1979-et jelez a kalendárium. Ma nem gyalogolunk, hanem autón robogunk Űjszilvás felé. Persze nem találkoztam parasztszekérrel, hanem traktorral. Bakján hetyke fiatal fiú ült, de nem csördített ostorával, hanem durrantott egyet felém, amint hirtelen lekapta, majd ismét ráadta a gyújtást. Akkorát dörrent, mint az ágyú. Megváltozott a Világ. Ki gondolta volna? Kijutott az ember a világűrbe is. Oda nyilván könnyebb elmenni az asztronautának, mint az újságírónak Újszilvásra. De erről majd később. Most rek- kenő a hőség. A „behavazott” akácok szomorúan kókadoz- nak. Csak mézillatuk frissíti a levegőt. Nöuraíom Már mélyen bent jártam a faluban, de a látvány nem változott: a piros cseréptetős házak elszórtan állnak a zöld mezőkben. Rendezetlen rend. Éppen ez a furcsa Ez a terület. nem is olyan régen még tanyavilág volt. Ma önálló község. De megőrizte múltbéli jellegét. Ámbár sok az új épület: az orvosi rendelő, az iskola, a művelődési ház. a tanácsház. Bent hűsek, tiszták és virággal díszítettek az irodák, így csak a nők tudják otthonossá tenni munkahelyüket. Az egyik szobában Balassa Pálné adóügyi intéző fogad. — Ha az elnökasszonnyal, Fekete Bálintnéval akar beszélni, nem jókor jött. Pesten van. Iskolán. — És a vb-titkár?.;: — kérdem reménykedve. — György Jánosné? A látásnál van. Értekezleten. — Akkor kivel beszélhetnék? — Velem, meg a kolléganőimmel — mondja, s máris hívja őket. Meglepődöm, de azért kérdezgetek. Sorra, rendre kapom a szakszerű válaszokat. De a kíváncsiság nem hagy nyugodni. — Itt csak nők dolgoznak? — Nem. A hivatalsegéd, férfi. Értem. A nőknek mindig különös érzékük volt a tisztasághoz, a rendhez. Ez látszik a községen. Ügy tűnik, Újszilvásnak a nőuralom hasznára vált. De félre a tréfával, mert beszélgetőpartnereim sem viccelnek, komoly arccal várják kérdéseimet. Válaszaikból lassan kibontakozik a falu élete. Jó, dolgos nép lakik erre: 3100 lélek. Zömük a Kossuth Termelőszövetkezetnél dolgozik, eredményesen. Itt kell megemlíteni viszont azt is, hogy részben a község határán belül, részben azon kívül van az ország egyik legeredményesebb komlótermelő telepe, amelyet a ceglédi tangazdaság üzemeltet. A tanácsházán dolgozók, mind újszilvás! születésűek. Pendelyes gyerekkorunk óta — mondta egyikük — ismerjük egymást. Azt is megtudtam tőlük, hogy a község történetének legjobb ismerője Rédíi Viktor nyugalmazott pedagógus. A Nagy György dűlőn lakik. Majd őt is felkeresem, de előbb ismerkedni akarok a községgel. A tsz eredményes gazdálkodása már látszik a faluban. A házakat tatarozzák, újak épülnek. Az itt működő 21 építő kisiparos nem tétlenkedhet. Az emberek, akikkel az utcán, a kertekben szóba elegyedem — nem bizalmatlanok. Sokat panaszkodnak a közelmúltra. Mart nem is olyan régen, más volt itt a' helyzet. Még a múlt évben is éreztette hatását. A tsz leváltott vezetősége 5 millió 22 ezer forint rendezetlen tételt, elhanyagolt, eszközhiányos gazdaságot hagyott örökül az új vezetőknek. No, meg bizalmatlan, elkeseredett embereket. Ezzel az örökséggel indult a tsz új vezetősége 1976-ban. Férfiuralom A Kossuth Termelőszövetkezet központjában Mészáros Béla elnök, Tóth László alapszervezeti párttitkár és Balassa Pál, a községi Hazafias Népfront elnöke fogadtak. Az irodák üresek. Az elnök hideg hűsítőt ajánl, amit éti boldogan fogadok. — Józsi bácsi!.. í — kiált asz elnök. És Józsi bácsi tálcával a karján megjelenik. Elrendezi az asztalon a poharakat, a hamutartókat, aztán tölt. Az elnök tüstént megérti kérdő tekintetemet és nevetvw magyarázza: — Kiküldtem mindenkit a dohánypalántázáshoz. Még az irodákból is... — Így könnyű — provokálom — megteremteni a férfi- uralmat. Hatalmi szóval... — Mi sem lennénk itt. ha nem jelezte volna érkezését. Dinamikus, a szakmát jól értő ember az elnök, örboty- tyánból került ide. Rendcsináló munkájában jó partnerre akadt Tóth László párttitkárban. Munkájuk eredménye már látszik, már mérhető. Íme: a búzatermés 1975-ben hektáronként 26—30 mázsa polt, a múlt évben pedig 41,8 mázsa. Egy tehénre eső fajla-> gos tejtermelés akikor 1600 liter volt. ma 2806 liter. Mutatós számok. De mindezt, hogyan? — A termelés fokozása érdekében 1976 óta jelentős gépi és építkezési beruházásokat hajtottunk végre — magyarázza az elnök. — Elértük, hogy végre biztosítani tudtuk az állattenyésztésben az alapvető tartási feltételeket, és megvalósítottuk egyes növények komplex gépesítését. — És megszilárdítottuk a munkafegyelmet — szól közbe a párttitkár. — Mert ugye anélkül... A tsz eddigi eredményei figyelemre méltóak, de igazán reflektorfénybe csak akkor kerülnek, ha leírom még a kővetkezőket is: a tsz tagsága 410 fő, ebből aktív 261, a többi nyugdíjas, járulékos. dóm. Autóra. Házra. Tévére. Mosógépre. Bútorra. És tudja, régen mire gyűjtöttek?... semmire! Bizony, semmire. Mert nem volt miből. Én mint segédtanító csak akkor kaptam fizetést, ha dolgoztam. A szünidőket nem fizették. Amikor kineveztek, valamicskét jobbra fordult a sorsom. Belefeledkeztünk a beszélgetésbe. Megkérdem: mikor járt itt legutóbb újságíró. — Hát a ... Szokoly Endre ... volt itt... Halála óta senki. Hirtelen elszorul a szívem. Rádli Viktor feleségének aggódó tekintete figyelmeztet: férje hetvenéves. Hamar elfárad. Búcsúzom. A kertkapuig kísérnek. A Nagy György dűlőn az autó reflektora tapogatózva keresi az utat. Végre megvan. Kiértem a kövesútna. Onnan, még egyszer visszanézek a dűlőre. Az ablakokban kékes fény vibrál. Tévét néznek aiz emberek. K. I. Bfgúsági tBei&&áesá tesfvrérmegyémkben Tanulni akarunk egymástól Baráti iáfo&atás Onsszkhan A PEST MEGYEI Hírlap tudósításaiban már beszámolt arról, hogy a közelmúltban a KISZ Pest megyei bizottságának politikai delegációja látogatást tett a testvéri Omszk megyében. A szovjet testvérmegyénkben tett látogatás alkalmat adott a szovjet fiatalok életének alaposabb megismerésére, a két'megye ifjúsági szervezetei közötti kapcsolatok áttekintésére, és értékelésére, továbbá az együttműködés formáinak kiszélesítésére, jövőbeni feladataink megvitatására. Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy a KISZ Past megyei bizottsága külügyi tevékenységében megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az Omszk megyei Ktynszomol bizottsággal fennálló kapcsolatok ápolásának. Köteleznek Új tiszteket avattak Zászlóssá, illetve tisztté avatták tegnap a BM Tartalékos Tisztképző Iskolán idén végzett hallgatókat. Az iskola lobogódíszbe öltött udvarán felsorakozott zászlósokat és tiszteket a belügyminiszter nevében Tóth Imre határőr vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka köszöntötte. Az ünnepségen, resztvettek az iskolának csapatzászlót adományozó Egyesült Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár képviselői, megjelent a Belügyminisztérium, a helyi párt- és állami szervek, társadalmi testületek számos vezetője, s ott voltak a végzett hallgatók hozzátartozói is. Az ünnepség a himnusz haragjaival kezdődött. Ezután Szűcs László, rendőr alezredes felolvasta Benkei András belügyminiszter díszparancsát, amelyben köszöntötte a felavatottakat. A díszparancs elhangzását a fogadalomtétel követte. A fiatal zászlósok és tisztek a csapatzászló előtt, a haza iránti felelősségérzettől áthatva fogadták meg, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges védelmezői lesznek és mindenkor készen állnak vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Ezután Fekszi László határőr ezredes, az iskola parancsnoka mondott beszédet. Konferenciák, vetélkedők ÁfíamigtsEfg&fási és S&eaxsá&ü&yE ifjúsága nags&Es Pesi megyében Múlt és Jeten Rádli Viktor nyugdíjas pedagógus szívesen fogad. Száját két mély barázda árkolja körül, kék szeme barátságosan kutat az arcomon. Leülünk. Beszélgetőpartnerem 1937- ben kezdte el a tanítást itt, mint segédtanító. Ez a vidék akkor Tápiószeléhez tartozott. Három uraságé volt itt minden: Reirale Jánosé volt a Kapitány-tanya és 1000 hold föld, Gombos Béláé a Gombos-tanya és a szőlőgazdaság, Török Jánosé meg a Török- tanya és az oda tartozó birtok. A lakosságnak egy-egy hold földecske jutott. Cselédemberek voltak. Nem a magukén, hanem a másokén dolgoztak. De ott aztán, inuk szakadtáig. Amikor Rádli Viktor megkapta a segédtanítói állást 1937-ben, örült, mások gyászoltak. Meghalt Juhász Gyula, József Attila, Karinthy Frigyes. És megint mások látványosan pompáztak: május 19- én Magyarországra látogatott III. Viktor Emánuel olasz király és császár. Változott a világ. — Tudja, ma mire gyűjtenek az emberek? — kérdi a nyugdíjas pedagógus. — Nem. — Hát akkor, majd elmonA KISZ Központi Bizottsága az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel, a Legfelsőbb Bírósággal, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a Magyar Jogász Szövetséggel és a Közalkal- kalmazottak Szakszervezetével együttesen a helyi és a területi tanácsok (hivatalok), igazságügyi intézmények, KISZ-bizottságok közreműködésével a 35 éven aluli dolgozók részére 1979. II. félévében államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok elnevezéssel, szakmai, politikai rendezvénysorozatot szervez. A rendezvények célja a helyi tanácsoknál, a járási hivataloknál,- valamint a megyei tanácsnál dolgozó fiatalok, az igazságügyi intézmények, ügyészségek fiatal dolgozói, valamint a gazdálkodó szervezeteknél jogi munkakörben foglalkoztatott fiatalok széles körű szakmai, tudományos tapasztalatcseréjének biztosítása, egymás munkájának megismerése. Az ifjúsági napok keretében országos tudományos konferenciákat szferveznek, melyeken az említett szakterületeiken dolgozó fiatalok önálló, illetve az „Alkotó ifjúság” munkaközösségek keretében kollektíván kidolgozott tudományos munkájukkal vesznek részt. Az egyes konferenciákat — témakör szerinti csoportosításban — Budapesten, Szegeden, Zalaegerszegen, Egerben, Sopronban, Gyulán, Miskolcon, Pécsett és Kecskeméten tartják. Még szélesebb körűnek ígérkezik az a különböző kategóriákban megrendezésre kerülő szakmai és politikai vetélkedősorozat, melynek tematikája az alapvető politikai ismereteken kívül az adott szakterületek legfontosabb szakmai ismereteit öleli fel. A vetélkedőket a Pest megyében dolgozó fiatal szakemberek részére is megrendezik. A tanácsi fiatalok részére szeptember hónapban összevont járási-városi elődöntőket, majd az ott legjobban szereplők részvételével októberben megyei döntőt szerveznek. A többi kategóriában elődöntőikre nem kerül sor, hanem a résztvevők októberben megyei döntő keretében mérik össze tudásukat. Az egyes kategóriák megyei győztesei képviselik Pest megyét a területi és országos vetélkedőkön. A megyében dolgozó fiatalok a vetélkedőkön való részvételi szándékukat 1979. augusztus 31-ig az alábbi helyeken jelenthetik be: Ügyész kategóriában: Pest megyei Főügyészség, ügyvéd kategóriában: Pest megyei Ügyvédi Kamara, bíró kategóriában: Pest megyei Bíróság, vállalati, szövetkezeti jogtanácsos kategóriában: Magyar Jogász Szövetség’Pest megyei Elnöksége, büntetésvégrehaj- tási dolgozók kategóriájában: Fiatalkorúak Börtöne és Fogháza — Tököl, államigazgatási dolgozók kategóriájában: a városi tanácsoknál, járási hivataloknál. A résztvevők jelentkezéséta rendező szervek írásban igazolják vissza. Ekkor küldik meg számukra a felkészüléshez szükséges jogszabályok, ismeretanyagok jegyzékét, valamint közlik a területi, illetőleg megyei vetélkedők időpontját és helyét. A vetélkedősorozat megyei rendező szervei — melyek az egyes rendezvény-kategóriákban érdekelt fiatalok részére külön felhívást is továbbítanak — remélik, hogy minél több fiatal dolgozó részvételével számolhatnak. Ez nemcsak a megyét eredményesen képviselő vetélkedő csapat összeállítását, teszi lehetővé, hanem jól szolgálja a fiatal államigazgatási, igazságügyi dolgozók, más területen tevékenykedő jogászok szakmai és politikai ismereteinek bővíté- , sét, tapasztalatcseréjét is. bennünket erre azok az erős történelmi szálak, amelyeknek elevenen ható tényezői átszövik mindennapi munkánkat. Internacionalista kapcsala- taink a két megye pártbizottságai között fennálló sokrétű együttműködés alkotó elemének tekintjük és azon fáradozunk, hogy mindenben megfeleljünk az igényeknek; az aktív együttműködésre kész partnerek szerepét kívánjuk betölteni. A továbbiakban — a teljességre törekvés igénye nélkül — bemutatom az Gmszk megyei Komszomol bizottsága és a KISZ Pest megyei bizottsága közötti együttműködés legfontosabb tartalmi összetevőit. t Kapcsolataink az évenként elfogadandó együttműködési szerződéseken nyugszanak. Az együttműködési szerződések tartalmazzák a tárgyévre vonatkozó fontosabb célokat, találkozásokat és egyéb programokat, amelyeket a kölcsönös érdekek és lehetőségek mesz- szemenő figyelembevételével szervezünk. Az együttműködési szerződések előkészítésében az elképzelések pontosításában jelentős feladatok hárulnak azon politikai delegációk tagjaira, amelyeket évenként cserélünk. Ennek értelmében 1980-ra hívtuk meg megyénkbe az Omszk megyei Komszomol bizottság politikai delegációját baráti látogatásra. ETTŐL A LÁTOGATÁSTÓL, azt várjuk, hogy szovjet elvtársaink alaposabb ismereteket szerezzenek a KlSZ-fiatalok életéről, megyénk eredményeiről, gondjairól, örömeirőij. Célunk az, hogy őszintén, kendőzetlenül mutassuk, be megyénket, annak ifjúságát, eredményeinket, sikereinket éppúgy, mint gondjainkat, a miunkánkat nehezítő tényezőket. A valóság megismertetésén túl azért is szükségét érezzük az ilyen jel J legű talál kozáso.vnak, mert .1 legutóbbi látogatásunkon is tapasztaltuk, hogy gondjaiul: Hasonlóak, azok megoldásában tanulhatunk egymástól. A két ifjúsági szerv'ezet közötti együttműködés lehetőséget teremt a leendő KISZ-, illetve Komszomol-tagok kapcsolattartására is. Hagyományosan jó tapasztalataink vannak az évenkénti úttörővezetö- cserékben. (Néhány nappal ezelőtt utazott vissza Omszkba az a két szovjet ú'ttörővezető, akik közel 3 hetet töltöttek a KISZ Pest megyei bizottságának Zamárdiban levő úttörőtáborában.) Megyénk úttörővezetői közül évente 2—2 fő közel egy hónapot dolgozik Omszk megye valamelyik úttörőtáborában. Nem turistaútról van sző, hanem a tapasztalatszerzésben gazdag látogatásról. A magyar úttörővezetők Omszkban szovjet kollégáikkal együtt dolgoznak, az adott úttörőtábor teljes jogú és jelel össégű tagjai. Igazán csak azok a megmondhatói az ilyen kapcsolatok hasznosságának, akik már részesei voltak I együttműködésünk e formájá- . nak. Legutóbbi tárgyalásainkon vetődött fel, hogy a két megye úttörőcsapatai közöttszor- galmazzuk a kapcsolatfelvételt, amely alkalmat nyújt majd arra, hogy az úttörők kölcsönös táborozását biztosítsuk. A megyei úttörőelnökség közreműködésével a közeljövőben gyűjtjük össze azon úttörőcsapatokat, akik készek arra. hogy tartalmas kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn Omszk megyei úttörőcsapatokkal. Az ilyen jellegű együttműködések bizonyára hasznosak lesznek. HASONLÓ JELLEGŰ, de * I más, tartalmú együttműködés szép példáját mutatja az Omszki Mezőgazdasági Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ifjúsági szervezete. A kölcsönös építőtábori cseréknek szép hagyományai és eredményei vannak. E sorok írásakor 20 fő omszki egyetemista hazánkban, és gödöllői egyetemisták hasonló létszámú brigádja a Szovjetunióban tartózkodik. A hagyományos épitőtábori munka mellett mindkét helyszínen bőven van I alkalom egymás életének megI ismerésére, barátságok kötésére. A két ifjúsági szervezet megyei vezetése közötti megállapodás szerint az ilyen típusú -együttműködésnek mi csupán, a kereteit biztosítjuk. A tartalommal való kitöltés a* intézmények feladata. Megállapodásunkból kiemelem még azt, hogy a közeljövőben két fiatal Pest megyei művész utazik Szibériába, hogy tanulmányozza az Omszk megyei kulturális és művészeti életet, ismerkedjenek a szovjet emberek hétköznapjaival. Nem titkolt szándékunk, hogy ezáltal olyan új témákhoz, ötletekhez segítsük művészeinket, amelyek új alkotásaikban megjelennek. A későbbiek során megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a műalkotások omszki bemutatón vagy tárlaton vegyenek részt. Kölcsönösségről lévén szó a Pest megyei KlSZ-bizottság hamarosan ugyancsak fcát omszki művészt fogad. Biztosra vesszük, hogy a művészek és műveik hozzásegíthetnek egymás életének jobb megismertetéséhez, barátságunk elmélyítéséhez. Ügy vélem mindazok Igazolják, hogy a két megye között fennálló gazda« kapcso- I latrendszerben igen erős szá- 1 lak fűzik egymáshoz a két ifjúsági szervezetet is. Mi a magunk részéről megtisztelő kötelességünknek tekintjük, hogy munkálkodhatunk a két nép, a két ifjúsági szervezet közötti barátság elmélyítésén, gazdagításán. HUSTI ISTVÁN, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára Pulóverek exportra Harmircczcr gyermekpulóvert készítenek szovjet exportrí Abonyban, a Kötőipari Szövetkezet üzemében. A munkát fél automata gépeken végzik , \ Bozsin Péter felvételé
