Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

Háziipari Szövetkezet Pezsgőbb a versengés Négy munkabrigád A brigádéletet is megpezs- dítette a gödöllői Háziipari Szövetkezetben a termékszer­kezet változása, az új techno­lógia és termelési szervezés bevezetése. Régebben a válla­lás és annak értékelése is nehézkes volt, hiszen például nem volt norma. A brigádér­tékelések nem mutatták az Igazi teljesítményeket. Ma már minden cikknek megvan a gyártási normája, a mun­ka értékelése reálisabb és el­lenőrizhetőbb. Ez megnövelte a versengési kedvet, ami ab­ban is megmutatkozik, hogy ebben az esztendőben négy új munkabrigád alakult a szövetkezet központi telepén. Ragasztás házilag Nem először tesszük szóvá, s minden bizonnyal nem a gödöllőiek tehetnek róla, de a hajdan nagyszerűen zárható borítékok, úgy látszik, végleg kimennek a divatból. Jóma­gam már nem is bosszanko­dom, hiszen a minap éppen az ügy végső fejleményének le­hettem részese. Korábban ugyanis sosem tudhatta az ember, milyen borítékot kap: csak a fele fedele ragasztós, vagy a negyede, volt, amelyik csak halványan látott ragasz­tót, s volt, amelyik bőven kapta, s aztán kezünk-lábunk, nyelvünk bánta, hogy megkí­séreltük lezárni. Legutóbb már semmi gon­dom nem volt az egyébként tetszetős, szép fehér papírra nyomott, a kívánatos külalak szerint előállított s bélyeggel is ellátott jószággal: ott, ahol kellett volna, bizony egy szem ragasztó nem sok, annyi sem volt rajta. Ezért aztán a to­vábbiakban semmi ok az ide­geskedésre. most már tudom: magamnak kell ragasztó után néznem, s házilag megoldani a nagy gondot. S ha mégsem ragad, legalább csak magamat szidhatom. VI. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM 1979. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Alkalmazkodás a változóhoz 10k tanterem egy alatt Tudunk-e újítani? A kérdés ezúttal nem azokra a sokat érő, apróbb ötletek énlelődési körülményeire utal, amelyek a műszakiak és a szervezőit agyában születnek. Ezek is roppant fontosak, csakhogy a kérdésnek van tágabb értelme is. Miszerint arra kell vála­szolni, hogy képesek v.agyunk-e törés nélkül alkalmazkodni a változó. alakuló gazdasági helyzethez. Tudunk-e a nehe­zebbje eilen gondokait megol­dó új ötleteket bevetni? A frappáns választ legelőbb ép­pen a lehetőségek, adottságok tisztázása révén adhatjuk., Lényeges intelem Valami módon ezt tették, még az idei terv kidolgozása­kor, előrelátóan, a kerepastar- csai Általános Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalatnál is. Ki tudja ma már felmérni, hogy megérzés, vagy a veze­tőktől elvárható okos figyelés következménye-e az elmúlt években elánt egyre jobb ered­mény. Hogy mire figyeltek? Azok­nak a legfontosabb dokumen­tumoknak, állásfoglalásoknak a lényegére, intelmére is, ame­lyekben a párt és az állami vezetés hosszabb távon tám­pontot adott egyebek közt az építőipar feladatairól, a mun­kák hatékony szervezéséről, a tartalékok évek óba hangozta­tott feltárásának szükségessé­gáről. Mert hiszen bármennyi­re úgy tűnik, hogy a haté­konyság növelése, a termék- szerkezetváltás, a munkaerő célszerű átcsoportosítása és még egy sor feladat mai új­donság, mi több, szükségszerű­ség; ezek a fogalmak nem teg­nap vagy tegnapelőtt kerültek bele a dokumentumokba. Szerencsére a kerepestarcsai építőipari szövetkezeti válla­lat nem az egyedüli, ahol nem­csak hivatkoztak rájuk, hanem idejekorán azok szellemében is dolgoztak. De miről is ad­hatnak számot ezekben a na­pokban, túl az első féléven. — Az elmúlt év első hat hónapjában 79 millió forint volt a teljes árbevételünk, ak­kor 11,4 százalékkal haladtuk meg a bázis félév termelési ér­tékét — tájékoztatott Pém István igazgató. — Az idei el­ső félévet 91 millió forintos bevétellel zártuk, amely vi- szorít 13,8 százalékkal maga­sabb a tavalyinál. Termelésünk ütemének növekedése tehát 2,4 százalékos, s ehhez hadd te­gyem hozzá, hogy közben majdnem öt százalékkal csök­kent építőipari munkásaink létszáma. Ifjú csúcstartó Sikerek sportban, tanulásban Medveczky Anita az Imre utcai általános iskola 8. osz­tályos tanulója lesz szeptem. bértől. Fiatal kora ellenére na­gyon szép sikereket ért el at­létikában, ahol, mint 'tudjuk, nagyon el vagyunk maradva a nemzetközi élmezőnytől. A tehetségesek ritkák, mint a fe­hér holló, s még kevesebben vállalják azt a rengeteg le­mondást, áldozatot, gyötrő ed­zésmunkát. amely meg csillog­tatja a sportvezetőknek, ed­zőknek a reményt; a tehet­ségek, a versenyzőknek pedig a munka gyümölcsét, a sikert, a győzelmek örömeit. — Tízéves koromban kezd­tem el sportolni a GEAC sport­iskolásai között. Először csak a mozgás, a különböző ver­senyágakkal való játékos is­merkedés volt célom. Mivel a tanulás jól ment, s otthon is biztattak, egyre komolyabban vettem az edzéseket, bár ver­senyeken alig-alig indultam. Talán családi hagyomány — édesanyám is 'távol- és ma­gasugró —, de mindent kipró­bálva egyre jobban a magas­ugrás felé vonzódom. Tavaly edzőmmel, aki test­nevelő tanárom is, a floptech- nikát is megtanultuk, s a leg­jobb eredményem 140 cm volt. Nagy terveket szövögettünk, s bár az idei téli alapozás nem volt zavartalan, mégis szép eredményeket értem el. Az úttörő-olimpia országos döntőjén 155 cm-t ugrottam — ez országos csúcsbsállítás —, s csak egy kísérlettel szo­rultam a második helyre. — Az eredménynek nagyon örültem, azok után, hogy elő­re megbeszéltük edzőmmel mennyi szükséges a dobogó­hoz. Tudom, hogy még messze vagyok a sportolótól, de a jó bizonyítvány, három négye­sem volt. a többi mind ötös, a szorgalom, . az edzések és az otthoni segítség eredménye le­het a magas szintű sportmun­ka. Nagyon jó kis sportiskolái csoportunk van, szeretjük egy­mást, szurkolunk egymásnak. Sokat vagyunk együtt edzésen, versenyen. A gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolába szeretnék menni jövőre, s tovább spor­tolni, javítani csúcsaimat, hi­szen csak két dolgom van; 'ta­nulni és sportolni, másra nem is jutna időm. A legjobb úton, halad, mint ezt a vasárnapi területi ser­dülő B egyéni versenyén is bizonyítottta. ahol 156 cm_rel nyerte a magasugrást. S. I. Több megbízatás S még égy fontos adalék: ebben az időszakban nem volt jelentős gép- vagy más esz­közvásárlásuk. Növekedett vi­szont szervezettségük, a gaz­dálkodásban egyre inkább ér­vényesíteni tudják a takaré­kosságot. Egyik jele ennek, hogy szintén 1978 első félévé­hez viszonyítva, 14,6 százalék­kal nagyobb, 17,4 millió forint nyereséget értek el idén. — Melyek az idei legjelen­tősebb munkáik? — Vállalatunk tevékenysé­ge az elmúlt években megszo­kott területeken folytatódik — veszd át a szót Zsirkay István termelési főmérnök. — A ter­melőszövetkezeteknek, a TOT- nak, a Pest megyei TESZÖV- nek. a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnak és több, Budapesten levő múzeumnak a megrende­lésére dolgozunk, s egyre több megbízást kapunk Betonyp tí­pusú elemekből építhető isko­lák elkészítésére, illetve bőví­tésére. Másfél hónappal a kerepes- tárcsái kórház átadása után kaptak megbízást a kórházi latszáz tonna gyapjúszalag lakótelep nyolctantermes isko­lájának építésére. A kijelölt területet és a tervdokumentá­ciót májusban kapták meg. Július 6-án már rendelkezé­sűikre álltak a Betonyp-ele­mek, am elye kiből éppen egy hónap alatt készen voltak a nyolc tanteremből, s az ennél is több egyéb helyiségből álló, összesen 1700 négyzetméter alapterületű iskola faladnak összeszerelésével. Napokon belül befejezik a belső gépészeti és szakipari munkákat, tehát a központi fűtés, a víz, a szennyvízkive­zető rendszer szerelését, a festést, mázolást, a padlóbur­kolást és a lakatosmunkákat Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a külső munká­latokkal is végezzenek, mire a tanév elkezdődik, hogy a kül­ső vízvezeték, a szennyvízcsa­torna és az elektromos kábel árkai is eltűnjenek addig. Saját erővel A vállalat vezetői elmondot­ták azt is, hogy tervszerű gaz­dálkodásukban átmenetileg egy kis hátrányt jelent ennek a munkának a teljesítése, de beszélgetésünk során kiderült, örömmel vállalták az iskola építését. Említettük, hogy ez az épí­tőipari közös vállalat igyek­szik a változó igényekhez, kö­rülményekhez idejében alkal­mazkodni. A Betonyp-tíemes építést, mint új építési techno­lógiát, hosszabb távú tervük­ben szerepeltetik. A technoló­giaváltás az áttérés első na­gyobb állomása éppen az új iskola létrehozása, ahol kizá­rólag saját erejükre támasz­kodva dolgoztak. Fehér István Szeressük jól gyermekeinket EGY PEDAGÓGUSNÖ me sélte, hogy hosszú idő után nem volt hajlandó elvállalni napközis csoportot, s amikoi végül is nem volt más meg­oldás, és mégis elvállalta, rá­jött; ezeknek a kötetlen dél­utáni foglalkozásoknak a csa­ládot kell pótolniuk. Biztos, természetesen, hogy minden gyereknek jobb lenne délutá- nonkint az anyja mellett, csakhogy, ha az anya dolgo­zik, akkor nincsen más meg­oldás. Ez a véleményváltozás mintegy jelzi a családi neve­lés tudatosabbá válását, s azt ts, hogy a pedagógusok egyre inkább a szülők szemével né­zik a gyerekeket. S a csa­lád és az iskola egymáshoz közeledése csak növelheti azt az erkölcsi kincset, amely­nek forrása a gyermekkel való együttélésből fakad. Mert együttélni a gyerek­kel jó, noha gyereket neveim néha nehéz. A gyermekneve­léshez mindenekelőtt önne­velés szükséges, tapintat, tü­relem és sok-sok álkalmauj- kodás (akárcsak a házasság­hoz). Alkalmazkodás, de so­sem megalkuvás; a gyere», testi, lelki, tudati, erkölcsi, érzelmi, értelmi nevelése ér­dekében a leg'képtelenebb ne­hézségeket is vállalni keli, alkalmazkodva a körülmé­nyekhez, amelyeket a gyerek egyénisége teremt; igen, al kalmazkodni, de sosem meg­alkudni. Megalkuvás, tehát rossz, ha a gyereket mutogatni való, dicsekedni való értéktárgy­nak tekinti anyja vagy apja, olyasmivel szerezve önmagá nak sikerélményt, ami a gye­reknek válik ártalmára alt­kor, vagy később. Az ilyeii nevelési megalkuvások a sízu- lő önzésével (és sokszor kon Iától faágával) párosul va mai nem egy jó képességű gyere­ket hajszoltak a „csodagyo- refcség” kétes értékű dicsősé­gébe, tönkretéve ezzel a gyei - mekkort, s tönkretéve a k-é sőbbi évtizedeket, tönkretév* egy teljes emberi életet. , S ilyen önző megalkuvás ilyen természetellenes megal­kuvás az is, amikor a gyer­meket — szándéka, kediv«, najlama,, indíttatása, egyéni­sége ellenére — egyszerűen dekorációnak használjuk. Ne-' essék félreértés: ha a gyerek neveltetésének, eredményekép­pen részt akar venni közös­ségi megmozdulásokban, ha szervezni, szerepelni akar, ak­kor tegye tudatosan, önként vállalva, de soha ne kénysze­rítjük arra, hogy felnőttek rendezvényeire kivezényelve, magából a rendezvény tar­talmából mit sem értve ve- gigfeszen-gjen néhány órát, & számára és számunkra is tel* jesen haszontalanul fecsérel­je idejét. A gyerek nem jel­mondat és nem emblémái karszalag! S nem jelvény és kitüntetés a gyerek, amit ün­nepi alkalmakkor a hajtó­kánkra tűzünk! Boldoggá kell tennünk ne­künk, felnőtteknek az embert élet legdrágább korszakát, a gyermekéveket. S ez a boldo- gí'tás nem merülhet ki ab* ban, hogy megadjuk a gyer­meknek mindazt, amit a* ENSZ gyermekalapja szűk-, szavúian, mint minimumot felsorol, s amit — sajnos — a világon élő gyermekek két­harmada még nem, vagy nem teljesen kaphat meg. Ismét­lem: boldoggá kell tennünk gyermekeinket. Csakhogy ez a boldogsáf nem azonos a konfliktusta- lansággal. Nagyobb bűnt alig­ha követhetnénk el gyerme­keink ellen, mint azt, ha a családban, az óvodában, a kisiskolában olyan képet fes­tenénk a világról, hogy az a Candide Pangloss mesterének világa, azaz: a lehetséges vi­lágok között a lehető leg­jobb világ. Becsapni sosem szabad a gyereket — igenis legyenek, mert lesznek is konfliktusai, s e konfliktusok ilyen vagy olyan oldódásai is hozzátartoznak az élethez, sőt: az élet boldogságához. JÓL KELL SZERETNÜNK gyermekeinket, s ez ott kez­dődik, hogy komolyan , kell vennünk őket. A gyerek ko­molyan vétele, a gyerekkel folytatott viták, amely viták némelyike akár a gyerek győ­zelmével is végződhet, a gye­rek ügyeinek-bajainak közös feldolgozása, azaz: a gyermek szerelése tükörként vetül vissza-a szülők egymás iránti megbecsülésére, egymás irán­ti szeretetére. ", Együttműködés az óvodával A város hét óvodájával tartanak kapcsolatot a gö­döllői Háziipari Szövetkezet szocialista és munkabrigád­jai. A gyermekintézmények­ben járva, gyerekek készítet­te tárgyak kiállításán több­ször láthattuk, hogy a fel­használt anyag a szövetkezet­ből való. Ami ott hulladék, az a kicsiknek jól felhasználha­tó matéria. A többi között ez is az együttműködésnek kö­szönhető. SPORT — SPORT — SPC ?T — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labdarúgás Vasárnap MNK-mérkőzések Az első félévben csaknem 600 tonna gyapjúszalagot gyártottak a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyárának kártoló-fésülő üze­-»Barcz-a Zsolt felvétele mében. Ennek egy részét sa­ját gyárukban dolgozzák fel. A képen: Csermák Józsefné kezeli a Schlumberger fran­cia gyártmányú fésülőgépet. Lassan véget ér a nyárt va­káció a járási labdarúgó-baj­nokságban részt vevő csapa­toknak. Az első szövetségi na­pot már meg is tartották. Amíg az elnökség tagjai megbeszél­ték az időszerű teendőket, alkalmunk volt néhány intézőt megkérdezni a felkészülésről. Dr. Nacsa János, a GEAC kép­viselője elmondta, hogy csa­patuk szeptember 9-én játssza első mérkőzését, hiszen akkor­tájt kezdődik az új egyetemi év. Gádor Lajos dányi inté­zőtől kaptuk az információt, hogy a csatársor erősítésére két játékost igazoltak le. Szót váltottunk Éliás Pál tú­rái képviselővel is. Három já­tékosuk ment el, Vácszentlász- lóra. Kartalra, illetve Galga- hévízre, ugyanakkor Jenei Vácszentlászlóról hazajött. Szentesi Sándor, az .isaszegiek intézője tájékoztatója szerint négy játékos ment el tőlük, akik a dányi, illetve a zsám- boki csapatot fogják erősíteni. Az isaszegiek a megmaradt fiatalokkal próbálják felvenni a küzdelmet. Molnár Lajos Veresegyházá­ról örömei újságolta, hogy el­készült a sportpálya, nem kell többé albérletbe járniuk. Fas- ka József Domony, elmondta, öt játékosuk tért haza idegen­ből. s így remélhetőleg jóval erősebb együttest tudnak sze­repeltetni. Geisz Károly Kére-, pesről: Az első csapat keretét a tartalékból töltöttük fel. Űj edző tevékenykedik Vác- szentlászlón, Goda István; az ifiket Túri István irányítja. A legfontosabb tennivalókat Miklós János, a Járási Labda­rúgó Szövetség elnöké ismer­tette. Elmondta, az új bajnok­ságban tizennyolc csapat sze­repel az I. osztályban, a tava­lyi 14 mellé felkerült Erdőker­tes, Domony, Nagytarcsa és Kartal II. Az őszi idényt no­vember 25-ig akarják befejez­ni, ezért egy alkalommal hét­közi forduló is lesz. A Galga Kupáért küzdő csa­patok kivételével augusztus 12-én MNK-találkozót vívnak a járási bajnokságban szerep­lő együttesek, a párosítás: Aszód—Kartal II, Valkó—Ve- resegyház> Zsábok—Dány, Isa- szeg—HMSE, Pécel—Domony, Nagytarcsa—Erdőkertes. Va­lamennyi összecsapás 16.30-kor kezdődik. Döntetlen esetén a vendégcsapat jut tovább. Megtudtuk, hogy a Honvéd Malinovszkij SE valamennyi hazai mérkőzését délelőtt játsszák. A serdülő csapatok szintén délelőtt játszanak, minden esetben 10 órakor. Az új bajnoki évben a járásban is bevezetik a sárga lapot. A szövetségi összejöveteleket to­vábbra is kedden 5 órakor tartják a gödöllői Szabadság téri HÉV-megálló épületében, a volt Utasellátó helyiségében. A fegyelmi bizottság is e na­pokon ülésezik. A kiállított já­tékos intézőjével együtt köte­les megjelenni a bizottság előtt. László László, a labdarúgó­szövetség titkára arra hívta fel az intézők figyelmét, hogy mindenütt gondoskodjanak a pályák megfelelő állapotáról és a szükséges tartozékokról. A játékteret a nézőktől leg­alább egy szál dróttal kell el­választani, A felnőttek mérkő­zésére 10 tagú rendezőgárdát kell kiállítarj. A felnőttek minden mérkőzésre három tar­talékjátékost jelölhetnek, akik közül kettő cserélhető, az ifis- ták ötöt, abból négy juthat szóhoz a mérkőzésen. A ser­dülők hat játékost jelölhetnek, és mind a hat játszhat csere­ként. Csiba József Az idén is AfMmány Kupa Az idén is megrendezi az Alkotmány Kupa labdarúgó- villámtornát a KISZ járási és városi bizottsága, valamint a sportfelügyelőség. Nevezni augusztus 17-ig lehet a KISZ- bizottságokon. Lőrinczy István, a KISZ városi bizottságának tömeg­sportfelelőse elmondta, hogy augusztus 20-án a GEAC- sporttelepén játsszák a mérkő­zéseket, az első helyezett megkapja a vándorserleget, a második és a harmadik okle­velet és tárgyjutalmat. A csa­patoknak az egységes öltö­zékről és labdáról maguknak kell gondoskodniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents