Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Jelentés Pest megyéből 500 hektár zab vár csak gépre A kombá/nosok megfeszített erővel dolgoztak Keddre a hűvösebb éghajla­tú északi megyékben is végső stádiumához. érkezett a kalá­szosok betakarítása, sőt Bor­sod és Nógrád megyéből a búzaaratás, Komárom megyé­ből pedig a teljes aratás be­fejezéséről érkezett hír, ezen a tájon különösen sokat szen­vedtek a vetések a mostoha időjárástól; tavaszi fagy, májusi aszály, majd bőséges csapadék károsította, illetve nehezítette a munkát. Ilyen körülmények között a kom- bájnosok kettőzött erőfeszíté­sére, volt szükség, .Borsodban, az ország leg­északibb vidékén, ahol csak­nem egy időben ért be a ke- nyérnekvaló az alföldi me­gyékkel, több mint 30 napos megfeszített mimikával került le a búza a földekről. Az eső­szürjeteket kihasználva gyak­ran éjjel is arattak, így sike­rült a GO 000 hektárról július végére betakarítani a termést. A szomszédos Kelet-Szlová- kiából 70 vendégkombájn ér­kezett. s a baráti segítséget most 30 borsodi termelőszö­vetkezet viszonozza arató- cséplőgépekkel. Nógrád me­gye mezőgazdasági üzemeiben 374 kombájn fogyasztotta a 24 400 hektárnyi őszibúza- vetést, s keddre letették a munka gondját. Az aratás idején a sok eső miatt a gé­pek gyakran 3—5 órákat, sőt félnapokat is álltak, de a munkára a Urai más időben megfeszített erővel dolgoztak. A betakarításhoz Bács-Kis- kun, Heves, Szolnok és Pest megye kombájnosai, továbbá szlovákiai gépvezetőik is se­Kisebb hanggal \ j ajon hányán és kik aggódhattak az idei nyár aszályos nap­jaiban Magyarországon: lesz-e elegendő búzánk vagy odasül a tikkadt föl­deken a kenyémekvaló. Az iparosodással, a városiaso­dással égyre kevesebb em­ber marad közvetlen kap­csolatban a mezőgazdálko­dással, és csak többszöri áttétellel érzékelheti egy- egy fontos növény termesz­tésének sikerét vagy ku­darcát. Mégis, az esőt váró napokban mintha a meg­szokottnál többen kérdez­ték volna a szakemberektől vagy inkább maguktól, meddig bírják még a kalá­szosok a szomjúságot? S ha holnap esne, nem len­ne-e már késő? Ami per­sze azzal is magyarázha­tó, hogy nemzedékek ideg­zetébe, tapasztalásába épült be az élet féltése, a legfon­tosabb élelmiszeré, amellyel újig mindenképpen ki kell tartani. A hagyományokon kívül azonban egyéb oka is lehetett az érzékenyebb reagálásnak. Nem is any- nyira a kenyérgond, mint annak fölismerése: az or­szágnak szüksége van, mégpedig a tavalyihoz ha­sonló mennyiségű gaboná­ra, hogy annak tekintélyes részét a nemzetközi pia­cokon más értékes árukra cserélhessük el. Most, amikor a nagy nyári kampánymunka gya­korlatilag befejeződött, már végérvényes válasz adható arra, miként zárt a növénytermesztésnek e fon-® tos ágazata. Értékelhető szűkebb pátriánk, vagyis Pest megye ebbéli munkál­kodása. Nemcsak a kom- bájnosoké, de mindazoké, akik az eredményekhez valami módon hozzájárul­tak. Eredményekről szóltunk, nem kimagasló sikerekről. Hiszen köztudott, az 1978- as esztendő rekordjait nem értük el. Ezek az eredmé­nyek azonban mégis tisztes produktumok, hiszen a ká­rosító tényezők közül szin­te valamennyi sújtotta a kalászosokat: ősszel beton­kemény talajt kellett el­munkálni, kíméletlen volt a téli zord hideg a veté­sekhez, de főképpen a ezárbaszökkenés, a kalá­szolás Idején romlott sokat az állomány a hosszas víz­hiány miatt. Hogy mennyi múlott az időjáráson, arra vonatkozóan hadd említ­sünk egy példát. A soly­mári Pilisvölgye Tsz ürömi területén az egész gazdaság termésátlagánál 10 mázsá­val nagyobb mennyiség termett. Oka: a kritikus időszakban — a legszára­zabb napokban — 5 mil­liméter csapadék hullott ebben a zónában. Más kér­dés, hogy a szövetkezet, amely korábban a gyen­gébb gabonatermesztők közé tartozott, \éppen az idén a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok ellenére bi­zonyította, fölzárkózott az élmezőnyhöz. De nemcsak egy gazdaságra, a megye egészére is jellemző volt a szakmai-munkaszervezési érettség. 700 kombájn, és ezek között egyre növek­vő arányban a nagy telje­sítményűek is, sorompóba lépve, fogtak bele a gabo­na aratásába. Ez azonban kevés lett volna ahhoz, hogy a tavalyinál jóval korábban befejeződjék a búza aratása. Fegyelme­zettségre, gondosságra egy­aránt szükség volt. S ha a látszat néha még a hozzá­értőkben is azt a benyo­mást keltette, hogy a kom- bájnosoknak 1979 nyarán könnyebb, már-már köny- nyű, dolguk volt, a kér­dést közelebbről tanulmá­nyozók az ellenkezőjéről győződhettek meg. Mert a szovjet és NDK monstru­mokon ezúttal is kora reg­geltől, késő estig izzadtak, porosodtak az emberek. Vasárnap is a földeken ta­lálta őket a kelő nap, és nyugodott le úgy, hogy egyben a munka befejezé­sét is jelezte. Magtárakban, silótor­nyokban tehát a kenyér- nekvaló. Kevesebb, mint vártuk, de nincs szégyen­keznivalója Pest megyé­nek. Azokat a gazdaságo­kat, amelyek — így a tá- piószőllősi Űj Barázda és az újszilvás! Kossuth tsz — hektáronként 40 mázsánál jóval többet takarítottak be, joggal tölti el büszke­ség. Vagy a budai járás­ban termelőket: a gyen­gébb termőhelyi adottsá­gok ellenére a negyedik helyre kerültek a járások nem hivatalos versenyé­ben. Aggodalommal kezdtük. Az aratás végeztével egy- gyel kevesebb gondunk van, bár újabbakkal sza­porodik a mezőgazdaság sajátosságából adódóan. Az elkövetkező időszakban a kukorica fejlődését kíséri majd nagyobb figyelem: sokat várunk a tengeritől. Mindenekelőtt a gabona­termés-kiesés pótlását, az árbevételek növelését. Per­sze az időjárás ismét köz­beszólhat. Csakhogy évről évre kisebb hanggal. Mind gyakrabban megyünk elé­be, keresztezzük útjait a kárt okozó aszálynak, fagy­nak. S ha mégsem sikerül kellő mértékben csökken­teni a pusztítást, módot találunk az elemi károk enyhítésére. J únius 16-án az MSZMP Pest megyei Bizott­sága felhívással for­dult a megye gazdaságai­hoz, másodvetésekkel igye-: kezzenek pótolni a <■ kieső termést. S bár a gazdasági élet a maga sajátos tör­vényszerűségei szerint mű­ködik, a biztatás hasznos­nak bizonyult: a megye gazdaságai a hónap végéig 10 ezer hektáron ültettek silókukoricát, különböző takarmánynövényeket és zöldséget. Valkó Béla gftséget nyújtottak: összesen 72 vendégkombájn dolgozott a nógrádi szántóföldeken. Ko­márom megye mezőgazdasági üzemeiben kereken 31000 hektáron aratták le a gabo­nát, a gyakori esőzések elle­nére ütemes munkával, ala­csony szemveszteséggel, a ter­vezett időre. , Mint már korábban hírt adtunk róla, Pest megye 9 járása közül már csak a há­rom északi fekvésű járásban, a budaiban, a gödöllőiben és a váciban van némi aratni- való, hozzávetőleg 500 hek­tárnyi tavaszi árpa és zab, ezenkívül minden kalászos termés fedél alá került. A tarlók egy részét or­szágszerte. másodvetéseik fog­lalják el. Pest megye termelő­szövetkezetei és állami gazda­ságai az eredetileg tervezett­nél nagyobb mértékben nö­velték a másodvetések terüle­tét: mintegy 10 000 hektáron került földbe a silókukorica, a köles, a mohar, az olajrs- tek, s más takarmánynövény magja, 2100 hektáron pedig zöldség terem, aminek a fő­városi fogyasztók is hasznát látják majd. PEST MEGYEI VI1ÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,-:\AZ MSZMP PEST MEGYEI BjZQTT SÁG A 'ÉS A ME GYEI TAN ÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM , Ara 1,20 torint 1979. AUGUSZTUS 1., SZERDA Záródokumentumot fogudtuk el Befejeződött az európai gyermektalálkozó nemzetközi szemináriuma A gyermekek körében vég­zett mozgalmi munka új mód­szereivel, hasznos formáival ismerkedtek meg többek kö­zött a kedden zárult három­napos nemzetközi szeminárium résztvevői, akik az európai gyermektalálkozón 34 ország­nak 44 haladó és demokrati­kus gyermekszervezetét képvi­Kádár János fogadta Franz Josef Strausst Brígádvezetői tanácskozás a DCM-ben Üzemi munkások a hatékonyabb termelésért Nincs miért szégyenkeznie a Cement és Mészművek váci gyára munkásainak, hiszen az év első felében, a tervezettnél lényegesen több cementet gyártottak, a klinkertermelés megközelíti a tervezettet. A mészmű és a zsákigyár azon­ban nem teljesítette a tervet. Az előbbi nem kapott elegen­dő követ a keszegi bányából, az utóbbi papírhiánnyai küz­dött. Ami ma különösen fontos: az önköltség csökkentése, az anyag- és energiatakarékosság: itt is számottevőek az ered­mények. Másfél millió forint értékű a gyár hőenergia*-, ugyanennyi 'a villamosenergia- megtakarítása. Az utóbbi hónapokban je­lentősen változott a világgaz­dasági helyzet, drágábbak let­tek az importanyagok, az energiahordozók. Például a DCM-ben is használt kőolaj, földgáz és. villanyáram. Ezért az ottani szocialista brigádok elhatározták, új ötletekkel, javaslatokkal segítik a gazda­ságos termelést. Ezt vitatták meg a tegnapi délelőttös műszak utáni ta­nácskozáson. Szilágyi Lajos szb-titkár megnyitója után Koltai Imre gyárigazgató az . első félév eredményeit ele­mezte, majd a brigódvezetők, szakszervezeti bizalmiak mondták el, mit tehetnek a munkások egy-egy üzemrész­ben a gazdaságosság javítá­sáért. Az igazgató egy, a sze­métből előbányászott kifogás­talan csavart mutatott, ami­nek az ára több mint száz fo­rint. A pazarlásra mások is . mondtak jó néhány példát. Gyulai Pál mészüzemveze- tő szerint a rapszodikus anyagellátás miatt nem tud­ják folyamatosan működtetni a kemencéket s így a keve­sebb meszet is több energiá­val készítik. Juhász János, a DCM kőbánya brigádvezetője a rossz munkaszervezésre a többi között elmondotta, hogy a feldolgozó üzemben egy éj­szaka a hozzájuk tartozó szállí­tószalag elromlott, de csak reggel kilenckor kaptak gép­kocsit a több mint öt kilomé­terre levő bányában, hogy le­jöjjenek és megjavítsák. Pet­rik Béla, az agyagbánya bri­gádvezetője elmondta, tapasz­talatuk szerint a szükségesnél sakkal többet szárítják az agyagot s így rengeteg ener­gia vész kárba. Turóczi Dá­vid, a zsákgyár művezetője szerint szinte lehetetlen pó­tolni a lemaradást, de ők mégis mindent megpróbálnak. Wágner Lajos bejelentette: új ifjúsági brigád alakul a kő­bányában, Mester Ferenc ar­ról panaszkodott, hogy milliós gépek állnak alkatrész hiá­nyában. Bállá László őrlőüze­mi csoportvezető szerint ren­geteg az olajelfolyás s nincs elég idő a karbantartásra. Nerp Magdolna csomagolóüze­mi csoportvezető arra kérte a műszakiakat, mérjék fel pon­tosan, mit tehetnek a brigá­dok a gazdaságosságért s dol­gozzanak ki számukra ajánlá­sokat. A felszólalásokat követően elismeréssel szólt a figyelem­felkeltő véleményekről, ja­vaslatokról Podina Sebő, az Építők Szakszervezetének tit­kára. A tanácskozás résztvevői végezetül elhatározták, hogy a hatékonyabb termelés je­gyében az idén tízezer tonna cementet készítenek terven felül. A készleteket az év vé­géig öt százalékkal, húszmil­lió forinttal csökkentik. A növekvő minőségi követelmé­nyekkel összhangban, eddig nem gyártott, nagy szilárd­ságú cementet állítanak elő. A berendezések kihasználását egy százalékkal javítják. Há­rommillió forint értékű fűtő­olajat, földgázt, villamos ára­mot takarítanak meg. Cs. A. selik. Általános vélemény ala­kult, ki arról, hogy hazatérve kontinensünk és más földré­szek küldöttei is kamatoztat­ják majd itt szerzett ismere­teiket. hogy még eredménye­sebben munkálkodhassanak a gyermekeknek a békére, a ba­rátságra, a szolidaritásra ne­velésében — jelentette ki Horváth Éva, a gyermek- és serdülőkori mozgalmak nem­zetközi bizottsága (CIMEA) fő­titkára. A hétfői záróülést kö­vetően több delegáció vezetője sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat a tanácskozás eredményeiről. összesen 33 hozzászólás hangzott el, s a résztvevők őszinte, reális képet kaptak az európai földrészen, Afrikában, Ázsiában és Latin-Ameriká- ban élő gyermekek egészség- ügyi, szociális, politikai és tár­sadalmi helyzetéről — mon­dotta e la CIMEA főtitkára. A nyílt, alkotó légkörben folyta­tott eszmecserék égető társa­dalmi gondok, igazságtalansá­gok tükrében vázolták például a fejlett európai tőkésorszá­gokban élő gyermekek lehető­ségeinek korlátáit. Nem ken­dőzték el az igazságot, hogy még az iskolarendszer is a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének eszköze, a szegényebb rétegek, az ala­csonyabb jövedelműek gyer­mekei nem jutnak megfelelő tanulmányi lehetőségekhez. A gyermekekért, a társadalmi haladásért vívott harc össze- fonását tükrözték a munka­nélküli szülők családjában fel­növekvő fiatalok körülményeit ecsetelő hozzászólások. A szo­cialista országokból érkezett küldöttek örömmel, de nem a megelégedettség hangján szól­tak a gyermekeket körülvevő társadalmi gondoskodásról, amely az állami politika ter­mészetes és szerves része. El­mondták, az anyagi lehetősé­gekhez mérten hogyan kíván­ják továbbfejleszteni a gyer­mekintézmények hálózatát, miként segítik hozzá a legki­sebb korosztályt ahhoz, hogy a családok még eltérő életkö­rülményei ellenére is azonos lehetőségeket teremtsenek fej­lődésük, tehetségük kibonta­koztatásához. A sajtókonferencián Helga Labs, az Emst Thälmann út­törőszövetség elnöke, arról szólt: az NDK-ban, amely az imperializmus és a szocializ­mus választóvonalán terül el kontinensünkön, nagy súlyt helyeznek arra. hogy a gyer­mekeket hazafiságra és inter­nacionalizmusra, szocialista hazájuk védelmére és a világ más tájain elnyomás vagy nyomorúság körülményei kö­zött élő gyermekekkel való cselekvő szolidaritásra nevel- jék. Francois Cureau, a francia úttörők képviselője elmondta, hogy a francia gyermekmoz­galomban a szolidaritás, a vi­lág gyermekeivel való együtt­érzés olyan meghatározó erő, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy nemcsak testben, hanem lélekben is egészséges, politi­kailag érett emberekké növe­kedjenek majd a gyerekek. Az európai gyermektalálko­zón részt vevő delegációk, a gyermek- és serdülőkori szer­vezetek képviselői a háromna­pos nemzetközi szemináriumon záródokumentumot fogadtak el, amelyet eljuttatnak az ENSZ nemzetközi gyermekév bizottságához és az UNICEF- hez is. (A záródokumentumot lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Maróthy László, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára ked­den este a Hotel Ifjúságban fogadást adott az európai gyermektalálkozó alkalmából rendezett szeminárium részt­vevőinek tiszteletére; Nyomócsövek Szentendréről Több hazai alapanyag Anyagellátási nehézségeik ellenére teljesítette féléves ter­vét a Beton- és Vasbetonipa­ri Művek szentendrei gyára. Ebben a félévben mintegy 14 ezer folyóméter nyomócsövet gyártottak. A késve érkezett anyagok — acélhuzalok és betonplasz- tifikátorok — hiánya időle­ges termelés visszaesését ered­ményezte és ez a minőségben is éreztette hatását, de ennek ellenére az első féléves piaci igényeket maradéktalanul ki­elégítették. Elsősorban a Fővárosi Víz­műveknek és alvállalkozóinak, valamint a Délmagyarországi KÖZELET Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden fogadta Szalem Szalaht, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a KB titkárát, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. Ingrid Kurc elnökségi tag vezetésével Budapestre érke­zett az NSZK-beli békeunió küldöttsége. Véleménycserét folytat az OBT és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága képviselőivel. * Vízügyi Építő Vállalatnak szállított a szentendrei gyár nagyobb mennyiségű nyomó­csöveket. Stélich Emil, a gyár .gazda­sági igazgatóhelyettesének tá­jékoztatása szerint a jelenleg gyártott nyomócsövek minő­sége megfelel a szabványnak, azonban további kísérleteket folytatnak a hazai plasztifiká- torok javítása érdekében. Továbbá a BVM Vezérigaz­gatósága a hazai acélszerke­zetek felhasználását is szor­galmazza, s ennek érdekében felvették a kapcsolatot a mis­kolci December 4. Drótművek­kel. A szentendrei gyár második féléves tervfeladata hasonló nagyságrendű, azaz 14 ezer folyóméter, mint az első hat hónapban. A jelenlegi felmé­rések azonban azt igazolják, hogy ezzel a mennyiséggel nem tudják a vásárlói igé­nyeket. kielégíteni, s így való­színű. hogy a megrendelések teljesítése áttolódik 1980-ra. Ugyanis a zárt ciklusú üzemi berendezéssel a gyár na­gyobb teljesítményre nem tud vállalkozni, Sz. M. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a Parlament­| ben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszterelnököt, aki néhány napos magánláto- I gatást tesz Magyarországon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents