Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

nn1 ttr.crrt 1919. JÚNIUS 8., PÉNTEK Befejeződött a gyermekév fóruma (Folytatás az 1. oldalról) zetek Szervezetének nevében köszönetét mondott Magyar- országnak, a magyar népnek és kormányának azért, hogy alkalmat adott a világ népei és szervezetei képviselőinek a budapesti találkozóra, a gye­rekek egyetemes érdekű ügyé­nek megvitatására. Ezután Aczél György emel­kedett szólásra. — E tartalmas, sokrétű fó­rum résztvevői földünk külön­böző országaiból érkeztek Bu­dapestre. Más-más nyelvet be­szélünk, sok kérdésben külön­bözőek a nézeteink. Materia­listák és különböző vallások képviselői, egymástól eltérő társadalmi berendezkedésű or­szágok küldöttei tárgyaltak itt a holnap nemzedékének sorsa, ról és jövőjéről. De mindvé­gig érezhető volt, hogy vala­mi láthatatlan, erős szellemi kapocs: a jövőért, az embe­riségért való felelősség össze­köt, összekapcsol bennünket. Társtó ehhez a közös tenni- akarás, hogy minden gyer­mek naggyá növekedjék, fel­nőhessen, részesüljön az élet­hez, a táplálékhoz, az egész­séghez, a feje fölötti fedélhez való jogban. — Manapság világszerte sok szó esik az emberi jogok ér­vényesüléséről — állapította meg Aczél György, felidézve azt a gondolatot, amelyet Theo C. van Bőven, az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi irodájának igazgatója fogal­mazott meg a budapesti esz­mecserén : „Tapasztalati tény, ahol megsértik az emberi jo­gokat, ott súlyosan megsértik a gyermekek jogait is. Ezt bi­zonyítják az ENSZ vizsgála­tai azokban az országokban, ahol az apartheid, a faji meg­különböztetés, a kolonializmus, a katonai junta vagy az ön­kényuralom más, embertelen formái érvényesülnek.” Ezután Aczél György az em­berhez méltó élet jogairól szólt, majd így folytatta: — A nemzetközi együttmű­ködés, béke, biztonság és bi­zalom nélkül nincs biztosíté­ka a felnövekvő generáció fé­lelem nélküli életének.' Nincs biztosítéka annak, hogy az emberi értékek fennmaradnak, s hogy az utánunk jövő nem. zedékek teljes értékű boldog örökösei lesznek hagyatékunk­nak. A budapesti fórum fon­tos hivatása és kötelessége szót emelni a békéért, a fegy­verkezés, a fegyverkezés fo­kozása ellen. Nem volt a ta­nácskozásnak olyan felszólaló­ja — bármely ország, bár­mely szervezet képviseletében kért és kapott is szót — aki ne emlegette volna ezen ele­mi feltételek megteremtésé­nek, biztosításának szükséges­ségét. Hirdetnünk kell: ke. rüld el a háborút úgy, hogy erősítsd a békét! — mondot­ta a Minisztertanács elnök- helyettese, eredményekben gazdag munkát kívánva a küldötteknek népük és a vi­lág gyermekeinek javára. Aczél György ezután át­nyújtotta Helvi Sipilának az Egyesült Nemzetek szervezete főtitkár-helyettesének Somogyi József Kossuth-díjas szob­rászművész domborművét, amelyet a magyar kormány ajándékozott a világszervezet­nek. A nemzetközi gyermekév budapesti fórumának ünnepi záróülése Nádor György sza­vaival ért véget, majd a Ma­gyar Rádió gyermekkórusa dallal búcsúzott a világ min­den tájáról érkezett személyi­ségektől. A tanácskozáson részt vett delegátusok képviselői végül sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal a Parlament épületében. Takarékos, korszerű beruházások As országgyűlés kulturális bizottságának ülése , A kulturális ágazat növek­vő feladatainak megvalósítá­sához 1978-ban az anyagi esz­közök rendelkezésre állnak. — állapította meg csütörtökön az országgyűlés kulturális bizott­sága. A Géczi János elnökle­tével megtartott ülésen — amelyen részt vett Raffai Sa­rolta, az országgyűlés alelnö- ke is — az ágazat múlt évi költségvetésének végrehajtását tekintették át. Az írásos elő­terjesztéshez Garámvölgyí Ká­roly oktatási 'miniszterhelyet­tes és Keresztúri Sándor, á Kulturális Minisztérium fő­osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A képviselők megállapítot­ták, hpgy a közoktatás — a meglévő gondok ellenére is — kielégíti a társadalmi igénye­ket. Erősíteni kell azonban az iskolák szocialista vonásait, még többet kell tenni többek között az eredményesebb ne­velés, a gondoikodókészség, a harmonikus személyiségfejlesz­tés érdekében, örvendetes, hogy tavaly az előző évinél 40 ezerrel több — összesen 422 ezer — gyermek járt óvodába és számottevően csökkent a képesítés nélküli' óvónők, ta­nítók száma. Gond viszont, hogy rendkívül zsúfoltak az óvodák. Javultak az általános iskolai nevelés-oktatás feltéte­lei is, az előző évinél ötszáz­A szerződéses fegyelem A fogyasztási szövetkezetek elnökségeinek tanácskozása A fogyasztási szövetkezetek csaknem 3 millió 200 ezer tag­ja és mintegy 180 ezer dolgo­zója az elmúlt két és fél évben is fontos gazdasági, társadalmi feladatokat látott el, elsősor­ban a falvakban, a kis tele­püléseken, de az egyre inkább városiasodó nagyközségek­ben, ipari központokban és a városokban is — állapították meg a fogyasztási szövetkeze­tek országos tanácsának csü­törtöki ülésén. A legutóbbi két és fél év munkájának ered­ményeit, tapasztalatait összeg­ző tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is. ■ Az elnökség írásos jelenté­séhez Szlamenicky István, az országos tanács elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. . Egyebek közt hangsúlyozta: a fogyasztási igényeknek meg­felelően 1977-ben korszerűsí­tették a zöldség-gyümölcs for­galmazást. Ma már az áfószek, a Zöldért-vállalatok hálózata és a Hungarofruct biztosítja a lakosság ellátásának 50 száza­lékát, a téli időszakban pedig mintegy 75 százalékát. Az áfészek a szerződéses fegye­lem betartására törekedve mind nagyobb szakmai hozzá­értéssel szervezik, technikai eszközökkel, kisgépekkel, nö­vényvédő szerekkel, műtrá­gyával segítik a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelé­sét. E feladatok fontosságára mutatott rá a vitában Havasi Ferenc, az MSZMP KB titká­ra is. Elismeréssel nyilatko­zott az elért eredményekről, a szövetkezetek fejlődéséről, ami — mint mondotta — igazolja a párt szövetkezetpolitikájá­nak helyességét. Végezetül szólott a gazdaság irányítási rendszerének fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések­ről, köztük az árrendszer tö­kéletesítésének szükségességé­ről is. zal több osztályteremben ta­nulhattak a diákok, a szak- rendszerű oktatásban részesü­lő felsötagozatosok aránya pe­dig 99 százalékra emelkedett. A képviselők a vitában el­ismeréssel szóltak arról, hogy a tárcák, a főhatóságok, az intézmények a legfontosabb kulturális politikai feladatok megvalósítását nagyobb ösz- szeggel támogattak, és ezek felhasználását a korábbinál nagyobb fegyelem, tervszerű­ség és mindinkább megnyilvá­nuló takarékosság jellemezte. Többen — köztük Káli Ferenc, Fejér megyei, Bánáti Gézáné Pest megyei (21. vk., Buda­örs) és Palásti Józsefné Bor­sod-Abauj-Zemplén megyei képviselő — rámutattak arra, hogy jelentős, beruházásra szánt összegek maradtak meg tavaly, elsősorban az új lakó­telepi óvoda-, iskola, és szak­munkásképző intézeti építkezé­sek elmaradása, elhúzódása miatt. Kállai Lajos pénzügyminisz- ter.helyettes — mintegy vá­laszolva is a képviselőnek — kifejtette, hogy az elmúlt években a kulturális kiadások­ra szánt összeg dinamikusan, nyolc év alatt mintegy 2,5- szeresére növekedett Ésszerű öntözés Értekezés a mezőgazdaság helyzetéről A mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és forgalmazás idő­szerű feladatairól tanácskoz­tak csütörtökön Hajdúböször­ményben a Dunától keletre le­vő megyék tanácsainak elnök- helyettesei, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői, a területen működő tsz-szövet- ségek titkárai, az országos ha­táskörű állami és társadalmi szervek, intézmények, trösz­tök, vállalatok meghívott ve­zetői. Részt vett a tanácsko­záson Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Sza­bó István, a TOT elnöke, Zsuffa Ervin, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettese is. Romany Pál mezőgazdasági és -élelmezésügyi miniszter megnyitója után Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár tartott be­számolót. Értékelte az 1979. évi terv teljesítése érdekében tett erőfeszítéseket, a mező- gazdaság egyes ágazataiban kialakult helyzetet. Hangsú­lyozta, hogy az üzemek és vál­lalatok a népgazdasági Igé­nyeknek megfelelő tervvel, jól szervezetten készültek fel az Idei tennivalókra. Jól megala­pozták, s becsülettel elvégezték a tavaszi munkákat. Ennek el­lenére, a kedvezőtlen őszi-téli időjárás, a tavaszi felmelege­dés késése, a belvízkárok, majd az ismételt hideghtó- lám és a rendkívüli májusi szárazság miatt gondjaink van­nak. Ezek objektív okokra ve­zethetők vissza. A termelés hatékonyságának javítását szolgáló munka szer­ves részévé kell tenni az ésszerű öntözővíz-gazdálko­dást- Hazánk 450 ezer hektár öntözhető földjéből, a ren­delkezésre álló kapacitás op­timális kihasználása esetén havonta mintegy 100—110 ezer hektár kaphat mesterséges csapadékot és emellett — 60 —70 ezer hektáron ismételt ön­tözésre is lehetőség nyílik. Az öntözőberendezések az or­szág egész területén üzemben varrnak, s május végéig ke­reken 60 ezer hektárra juttat­tak mesterséges esőt. Ahol erre még nem került sor és van elegendő öntözővíz is, ott most már kettes műszakbán működtetik a berendezéseket hangsúlyozta egyebek között az államtitkár. Az üzemi pártszervezetek munká/a (2.) Kapcsolattartás és együttműködés Az Üzemi pártszervezetek irányító, ellenőrző munkája során rendszeresebbé vált a gazdasági vezetők beszámolta­tása és szélesedett a beszá­moltatások témaköre. A terv­teljesítés ellenőrzésén túl az alapszervezetek nagyobb igényt támasztanák a veze­tőkkel szemben, s beszámol­tatják őket a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakításáról, a műszaki fejlesztésről, a mun­kaerő átcsoportosításáról, a ta­karékosabb gazdálkodásról is. Egyelőre még több üzemi pártszervezetnél az a jellem­ző, hogy a beszámoltatások csupán szakmai jellegűek. A pártalapszervezetek egy részé nem él annak a lehetőségé­vel, hogy egy-egy gazdasági kérdést vagy feszítő problémát saját vizsgálatuk alapján, kommunista szakemberek vé­leményeire támaszkodva vi­tassanak meg és tegyenek javaslatot a gazdasági veze­tésnek. Ez tovább erősítené a termelés pár tel'lenőrzés ének politikai jellegét. A pártszervezetek gazdasági munkájuk során természete­sen együttműködnek a gazda­sági vezetéssel. Erre jó példát tapasztaltunk a megye számos nagyüzemében, így a Csepel Autógyárban, a Pestvidéki Gépgyárban, a Mechanikai Műveknél. Az együttműködés objektív alapja a párt politi­kája, illetve gazdaságpoliti­kája. Mindenütt nyilvánvalóvá kell válnia annak, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők azonos célokért, azo­nos feladatok megvalósításáért dolgoznak. A feladatok végre­hajtásának módszerei azonban különbözőek abbéi adódóan, hogy a pártvezetés kollektív, a gazdasági vezetés pedig egy­személyi jellegű. Éppen ezért az eredményes együttműködés feltételezi a hatáskörök betar­tását, a felelősséggel végzett munkát, a kölcsönös tájékoz­tatást és természetesen a köl­csönös bizalmat. A gazdaságpolitikai fel­adatok eredményes megvaló­sításában mind nagyobb sze­repet kap a szocialista brigád­mozgalom és a munkverseny. A szocialista munkaverseny akkor tölti be azonban szere­pét a vállalati feladatok meg­oldásában, ha megfelelő mér­tékben gazdagodik mindazok­kal az új jegyekkel, melyeket jelenlegi gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink eredményes meg­valósítása megkövetel. Tehát mindenekelőtt fokozni kelj a minőségi munkát, a hatékony­ságot, a kezdeményezőkészsé­get és a termelélienységet. A szocialista brigádokban is vál­jon tudatosabbá, hogy munká­jukkal mindenekelőtt a nép- gazdaságilag fontos, nagyobb eredményt adó termelékeny­ségre keli törekedni. A pártszervezetek az eddi­ginél jobban mozdítsák elő, hogy a kommunisták, az ön­tudatos dolgozók személyes példájukkal is segítsék köz. üggyé tenni a lazaságok el­leni harcot, támogassák a gazdasági vezetőknek a mun­kaidő teljes kihasználására, a munkaerő-gazdálkodás ja­vítására irányuló intézkedé­seit Egyre több üzemben tö-. rekszenek a pártszervezetek, szakszervezetek és KISZ- szervezetek a szocialista mun- kaverseny-mozgalom propagá­lására. Megfelelően használ­ják ki a különböző propagan- dalahetőségeket a Nagykő­rösi Konzervgyárban, a Cse­pel Autógyárban és a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Nagy hatással van a megye ipari üzemeire, termelési ered­ményeire az a J üzemi párt- bizottság és 27 üzemi pártve­zetőség, melynek irányítása alá több mint 7000 párttag tartozik. Ezek az üzemi párt­szervek mindenekelőtt á me­gye nagyüzemeiben működnek és a kommunisták összefogá­sával, munkájuk meghatáro­zásával, öntevékenységükkel, önálló kezdeményezésükkel nagymértékben hozzájárulnak a párt gazdaságpolitikai cél­jainak megvalósításához.­Kiemelkedő volt a közel­múltban az új termékek be­vezetésénél a solymári PEMÜ pártvezetőségének munkája, a Diósdi Csapágygyár pártve­zetőségének kezdeményező­készsége a rekonstrukció meg­valósításában, a Csepel Autó­gyár pártbizottságának tevé­kenysége az alapszervezeti po­litikai munka szervezeti és módszertani továbbfejlesztésé­ben, a dunakeszi Mechanikai Laboratórium pártbizottságá­nak aktivitása a termékele minőségének javításában, az exporttevékenység fokozásá­ban. A megye ipari ütemei­ben mintegy 500 pártalapszer- vezet működik. Ezek munkája meghatározó jellegű a gazda­ságpolitikai célok eredményes megvalósításában. Az alap- szervezetek a gazdaságpolitika helyi végrehajtását elősegítő állásfoglalásokat hoznak, me­lyek mindenekelőtt a helyi gazdasági vezetők döntési ha­tásköréig terjednek. Ezek az állásfoglalások az üzem jelle­gétől, helyétől, nagyságától és önállóságától függően termé­szetesen változóak. Az általános gazdaságpoliti­kai célpk mellett a konkrét feladatok kerülnek előtérbe. Egyes helyeken a választék bővítése, másutt a ráfizetéses termékek gyártásának meg­szüntetése vagy a gyártmá­nyok körének szűkítése, illetve ezzel összefüggő feladatok ke­rülnek előtérbe. A pártalapszervezeteknek az elemző munka során tekintettel kell lenniük a hozandó gazda­sági döntés politikai hatására. Figyelembe keld venniük a dol­gozók hangulatát, politikai vé­leményét, a gazdálkodás hely­zetét, azok tendenciáját, az ál­lásfoglalásnak a dolgozók szo­ciális helyzetére, élet- és mun­kakörülményeire gyakorolt hatását Mindehhez az üzemi pártszervezeteknek megfelelő pontos és sokoldalú informá­cióval kell rendelkezniük. Ezért is indokolt, hogy az üzemi pártszervezetek megfe­lelő figyelmet fordítsanak az üzemekben működő tömeg­szervezetek pártirányításának fejlesztésére, munkájuk szer­vezettebbé tételére. A párt­alapszervezetek feladata, hogy gondoskodjanak a párt és tö- megszerv ezetek határozatai­nak kölcsönös megismerteté­séről, a feladatok elosztásáról és a munka koordinálásáról. Az utóbbi négy évben a me­gye üzemeiben a pártalapszer­vezetek vezetőséged jelentős erőfeszítéseket tettek arra, hogy a szakszervezetekben és KISZ-ben dolgozó kommu­nisták jobban megismerjék feladataikat A pártalapszervezetek mind bátrabban támaszkodnak a szakszervezetekre, melyek fontos szerepet töltenek be a helyi politikai, gazdasági cé­lok megvalósításában, a fel­adatok megoldásában. A dol­gozók sokirányú észrevételeit, javaslatait, igényeit továbbít­ják a pártszervezetekhez és a gazdasági vezetéshez. Egyre több üzemi pártszervezetben ismerik fel, hogy a tömegszer­vezetek a nevelés és a tudat- formálás színterei is. Kezd ál­talánossá válni az a helyes gyakorlat hogy a KISZ-tit- kárt, SZB titkárt — ameny- nyiben nem tagja a párt vá­lasztott testületének — a tár­gyalt témától függően meg­hívják pártvezetőségi ülésekre. így történt ez a megye több ipari üzemében, a Csepel Autógyárban, a Gödöllői Gép­gyárban. Az is kezd gyakorivá válni, hogy vezetőségi ülésed ken, taggyűléseken évente ér­tékelik a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munká­ját Javult az alapszervezetek és a bizalmiak együttműkö­dése. Ez megnyilvánul az ér­dekvédelmi munkából adódó feladatok egyeztetésében, a kollektiv szerződések előzetes vitájában, a dolgozók művelő­dési lehetőségeinek továbbfej­lesztésében. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy a párt- szervezetek egy részében ke­vésbé használják ki a szak- szervezeti mozgalomban rejlő nevelési és tudatformálási le­hetőségeket. A pártalapszervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordi- taniok arra, hogy az üzemi szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetés kapcsolata tovább erősödjön. Arra is szükség van, hogy az eddigi­nél többen kapjanak konkrét megbízatást a párttagok kö­zül a szakszervezetekben vég­zendő munkára. A pártszervezetek a KISZ irányítását közvetlenül gyako­rolják. A tapasztalaitok szerint a KISZ-ben dolgozó fiatal párt­tagok aktív tevékenysége jól szolgálja az irányító munka hatékonyságát. A KlóZ-szerve- zetek akcióprogramjai össz­hangban vannak az ipari üze­mek termelési célkitűzései­vel, valamint az üzemi mun­kások körében folytatandó eszmei-nevelőmunka politikai célkitűzéseivel. ,j A megyei üzemi pártszerve-; zetek gazdaságpolitikai tévé-; kenységének egyik lefomto- sabb feladata az 1979. évi üzemi tervek célkitűzéseinek teljesítése. Az üzemi pártbi­zottságoknak és pártszerveze­teknek a végrehajtás idősza­kában ellenőrző munkájukkal megfelelő tapasztalatokat kell szerezniük arról, hogyan való­sulnak meg a meghatározott célok. Az ellenőrzés az üzemi pártmunka egyik legfontosabb eleme. ; . A pártszervezet a gazdasági egység munkáját minden eset­ben a politikai hatások olda­láról vizsgálja és ennek alap­ján tesz észrevételt, mérlegeli az eredményeket. Az ellenőr­zés állandó jellegű feladat,' melynek útján a pártszervezet folyamatos ismereteket szerez és ennek alapján juthat elha­tározásra, hogy kell-e javíta­nia vagy javaslatot tenni a korábbi döntések módosítá­sára. A pártszervezeteknek az ellenőrző munka során a kol­lektivitást kell erősíteni. Arra kell törekedniök, hogy a gaz­dasági vezetők beszámoltatá­sán túl a taggyűlések napi­rendjére több esetben kerül­jenek olyan gazdaságpolitikai témák, amelyeknél a párttag­ság véleményt tud mondani, javaslatot tenni a vállalati cé­lok eredményes megvalósítása érdekébeh. Az ellenőrzés célja min­dig a végrehajtás segítése. A pártszervezeteknek munkáju­kat úgy kell végezniük, hogy az elfogadott cselekvési prog­ramjaikkal összhangban telje­síteni tudják a politikai és gazdasági célkitűzések egysé­ges megvalósulását. Tartsák szem előtt, hogy a gazdasági döntések meghozatala és vég­rehajtása emberek által való­sul meg. Ezért a gazdaságpo­litikai célok megismertetése, elfogadtatása a dolgozókkal színvonalas, türelmes, politi­kai felvilágosító munkát igé­nyel a pártszervezetektől, a kommunistáktól. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára (Vécé) t

Next

/
Thumbnails
Contents