Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

AszíaUgyár az autópályához VI. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1979. JÜNIUS 7., CSÜTÖRTÖK A gyógyítást szolgálják Hasznos eszközök a Lignitéitől Június első vasárnapján emlékezünk minden esztendő­ben azokra, akik a gyerme­kek, fiatalok nevelői, oktatói, tanítói. Az óvónőkre, a taní­tókra, a tanárokra. Nőkre és férfiakra. Idősebbekre, akik még minket is tanítottak, és fiatalabbakra, akik gyerme­keink, a jövő társadalmának nevelői. Az egyetemek, gimná­ziumok virágerdős ballagásain, az óvodák és általános iskolák évzáró ünnepségein mondanak kpszönetet nekik egész évi fá­radozásukért, felelősségteljes, nehéz munkájukért szülök és gyermekek egyaránt. Vannak azonban olyan pe­dagógiai intézmények, ahol ta­lán még nehezebb a nevelés, oktatás, mint a nyilvános is­kolákban. S az önemésztő munkáért a szülői elismerés, a tanítványi hála viszont sokkal kevesebb, ritkábban érezhető öröm. Azt szokták mondani, hogy a pedagógus fáklya, mely a tudás világosságát sugároz­za, de a világításban önma­gát is égeti. S az olyan intéz­ményben, mint amilyen a 2-es számú Aszódi Fiúnevelő Inté^ zet, kétszeres az égés, sokkal fáradságosabb a munka. Aki ebben az iskolában több évti­zede tanít, már különös elis­merést érdemel. A Betonútépítő Vállalat ve­resegyházi kirendeltségén ké­szül az M3-as autópálya to­vábbi szakaszainak építéséhez szükséges aszfaltkeverék, vala­mint az Ml-es és az M7-es autópálya bekötő szakaszaihoz az úgynevezett impregnált zú­zalék. Bal oldali képünkön: a Marini aszfaltkeverő berende­zés vezérlőpultjánál Ruzsák István és Sárközi József. Alsó kép: óránként 160 ton­na aszfaltot készít el a Marini Ezt vették alapul és méltá­nyolták az intézet vezetői és a felsőbb állami szervek, amikor Mack István testnevelő tanárt 34 éves munkájának elismeré­séül — amiből 27 esztendőt az aszódi fiúnevelőben töltött — a Kiváló pedagógus kitünte­tésben részesítették. Több évtizedes szorgalmas és alapos nevelői munka, sportvezetői, edzői tevékeny­ség jellemzi Mack István pá­lyafutását. Türelemmel, nagy szakértelemmel kiemelkedő eredményeket ért el a fiata­lok átnevelésében. Nemcsak a munkahelyén, de a gödöllői já­rás sportmozgalmában is em­lítésre méltót alkotott. Kezde­ményezője és résztvevője több községi, járási és megyei, sőt országos versenynek. Segítő­készségéért, szerény emberi tulajdonságaiért kedvelt mun­katárs, az aszódi'sportszerető közönség és növendékei köré­ben. Mack István kitüntetése egy eredményes munkás élet elis­merése. Kívánjuk, hogy még sok évig végezze áldásos te­vékenységét, s élete legyen példa a fiatal pedagógusok, testnevelő tanárok előtt. Láttam már parasztembert örülni a kombájnból frissen kipergő búzának, s láttam szerszámkészítőt, lakatost és kovácsot, amint helyére illesz­ti az általa készített alkatrészt, mert azzal valami fontosat alkotott. Valahogy ilyen ter­melői örömöt tapasztaltam nemrég, amikor Isaszegen, a Lignifer Ipari Szövetkezetben Kálóczy Jenő elnök megmu­tatta azokat a kórházi segéd­eszközöket, amelyeket ők állí­tanak elő. Az évente százmillió forint körüli termelési értéket elérő Ligniferben a kórházi eszkö­zök készítése felfutás előtt áll. Sok minden attól függ, hogy ezekhez a zömmel nvugati im­portot pótló berendezésekhez kannak-e elég nyersanyagot, mindenekelőtt rozsdamentes acélt. Mi mindent készítenek? A 'egtöbb eszköz prototípusán már túl vannak, s eddig első­sorban a kerepestarcsai és a váci kórházban használják a sorozatok első darabjait. Hazai bázis — Szövetkezetünk a kórhá­zi felszerelések előállítási programjában, ezen belül az étkeztetési berendezések ki­fejlesztésének és gyártásának hazai bázisát szeretné megte­remteni — mondta Kálóczy Je­nő, a szövetkezet elnöke. — Még tovább szűkítem a kört: vannak konyhai alapgépek, főzőüstök, gyorsmosogatók és más berendezések, amelyek már üzemelnek vagy ezután terjednek el. Ezeket jelentős hazai és külföldi cégek gyárt­ják. Az ilyen fajta alapgépek megléte azonban, véleményem szerint, még nem minden; a jól felszerelt konyhán megfő­zött étel útja a konyhától a betegig, még elég hosszú. Ezért mi elsősorban arra próbáluhk vállalkozni, hogy ezt a folya­matot megkönnyítsük. — Mondhatja bárki, aki még nem nézett alaposabban utá­na: no, és ez olyan nagy prob­léma? Kézikocsira tesszük az edényt, az ételt, az evőeszközt, liftbe szállunk vele és oda­visszük a betegágyig. Ebben van valami, de ha ma így gondolkodnánk, sok évtizedes lemaradásban lennénk. Ahol ugyanis 'kevés a kiszolgáló ember, ráadásul az étkeztetést viszonylag gyorsan illik lebo­nyolítani, a kézikocsi nem minden. — Ahol van lift, ott azon kell az ételt emeletre hordani. Rögtön adódik több kérdés. Emeletenként hány ember van? Ráfér-e a kocsira egy­szerre az egy emeleten levők élelme? Azzal ugyanis nem lépünk előbbre, ha pár ember ebédjével újra meg újra meg kell járni egy-egy szintet. Saj­nos, jelenleg még nálunk is sokféle tipusú kórházépület van, s ez sokáig nehezíti az egységesebb eszközellátottsá­got. Az elmondottakból talán már kiderül, mi annak az igyekezetnek az oka. amivel a Ligniferben ezt a gondot elő­vették. Tisztán kezelhető — Csak az elismerés hang­ján szólhatunk az isaszegi szö­vetkezetről — mondja Riba László, a kerepestarcsai kór­ház gazdasági igazgatója, aki elkísért a kórház konyhájára. — Látja, ezeket az ömlesztett anyagokat szállító kocsikat is ők gyártották nekünk. A ko­csiban és a hozzá tartozó nagy­méretű főzőedényekben egy­szerre 20—25 kiló burgonyát vagy más zöldséget lehet moz­gatni. A burgonya például mindaddig ebben van, amíg nem kerül a főzőbe: a rend­szer előnye, hogy higiénikusan ke-elhető vele az élelem, nem ér hozzá kézzel senki. Az ételszállító kocsit a kony­hán töltik meg, ott rakják tál­cára egy-egy beteg adagját. A Évek óta nem volt ilyen baj­nokság, mint a mostani, ezt állapították meg a szövetségi nap képviselőd, amikor egy fordulóval a befejezés előtt a még mindig nyílt esélyeket la­tolgatták. Kérdés, ki lesz a bajnok, kik állhatnak a dobo­gó második és harmadik fo­kára. A legtöbben az Aszód el­sőségére tippelnek, hiszen egy ponttal vezet a bajnokságban, s'a középmezőnyben tanyázó valkóiakkal játsszák az utolsó mérkőzést, igaz, idegenben. A riválisok, a Dány és a Honvéd Malinovszkij SE 1-1 ponttal leszakadva, nyilván mindent megpróbálnak az utolsó hazai mérkőzésükön, hiszen még bajnokok is lehetnek, de az ezüst- és a bronzérem sorsa is a következő 90 perctől függ. Többen dicsérték az isasze- giek első csapatát a lelkes já­tékért, elmarasztalták viszont a második gárdájukat, mert nem jelentek meg Nagy tár­csán, s Maszlag játékvezető, valamint a hazai csapat és kö­zönsége hiába várta a vendé­geket. Az ifjúságiaknál sem volt minden rendben. A Domony— Zsámbok mérkőzés például el­maradt, mert nem érkezett meg a játékvezető. A csapatok nem tudtak megegyezni a szükség-játékvezető személyé­ben, s a zsámbokiak hazautaz­tak. I. osztály: Isaszeg—Mogyoród 3-3 (0-2) Vezette: Legéndi (Molnár, Urbán). A közepes színvonalú mér­kőzésen a vendégek az első félidőben kétgólos vezetésre tettek szert, de ez is kevésnek kocsi rozsdamentes anyagból készült, útközben sem szeny- nyeződhet az étel. mert a ki­szolgáló oldalon behúzható kis ablakai vannak. Olvashattunk szakvéleményt, amely az egye­lőre próbadarabokként levő kocsik hasznosságát kiválónak ítélte. Nagy érdeklődés Megnyerte a kerepestarcsai orvosok és nővérek tetszését a Lignifer gyógyszerszállító ko­csija is. Ötletes, hogy ezt használaton kívül, helyet spó­rolva, elzárhatóan, egyszerűen egy asztalba lehet betolni. S ha már a hely takarékosság­nál tartunk. A legtöbb új be­teg, vagy látogatóik észre sem veszik, hogy szobánként már látható a kórházban 2—3 úgy­nevezett ágyasztal. Ezek, ha nem használják, rendszerint az ágy végéhez lapíthatok, össze­hajtva, leengedve alig foglal­nak el helyet. Különben négy kis keréken tolhatok az ágy mellé, lapjuk dönthető: étke­zéskor vízszintesre, olvasáskor, kézimunkázáskor tetszés sze­rint ferdére állítható. A kerepestarcsai kórház és a Lignifer között jó az együtt­működés: több ez a kapcsolat a kísérletnél. Az ide eljutott isaszegi gyártmányok már közvetlenül a gyógyuló embert szolgálják. Nem véletlen, hogy a kórház társintézményeiből gyakori vendégek érkeznek, Kaposvártól Miskolcig. Fehér István bizonyult. A második játék­részben az isaszegiek lelkes játékukkal rászolgáltak a dön­tetlenre. Dicséretet érdemel a játékvezetői hármas. Bag—Hévízgyörk 5-2 (3-1) Vezette: Mészáros (Unger, Lázár J.). A két szomszédvár mérkő­zésén kemény adok-kapok já­ték folyt. A bagi győzelemmel véget ért találkozón nemcsak a játékosok, hanem a nézők is sokat idegeskedtek. Dány—Pcce! 3-1 (1-0) Vezette: Lovász (Hegedűs, Darnyik). Igazi rangadó volt. A Pécel jobb első félidei teljesítmé­nyével megérdemelten jutott a vezetéshez. Szünet után vi­szont rákapcsoltak a dányiak és 5 perc alatt három gólt lőttek, ráadásul még öt helyze­tük maradt kihasználatlanul. A sportszerű mérkőzést jól vezették a bírók. Galgahévíz—Túra 1-0 (0-0) Vezette: Imre (Bodor, Keglo- vits). A lelkes galgahévízi gárda Gazsó öngóljának köszönheti győzelmet, amit így is megér­demelt. GEAC—Zsámbok 1-0 (0-0) Vezette: Máté (Baglyas). A változatos mérkőzést sok­sok kihasználatlan gólhelyzet jellemezte. A GEAC mezőny- fölényét csak, egy , gólra tudta váltani. Feltűnő volt a zsám- boki vezetők elégedetlensége, gyakran felugráltak a kispad- ról. Aszód—Honvéd Malinovszkij SE 1-1 (0-0) Vezette: László (Surman, Czene). A sorsdöntő mérkőzésen a Rendezvények tapasztalatai KISZ-isták értekezlete Aktívaértekezletet tartottak tegnap a KISZ járási bizott­sága szervezésében a községi KISZ-szervezetek titkárainak, propagandistáinak. A járási hivatal nagytermében először az életszínvonal-politika idő­szerű kérdéseiről tartott elő­adást Vértes András, a Kör­ponti Statisztikai Hivatal cso­portvezetője. Az aktivisták ezúton értékel­ték a küldöttértekezlet, a vá­lasztások, a forradalmi ifjúsá­gi napok és a tavaszi sport- rendezvények tapasztalatait. MÉH Hongy géptisztításhoz Nemcsak gyűjtik, értékesítik is a rongyot a Közép-Magyar­országi MÉH Vállalat gödöllői telepén, valamint az aszódi és a péceli kirendeltségeken. A begyűjtött, használt rongyokat a feldolgozóba továbbítják, ahonnan viszont géptisztító rongyot kapnak, amiből évente mintegy 7—800 mázsát értéke­sítenek. Strand és büfé Rendezett, szép kis strand­dal büszkélkedhet Veresegy­ház. A minap arra vitt az utam, és betértem volna a strand büféjébe egy italra. Különös dolog tartott visz- sza: a bejáratnál közölték, hogy a büfébe menőknek is kell belépőt fizetniük, ami­nek ára 4 forint. Kérdésemre, hogy miért? — a válasz ez volt: itt ez a szokás, és egyébként is határozat van rá. Így már érthető. De vajon elfogadható-e? vendégcsapat kezdett jobban, számos gólheiyezetet dolgoztak ki csatáraik. De ezen a napon az aszódi kapuvédőnek, Szilá­gyinak csak 11-esből lehetett gólt lőni. Ezt a szünet után ítélte meg a játékvezető a honvédosok javára, majd ké­sőbb a hazaiak szintén 11-es- ből egyenlítettek. Nagyon iz­galmas volt a mérkőzés hajrá­ja is, amelyben jól vizsgáztak a játékvezetők. Veresegyház—Valkó 2-0 (1-0) Vezette: Födi (Széki, Lá­zár S.). Az Erdőkertesen lejátszott mérkőzésen a két csapat gyen­ge játékot mutatott, s végül a szerencsésebbé lett a két pont. II. osztály; Kerepestarcsa— Kartal 11 2-0. Serdülők: Kartal—Iklad 2-3, Dány—Veresegyház 1-0, Gö­döllő—Vácszenilászló 3-0, Kere­pestarcsa—Pécel 4-2. Ifjúságiak: Isaszeg—Mogyo­ród 0-0, Bag—Hévízgyörk 2-1, Dány—Pécel 0-2, Galgahévíz— Túra 3-3, Veresegyház—Valkó 4-1. Vasárnap tehát bajnokot avatnak a járási labdarúgó- i bajnokság I. osztályában. Va­lamennyi mérkőzés délután 5 órakor kezdődik. A párosítás: (elöl a pályaválasztók): Isaszeg — Veresegyház, Valkó—Aszód, Honvéd Malinovszkij SE—• GEAC, Zsámbok—Galgahévíz, Dány—Túra, Hévízgyörk—Pé­cel, Mogyoród—Bag. A bajnokság állása az utolsó forduló előtt: 1. Aszód 25 17 6 2 73-30 40 2. Dány 25 16 8 1 60-28 39 3. Honvéd Mat. 25 17 5 3 84-37 39 4. Pécel 25 14 4 7 51-38 32 5. GEAC 25 15 1 9 66-38 31 6. Túra 25 11 7 7 50-28 29 7. Zsámbok 25 12 3 10 51-40 27 8. Bag 25 12 2 11 46-53 26 9. Valkó 25 9 2 14 45-47 20 10. Mogyoród 25 6 5 14 43-67 17 11. Veresegyház 25 6 2 17 36-59 14 12. Hévízgyörk 25 6 1 18 39-74 1? 13. Galgahévíz 25 6 — 19 31-84 13 14. Isaszeg 25 3 2 20 23-78 8 Cs. J. A. I. Kenuik tudománya az etológia A Natura Könyvkiadó a kö­zelmúltban ismét egy igen értékes hézagpótló könyvvel örvendeztette meg olvasóit. A könyv a Századunk tudomá­nya — az etológia címet vi­seli, szerzője dr. Széky Pál, a gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatója, az állattani tanszék docense. A mű, már csak terjedelme miatt sem vállalkozhat arra, hogy az etológia tudományát átfogóan ismertesse. Ehelyett megpróbálja olvasóit bevezetni egy új, még ma sem teljesen egységes szemlélettel és mód­szerekkel rendelkező tudo­mányba. Rövid alapvetés után lépés­ről lépésre ismertet meg az ál­lati magatartásformák rend­szerével, majd ezek mozgatóit veszi sorra. Azokat az ökoló­giai, genetikai és élettani té- i nyezőket elemzi a könyv, ame­lyek részben meghatározzák, részben befolyásolják azt, hogy az állatok valamely külső vagy belső hatásra, változásra ho­gyan reagálnak. Az etológia tudománya, amely mostanában divat lett, igen hasznos segít­séget adhat az állatokkal fog­lalkozók számára. Jobban megismerhetik, meg­érthetik az állatok jelzéseit. Ez nemcsak a leendő állattar­tókra, hanem a nagyüzemi te­lepeket tervező építészekre és gépészekre is vonatkozik, hi­szen az elhelyezés hiányossá­gait az állatok viselkedése azonnal jelzi. A könyvet az etológia tudo­mányának magyar nyelven fellelhető bibliográfia egészíti ki, amely egy-egy szűkebb te rület iránt érdeklődőknek ad hasznos útbaigazítást. Mézes Miklós Éticsigát válogatnak Befejezéséhez közeledik a csigaszezon, amely sok veres­egyházi asszonynak adott munkát. A gödöllői Áfész felvá­sárló és begyűjtő telepéről 4300 mázsa éticsigát exportáltak a nyugati országokba. Képünkön: Trombitás Jánosné és Kosik Jánosné a csigákat válogatja. Barcza Zsolt felvételei Nevelő, három évtizede L. Gy. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labdarúgó-bajnokság Döntés az lüi'gj fordulóban

Next

/
Thumbnails
Contents