Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS,LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. JÜNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Vágyak A csúcstalálkozó előtt Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter és Anatolij Dob- r iny in szovjet nagykövet Washingtonban kedden újabb megbeszélést folytatott a SALT-ról és a Brezsnyev— Carter csúcstalálkozóról. A ta­nácskozás után amerikai kor- mányhivatalnokok elmondták, hogy az egyezmény szövegezé­se több nehézségbe ütközik, mint amennyit előzőleg el­képzeltek. Technikai részle­tekről van szó. Vance erede­tileg május végére tervezte az írásbeli szerkesztés befejezé­sét. Kedden az a nézet alakult ki Washingtonban, hogy az egyezmény szövegén valószínű­leg az „utolsó pillanatig” folytatják majd a munkát. Az amerikai szenátus júliusban vitatja meg a ratifikálást. Félé v előtt a gépiparban Tervteljesítés — időarányosan Korkép a Csepel Autóból, as MGM ellásd! gyárából és as Ipari Müsxergyárból A tervidőszak utolsó eszten­dejének második feléhez, a fi­nishez közeledik az ország gazdasága. Létfontosságú te­hát, hogy ez a döntő szakasz ne hiányok és lemaradások pótlására fecsérelődjön, ha­nem valóban a népgazdaság gyarapítása állhasson a kö­zéppontban. Kézenfekvő tehát a kérdés: milyen eredménye­ket értek el eddig a vállala­tok? Az. első fél év várható teljesítési adatai megfelel­nek-e az év elején kidolgozott elképzeléseknek ? Fentiekre kértünk választ néhány megyei nagyvállalat vezetőjétől. — A Csepel Autógyár vár­hatóan teljesíteni fogja első fél éves tervét — mondta Lukácsi Gábor termelési igaz­gató. — Legnagyobb partne­rünknek, az Ikarusnak mind mennyiségi, mind az egyes tí­pusok szerinti összetételre vo­natkozó igényeit kielégítjük, s összesen 5870 darab autóbusz­alvázat szállítunk részükre. — Pótalkatrészgyártásunk is az eredeti elképzeléseknek megfelelően alakul, összessé­gében ezt a tervet is mara­déktalanul teljesíteni fogjuk. Export kiszállításainkat az ál. lamközi megállapodásban fog­laltak szerint, ütemesen bo­nyolítjuk le. A kiegyensúlyozott ellátásért Felkészült a nyárra a PEM&MAH A Pest—Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat ebben a félévben a terve­zettnél jóval több sertést vá­sárol fel. Ebben a mennyiségi növekedésben Pest megye har­mincöt termelőszövetkezete is jelentőis részt vállal. Ugyan­akkor a kistermelők a tavalyi első íélévhez viszonyítva idén eddig nyolc százalékkal több sertést hizlalnak, illetve adnak át a felvásárlóknak, a húsipari vállalatnak feldolgozásra. A PENOMAH hústermelte­tési rendszere az idén lépett a harmadik évébe. Az elmon­dottak már az eredményekre utalnak. A nagyobb tenyésztői kedv egyik oka, hogy a szer­ződött felek átvételkor kilón­ként plusz egy forint ötven fil­lért kapnak. A húsipari vállalat Pest megye ezer boltjába — kiske­reskedelmi és áfész — szállít ütemterv szerint húst és hús­készítményeket. A vállalat ál­tal előállított húskészítmények az összmennyiségnek 35 száza­lékát jelentik. A PENOMAH sokat tett termékei minőségé­nek javításért. Az iparág kuta­tólaboratóriumának vizsgálati eredménye szerint: termékeik minőségével a húsipari válla­latok közül az országban a harmadik helyet szerezték meg. Pest megyében ezer bol­tot látnak el áruval. S emel­lett még nyár lévén, üdülési szezon — az üdülőhelyeken levő éttermeknek, bisztrók­nak, boltoknak -ugyancsak friss, megfelelő mennyiségű, minőségű tőkehúsokat, húské­szítményeket is szállítanak. S hogy ne legyen fennakadás: irányjáratokat állítottak, s ál­lítanak be, ha a szükség úgy kívánja. Tehát ha a heti kiszállítá­sokhoz alkalmazkodó megren­delések kevésnek bizonyulnak, húsz-harminc mázsás pótkere­tekkel toldhatják meg ese­tenként az árualapot, az áru mennyiségét. Mert az alapcél — a kereskedelemben és ter­mészetesen a PENOMAH munkájában is — az ellátás minél magasabb színvonalú biztosítása, az igények kielé­gítése. A vállalat kétszáz va- gonos hűtőháza — Cegléden — komoly segítséget nyújt ebben a rekkenő nyárban a termékek minőségének óvá­sában. A kereskedelem, s a vállalat erőfeszítéseinek ered­ménye a kiegyensúlyozott el­látásban mutatkozik meg majd ezen a nyáron is. — A vállalat az év első hat hónapjára összesen mintegy 4,5 milliárd forint árbevételt tervezett. A jelenlegi helyzet alapján ezt el is tudjuk érni, sőt, készáru termelésünk ösz- szességében meghaladja majd az éves terv időarányos részét — fejezte be a Csepel Autó­gyár termelési igazgatója. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában — — mint arról a közelmúltban részletesen is beszámoltunk — még nem fejeződött be a rekonstrukció. Ennek ellenére június 30-ig darabszámban 18. értékben pedig csaknem 30 százalékkal több csapágyat ál­lítanak elő, mint a múlt év azonos időszakában. Mint a gyár termelési főosztályveze­tője, Kisnémet András el­mondta, az összesen elkészülő mintegy 1 millió 990 ezer da­rab csapágy is megfelel az egész évi kötelezettségek idő­arányosrészének. Az elhúzódó rekonstrukció azonban nagy­ban megnehezítette a diósdiak munkáját, s ennek elsősorban a termelés ütemessége látta a kárát. Nem készült el ugyanis időben a csapágygyártásnál nélkülözhetetlen edző beren­dezés, s így minden egyes hő­kezelendő darabot Debrecenbe kellett szállítani. így — mivel a debreceni gyárnak saját feladatait is teljesítenie kel­lett — olyan szűk keresztmet­szet alakult ki a gyártás fo­lyamatában, mely részben a már említett ütemességet ne­hezítette, másrészt erőteljesen növelte a költségeket is. Tekintettel arra, hogy má­jus 20-a óta üzemel két új szovjet hőkezelő berendezés a diósdi gyárban, továbbá a re­konstrukciós munkák előre­haladtával további két, koráb­ban is használt Siemens hő­kezelő sort újra birtokba ve­hettek, a termelési főosztály­vezető szerint a második fél­évet kedvezőbb körülmények között indíthatják. A jobb feltételek lesznek a jellemzőek az ikladi Ipari Műszergyár második hat hó­napjára is. Kiss Kálmán mű­szaki igazgatótól megtudtuk,' hogy az első félévre 545 mil­lió forint termelési értéket terveztek, s az első öthavi telj esítések azt mutatj ák, hogy ezt el is érik. 1979 májusa egyébként emlékezetes hónap marad a gyár történetében: ekkor sikerült ugyanis először meghaladniuk a százmillió forint termelési értéket. Mivel a második félévben kedvezőbb gyártmányösszeté­tel, jövedelmezőbb termékek szerepelnek a tervben, az ik- ladiak szeretnék az eredeti elképzelésekkel szemben 100 millió forint helyett 130 mil­liós nyereséggel befejezni az évet. A műszaki igazgató sze­rint ez egyben azt is jelen-; tané, hogy a hatékonyság te­kintetében eggyel magasabb osztályba léphetnek. A nyereség növelésének ezt a lehetőségét többek között az teremtette meg, hogy a KGM döntése alapján 100 millió forinttal csökkentették gazda­ságtalan tőkés exportjukat. Ehelyett 130 millió forint ér­tékben vállaltak belföldi kö­telezettségeket olyan termé­kek szállítására, melyek egy­részt a gyárnak jól jövedel­meznek, másrészt tőkés im­portot lehet velük megtakarí­tani. W. B. Pártvezetők látogatásai Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán kétnapos látogatásra So­mogy megyébe érkezett. Lázár György a megyei pártbizottság székházában tájékoztatót hall­gatott meg a megye politikai és gazdasági életéről. Utána a kormány elnöke vendéglátói­nak társaságában megtekintet­te a megyei múzeum állandó kiállítását. A látogatás első napjának programja a század- forduló nagy festőjének, Rippl-Rónai Józsefnek egykori rámahegyi villájában berende­zett emlékmúzeum megtekin­tésével zárult. ★ Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, kétnapos látogatást tett Bara­nya megyében. Kedden dél­Szerdán elutazott Buda­pestről Jaakko Numminen finn kulturális és oktatási ál­lamtitkár és a vezetésével ha­zánkban járt finn kulturális delegáció. A vendégek a ma­Lucernabetakarítás Befejezéséhez közeledik irsai Dimitrov Tsz-ben. lucernabetakarítás az albert- Bozsáa Péter felvétele gyar—flnnn kulturális egyez­mény aláírásának 20. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton vettek részt. A delegációt magyarországi tartózkodása során fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, Polinszky Károly ok­tatási miniszter és Márta Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. után Pécsett, a pártbizottság székházában, a megye párt­ós állami vezetői fogadták. Ezt követően a Pécsi Faipari Szö­vetkezet mintatermét kereste fel. A Központi Bizottság titkára szerdán délelőtt részt vett a megyei pártbizottság ülésén. Délután a mecseki hegyháton fekvő Bikali Állami Gazda­ságba látogatott. ★ Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettes se szerdán látogatást tett a budapesti pártbizottságon. Ez­után a Ganz-MÁVAG gyárba látogatott. Délután Aczél György fővárosi aktívaérte-; kezleten társadalmi életünk időszerű kérdéseiről előadást tartott a budapesti pártbizott­ság oktatási igazgatóságán. ★ Győri Imre, a Magyar SzoJ cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett a főváros 95 ezer lakosú XVIII. kerületé­ben. A kerületi pártbizottság székházában a kerület vezetői fogadták. Ezután a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságát kereste fel, ahol megtekintet­te a repülőtér és a repülésirá-; nyitás fejlesztésére épülő léte­sítményeket. A vendég ezt követően á repülőtér oktatási központjá­ban politikai, az ideológiai, il-( letve a társadalmi élet idő­szerű kérdéseiről aktivaülésen tartott tájékoztatót. KÖZÉLET Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban üd­vözölte Richard Stücklent, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentje elnö­kévé történt megválasztása al­kalmából. A Kubai Köztársaság nem­zetgyűlésének küldöttsége, mely Bias Roca, a Kubai Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a nemzetgyűlés elnöke vezetésével tartózkodik hazánkban, szerdán megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét, ezt követően az Or­szágházban elkezdődtek a máj gyár—kubai hivatalos tárgya­lások. Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB Társadalom- tudományi Intézetének igaz­gatója június 4-től 6-ig Buka­restben tárgyalásokat folyta­tott Leonte Rautuval, a Ro­mán Kommunista Párt Poli­tikai Végrehajtó Bizottsága tagjával, a Stefan Gheorghiu akadémia rektorával az intézj mények közötti ideológiai és; tudományos együttműködés Kérdéseiről. K ellemetlenül ható, mert a megszokottal nem egyező tények seregé­vel kényszerül szembenéz­ni az iparvállalatok túlnyo­mó többsége. Közöttük az­zal, hogy a korábbi gyakor­latnak vége, nem nyűik mód a már-már automatiz­musként működő béreme­lésre, jövedelemh övelésre. Illetve: lehet az idén is je­lentősebb mértékű bérnöve­kedést elérni ott, ahol en­nek megteremtik — a nép- gazdasági érdekeltséggel egyező! — fedezetét, azt a teljesítménynövekményt, mely kizárólag a hatékony­ság javulására támaszko­dik. Szó sínes tehát annak a — most gyakran hallható — veszélyes általánosítás­nak a helytálláságáról, ami szerint lehetetlenség többet követelni a termelésben ak­kor, ha ennek javadalmazá­sát nem teszik nyilvánvaló­vá a bérek. A szokatlan helyzet min­dig értetlenséget kelt, s mert most az, ami szokat­lan, ráadásul a zsebeket érinti érzékenyen, még in­kább megnő az ellenállás, a bizalmatlanság, a kétkedés. Hiba leime ezt azzal elin­tézni, hogy — engedve a dolog lényegét ; megkerülő felületesség csábításának — ez van, ezt kell szeretni, mert sajnálatosan némely termelőhelyen ilyen vála­szokat kapnak azok, akik nem értik az új helyzetet. A válaszok egy másik típu­sa pedig valahogy úgy hangzik, az állam szigorí­tott a jövedelemszabályozá­son, nincs mit tenni — el­lene. S ebben éppen az az érdekes, hogy miért ellene, s miért nem mellette kelle­ne, lehetne tenni?! Hiszen bármennyire is népszerűt- lenül hangzik, de igaz: ami­kor viszonylag sima úton gördült a vállalatoknál a bér- és •jövedelemnöveke­dés szekere, senki sem mondta, azért, mert az ál­lam túlzottan jószívű, s en­gedi; a megyében tavaly a lakosság készpénzbevételei tizenegy százalékkal növe­kedtek, s alig valamivel kisebb mértékben — tíz százalékkal — a bér és bér­jellegű jövedelmek. Ami semmiféle gondot nem okozna akkor, ha ugyan­ilyen ritmusban javult volna a munka hatékony­sága, nőtt volna a termelé­kenység, a versenyképes áruk aránya, tehát mindaz, amit az eredményesség szemszögéből döntőnek kell tartanunk. T anulságos vita bontako­zott ki erről az éves feladatokat tárgyaló párt csoport-megbeszélésen Dunakeszin, a járműjavító vállalatnál. A pártcsoportok túlnyomó többsége nem azt firtatta, jogos-e a jövede­lemnövekedés eddigieknél szorosabb összekötése a teljesítménynöveked éssel, hanem azt, érvényesül-e kellő differenciálás — ka­pun belül és kívül — a munka társadalmi hasznos­sága szerint, s nemcsak a béremeléseknél, hanem ele­ve, a keretek alakulásában? Elgondolkoztató példákat soroltak a szót kérők arról, miként keresheti az itteni lemezlakatos jövedelmének kétszeresét az, aki itthagy­va a gyárat, beállt egy ma­nufaktúrának is csak jóin­dulattal nevezhető műhely­be dolgozni, s miért nevet volt társai szemébe az, aki — nagy gyakorlatú jármű­villamossági szerelőként — most vasalókat, kávéfőző­ket javítgat a szolgáltató- házban? Bizonyára nemcsak Du­nakeszin, hanem szinte mindenütt seregestől ütköz­nek bele a nyitott szemmel járók az ilyen esetekbe, ügyekbe, azaz nem szabályt erősítő kivételekről kell be­szélnünk, hanem olyan jel­lemzőkről, melyek már-már szabállyá váltak. S mert majdnem szabályként ta­pasztalhatók, pontosan ez indokolta a változtatást: teljesítmény és bér szoros — érjük be kevesebbel: szorosabb — összekötését, annak a vágynak követke­zetes cáfolatát, hogy a több bér mindenütt és min­denkinek, ha dolgozik — függetlenül attól, hogyan dolgozik —, akkor évről év­re jár. \ j olt némi kényszer is abban, hogy — két esztendő pénzügyi gondjai után — a Kohászati Gyárépítö Vállalat Vasszer­kezeti Gyáregységében, mi­ként az egész nagyvállalat­nál, napirendre került a teljesítmény-színvonal és a jövedelmi színvonal össze­függéseinek vizsgálata. A vizsgálódás köre olyannyira tág volt, belefért a nem tel­jesítménybér alapján elszá­moltak csoportjának szűkí­tése éppúgy, mint a nor- mázás helyzete, s az is, a korábbiaknál kevesebben engedélyezhetnek a jövőben munkaidő alatti eltávozást. Helyesléssel és bosszús le­gyintéssel fogadott intézke­dések keveredtek a cselek­véssorban, ám egy valami kétségtelenné vált: világo­sabbak. mindenki számára érthetőbbé lettek a követel­mények. Föladva a megelő­ző esztendők folyamatos1 és gyors bérnövekedése foly­tatásának vágyát, józan be­látásból is, a körülmények kényszerítő hatására is munka és forint szorosabb összekötéséhez jutottak el, s itt az előbbi sorrend na­gyon fontos: először a mun­ka, s azután a forint! Hasonlóan a tápiószelei vasszerkezeti gyáregység­hez, munkahelyek nagy csoportja keresi most a vá­gyakat fölváltó realitásokat, s bár sok a jajszó, a panasz, kiderül, igenis lehet lépni, van mód a haladásra, de: nem a régi módon. A jár­műjavító pártcsoportjaiban vitázó kommunisták is erre a következtetésre jutottak, s ráadásul úgy, hogy össze­kapcsolták azt, ami kizáró­lag rajtuk múlik azzal, ami tágabb kör teendője, azaz cselekszenek, de másoktól ugyanezt várják el! Mély­ségesen igazuk van, hiszen egy vállalat, egy műhely nem képes megfordítani a dolgok szokványos mene­tét, ha valamikor, akkor most igazán szükség van arra, valamennyi munka­hely a népgazdasági érde­keltségek tiszteletéből kiin­dulva cselekedjen. S ezt azért kell ennyire hangsú­lyoznunk, mert — bár messzemenő következteté­seket hiba lenne levonni belőle — az év első negye­dében az iparban a kere­setek növekedése jóval meghaladta az egy foglal­koztatottra jutó termelés bővülését; a vágyak még mindig testet öltenek a bé­rezési gyakorlatban. Mészáros Ottó Befejeződött a jubileumi ülés A finn küldöttséget fogadta Lcsonczi Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents