Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

%fé>tao 1979. JŰNIUS 5., KEDD A budaörsi Pest megyei Víz­ős Csatornamű Vállalat kettős irányítás alá tartozik; ezek közül egyik a Közép-óunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság. A KÖZÉP-DUNA című igen impozáns, ofszet eljárással ké. szülő újság legutóbbi számá­ban Szabó Károly tollából ta­láltunk. egy közérdeklődésre méltán számot tartó írást, Vízi közművek társulati úton címmel. A cikk írója részletes áttekintést ad arról, hogy az V. ötéves tervidőszakban mi­lyen vízmű és csatornamű há­lózatot terveztek, s meg­állapítja : időarányosan meg­valósultak az elképzelések. Pest megyében 1976—78-ig kö­zel 473 millió forintot for­dítottak víz- és 287 millió fo­rintot csatornaművekre. Utób­bi jelentősége azért is óriási, mert az előző tervidőszakban társulati úton számottevő szennyvízcsatorna-rendszert 'nem építettek. Megtudjuk, hogy jelenleg is nagy erővel folynak a munkák: 20 Pest megyei községben készül víz­mű, 23 községben még az idén befejezik az építést Jó ütem­ben halad a szennyvízcsator­názás is, amely 14 települést érint. Havonta jelenik meg a Vo­lán Hírlap mellékleteként a Volán — TEFU című üzemi újság, a május 31-i számban nagyméretű fotóra bukkan­tunk. A Volán 12-es üzem- igazgatóság váci főnökségé­nek Petőfi brigádját kapták lencsevégre, s nem is akár­milyen alkalomból. Több aranykoszorú és három válla­lati kiváló brigád cím után. Idén a Volán Tröszt kiváló brigádja kitüntetést is elnyer­ték. Toszt Antal brigádvezető így vall a közösség több mint másfél évtizedes munkájáról: — Gazdasági munkánkban ar­ra törekszünk, hogy gépkocsi­jainkra minél kevesebb le­gyen a ráfordítás. Ügyelünk, hogy ne legyen túlfogyasztás, csökkenjenek az árukárok. So­káig 12-en voltunk, tavaly ja­nuárban egyesültünk a Május 1. szocialista brigáddal, így 18-ra emelkedett a létszá­munk. Jó házasság volt, két összetartó kollektíva kovácso- lódott eggyé. Rendszeresen részt veszünk szakmai, politi­kai továbbképzéseken, vetél­kedőkön ... EilMíií TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A Csepel Autógyár közvet­len közelében két építkezés fo­lyik. Az óvoda műszaki átadá­sa május 24-én volt, s tényle­ges birtokbavételére június el­ső hetében kerülhet sor — ol­vashatjuk a Fényszóróban, a több mint tízezer embert fog­lalkoztató nagyüzem lapjában. — A Csepel Autógyár, a Pest megyei Tanács és a Pestvidé­ki Gépgyár összefogásának eredménye: egy igen korsze­rű, száz gyereket befogadó óvoda. Olyan, amely nem csu­pán a megyei, de az országos összehasonlításban is megáll­ja a helyét az elsők között. Ehhez számottevő segítséget adott az a társadalmi munka, melyet a gyár dolgozói szinte nap nap után végeztek. Leg­utóbb a kommunista műszak bérét is az óvoda építésének mielőbbi befejezésére ajánlot­ták fel. A gyár főbejárata mellett még tavaly kezdődtek meg az előkészületei a 600 négyzetmé­ter alapterületű ABC-áruház építésének. Ha a látszat ellene is szól, de a könnyűszerkeze­tes elemekből készülő áruhá­zát várhatóan ebben az évben átadjuk rendeltetésének. A kívülálló, a nézelődő számára lassúnak tűnő építkezés oka: a könnyűszerkezetes elemek pontosságot, nagy figyelmet igényelnek. Ha ezt befejez­ték a kivitelezők, az építkezés a látványosabb, gyorsabb sza­kaszához érkezik el. A Pest megyei Tanács Építőipari Vál­lalata a kivitelező, a majd el­készülő ABC üzemeltetője pe­dig a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat lesz. A két nagyobb építkezéssel egyidőben bővítik a gyár or­vosi rendelőjét. A gyógyszer- tárat átköltöztetik az orvosi rendelő mellé. Azt tervezik, hogy a gyár előtt a forgalom irányítását is megváltoztatják. Az új autóparkoló és kerék­pármegőrző kialakításához szükséges terepmunkák is el­kezdődtek. Ha minden rend­ben megy, 1930-ra a Csepel Autógyár környezete min­den szempontból kulturált lesz — tájékoztatja olvasóit a Fényszóró. Magyar Postát szolgálná ki. Ez lényegében dollár nélküli ter­mékcsere kooperációt jelent. A BNV forgalmas napjai a Telefongyárnak jó üzletet hoz­tak — adja hírül az üzemi lap­juk, a Telefon. — A vásáron kötötték meg azt a szerző­dést, melynek értelmében a gyár 1,7 millió rubel érték­ben szállít a Szovjetuniónak TAF alrendszerű berendezé­seket. A szocialista partnerek közül Vietnamnak szállítanak I még ebben az évben a BO— | 12—E2-es jelzésű, tizenkét csatornás, légvezetékes beren­dezésekből, melyhez alkatré­szeket a nagykátai gyáregység is ad. A nyugati cégek közül az osztrák Datentechnik vállalat jelentkezett a Telefongyárnál. Mégpedig azzal a céllal, hogy viszontvásárlási alapon ven­nének berendezést. S szállíta­nának megegyező értékben berendezéseket, alkatrészeket, melyekkel a Telefongyár a „A vállalat kiemelt beruhá­zásai között szerény, de fon­tos helyet foglal el az Adria kőolajvezeték vecsési szivaty- tyúállomásának építési mun­kája — olvashatjuk Sógor La­jos tollából a PAÉV Építők legutóbbi számában. Majd így folytatja a szerző: „A kivite­lezés mélyépítési munkáit, a szivattyúalapot, az út, csator­na és műtárgyak építését a szerződési érték 70 százaléká­ban a gödöllői KKMV végzi. A többi építési feladat hárul a vállalatunkra.” A beruházást egyébként — s ez jól jelzi a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat ve­zetőinek igen helyes szemléle­tét, hogy a nagyarányú lakás- építési kötelezettségük ellené­re is elvállalják a legszüksé­gesebb megyei munkákat — idén december végére kell be­fejezniük. Addig el kell ké­szülnie egy transzformátor­háznak, technológiailag is tel­jesen készre szerelve, vala­mint egy szociális létesítmény külső és belső átalakításának. HIFiACO Pest megye legdinamikusab­ban fejlődő és az egyik leg­magasabb termelési értéket produkáló vállalatává nőtt fel a solymári Pest megyei Műanyagipari Vállalat. Üze­mi híradójuk csak három éve jelenik meg, havonta egyszer tájékoztatva a dolgozókat a legfontosabb gazdasági, poli­tikai és kulturális-sport ese­ményekről, feladatokról. Mi­után a nagyüzem több, egy­mástól távol levő gyáregység­gel rendelkezik, a Híradót ar­ra is felhasználják, hogy be­mutassák egy-egy egységüket. Májusi számukat lapozgatva új gyárukról találtunk be­számolót. A BÖRFA 1978 jú­liusában került solymári irá­nyítás alá. — „A BÖRFÁ-ban mindösz- sze 215-en dolgoznak — írja Fördős Gábor. — Fő profil a műanyag-kapta gyártás és a termelés 15 százaléka a kap­tafagyártás. Ebből adódóan a dolgozók jelentős része kapta­fakészítő szakmunkás, vala­mint tmk-lakatosök, hegesz­tők, villanyszerelők és termé­szetesen betanított munká­sok. Az itt dolgozók 92 szá­zaléka nő. Elmondhatjuk, hogy eme iparág a hosszú évek folyamán elnőiesedett. A gyár a hazai cipőgyártást kiszolgá­ló iparágak között monopol helyzetet tölt be. Az elmúlt évben 235 ezer pár kaptát gyártottak. Ennek éves ter­melési értéke 78 millió fo­rint volt. A jövőben az ilyen jellegű munka még több fel­adatot ad. Mind nagyobb gon­dot kell fordítani arra, hogy a mennyiség mellett, a minő­ségen is javítsanak... Miután csak negyedévenként lát napvilágot a kisnémedi Aranykalász Tsz üzemi hír­adója, érthető, ha a májusi, idei első számukban fő hang­súly kerül arra, melyek ez évi legfőbb célkitűzéseik. Terje­delmes cikket ír erről Ba- gyánszki János, Gazdaságpoli­tikai feladataink 1979-ben címmel. Ebből idézzük a kö­vetkezőket: „A kertészetben és a gyümölcstermesztésben alap­vető célkitűzés a friss, azon­nali fogyasztásra alkalmas termékek előállítása, javítva Vác városának ellátását. A növénytermesztés valamennyi területén fontos feladat a be­takarítás munkáinak optimá­lis időben, jó szervezettség melletti végzése, minimális szinten tartva a betakamásl munkákkal és tárolással járó veszteségeket... Gazdasági munkánk ütemterv szerinti elvégzését nagyban befolyásol­ja a kiszolgáló üzem, a me­zőgazdasági gépjavító mű­hely munkája Az elmúlt évek gyakorlata jó együttműködés­ről, pontos és tervszerű mun­káról tanúskodott. Feladataink végrehajtásában idén is kulcs­szerepe van az erő- és mun­kagépek megfelelő előkészíté­sének és határidőre történői kijavításának. Ezúttal először szerepel ro­vatunkban a vácszentlászlói Zöldmező Tsz híradója A ne­gyedévenként megjelenő üze­mi lapot rövid idő alatt meg­kedvelte a tagság. Átlapoz­va híradójukat, arról talál­tunk érdekes cikket, hogy mellékesek-e a melléküzemek. Furulyás János elnök írt er­ről A nem mellékes mellék­üzemek című cikkben. „Ter­melőszövetkezetünk mezőgaz­dasági termelési feladatot el­látó beruházott vagyona 270 millió forint, melynek létre­jöttében jelentős szerepe van és volt a melléküzemági te­vékenységnek ... A szövetke­zet árbevételének 20 százalékát adja a nem mezőgazdasági ágazatból származó — építő­ipar nélküli — bevétel, de ami ennél is fontosabb, éves nye­reségünknek 25 százalékát biz­tosította 1978-ban is... Java­solt formája az ipari terme­lésnek a vállalatokkal kötött kooperációs kapcsolat, ilyen szerződéses viszonyban ter­mel a vácszentlászlói gumi­üzem és a vállalati gépeken dolgozó, bérmunkát végző Pal­kói gumiüzem és a vácszent­lászlói forgácsolóüzem...” Dodó — Varga TÁJKIÁLLÍTÁS GÖDÖLLŐN #iii!iiiiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiiitii»ti .l•lll•lllllllllI|ll•|lllU||||||l|l|ll|lM*M'*|ll|ll*l|1lfl||■|l>lMlL||||*|ll|*llll"llll>l>l|l|l'«*|*l1'l'«ll'l*"l**'**l*|l|lll'•"l**|*I:*l'**ll'|la•|*|||*|||'|a||'|||*all'1l**||||"<llll»***l'lll***lllll|lállllllll•llllllllllllllfl•lll«lllll«llllllllll•llllllall|l|M A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja ebben az évben is megren­dezte tájjellegű kiállítását és vásárát, amelyen több megye mezőgazdasági üzemeinek és szövet­kezeteinek tette lehetővé a bemutatkozást. E rangos kiállításon örömmel lépett a virágot kedvelő nagyközönség elé a Rozmaring Kertészeti Mg. Tsz. is. A 65 ezer m2-es, üveg alatti termesztő felületünk kicsinyített másán, a kiállítási terület 16 m2-én szegfűt, gerberát, fokföldi ibolyát, cyssust és dif- fenbachiát mutattunk be. A virágzó cserepes növények közül például a közkedvelt fokföldi ibolya Húsz színárnyalatát fej­lesztettük ki; a fehértől a rózsaszínen át, a valódi ibolyaszínűig. Ezekből mintegy nyolc fajtát mu­tattunk be. Dísznövénytermesztésünk minőségi és mennyisé­gi fokozása érdekében egyre inkább alkalmazzuk a saját laboratóriumunk által, szövettenyésztés út­ján előállított, vírusmentes szaporítóanyagokat, elsősorban a szegfű és a gerbera termesztésében. E szaporítási mód azért figyelemre méltó, mert se­gítségével, steril környezetben, tökéletesen fajta­azonos növényeket tudunk létrehozni. Ez a tudo­mányos módszer különösen hasznos a nagyon sok színváitozatú gerberánál, ahol egy-egy különlege­sen szép színárnyalat véletlen létrejöttét ilyen mó­don lehet megismételni. A pesthidegkúti kertészeti telep üvegháza A szöveitenyészíő laboratórium E sokféle színárnyalatot a virágkötészetben, a különböző kompozíciók készítésénél nagyon eszté­tikusán lehet alkalmazni. A virágkötészet ugyanis ma már művészeti ággá fejlődött; létrejöttében szerepet játszott a modern ember természet iránti vágya és esztétikai igénye. Értékét nagymértékben fokozza, hogy a kompozíciók, a művészeti alkotá­sok - a képző- és iparművészettel ellentétben — élő anyagok, virágok és növények formálása során jönnek létre. Termelőszövetkezetünket a kiállítás megrende­zésében két cél vezérelte. Egyrészt szerettük volna megismertetni a látogatókkal a virág- és dísznö­vénytermesztés modern módszereit és legújabb tu­dományos eredményeit, másrészt bemutatni nekik, hogy a gyakorlati alkalmazás során milyen esztéti­kai élményhatásokat lehet elérni. Mivel a virág és a dísznövény ma már nem luxuscikk, hanem természetes velejárója életünk­nek, környezetünknek, társas kapcsolatainknak; a nagyközönség joggal igényelheti, hogy az ezzel foglalkozó termelőszövetkezetek ne csak a kutatás, a termesztés és az értékesítés feladataival törődje­nek, hanem tapasztalataikat a közízlés fejleszté­sére, a szépérzék felkeltésére és kifejlesztésére is felhasználják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents