Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

1919. JÜNIUS 29., PÉNTEK MUKárdok önzetlenül A társadalmi dinamizmus ereje Népfrontunkéi a település fejlesztésről Lapunkban is gyakran ol­vashatunk a megye gyarapo­dása kapcsán a társadalmi összefogás jelentőségéről. Pest megye országos viszonylatban is az elsők között áll ebben a tekintetben. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke szerint a megyék között a he- ted,ik, míg összegét tekintve a harmadik helyen áll. Tavaly a megyében egy lakosra 406 forint társadalmi munka ju­tott, összértéke pedig 393 mil­lió forint volt. A tettek politikája Tegnap a Hazafias Népront Országos Tanácsának székhá­zába összehívott ankét témája a településfejlesztést segítő társadalmi munka volt. A hat megye — köztük Pest — és a főváros népfront- és tanácsi vezetői, több illetékes főható­ság képviselői részvételével megrendezett tanácskozást S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg. Rámuta­tott, hogy a jelenlegi ötéves terv első három évében a tár­sadalmi munka dinamikusan fejlődött, meghaladta a terve­zettet. Értéke országosan 9,6 milliárd forintot tesz ki, s elő­reláthatóan a tervidőszak vé­gére eléri a 17—18 milliárd fo­rintot. Ez átlagosan mintegy 10 százalékkal bővíti a tanácsi fejlesztési alapok nyújtotta lehetőségeket. Sőt a kisebb községekben gyakran a fej­lesztések 80 százaléka a la­kosság összefogásának ered­ménye és sok városban, kö­zépfokú központban is eléri a 23—50 százalékot. Hangsúlyozta: a társadalmi munka dinamizmusának meg­őrzése tehát a népgazdaság el­sőrendű érdeke, feltétele az ötödik ötéves terv sikeres tel­jesítésének és az elkövetkezen­dő tervidőszak megfelelő elő­készítésének. Az eredmények azt is jelzik, milyen jelentős erőt képvisel a tettekben meg­nyilvánuló politikai, közéleti aktivitás. Dr. Raft Miklós, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, vitaindítójá­ban arról szólt, hogy hazánkban a társadalmi munka szerepének megítélése tisztázott, egységes, haszna és presztízse jelentősen növekedett az elmúlt években. Társadalmi, politikai szerepét aláhúzza, hogy fontos színtere a közéleti tevékenységnek, a közösségi magatartás formáló­dásának. Mint a településfej­lesztési célok elérésének segí­tője pótolhatatlan, központi alapokat kiegészítő forrás. S ugyancsak nagy a jelentősége a kollektív értékek megőrzé­sében, hiszen közvetlen része­sévé teszi az állampolgárokat az alkotó teremtő munkának, erősítvén ezzel a tulajdonosi szemléletet. Az előadó a továbbiakban leszögezte, hogy a társadalmi munka növekedése nem he­lyettesítheti a hivatalos, a munkahelyeken folyó tevé­kenység hatékonyságának fo­kozását. Országosan ugyanis a jelenleginél egy fél órával több jól kihasznált munkaidő ered­ménye nagyobb nyereség a népgazdaságnak, miiit az éves társadalmi munka értéke. Ez persze korántsem jelenti az önzetlen felajánlások szerepé­nek lebecsülését, hiszen an­nak az értékteremtő tényező­je mellett a társadalomformá­ló funkciója is nélkülözhetet­len. Hangsúlyozta, hogy min­denképpen meg kell őrizni a társadalmi munka mozgalmi jellegét, s állami szinten kell megteremteni hozzá az egyre jobb feltételeket. Mindebben elsőrendű szerepe van a taná­csok és a népfrontszervek összehangolt együttes munká­jának. Felelős tájékoztatás A továbbfejlesztés irányait elemezve aláhúzta, hogy leg­fontosabb e tettekben meg­nyilvánuló aktivitás hatékony­ságának fokozása, mind tár­sadalompolitikai, mind gaz­dasági szempontból. A politi­kai mozgalmi jelleget erősíti többek között a lakosság fele­lős tájékoztatása, mely a köz­életi magatartás alapja. Az em­berek tudják, hogy mire szá­míthatnak, hogy hallgat­nak szavukra, és érezzék személyes részvételük fontos­ságát. A gazdaságosságot pe­dig növeli például, ha a kvali­fikált munkaerőt nem segéd­munkára, hanem értékének megfelelően hasznosítják. Vé­gezetül hangsúlyozta: a társa­dalmi munkák szervezőinek fontos feladata, hogy kihasz­nálják a közeljövőben az MSZMP közelgő kongresszusa jegyében megnövekvő társa­dalmi aktivitást, s új lendüle­tet adjanak a lakosság életkö­rülményeit javító, környezetét szépítő mozgalomnak. Ötletadó vita »___________________________ A vitaindítót 15 hozzászólás követte. Szót kért Pásztor Bé­la, a veresegyházi nagyközsé­gi tanács elnöke is. A társa­dalmi munkában évről-évre kiemelkedő eredményeket el­érő községben szervezett ak­ciók tapasztalatairól szólva hangsúlyozta azok közösség- formáló szerepét. Ezt azzal jel­lemezte, hogy Veresegyházon ma már olyan rangja van a társadalmi munkának, hogy szégyen kimaradni belőle. Építve a lelkesedésre, a ten- niakarásra, a munka haszná­nak tudatosításával, a veze­tők példamutatásával, jó elő­készítéssel és szervezéssel — mert az ugyancsak fontos ré­sze a megbecsülésnek — kir magasló eredmények érhe­tők el. S mindez njég azzal is jár, hogy láthatóan jobban megbecsülik az emberek azt, aminek létrehozásában maguk is részt vettek. Árki Sándor, a Pest me­gyei Tanács tervosztályának helyettes vezetője felvetette, hogy meg kell különböztetni — épp a reális elismerés fel­tételeként — a településfej­lesztést szolgálót az egyéb társadalmi munkáktól. Az előbbi egységes értékelése to­vábbi ösztönző erővé válhat. Ehhez kapcsolódva ismertette a résztvevőkkel a továbbiak­ban a Pest megyei település- fejlesztési verseny értékelésé­nek rendjét, az önzetlen mun­ka elismerésének formáit. A felszólalások — amint S. Hegedűs László vitaösszefog^ lalójában rámutatott — tük­rözték a társadalmi munka szervezésének ötletgazdagsá­gát, lehetőségeinek sokszínű­ségét, eredményeinek rangját, megbecsülését. A tapasztala­tok számos hasznos gondolatot szolgáltattak a jelenlévőknek a további munkához. Az ankét anyagát egyéb­ként a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa különkiad- ványban is megjelenteti. Mészáros János Furcsán hangzik, de hűen fedi a valóságot: ha könnyeb­ben, kényelmesebben akarunk élni lakóhelyünkön, akkor töb­bet kell nyújtani a — munka­helyen. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt így van ez; az ún. kommunális fejlesz­tések fedezetét a temel őágaza- tökbam teremtjük elő. Elosz­latva egy gyakran fölbukkanó tévhitet: a településfejlesztés költségeinek töredékét ellen­súlyozzák csupán a lakosság forintjai. Idén például a me­gye tervezett köítségvetési be­vétele 3,1 milliárd forintot, s ebből a lakossági adók és il­letékek 590 millió forintot tesznek ki. A kiadások javát a vállalatok, a szövetkezetek be­fizetései, az állami hozzájáru­lás fedezi forrásként. S mert ennek a forrásnak mértéke mindenkor a munka eredmé­nyességétől függ, ha jobban dolgozunk — mint termelői kollektíva —, akkor jobban boldogulunk lakóhelyi közös­ségként is. Erre a jobbra mindkét területen égetően szükségünk van, hiszen telje­sen indokoltan mutatott rá az 1975-ös küldöttértekezlet, hogy a kommunális fejlesztéseknek nagy szerepe van az életszín­vonal alakulásában. Minden eddiginél nagyobb Pest megye, ami az ún. hát­térágazatok fejlettségét illeti, nem tartozik aíz ország túlzot­tan elkényeztetett területda­rabjai közé. A népesség gyors növekedése következtében ugyanis — a jelentős fejlesz­tések ellenére — magának az eléírt ellátási színvonalnak a megtartása sem könnyű, nem hogy a gyarapítása. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának je­lentése például a közoktatás­iról szólva .így fogalmazta meg ezt: Az új tantermek, iskolák építése mégsem csökkentette lényegesen gondjainkat. Az el­következendő években új is­kolák építése, a meglevők bő­vítése, korszerűsítése alapvető fejlesztési feladatunk. Az ötö­dik ötéves tervben minden ed­diginél nagyobb fejlesztésre van szükség. Ehhez a nagyobb fejlesztés­hez felbecsülhetetlen értékű segítséget adott és ad a tár­sadalmi összefogás. A megyé­ben még egyetlen időszakban sem épült föl annyi általános iskolai tanterem, mint az 1975 és 1978 közötti években. Há­rom esztendő alatt az általá­nos Iskolai, osztálytermek sza­Hat évtized harcai Veteránköszöntő Üllőn az Állomás utcában HHinHipniH Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap, csütör­tökön, a kora délutáni órákban Üllőn az Állomás utcai családi ház. Kovacsik Benőt, a munkásmozgalom ré­gi harcosát kettős évforduló — a nyolcvannegyedik születésnap, s hatvanéves párttagsága — alkalmából köszöntötték a megyei, a járási pártbizottság, és a nagyközségi tanács küldöttei. Az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának az évforduló alkalmából Kovacsik Benőhöz küldött köszöntő levelét Ádám Mihály, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője adta át. A monori járási pártbizottság nevében Cselényi Dezső első tit­kár köszöntötte az idős párttagot. Az üllői általános is­kola vörös nyakkendős úttörői is az alkalomhoz illő üdvözléssel kopogtattak. Hallgatom a vers pergő rit­musát, egy hajdan volt világ kínkeservét. Kovacsik Benő szaval. Az első világháború­ban, a lövészárokban szüle­tett versét mondja. Hatvan egynéhány éve születtek ezek a sorok, versszakok. Leírta, hazahozta versét? — Azt nem tanácsolták. Az orosz frontról hazatérő hadi­foglyokat, motyóikat átkutat ták. így hát megtanultam a verset. Egy életre! S nemcsak a verset tanulta meg, hanem mint életútja is bizonyítja: harcolni egy szebb-jobb világ megterem­téséért. Következetesen, tán- toríthatatlanul végigjárta a maga választotta utat. Hat­vanegy évvel ezelőtt kapcso­lódott be a szervezett mun­kásság harcaiba. 1919-ben lé­pett be a kommunista párt­ba. A községben dolgozó kom­munista sejt vezetőségi tagja lett. A Tanácsköztársaság le­verése után menekülnie kel­lett születési helyéről, Üllő­ről. 1920-ban az illegális moz­galomban való részvételéért a járás harmincnégy kommu­nistájával együtt felelnie kel­lett. A zalaegerszegi internáló táborba került. Kiszabadulása után újra bekapcsolódott az illegális mozgalomba. A mo­nori Kajli-csoport munkájá­ban lebukásukig részt vállalt. Nézem az idős embert. Szi­kár termetét. A hétköznap­jairól vall: — Márcsak sétálgatok. Egyik szomszéd portájától a másikéig. Nem úgy van, mint régen. De azért bízom benne, hogy a 90-ik születésnapomra is eljönnek. Nevető szemmel körülnéz. S előkerülnek a kitüntetések, az elismerések. Közben szó esik életútjának egy-egy ál­lomásáról. 1950—52, amikor az üllői tanács elnöke volt. — Csak két évig, aztán visszamentem a szakmámba, a vasúthoz. Jaj, de még előt­te: az üllői tanács termelési biztosa, s a földigénylő bi­zottság elnöke is voltam. Ne­héz idők voltak azok. Elms- reng. Töprengve vizsgálja a körülötte lévő arcokat. Az úttörők a kitüntetéseket nézik. A Tanácsköztársasá­gért emlékérmet, a Szocialis­ta Hazáért Érdemrendét, a Munka Érdemrend ezüst fo., kozatát, a Partizán Szövetség emlékérmét, s a szakmai munkáért kapott elismerést, melyre külön felhívja a fi­gyelmet: Érdemes Vasutas is volnék. Az ünneplő, asötét­Olyan nagy szélű kalapja volt Kun Bélának. Most is előttem van .. . kék zakó szinte meghajlik a sok kitüntetés súlya alatt. A munkásőrjelvény sem hiány­zik róla. A múlt eseményei peregnek. Hallgatom, együtt a felnőttek­kel, a gyerekekkel. S a kö­szöntő ■ levél sorai jutnak eszembe: életútja. példája erőt ad az új nemzedéknek feladatai megoldásához... Varga Edit ma háromszázhús~~al növeke­dett, s 1978. december 31-én összesen 236 tanterem építé­se volt folyamatban. Tavaly a tervezett 156 általános iskolád tanteremmel szemben 182 ké­szült el — a túlteljesítésben lényeges szerepet játszott a Forfa szerkezetek alkalmazása —, ám a nagy iramú gyarapo­dás is valójában csak azt tet­te lehetővé, hogy az oktatás feltételei ne váljanak kedve­zőtlenebbé, mivel rendkívül gyorsan növekszik a tanulólét­szám. A változások ritmusa Hasonló versenyfutást látha­tunk igények és fejlesztések között az egészségügyi ellátás­ban, a gyermekintézmények fejlesztésében, a közművesí­tésben. A versenyfutás oka a már sokszor említett gyors népességgyarapodás, de oka az is, hogy az ország hasonló közigazgatási területei közül Pest megye történelmi örök­sége eredményekben a legsze­rényebbek, gondokban a leg­súlyosabbak közé tartozott. Ennek ismeretében már tár- gyilagosabbam értékelhetjük a megtett lépéseket, jobban ösz- szevethetjük igények és lehe­tőségek arányait. A küldöttér­tekezlet elé terjesztett jelen­tésen méig ezt olvashatjuk: Több éves erőfeszítések ered­ményeként jóváhagyásra ke­rült a kistarcsai kórház beru­házási programja, s ez év ta­vaszán megkezdődhettek a 1 i- vitelezési munkálatok. Négy esztendő múlva — amint az közismert — a kórház átadá­sáról adhatunk számot, s ar­ról, hoigy nekiláttak az éppen csak felépült intézmény bőví­tésének. A kerepes tárcsái kór­ház 580 ágya, valamint az 1978-ban, a meglevő intézmé­nyeknél végrehajtott fejleszté­sek összesen 93 kórházi ágya önmagában jelentős eredmény — a küldöttértekezlet óta ke­reken kilencszáz ággyal bővült a kórházak fogadóképessége —, mégsem tudott azon a helyzeten változtam, hogy a megye az ellátottságnak ez­zel a mutatójával még min­dig a rangsor utolsója. Kevesebb üröm vegyül a fejlesztések nyújtotta örömbe a gyermekintézményeknél. Itt a szó igaz értelmében meg­mozgatta a világot a társadal­mi összefogás, hiszen nemcsak a megelőző középtávú tervidő­szakra volt igaz Sz MSZMP Pest megyei Bizottsága jelen­tésének megállapítása — vál­lalati és lakossági összefogás­sal jelentősen nőtt az óvodai ellátottság, a negyedik ötéves terv végéig a tervezett 2005 óvodai hellyel szemben több, mint tízezer valósul meg —, hanem érvényes maradt a je­lenlegi ötéves program idejé­re is. Három esztendő alatt — tehát 1976 és 1978 között — összesen 6515 óvodai helyet hoztak tető alá a megyében, s a változás ritmusáról képet ad, ha leírjuk: tíz esztendővel ez­előtt száz óvodás korú gyer­mekre éppen ötven, napjaink­ban viszont hatvanhárom hely jut ezekben a gyermekintéz­ményekben. Ami persze még mindig kevés a büszfcélkedés- hez, mert hiszen az lenne a jó, hogy valamennyi jelentkezőt felvehetik az óvodákba. Ahol az eddigieknél többre van szükség, az a bölcsődék háló­zatának fejlesztése. Nyomaté­kosan figyelmeztet erre az a tény, hogy tavaly például nem sikerült megvalósítani a terve­zett bővítést, s az szintén: há­rom év alatt a bölcsődei he­lyek száma összesen három­százhússzal gyarapodott esu- pán. Folyamatos bővítés Környezetünk keretei egyre nagyobb súllyal támaszkodnak arra, amit összefoglalóan köz­műveknek nevezünk. A kül­döttértekezleten megvitatott jelentés erről így szól: A la­kásépítéssel, a városias fej­lesztéssel szorosan összefügg a közművesítés. Az erre a célra tervezett összegnek több mint háromszorosa, körülbelül egy- milliárd forint került felhasz­nálásra. A közművesítés és a járulékos beruházások minden korábbi időszakot meghaladó felődési üteme a lakosság, a gazdálkodó szervek és intéz­mények nagyarányú társadal­mi összefogásának eredménye. Bátran rámondhatjuk: ahogy a papíron akkor szerepelt, most is úgy van, úgy igaz. A közművek fejlesztésében to-, vábbra is nagy szerepet Ját­szik a lakosság közreműködé­se — a társulatok keretein be­lül —, a gazdálkodó szervek — olykor nem könnyen megszer­zett — hozzájárulása. Érdekes, elgondolkoztató vo­násokat mutat a közművek fo­kozódó szerepe, használata. A hetvenes évek első felében még százötven, kétszáz új la­kás épült fel úgy, hogy a leg­alapvetőbb közüzemi szolgál-' tatást, a villamos áramot nél­külözte. Az évtized közepe óta ez a szám száz alá csökkent, s az újonnan épített lakások fél százalékát tette ki csupán a legutóbbi két esztendőben. A hálózat bővítése folyamatos, s ugyancsak folyamatosan nö­vekszik a háztartásokban föl­használt villamos energia mennyisége; 1975 óta a kisfe­szültségű hálózat ötszáz kilo-; méterrel, a háztartási fogyasz­tók száma több mint harminc- ezerrel, az egy háztartásra ju­tó felhasználás pedig 400 kilo*, wattórával gyarapodott. f Napjaink természetes kísérőa ja a mosó- és hűtőgép, a rá­dió, a televízió, s mert az ál­lomány gazdagodik, emelkedik az áramifelhasználás is. Csu­pán a közös terhek érzékelte­tésére említjük: egy-egy új háztartási fogyasztó bekapcso­lása a népgazdaságnak — az erőművi fejlesztéstől a fo­gyasztásmérő felszereléséig — kereken százezer forintjába kerül! .j Víz és gáz A másik nagy közüzemi szolgáltatás a víz. A hálózat- fejlesztés — minden gond el­lenére is — itt valóban látvá­nyos eredményekkel társul. Egyetlen esztendőben — 1978- ban — a vízvezetékek 181 'ki­lométerrel hosszabbodtak meg, szolgálatba állítottak napi 7470 köbméter vizet termelő kuta­kat A küldöttértekezlet óta, tehát három esztendő alatt a hálózat bővítése 586 kilomé­tert tett ki, s ennél is fonto­sabb, hogy a közüzemi vízellá­tással rendelkező települések száma száz fölé emelkedett. Ezen a területen is akad azon­ban gond, s ez a szennyvíz­tisztítás, a csatornahálózat fej­lesztésének lassúsága, elmara­dása a vízellátás növekedésé­től; a megyében mindössze negyven településnek van zárt közcsatorna hálózata, i Szólni illenék életkörülmé­nyeink olyan változásairól is, mint a vezetékes és palackos gáz hasznosításának fejlődése — a háztartási fogyasztók szá­ma több mint negyvenezerrel gyarapodott 1975 óta —, a ve­zetékes gázszolgáltatásban ré­szesülők táborának megkét­szereződése, a távfűtéses laká­sok állományának emelkedése, ám talán elég annyit leírni: tekintsünk körül, s nem keli tömünk a fejünket a válaszon, vajon jobban, kényelmeseb­ben élünk-e ma, mint az év­tized közepén. Mészáros Ottó Következik: OTTHONUNKBÓL KITE­KINTVE » i Papír a valóság mérlegén (4.) Környezetünk keretei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents