Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 29-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegző jelentés és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány beszámolókat hallgatott meg és rendeletben szabályozta a magánszemélyektől való állami vásárlásokat A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács ülést tartott. A könnyűipari miniszter beszámolójában összegezte a ruházati rekonstrukció II. szakasza végrehajtásának eddigi eredményeit, s javaslatot tett a további tennivalókra. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács határozatban rögzítette a mezőgazdasági szövetkezeti jogsegély- szolgálat bevezetésével és működtetésével kapcsolatos főbb elveket, és egyben hozzájárult, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa erre vonatkozó részletes irányelvét kiadja. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzetéről, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke pedig az áfészek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok tevékenységéről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszámolókat tudomásul vette. A Minisztertanács rendeletben szabályozta, mely esetekben, s milyen feltételekkel vásárolhat állami szerv magánszemélytől, vagy nem állami szervtől ingatlant, árut, vagy köthet velük bérleti szerződést. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket, illetve az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi üléssza kán elhangzott képviselői észrevételek, javaslatok megváló sításának lehetőségeit, s tá jékoztassák arról az ország' gyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács elfogadta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEQYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÄM Ara 1,20 forint 1979. JÚNIUS 29., PÉNTEK Véget ért a KGST-ülésszak A magyar kUM&iiség tegnap hazaérkezett Az ülésszakon írták alá az energiaigényes vegyipari termékek gyártásáról szóló sokoldalú szakosodási egyezményt. Magyarország nevében az egyezményt Marjai József minis zt-e r elnök -hel yettag írta alá. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter több sokoldalú egyezményt írt alá az ülésszakon elfogadott hosszú távú közlekedési együttműködési célprogram megvalósításával kapcsolatos intézkedésekről. Az ülésszak részvevői tiszteletére csütörtökön este fogadást adtak a Kremlben. (Folytatás a 2. oldalon) Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon megemlékeztek a tanács fennállásának harmincadik évfordulójáról, áttekintették a további távlatokat. Nyilatkozatot fogadtak el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30 évfordulójáról. A tanács tagjai két újabb hosszú távú együttműködési célprogramot fogadtak el. Az ipari fogyasztási cikkek termelésében az együttműködés célprogramja arra irányul, hogy fokozottan elégítsék ki a lakosság növekvő igényeit, javítsák a közfogyasztási cikkek minőségét, bővítsék választékukat. A közlekedési együttműködési célprogram egyebek között a KGST-tagállamok közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztését, a nemzetközi forgalomban nagymértékben Igénybe vett vasútvonalak, autóutak korszerűsítését, a határ menti vasúti csomópontok bővítését irányozza élő. Az ülésszakon csütörtökön Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke mondott zárszót a tanácskozás elnöki minőségében. Nagyra értékelte az elvégzett munka eredményeit, kifejezte meggyőződését, hogy az egyhangúlag elfogadott határozatok nagy jelentőségűek lesznek a KGST további tevékenységére. Bejelentette, hogy a tanács legközelebbi, 34. ülésszakát Prágában tartják meg. Az ülésszak jegyzőkönyvét a küldöttségek vezetői, a tagállamok kormányfői írták alá. magyar részről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ráfizetés után nyereség Átalakult a mendei téglagyár Másfél évvel ezelőtt csendesebb volt a hajdani mendei téglagyár, az Épületkerámia Ipari Vállalat mai burkoló üzemegysége. A huszas évek óta gyártották itt a kisméretű téglákat, még a felszabadulás után is eléggé korszerűtlen, mostoha körülmények között. Ám a gyár, és a gépek felett eljárt az idő, s tetézte mindezt, hogy egyre romlott az alapanyagként használt agyag minősége is. Általában veszteséggel zárták az évet. jó esetben a termelés költségei egyenlőek voltak a létrehozott értékkel. Az elavult masinák csak a leglényegesebb munkafolyamatoknál pótolták az embert, még az utolsó időszakban is ló vontatta kocsin szállították a nyerstéglákat a szárítókba. Most újból gépzajt hallani a régi falak között, s szembeöt- lik; a mozgás a műhelyekben. — Megöregedett a hajdani téglagyár, lehetetlen volt « termelés — mondja Juhász Béla részlegvezető. — Kimerült az agyagbánya, s az éves termelésünk sem haladta meg a végén a 8—8,5 millió kisméretű téglát. Feloszlattuk az üzemet, a dolgozókat a vállalat más részlegeiben helyeztük el. Sok munkásnak az Ingázást, a bejárást kellett választania, amit vállalati buszokkal oldottunk meg. — Felvetődött azonban a gondolat, mit is kezdjünk a meglevő épületekkel, a helyi munkaerő-lehetőségekkel. A mendei párt- és állami szervek is kardoskodtak, hogy egy működő telep jelentős munkaerőt köthetne le. Sokan nyilvánvalóan feladnák az ingázást, ha lenne helyben megfelelő munka. A vállalat megvizsgálta a kérdést, s tavaly márciusban megnyílt a telep, mint központi raktár, amely egyben eladással is foglalkozik. A kis üzem azonban, miután feltámadt, nem állt meg az átalakulás útján. A vállalat vezetése is felismerte, hogy Mendén könnyebben talál munkaerőt, mint a fővárosban. — Tavaly márciusban még csak a hozzánk érkező termékek raktározása volt a feladatunk. Ehhez jött azután az ipari burkolólapok osztályozása és árusítása. Főként szolgáltató jellegű a munkánk. Elsősorban nők dolgoznak ná. lünk. A kisgyerekes asszonyok érthetően szívesebben vállaltak hely-ben munkát. A tervek szerint évente 200 ezer ipari burkolólapot kell osztályoznunk. — A kereseti lehetőségek is megfelelőek — mondja végezetül a részlegvezető. — A majd 40 dolgozónk átlagosan 3300 forintot keres. A munka jellegéből fakad, hogy csaknem mindannyian teljesítménybérben dolgoznak. A hajdani mendei téglagyár, úgy gondolom, jó példa arra: van mód és lehetőség a veszteségesen és elavult körülmények között termelő kisüzemek megszüntetésére, átalakítására. V. F. Az Elnöki Tanács tárgyalta Losoncii Pál ausztriai látogatásáról, a munkaügyi bíróságok felügyeletéről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt az Osztrák Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás jól szolgálta a kétoldalú kapcsolatok további sj- 1 ejtését, és a különböző társadalmi rendszerű két szomszédos állam eredményes együttműködését. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a bíróságokról szóló 1072. évi IV. törvény néhány rendelkezését. Az elfogadott változtatások tovább növelik a bírói munka hatékonyságát. A módosítások szerint a munkaügyi bíróságok felett ezentúl a megyei bíróságok elnökei gyakorolnak közvetlen felügyeletet, továbbá a megyei bírósági kollégiumokba — tanácskozási joggal — gyakorlati és elméleti szakembereket is meghívhatnak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéni kegyelmi ügyben döntött, s végül folyamatban lévő ügyekben határozott. Befejezte látogatását a burmai külügyminiszter V Myint Maung, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság külügyminisztere — Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hazánkban tett «hivatalos látogatását befejezve — csütörtökön elutazott Budapestről. Elutazása előtt Púja Frigyes szívélyes búcsút vett a vendégtől. Exporthordók, útra készen A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásánál jelen volt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint U Maung Maung, Burma Budapestre akkreditált nagykövete. A szívélyes légkörű magyar —burmai külügyminiszteri tárgyalások során részletesen áttekintették a kétoldalú kapcsolatok valamennyi területét, s megállapították: az együttműködés fejlesztésének lehetősé• gei adottak. A tárgyalások befejezéseként U Myint Maung hivatalos burmai látogatásra hívta meg Púja Frigyest. Elutazott hazánkból a SWAPO-küldöttség Magyarországi látogatását befejezve csütörtökön elutazott Budapestről a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO küldöttsége, amelyet Sam Nu- joma elnök vezetett. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács főtitkára búcsúztatta. Jelen volt Vladimir Vi- denov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. KÖZÉLET A Fűrész-, Lemez- és HordóiparJ Vállalat ceglédi gyáregységében ötszázliteres boroshordókat készítenek, szovjet exportra. Évente összesen mintegy száznyolcvanezer hektoliter Artartalmú hordót gyártanak. Király Krisztina felvétele Werner Rümpel, az NDK Béketanácsának főtitkára, aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodott hazánkban. tegnap elutazott Budapestről. Látogatása során megbeszélést folytatott az OBT vezetőivel, és a leszerelési bizottság tagjaival. 1 Kistermei A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelése a terveknek, célkitűzéseknek megfelelően alakult —•, állapította meg a Minisztertanács elé terjesztett jelentés — mindenekelőtt azért, mert a kistermelők támogatására az elmúlt időszakban hozott felsőszintű intézkedéseket, rendeleteket a liállalatok és a gazdaságok általában pontosan és időben hajtják végre. A háztáji gazdák termelési kedve jó; a mezőgazdaság összes termeléséből a részesedésük meghaladja a 33 százalékot. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében mindenekelőtt az állattenyésztés szerepe vált hangsúlyosabbá: az ország állat- tenyésztési értékének 45 százalékát adja. A szarvas- marha-, sertés- és a nyúlhús jelentős hányada a kistermelőktől származik. Figyelemre méltó, hogy például az elmúlt évi magas sertésállomány — a jó termelési kedv nyomán idén az első negyedévben tovább szaporodott és meghaladta a 4,5 milliót. Bővült a kisgazdaságokban a zöldségtermelés is, annak ellenére, hogy ez a tevékenység jelentős anyagi befektetést igényel. Az intézkedések nyomán a kistermelés szakosodik, illetőleg nő az árutermelést folytatók száma. Mindehhez hozzájárult a kielégítő értékesítési biztonság, valamint a termelés javuló biológiai, anyagi-műszaki feltételei. Az elmúlt időszakban jó volt a vetőmag-, és a takarmányellátás és az esetenkénti választékbeli gondok ellenére összességében elegendő műtrágyát és növényvédő szert vásárolhattak a kistermelők. Termelésük fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez hozzájárult a kedvező hitelnyújtási feltétel-rendszer és a megfelelő adózási jogszabály. A korábbi kormányhatározatok megjelölték a háztáji és a kistermelés irányításának útját; ennek nyomán a termelési tevékenység integrálásával a felvásárló vállalatokat, illetőleg a mezőgazdasági nagyüzemeket bízták meg. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek irányításával működő háztáji és kisegítő gazdaságok száma megközelíti a félmilliót. A kisüzemi termelést, annak szervezését, kiszolgálását, adásvételi szerződéskötéselök sikere it csaknem 2900 szakember irányítja, jelentős feladatot vállalva a szaporítóanyag, a takarmány és a tenyészállatok biztosításában, a fejlett termelési módszerek elterjesztésében. Bebizonyosodott, hogy a kistermelés további fejlesztéséhez több és gazdagabb választékú kisgépre és szerárura van szükség. Az igényeket a hazai ipar és a külkereskedelem egyelőre még nem tudja teljesen kielégíteni, bár az elmúlt időszakban a gyártás szakosításával, továbbá a kisgép- és eszközkölcsönzés néhány helyen való bevezetésével némileg javult a helyzet. Szükségesnek látszik az is, hogy a kistermelés szervezéséért egyre többet vállaló nagyüzemek közvetlen anyagi érdekeltsége is növekedjen. Tovább kell szélesíteni a szerződéses termelést is, ami a partnerek számára egyúttal értékesítési, illetve alapanyag-beszerezési biztonságot jelent. A termelőszövetkezetek háztáji üzemága mellett az áfészek keretében működő szakcsoportok olyan szervezeti egységnek tekinthetők, amelyekben a korszerűsítés, a termelés és műszaki fejlesztés, a szervezettség célszerűen kibontakoztatható. Tavaly az áfészeken keresztül mintegy 3,6 milliárd forint értékű terméket értékesítettek, s a munkájuk korszerűsítésére fordítható közös alap elérte a 205 millió forintot. A szakcsoportok az ön- fogyasztás, a családi szükségletek kielégítésén túl jelentős mennyiségű árut is előállítanak, s annak szervezett közös értékesítésével hozzájárulnak a közös árualapokhoz és az exportálható termékmennyiség növeléséhez is. A szakcsoportoktól származik az áfészek által felvásárolt mezőgazdasági termékek mintegy 40 százaléka. Az áru- kapcsolatok döntő többsége mezőgazdasági termékértékesítési szerződésen alapul. Az áfészek segítik a szakcsoportokat technikai eszközök — kisgépek, növényvédő szerek, műtrágya, tenyész-, illetve szaporítóanyag — beszerzésében, több helyen technológiai útmutatásokat, rendszeresen szakmai segítséget is nyújtanak mezőgazdasági szakembereik, háztáji agronómusaik útján.
