Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

Hin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A A CEGLÉDI JAPÁS ás CEGL^DVÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1979. JÜNIUS 27., SZERDA Jászkarajenő, Kőrösfetétlen Élni kellene a lehetőségekkel A közművelődés gondjai, feladatai Jászkarajenő és Köröstetét- len a megye és a járás pere­mén meghúzódó két kis tele­pülés. Létüket és jövőjüket összekapcsolja, hogy évek óta közös tanácsú községek. Eb­ben a keretben sajátos felada­tokat kell megoldaniuk az élet minden területén, a többi kö­zött a közművelődésben is. Az MSZMP járási végrehajtó bi­zottsága nemrég arról tárgyalt, hogy a jászka,rajenöi községi közös tanács miként hajtja végre a közművelődési tör­vényt és milyen feladatai van­nak a társközségekben? A tanács már 197G-ban in­tézkedési tervet fogadott el,' meghatározva a közművelő­dési törvényből adódó teendő­ket. Helyi sajátosságként vet­ték figyelembe, hogy a me­zőgazdasági jellegű települé­sekről sokan járnak el vi­dékre dolgozni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közműve­lőknek egyaránt nehéz köze­ledni mind a termelőszövetke­zetben dolgozókhoz, .mind az ingázókhoz, pedig ez a siker kulcsa: ismerjék meg, igényeljék és használják ki a könyv­tár és a művelődési ház kínálta lehetőségeket. Az ehhez szükséges felté­teleket nem könnyű megte­remteni. A korábbi évek gond­jaihoz képest a személyi és a tárgyi feltételek javultak, ha nem is felelnék meg még min­denben a jogos követelmé­nyeknek. A jászkarajenői és a kőröstetétleni művelődési ház és a könyvtár közös irányítás alá tartozik. A művelődési háznál hosszú ideig, évekig váltották egymást az igazga­tók. Jelenleg betöltötték az állások, és a fiatal népműve­lők a működésükhöz előírt is­kolákat végzik. A könyvtárak­ban is rendezett a helyzet. A működés tárgyi feltételei már kevésbé rózsásak. A jász­karajenői könyvtár rendkívül szűk, bővítésre alkalmatlan, és jelenlegi állapotában inkább csak a könyvraktározás fel­adatkörét tölti be. A gyermek- könyvtárt már évekkel ez­előtt a művelődési ház egyik szobájában kellett elhelyezni. A községben csak egy új könyvtár építése oldaná meg a jelenlegi nehéz helyzetet. A kőröstetétleni könyvtár mére­te, állaga hosszú időre meg­felel céljának. A jászkarajenői művelődési ház, bár viszonylag fiatal épü­letnek számít, a közművelődés mai követelményeinek alig felel meg. A színházterem ugyan sokakat befogadna akár előadásra, akár bálra invitál­nák a falubelieket, de a nap­jainkban elterjedt kisebb cso­portok különféle foglalkozá­sait nincs hol megtartani. A szakkörök, tanfolyamok, klu­bok munkáját nehezíti, hogy az épület tervezésekor az effé­le népművelési formákua nem gondoltak. A felsorolt hátráltató körül­mények ellenére amit tudtak, megtettek, hogy javítsanak a helyzeten. Központi fűtést sze­reltek fel, kijavították a fö­démet, korszerűsítették a klubhelyiség világítását, pó­tolták az öltözők hiányos be­rendezéseit, TIT-előadótermet létesítettek, padokat helyeztek el az udvaron, amelyet most oarkosítanak. Ezzel párhuza­mosan Kőröstetétlenen festet­ek. mázoltak. korszerűsítet­ték a villanyhálózatot. Saj­nos, mindkét helyen egyszer­re jelentkeznek a halasztha­tatlan felújítási munkák. 1976-ban közös fenntartás­ba vették a két település művelődési intézményeit. A jászkarajenői Árpád Tsz 40 ezer, a Dél-Pest megyei Afész 26 ezer, az Alföldi Tej 30 ezer, a községi közös ta­nács 150 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. Ered­ménynek számít, hogy egyre több az olyan rendezvény, amelyeket a gazdasági egysé­gek igényelnek. A szocialista brigádok bekapcsolódtak a Jót, s jól! kulturális mozga­lomba, amelyben szép ered­mények születtek. A gazdasá­gi egységekkel közösen rendez­ték meg a KlSZ-alapszerveze- tek vetélkedőjét, az ismeret- terjesztő előadásokat a mun­kahelyen tartják meg. Ezek azonban még csak a kezdeti lépések, és tovább kell javíta­ni a kapcsolatokat. Ez nem­csak a művelődési ház és az üzemek közeledésére érvé­nyes, az iskolával kialakult együttműködést is tartal­masabbá lehet tenni. A közművelődési. tanács nem működik kellő hatékonysággal. Olyan személyeket kell vá­lasztani soraiba, akik ellátják feladatukat. A művelődési házak főként szórakoztató műsorokat ren­deznek. 1978-ban 9 műsoros előadás, 27 bál, 9 gyermekmű­sor és 15 filmvetítés volt. Ta­valy volt egy kiállítás, ame­lyet nyolcszáznál többen néz­tek meg. Elhangzott tíz isme­retterjesztő előadás, öt irodal- pii est és író—olvasó találko­zó volt. Ä rendezvények láto­gatottsága a gyerekek és fel­nőttek körében egyaránt ala­csony. Ez is az általános is­kolával való kapcsolat erősí­tésére ösztönöz. A jövőben szé­lesebb körű közönségszervezés­re és propagandára van szük­ség. Az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja a két ifjúsági klub, bár — saj­nos — Jászkarajenőn nem rendszeres a munkája, A szak­körök és a klubok működése fellendült, ám hátráltatja az előrehaladást, hogy hiányoz­nak a megfelelő klub- és szakkörvezetők. Ez is előírja, hogy \a községbeli értelmiség vállaljon nagyobb szerepet, a közművelődésben. A pedagó­gusokra és az agrárszakembe­rekre egyaránt számítanak. A kismamaklubok jól szolgálják a kisgyermekes anyák érde­keit, az idős emberek szórako­zását oldja meg a nyugdíja­sok klubja. Rendszeresen megtartja foglalkozásait a ci­gánygyerekek és a -felnőttek klubja. Jászkarajenő közművelő­dési gondjait tetézi, hogy a mozi épületének életveszélyes állapota miatt hosszabb ide- js szünetelnek a filmvetítések. Meg kell keresni a módját, hogy mihamarabb felépülhes­sen egy új filmszínház. Kő­röstetétlenen a művelődési otthonban rendszeresen vetíte­nek játékfilmeket. A jászka­rajenői könyvtárban tizenhá­romezer, a kőröstetétleniben 6 ezer 300 kötet van. A beirat­kozott olvasók száma kedve­zően alakul, elsősorban a gyerekek körében. A szocialista brigádok tag­jai is egyre közelebb ke­rülnek ezekhez az intéz­ményekhez. A könyvtár és az iskola kap­csolata kedvezőbb, és a két is­kola könyvtári állománya együttesen 3 ezer 285 kötetből áll. A munkásmüvelődés feltéte­leinek megteremtésében még nem sikerült előbbre lépni. A két településről 760-an jár­nak el máshová, dolgozni. Eze­ket az embereket nehéz be­vonni a község életébe, és többségük hiányzik a műve­lődési programok látogatói kö­zül. A járási párt-vb megálla­pította, hogy a községi tanács eredményesen irányítja a köz- művelődést. A jövőben még több pedagógus és agrárértel­miségi bevonására van szük­ség, és növelni kell a tömeg­szervezetek és -mozgalmak szerepét. A nevelők közül el­sősorban a KISZ-tagok példa­mutatók. Az is fontos, hogy a különböző rétegek igényeit még jobban figyelembe ve­gyék a programok összeállítá­sakor. Tamasi Tamás Lajstromba veszik Magnólia, platán, vérdiófa Városunk nem rendelkezik botanikus kerttel, sem olyan ősi és háborítatlan városmag­gal, ahol még a növényzet is több évszázadosnak számít. Környezetvédelmileg ez azt jelenti, hogy a védendő fák és cserjék legfőképp szoliter növények, kivétel lehet néhány fasor. A magányos és öreg — értékes — fák különösen nagy gondosságot igényelnek, hiszen szerte a városban építkezések folynak, utcahosszat kertes házakat szanálnak. Kénysze­rítő szükség a védelemre ér­demes fák kijelölése, mert hol­nap már késő. Ólomcsapdák Űjabb kutatások derítették ki. hogy bizonyos fák igen jól tűrik a városi környezetet. Az ostorfák ezek közé tartoznak. Károsodás nélkül, szépen dísz­lenek sós (hósózás miatt) és vízszegény talajban is, a lég- szennyező anyagokat pedig a leveleikben halmozzák fel. Nagy városokban már a ólom­szennyeződés, kiszűrésére is ültetik. Az ősszel lehullott lomb ugyanis összegyűjthető. Két csodálatosan szép pla­tánfája van a városnak, egyik a vasútállomáson, a másik a Köztársaság utcai óvoda mö­gött. Száz évet meghaladó ko­ruk folytán olyan védelmet Fatalakat esztergálnak «II kívánnak, mint a műemlék jellegű épületek. A vasútállomáson tavasszal sok látogatót vonz a virágzó magnólia-pár, amit tévesen tulipánfának neveznek. Kevés­bé ismert a kutatóintézet bel­ső kertjében levő néhány pél­dány, amelyek szintén védel­met érdemelnek. Harmadszázados Ugyanitt az arborétum fel­újítása akár kisebb botanikus kert alapjait jelentheti a ké­sőbbiek folyamán. Komplex növényzete miatt szintén óvni kell a Lenin parkot is. Haj­danvolt szépségéből sokat visz- szakapott, további 'okszerű gondoskodással értéke nőttön nő. Százados nyárfák és fűzfák bőségében ugyancsak nincs városunk, így azt a néhány példányt feltétlenül meg kell védeni, köztük a Béke tér sarkán álló öreg fűzfát. Még ritkább a tölgy előfordulása. Sajnos, ott hiányoznak az idős tölgyek, ahol a természetes nö­vénytakaró része volt. Ezért — ritkaságértéke miatt is — a Beloiannisz utcai harmadszá­zados tölgyfa oltalomra jogo­sult. Méltán vetődik fel a kérdés, miért bántak ilyen mostohán a tölgyekkel, vagy akár a hársakkal? Pillantsunk be a magánker­tekbe. hisz szerencsére sok növény gyűjtő és növényked­velő kert tulajdonos van a vá­rosunkban. Csak néhány pél­da. Ha a fügefákat aggódva ápolók szokása ragályként el­terjedne. sokkal kisebb össze­get emésztenének fel a város­gazdálkodási vállalat költség- vetéséből a barbár rongálók. Mediterrán ritkaságok Mediterrán fácskák és bok­rok; a távoli és varázslatos ■délt idézik, albiziák a Bedeszé- len, lila akácok szép lugasa a Dugonics utcában, vérdiófák a Sas utcában vagy a szépséges gránátalmafák a Csatorna ut­cában és a Széchenyi úton. De még sok titok rejtőzik a városban, ezeknek az adatok­nak összegyűjtése sokat jelent majd Cegléd jövőbeli termé­szetszerető arculatának kiala­kításában. Surányi Dezső Állandó készenlétben Együttműködnek a rendőrséggel ötezer pár fatalpat készítenek a Stylus Faipari Szövetke­zet ceglédi központi műhelyében. A megrendelő a Kiskunlac- házi Cipész Szövetkezet. Apáti-Tóth Sándor telvétele A prímás kedvenc nótája A harmadik generáció muzsikál Mátyás Elemér és népi ze­nekara muzsikál esténként a ceglédi Magyar Étterem ven­dégeinek. Prímását életútjáról és fellépéseiről kérdeztük. — Nagyapám és édesapám is magyar nótát játszott. Szin­te a beszéddel egy időben hallottam meg otthon a mu­zsikát és jegyeztem el vele magam egy egész életre. Nagy gondot fordítottak szüleim ta­níttatásomra. Neves prímások mellé adtak, ahol sokat fej­lődtem, Már 16 éves korom­ban zenekarban játszhattam, mint segédprímás. Nagy dolog volt ez, hiszen teljesült min­den vágyam. Még 20 éves sem voltam egészen, amikor vezető prímás lettem. Akkor még Borsod- Abaúj-Zemplén megyében muzsikáltunk, mivel ott volt rá lehetőségem. Később Buda­pestre kerültem. Játszottam a Pannóniában, az Egercsillag- ban, a Fehérgalambban, az Országházban és ki tudja még hány helyen. Ezután Kun- szentmártonba vitt az utam, majd Újpestre kerültem a Népkertbe. Onnan jöttem ide Ceglédre, a Magyar Étterembe. Zeneka­rom az Országos Szórakozta­tó Zenei Központ megbízásá­ból működik. Összetétele: brá­csás, cimbalmos, nagybőgős és hegedűs. Mindennap más mű­sort játszunk. Havonta egy­szer neves énekesek is fellép­nek, akiket mi kísérünk. Szí­vesen játszunk, hiszen mind­annyiunkban megvan a zene szeretete, de talán még szeb­ben szól hangszerünk, amikor a kedvenc nótáinkat húzzuk. U. G. Korszerű téglagyárat építenek TANFOLYAMOK A DOLGOZÓKNAK A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat abonyi részlegében már javában fo­lyik a régi, korszerűtlen mun­kahelyek modernizálása. Ju­hász István építési művezető­től kérdeztük, mit jelent ez a dolgozóknak és a lakosság­nak: — Az első lépcsőben mint­egy 23 millió forintos költség­gel modern kemencénk épült. Jelenleg a nyersgyártó tech­nológia modernizálása folyik, mintegy 129 millióért. Üj szá­rító, agyagtároló, előkészítő rész épült, illetve épül, amik­hez irodák és szolgálati laká­sok is csatlakoznak. Éves tervünk jelenleg 11 és fél millió tégla. A rekonstruk­ció után 25 milliót tudunk ké­szíteni évente. Eddig a B 30- ast és a kis méretű falazótég­lát gyártottuk. Most a pillér­tégla előállítására teszünk kí­sérletet. A tervek szerint ez év végére már a modern techno­lógiát alkalmazzuk. A fizikai munka jelentősen csökken, hi­szen az automata gépeket irá­nyítók már szellemi munkát végeznek. Egyre több embert küldünk nehézgépkezelői és úgynevezett gázbiztonsági tan­folyamra, az ott kiképzett em­berek termelésirányítók lesz­nek. Udvari Gábor Gyakran száguld ki szirénáz­va a piros rohamkocsi a járá­si-városi tűzoltó-parancsnok­ságról. Az anyagi kár nem­egyszer tetemes, és néha ha­láleset, sebesülés, égés, füst­mérgezés is előfordul. — A tűz oka legtöbbször gondatlanságból ered. Sajnos, az emberek nem bánnak min­dig kellő óvatossággal a villa­mos árammal, a gyufával, az égő cigarettával — nyilatko­zik Kocsis József tűzoltó őr­nagy, az egység parancsnoka. A védekezésben elsőrendű fel­adat a megelőző tűzvédelem. E téren igen széles körű fel­adatok hárulnak a testületre. Rendeletek szabályozzák, hogy a beruházások megkezdése előtt a tűzoltóság vélemé­nyét szakhatóságként kell kikérni a terület felhasz­nálásakor, a létesítmény elhelyezésénél, a tervdo­kumentáció elbírálásánál. A műszaki átadás és a hasz­nálatbavételi engedély kiadá­sa csak az ő engedélyükkel lehetséges. A magánlakás-épí­téseknél is bizonyos esetekben ki kell kérni véleményüket. A tűz megelőzésébe a társa­dalom erőit is bevonják. Rend­szeresen gondoskodnak az e munkában részt vevők képzé­séről. ellenőrzéséről. A szövet­kezetekben, nagyobb intézmé­nyekben tűzvédelmi bizottsá­gok és tűzvédelmi felügyelők tevékenykednek. A járás községeiben tíz önkéntestűzoltó-egyesület működik háromszázötven taggal. Az üzemekben, szö­vetkezetekben háromszáz önkéntes tűzoltó egyesüle­tet tartanak számon. Szakmai és politikai képzésük rendszeres, és szigorú tanrend szerint megy. Az önkéntesek kiveszik részüket a tűzoltásból is. Az állami tűzoltóság tagjai állandó készenlétben, napra meghatározott tematika sze­rinti elméleti és gyakorlati foglalkozásokon — frissen tar­tott ismeretekkel — látják el feladataikat. Megakadályozzák a tüzek tovaterjedését, és min­dent megtesznek a veszélybe jutott emberek mentéséért, a társadalmi és személyi érté­kek megóvásáért. A baj elhárítása után, ál­talában a rendőrséggel együttműködve, vizsgálatot tartanak, hogy az okok feltárásával az esetleges további károkat megelőz­zék. A tűzoltóság közreműködik a tűz- és robbanásveszélyes munkálatoknál, szükség esetén a katasztrófa okozta károk el­hárításánál, közúti balesetek­nél, a bel- és árvízvédelem­ben" és egyéb műszaki mentés­ben. K. D. Aszfalt a megyének Óránként 25 köbméter asz­faltot képes előállítani a pilis- vörösvári keverőtelep. Innen hat-tíz Skoda teherautóval szállítják el a megye külön­böző helységeibe. Hol dolgoz­nak mostanában? — erről tá­jékoztatott Kerényi Zoltán, a Pest megyei Közúti Építő Vál­lalat 3. számú fő-építésvezető- ségének építésvezetője. Egyik legnagyobb munkájuk a szentendrei belső körút épí­tése. Márciusban kezdtek hoz­zá, s várhatóan október vé­gén fejezik be. Addig mint­egy 50 ezer köbméter földet kell megmozgatniuk, ezért va­lamennyi kubikos brigádjukat ott foglalkoztatják. A feladat bonyolult, hiszen a mélyépítés során hidat, támfalat is készí­tenek. A város határában egyébként két bekötő utat fel­újítottak. Budaörsön, a vasútállomás előtti térségben 6 ezer négy­zetméternyi területet aszfal­toznak le. A négyszázméteres csatornát már lefektették; a tér és a csatlakozóutak bur­kolásával pedig június végéig szeretnének elkészülni. Jövőre felkerülhet a térkép­re a Pilisben épülő, új nyom­vonalú út Is, amely Pilisszent- lászlót köti össze Visegráddal. Az első ötkilométeres sza­kasszal nemrég végeztek, a második szakaszt az év máso­dik felében építik ki. összesen 8,2 kilométeres lesz ez az úgynevezett feltáró út, ame­lyet a Pilisi Parkerdőgazda­sággal együtt készitenek. A fő-építésvezetőségnek alig száz dolgozója van, harminc fizikai munkást azonnal fel tudnának venni. A munkaerő­gondon enyhít, hogy tavaly kaptak egy új, nyugatnémet gyártmányú, szintvezérléses fi­nisért. Segítségével együtt na­ponta 250 ezer forint értékű aszfaltozást tudnak elvégezni, P. J, Pénteken áramszünet lesz A DÉMÁSZ ceglédi kiren­deltsége értesíti a város lakóit, hogy Cegléden június 29-én, pénteken reggel fél 7-től dél­után 4 óráig áramszünet lesz az Árpád—Pesti—Hollós utca közötti területen, a Ságvári— Árpád—Hollós utca—Déli út közötti részen, a Csutak Kál­mán utcában, a Déli úton (a Petőfi utca és a Körösi út kö­zött), a Mészáros Lőrinc, a a Sütő. a Harmat, a Lúd, a Munkácsy, a Kertész és a Kör­te utcában, a Bajcsy-Zsiiinszky út—Déli út—Bocskai út—Fel­ház utca közötti területen, a Csíkosszél—Tömörkényi utca —Hollós utca—Pesti út közötti részen, a Pesti út—Görbe ut­ca—Botond utca—Fecske ut­ca között, a Kossuth Ferenc utca—Gubodi utca—Beloian­nisz utca—Kisfaludy utca kö­zötti területen. t

Next

/
Thumbnails
Contents