Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
1979. JÚNIUS 27., SZERDA Heti Jogi tanácsok • Ismételten kaphat-e szociálpolitikai kedvezményt az, aki másik lakást kap? Több olvasónk leveléből bizonytalanság olvasható ki, egyrészt a lakáshasználatba vételi díjat, másrészt a szociálpolitikái kedvezményt illetően. Kérték, hogy a hivatalosan is eltagadott álláspontnak megfelelően, adjunk tájékoztatást. Egyik olvasónk tanácsi bérlakásból egy másik községbe költözött, ahol az új lakótelepen ugyancsak tanácsi bérlakást kapott. Korábbi lakásáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a tanács javára. Sérelmezte, hogy nem kapott ismét szociálpolitikai kedvezményt a lakáshasználatba vételi díjból. Olvasónkkal szemben nem követtek el szabálytalanságot. Az érvényes rendelkezések kimondják, hogy a tanácsi érté- kesítésű lakást vásárló, valamint a telepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóházat építő vagy vásárló személy részére szociálpolitikai kedvez- mény^ ugyanazon gyermekek és más családtagok után csak egy ízben engedélyezhető. Eb-! bői kpvetkezik, hogy a tanácsi bérlakásnak az a bérlője, aki újabb tanácsi bérlakást kap, csak olyan gyermeke vagy más eltartott családtagja után részesülhet szociálpolitikai kedvezményben, akit az előző kedvezmény megállapításánál még nem vettek figyelembe, mert a gyermek a lakáskiutalást követően született vagy esetleg később lett a bérlő eltartott családtagja. Másik olvasónk azt panaszolta, hogy bár nem született újabb gyerekük, mégis megkapták az említett kedvezményt, de azt később megvonják tőlük. Amíg az előbbi olvasónkkal szemben nem jártak el helytelenül, addig az utóbbinál hi- ,bát követtek el. Olvasónk .ugyanis nem tévesztette meg az illetékes szerveket, tehát jóhiszeműen szerzett jogát I sértené, ha vissza kellene fizetnie az összeget. • Mikor leuet a válóperben a lakáshasználat megosztását kérni? A bontóperben a felek a lakáshasználat kérdésében megegyeztek — írja olvasónk. — Az együttlakás azonban a későbbiek során tarthatatlanná vált. Mit lehet tenni? Ha a lakás területe, beosztása vagy egyéb körülmények nem teszik lehetővé a lakás megosztását, a bíróság a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. A nehezebb kérdés természetesen az, hogy ki távozzon a lakásból. Annak megállapításánál, hogy melyik fél távozzon a lakásból, a bíróság gondos körültekintéssel dönt. Figyelembe veszi az ott lakó kiskorú gyermekek érdekét, de az sem közömbös, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását. Ez utóbbi tény kiderítését sokszor az nehezíti, hogy a megegyezéses alapon történő válás esetén ez nem állapítható meg. Ezért ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy ki volt az, aki magatartásával lehetetlenné tette a lakás közös használatát. Az a volt házastárs tehát, aki a bérlőtársi jogviszonyt megszüntetni kívánja, nyújtson be kereseti kérelmet a bírósághoz. Egy másik olvasónk azt írta levelében, hogy számukra a lakás megosztása lenne az ideális megoldás, a volt közös lakásuk azonban egymásba nyíló két szobából áll és azt csak műszaki úton lehet leválasztani. Kérhetik-e ilyen módon a lakáshasználat megosztását? _ ké rdezi olvasónk. Ha a lakás beosztása nem teszi lehetővé a lakás megosztását, akkor nem lehet meg- szüntetni a bérlőtársi jogviMikor lakható le a teljes költség? A bérlakás korszerűsítése Az 1/1974. (I. 9.) MT számú rendelet módosítása alapján a bérlő a teljes költséget beszámíthatja a lakbérbe: aj ha a lakás átadásakor észlelt hibák, a hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett a bérlő gondoskodott; bj ha a bérbeadót terhelő egyéb olyan munkát végeztetett el a bérlő, amelynek költségét egy összegben nem követelheti a bérbeadótól; ej ha a lakás átalakításával, illetőleg korszerűsítésével a lakásnak vagy az alapterületét, vagy a komfortfokozatát, vagy a lakószobáknak a számát növelik. Az a) és b) pont voltaképpen értelemszerűen meghatározza azoknak a munkáknak körét, amelyeknek teljes költsége lelakható. Másképp áll a helyzet a c) ponttal, minden olyan munkának a költsége teljes egészében a bérlő által lelakható, ha a korszerűsítéssel nőtt a lakószobák száma, bővült a lakás alapterülete, emelkedett a lakás komfortfokozata. A lakószobák számának és a lakás alapterületének növekedése könnyen megállapítható tény, tehát itt vitára aligha kerülhet sor. A rendeletek részletesen előírják, hogy milyen jellegű korszerűsítéssel növekszik a komfortfokozat. A fürdőhelyiségnek a létesítése a komfort nélküli lakást félkomfortossá, villanynak, gázbojlernek a beépítése a lakást komfortossá alakítja. Az idevágó lakásátalakítási és , korszerűsítési munkák költségei teljes egészében le- lakhatók. Ez annyit jelent, hogy a lakbérnek csak 25 százalékát kell fizetni egészen addig, amíg a lakbér másik része, a 75 százalék ki nem egyenlíti a költségeket. A tanácsi bérlakás korszerűsítéséhez a lakás fenntartójának, az Ingatlankezelő Vállalatnak előzetes hozzájárulását kell kérni. Megtagadás esetén bíróság útján érvényesíthető az igény. A lakások korszerűsítésére az Országos Takarékpénztártól építési kölcsön igényelhető. Gy. Gy. szonyt úgy, 'hogy mindketten a lakásban maradjanak. Ha a bírósághoz ilyen előzmények után nyújtottak be kereseti kérelmet, akkor azt meg kell változtatniuk és kérni kell egyik vagy másik, házastársnak a lakás kiürítésére való kötelezését. Ha ilyen keresetváltoztatási kérelmet nem terjesztenek elő, egészen bizonyos, hagy a bíróság á lakás megosztására irányuló kérelmüket elutasítja. • A jellemzés nem sértheti a dolgozó személyhez fűződő jogait. Egyik olvasónk érdekes kérdéssel keresett fel bennünket. Panaszolta, hogy valótlan véleményt adtak munkájáról, magatartásáról — miután munkaviszonya megszűnt — és ezért másik munkahelyen hasonló beosztásban nem tudott elhelyezkedni. Végül is alacsonyabb munkakörben volt kénytelen állást vállalni. Elmondta, hogy jellemzésébe olyan kitételt tett a volt munkáltató, hogy összeférhetetlen. és ezenkívül külső személyek részéről is könnyen befolyásolható. Olvasónk azt állítja, hogy mindkét megállapítás valótlan, erre vonatkozóan a vállalat csak rosszindulatú, névtelen bejelentéssel rendelkezhet. Munkaviszonya sem az említett indokoknál fogva szűnt meg, hanem közös megegyezéssel. Olvasónk ügyében nem lehetünk bírák, mert nem ismerjük sem a munkaviszonya megszüntetésének körülményeit, se a vállalatnál tanúsított magatartását. Egyet azonban mondhatunk: a bírósági gyakorlat szerint, valakinek a munkájával kapcsolatos, képzettségére és képességeire, illetve emberi magatartására vonatkozó valótlan vagy megtévesztő közlés — jellemzés, tájékoztatás, vélemény — a Polgári Törvénykönyvben meghatározott jó hírnév sérelmét jelenti, önmagában az értékelés, mérlegelés, csak akkor tekinthető ilyennek, ha valót* lan tényállításokon alapszik, nyíltan vagy burkoltan ilyesmit fejez ki, továbbá, ha megtévesztő jellegű, s téves következtetésre ad lehetőséget. Ha olvasónk úgy látja, hogy vele szemben tévesen, megalapozatlanul írták azt, amit sérelmez, akkor jogosult a bíróságnál személyhez fűződő jogai védelmében keresetet indítani. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Visszaperelték a foglalót Egy házaspár értékes telek vásárlására szerződést kötött a tulajdonossal, s tízezer forint előleget adott.. Nem sokkal később azonban értesítette az eladót: megtudta, hogy a telket kisajátítják, ezért visszalép és a foglalót visszaköveteli. A felszólítás eredménytelen maradt, mire az eladó ellen a foglaló visszafizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a perben új eljárást rendelt el. A határozat indoklása szerint az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a vele kapcsolatos fontos körülményekről tájékoztatni. A vevő tagadásával szemben ebben az esetben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződés megkötése előtt megfelelő tájékoztatást adott. Erre vonatkozóan a vevő tanúbizonyítást ajánlott fel. E bejelentett tanúik kihallgatását nem lett volna szabad mellőzni, mert csak így nyílhatott mód a tényállás megnyugtató felderítésére és annak eldöntésére, hogy az eladó mennyiben tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, illetve, hogy a vevő igénye mennyiben alapos. Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket hatályom kívül helyézte, egyben az első fokú bíróságot a határozatban kifejtett körülmények tisztázására új eljárásra utasította. Felelősség a rejtett hibáért Még a hatvanas években egy bányavállalat bányameddőből feltöltött nagyobb területen több lakóházat épített. Állami ingatlankezelői jogát átadta a községi tanácsnak, amely az OTP megyei igazgatóságát megbízta a házak értékesítésével. Az eladásnál figyelembe vették, hogy az épület töltésen létesült, a fő tartó- és válaszfalak repedezettek, több helyen vizesedés látható és alábetonozásra lenne szükség. Mindezek miatt egy ingatlan értékét 80 ezer forintban állapították meg. Az egyik háromszobás lakásban 1965 óta egy házaspár lakott, s 1974- ben lakásukat 40 ezer forintért az OTP-től megvásárolták. Az eladásánál figyelembe vették a ház fogyatékosságait, ezért féláron adták el. Az OTP kikötötte,' hogy a vevők vele szemben a ház esetleges hiányosságaiért semmiféle igényt nem támaszthatnak. Ennek ellenére három évvel később a házaspár nemcsak az OTP, hanem a bányavállalat és a községi tanács ellen is kártérítési pert indított. Elmondták, hogy a vásárlás után megpróbálták eltüntetni a falakon lévő repedéseket, de kiderült, hogy szerkezeti hiba miatt ez nem lehetséges, sőt további rosszabbodásra van kilátás. A rejtett hibáért pedig a perbe vontok felelősek. A járásbíróság az OTP-vel szemben a keresetet elutasította, a bányavállalatot 45 ezer, a községi tanácsot 22 ezer forint kártérítés fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az épület meghibásodását egyrészt a túl közel és szabálytalanul épített csatorna megrongálódása okozta, mert a talajt átáztatta, másrészt ehhez járult a hibás alapozás. Ezért a vállalat a helyreállítási költség 50 százalékát viselni tartozik. A tanács mint eladó is köteles helytállni, miután azonban a házaspár a vételkor az ingatlan műszaki állapotával ttszA cserelakásról iában volt, ezért a tanács a javítási költségeknek csak egynegyedét köteles megtéríteni. Ezt az ítéletet á megyei bíróság helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős döntést hatályon kívül helyezte, a keresetet a tanáccsal szemben is elutasította, több kérdés tisztázására pedig új eljárást rendelt el. — A házaspár nem tette vitássá, hiszen 1965 óta benne laktak, hogy már az adásvételt megelőző években vizesedés és repedések mutatkoztak az épület falain — hangzik a határozat. Éppen ezért az épületet viszonylag olcsón kapták meg, tehát a háznak a vétel előtti és általuk ismert állapota után bekövetkezett romlásáért a bánya kártérítéssel nem tartozik. Ugyanígy nem felelős, ha az lenne megállapítható, hogy a csatorna meghibásodása néma bánya üzemeltetésénél keletkezett Fennáll azonban kártérítési kötelezettsége, ha a ház állapota a vétel után a csatorna miatt tovább romlott, mert ez a bányavállalat jogellenes magatartásával függ össze. Ezt új eljárásban kell tisztázni. A Legfelsőbb Bíróság leszögezte még, hogy az OTP az adásvételi szerződést az ingatlankezelő tanács helyett kötötte. Ebben kizárta, hogy vele szemben szavatossági igényt lehessen érvényesíteni és ez a kikötés az ingatlan kezelőjével szemben is hatályos. ____ , í 4 Eg y idősebb házaspár egyik rokonát befogadta a házába. Később a tulajdonosok a szívességi lakáshasználatot megvonták tőle, s egy másik házban kiilöntoejáratú albérleti szobát ajánlottak fel neki. Az illető azonban a cserelakást nem fogadta el, mire a lakás kiürítéséért per indult ellene. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket állapította meg: — A felajánlott lakás nem megfelelő. Lakásnak az erre a célra létesített, olyan összefüggő helyiségcsoport tekintendő, amelynek közmüvesí- tettsége és fűtési módja valamely komforfokozatba sorolható. A másodfokon ítélkező megyei bíróság figyelmen kívül hagyta azt a lényeges körülményt, hogy a szóban forgó felajánlott helyiség nem lakás céljára épült és ilyenként való használatához az államigazgatási hatóság nem járult hozzá. Tulajdonosa annak idején nyári konyha és bar- kácsműhely létesítésére kérte, s erre kapott építési, valamint használatba vételi engedélyt. A helyiségnek lakás céljára átalakítása nem történt meg, sőt — tanácsi közlés szerint — ilyen engedély utólag sem adható meg rá. Mindezekből következik, hogy albérleti lakószobának nem alkalmas és nem minősíthető; márpedig a vonatkozó kormányrendelet értelmében albérleti jogviszony csak olyan helyiségre létesíthető, amely valamely lakáshoz tartozik. Gyermekeink védelmében Elsőrendű feladat: a megelőzés Tíz nap rendeletéiből A Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete, valamint a belkereskedelmi ágazatba tartozó tanácsi felügyelet alatt álló gazdálkodó szervezetekre, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa felügyelete alá, illetőleg érdekképviseleti körébe tartozó gazdálkodó szervezetekre kiterjedően, a belkereskedelmi miniszter 9/1979. Bk. M. szám alatt a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről rendelkezést adott ki. (Magyar Közlöny 35. száma.) Az Állami Díjak és Kos- suth-díjak 1980. évi adományozásáról a Minisztertanács 1012/1979. szám alatt határozatot adott ki, amely a Magyar Közlöny 36. számában jelent meg. A kempingek osztálybaso- rolásáról a belkereskedelmi miniszter 11/1979. (VI. 12.) Bk.M. szám alatt rendeletet adott ki. (Magyar Közlöny 36. szám.) A saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával történő használata esetén járó költségtérítés mértékéről a 7/1979. Mü.M. rendelet ugyanitt jelent meg. A termelési rendszerekről 9/1979. MÉM. szám alatt a Magyar Közlöny 37. számában jelent meg rendelkezés. A Legfelsőbb Bíróság több irányelve szintén a Magyar Közlöny 37. számában, június 15-én jelent meg. Az élelmiszerek előállításának élelmezés-egészségügyi feltételeiről kiadott 10/1979. (VI. 16.) MÉM számú rendelet a Magyar Közlöny 38. számában jelent meg. Az, hogy egy gyermekből milyen felnőtt lesz, nagymértékben függ a családtól. Nem kell különösen hangsúlyozni, hogy a rendezett körülmények között élő család olyan erkölcsi, szellemi, érzelmi és gazdasági közösség, amely minden tekintetben kedvezően hat a gyermek fejlődésére. Nqhéz egyedül Általános tapasztalat, hogy a veszélyeztetettség okai között leggyakoribb éppen a szülők rendezetlen élete. Sajnos az is megállapítható, hogy a labilis családi körülmények újabb labilis, kusza családi körülmények kialakulásához adhatnak mintát. A problematikus esetek többségében elvált szülők gyermekéről van szó. A válás után a gyermekek általában az anyánál maradnak és nevelésük, eltartásuk minden súlyos gondja egyedül az asz- szonyra hárul. Ámbár, akár férfi, akár nő az egyedülálló szülő, mindenképpen hátrányos körülmények közé kerül. Nyomasztja az anyagi szűkösség és az, hogy nem támaszkodhat a másik fél jelenlétére, segítségére. A többség számára megoldhatatlan gond a gyermekkel való állandó, folyamatos foglalkozás, a szülői felügyelet biztosítása. Egyik ügyben például a fiatalkorú szülei több mint hét. évig különváltan éltek, majd elváltak és azóta az anya egyedül gondoskodott négy gyermekéről. A körülményekhez képest igyekezett szigorúan nevelni a f lát, de az egyre kevésbé fogadott szót, ki- maradozott és egyszer rövid időre el is költözött otthonról. Műszerésztanuló lett, azonban egy év után otthagyta az iskolát és segédmunkásként helyezkedett el. Rövid idő elteltével már a harmadik munkahelyéről lépett ki, nem dolgozott, csavargött. Közveszélyes munkakerülés miatt több napi elzárással sújtották. Később rossz társaságba került és bűnszövetségben lopásokat követett el. Érzelmek szürkesége A kriminálstatisztika szerint a bűnelkövető fiatalkorúak 24 százaléka élt felbomlott családi körülmények között. Ez az arány a kiskorú bűnelkövetők esetében 17 százalék vagyis már kora gyermekkorban átélték a családi élet zavarait. Az érzelmi élet szürkesége, elsivárosodása nyilvánul meg a megkérdezett állami gondozottak szüléikről alkotott véleményében. így az egyik kislány: Se apámat, se anyámat nem szeretem. Elismerem, hogy ők a szüleim, de egyáltalán nem hiányoznak. Tizenkét éves kislány jne- sélte: Amikor kisebb voltam, anyám sokat vert, nem látott el rendesen. Egyszer meg leszakadt a bakancsom talpa és anyám kizavart a hóba mezítláb, az öcsémmel együtt. Meg vesszővel ütött bennünket. Idegbeteg lettem, több hónapig kórházban kezeltek. Egy tizenhárom éves kisfiú: Anyu hazugságra nevelt és meg akart fojtani, amikor megmondtam apunak, hogy mással járt. A rendezetlen családi viszonyok között felnőtté vált fiatalok támasz nélkül maradnak. sokat szenvednek, a bizonytalan életkörülmények miatt, kegyetlen gyermeki sorsuk egy életre kitörölhetetlen nyomokat hagy emlékezetükben. Van olyan tapasztalat is, hogy a szülők akkor kezdenek ragaszkodni gyermekeikhez, amikor azok már pénzt keresnek. De ha nem váltják be a keresetükhöz fűzött reményeket, ismét szélnek eresztik őket. Társadalmi felelősség Senki számára nem lehet közömbös, hogy milyen felnőtté válik az ifjabb generáció. Ez különös hangsúlyt kapott az úttörövezetők áprilisi kecskeméti tanácskozásán. Vigyáznunk kell a gyermekekre, nevelésükre, mert nem mindegy, milyenné válnak, nem mindegy, ki örökli tőlünk Magyarországot — hangzott a beszámolóban. Elsőrendű fontosságú a megelőzés, a veszélyeztetett kiskorúak gyors felkutatása, életkörülményeik figyelése. Ezt kívánja elősegíteni a megyei Vöröskereszt is. Valamennyi szervezete, aktivistája, a gyermek- és ifjúságvédelemben érintett állami és társadalmi szervekkel együtt felméri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, súlyos körül* mények között élő gyermekeket. Az összegyűjtött adatok ismeretében kerül sor majd a speciális és az általános gyermekvédelmi javaslatok kidolgozására. Környezeti ártalmak Áz ácsai nagyközségi tanács a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos intézkedési tervének értelmében a helyi szervek szorosan együttműködve felkutatják azokat a családokat, amelyekben a gyermekek súlyos környezeti ártalmaknak vannak kitéve. A társadalmi összefogás eredményeként jelentős számú veszélyeztetett gyermek érdekében különböző intézkedéseket foganatosítottak. Ugyanakkor az ócsai gyámhatóságon nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma a korábbi negyvenkettőről két év alatt, több mint a duplájára emelkedett. A társadalmi aktivistákon kívül több alkalommal a szomszédok vágy a környékbeli lakók tettek bejelentést veszélyeztetett gyermekekről. Dr. Orell Ferenc János, Pest megyei gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész
