Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

MCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA, A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM. 147. SZÁM 1979. JÜNIUS 26., KEDD Harmadszor is kiválóak lettek A vállalat kiváló brigád­ja címet a DCM-ben három­szor csak a Kun Béla szocia­lista brigád mondhatja ma­riénak. Munkahelyük a cso­magoló. Az 1966-ban alakult közösség feladata a gyár töb­bi üzemrésze által megtermelt cement közúti és vasúti jár­művekre rakodása. figye­lemmel kísérve a technológiai utasítások alapján megadott minőséget es mennyiséget. Na­gyon nehéz munka. Különösen nagv teher hárul rájus a nyá­ri időszakban, amikor szomba­ton és vasárnap is rakodni kell. Ahol éppen kell Már a megalakulás első éveiben szép eredményeket ér­tek el a szocialista munkaver­senyben. Oklevél, brigádzász­ló, bronzérem, az aranyérem ötszöri, a „vállalat kiváló brigádja” megtisztelő cím két­szeri elnyerése jelezte ered­ményes munkájukat. Gazda­sági, társadalmi, kulturális és egyéb vállalásaikat is mindig teljesítették, sőt túlteljesítették. Segítséget mindig időben és ott adtak, ahol arra a leg­nagyobb szükség volt. Az 1970- es évek elején például a ce- mentőrlő üzemrésznek, ahol olyan nehézségek voltak a ter­melésben, hogy veszélyeztet­ték az egész gyár eredményes tévékéi-vségét. Ezért kapták meg először a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Min­dig ott segítenek, ahol éppen a legnagyobb szükség van a munkaerőre. A brigád feüődése töretlen. Vállalásaik a gyár. az üzem­rész és a közösség érdekeit figyelembe véve mind céltu­datosabbak lettek. Eredményes, jó munkájukkal nagymérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy üzemrészük az elmúlt évek során többször is elnyerte az első, illetve második helyezést az üzemek közötti munkaver­senyben. Több szocialista szerződést kezdeményeztek. A kapcsoló­dó üzemrészek szocialista bri­gádjaival is megkötötték a szocialista szerződést, mely- lyel a vagonkiszolgálást és a gépkocsiellátást javították meg. Szerződést kötöttek a szende- helyi általános iskolával is, részt vettek úttörőparlamente­ken, úttörőavatásokon, kirán­dulások szervezésében és a sportpálya megépítésében is. Együttműködés Tavaly a Bemburgi Cement­gyár (NDK) csomagolóbri- gádjávai létesítettek kapcso­latot Kölcsönös üzemlátoga- "'ion. tapasztalatcserén vet­lek részt, majd szerződésben Egy osztály A váci Petőfi Sándor Álta­lános Iskola évzáró ünnepé­lyén Kovácsné Pölcz Piroska búcsúztatta a végzős tanuló­kat. Emberi helytállásra, munkaszeretetre, becsületes­ségre, igaz emberségre buzdí­totta az iskola falait elhagyó diákokat. Az Egy brigád — egy osztály mozgalom kere­tében a MÁV váci állomásá­nak Esze Tamás szocialista brigádja támogatta az iskola most végzett 8/B. osztályát. rögzítették, együttműködésük további fejlesztését. Ott vol­tak számos vetélkedőn, ame­lyeken szép eredményeket ér­tek el, de ehhez csak szorgal­mas tanulással, önképzéssel tudtak eljutni. Kongresszusi oklevél A Kun Béla szocialista bri­gád eddigi munkáját, tevé­kenységét a gyár vezetősége megbecsüli, támogatja. A gyá­ri elismeréseken túl az eddigi tevékenységük alapján az Or­szágos Béketanács Elnöksége emléklapot adományozott a brigádnak, az MSZMP Pest megyei Bizottságától pedig kongresszusi oklevelet kaptak legutóbb. A Cement- és Mészművek vezérigazgatósága, ismerve a brigád igen jó munkáját, ta­valyi eredményei alapján har­madszor ítélte oda a brigád­nak a vállalat kiváló brigád­ja címet. Csányi Ferenc a CCM muvkaverseny-felelőse- egy brigád Délután a brigád klubhelyi­ségében együtt búcsúztak az iskolától a gyermekek, szülők, brigádtagok. Az egyik szülő, Molnár János levetítette azt a filmet, amelyet még bölcsődés korukban készített a gyerekek egy csoportjáról. Visszaemlé­keztek a brigáddal együtt tett kirándulásokra, vetélkedőkre, múzeumlátogatásokra. Babják Mihályné, osztályfőnök Az 1848—49-es magyar sza­badságharc kezdetétől a vilá­gosi fegyverletételig Vác mind stratégiai, mind gazdasági-tár­sadalmi helyzeténél fogva az események egyik középpontja volt. Pest közelsége miatt az onnan kitelepült intézmények: hadiiskolák, kórházak, lótele­pek, mezőgazdasági termékek tárházai kaptak ideiglenes szállást városunkban. Az átvonuló magyar honvéd­seregek mind a Komárom, mind a Losonc felől érkező egységeinek táborhelye, elszál­lásolási központja, s ennek a feladatának a betöltésére nagy áldozatokat hozott a város la­kossága. Már írtam a váci ön­kéntesek szerepléséről, és most meg kell említenem a szabad­ságért vívott küzdelem köze­pette a polgári lakosság helyt­állását, hiszen ennek a réteg­nek majd minden napjára ju­tott valami fontos és az új vé­delmét szolgáló feladata. A tizennegyedik A városunkban megforduló neves tábornokok, kiemelkedő hadférfiak, a kormány tagjai közül is néhányan, felhívások­kal fordultak a városi ható­sághoz, amelynek bölcs belá­tása szerint kellett a különbö­ző kéréseknek eleget tennie. A már említett Mészáros Lázár hadügyminiszter, Cörgei Art­hur, Baldacci Manó táborno­kok, Vukovics Sebő főkor­mánybiztos, Klauzál Gábor iparügyi miniszter, Nyáry Pál, a Honvédelmi Bizottmány bel­ügyi vezetője kezéből számos, Vácot érintő iratot ismerünk, amelyekben a városi tanácson keresztül a váci polgárság tá­mogatását kérik. A fiatal Ka­zinczy Lajos honvéd százados századával együtt Vác tanácsá­tól kér szállásit és segítséget ellátásukhoz. A nemzet nyelv­újítójának, Kazinczy Ferenc­nek fia ő, a későbbi honvéd tábornok, akit az aradi vérbí­róság, a tizennegyedik aradi vértanúként, 1849 októberében kivégeztetett. Répásy Mihály tábornok a magyar hadsereg lovainak váci elhelyezését és ellátását kéri a tanácstól 1848. december 3-i levelében. Hatá­rozott, rövid utasítást ad vá­rosunk hatóságának Kmety György tábornok: Meghagya- tik a hatóságnak, hogy hol­nap az April 18-án regveli 6 órára a vaspálya (— vasútállo­más) udvarába 20. öl tüzelő fát hordatni szoros kötelességének tartsa. Volt olyan nap, amikor több ezernyi sereg érkezett Vácra, csupán kenyérből negyvenezer darabra volt szüksége a had­vezérnek. Rendszerint a sereg előtt megérkező hadtesti gond­nok szólítja fel a bírót és a ta­nácsot úgynevezett Nyüt Ren­delettel a kötelességükre. Áll­jon itt az 1849. július 8-ról kel­tezett levélrészlet: ...magha­gyom önöknek, 24 ezer részlet kenyeret sütetni azt azonnal mihelyt iránta rendeletem ve- endik, a táborba szállítani — úgy szinte 2000 mérő zab vagy árpa beszerzéséről, valamint 6000 részlet szénáról is gon­doskodni. A felhívás Liptay őrnagy, amint meg­érkezik seregével Vácra, azon­nal felhívja a tanácsot levél­ben: Midőn Zászlóalljamat az itteni laktanya, és pajtában elszállásoltattam, nem volt más czélom, mint a hadjáratok nyomasztó súlya alól úgy is már eléggé zaklatott városi la­kosokat, a szállásolás terheitől • megkímélni. De midőn jó in­dulatomból ezt tevém, számol­Évszakok, gyermekek Milyennek látják a világot ? A váci Madách Imre Műve­lődési Központ Vác városában és a járásban Évszakok cím1 mel gyermekrajzpályázatot hirdetett 1978 novemberében, a nemzetközi gyermekév tisz­teletére. Szín, hangulat Az iskolás korosztályú gyer­mekek számára hirdetett pályá­zat tematikáját a következők­ben jelölte meg: a rajzok a különböző évszakok hangula­tát, színélményét fejezzék ki, s azt, hogy a pályázók gyer­mekszemmel milyennek látják a környezetüket, a tájat, az embereket, az időjárás válto­zásait. Lehetséges az egyes év­szakokhoz szorosan kötődő népszokások, ünnepek, mun­kák megörökítése is. Az eléggé tág témakörű pá­lyázatra 10 általános iskolából mintegy 250 rajz érkezett. A legnagyobb számú és kiemel­kedően szép rajzokat a szo- kolyai iskolából küldték be, de nem maradt él mögötte számban és minőségben a váci Petőfi és Radnóti általános iskola sem. Elismerés illeti a váchartyáni, vácrátóti, püspök­hatvani, göd-felsői, szobi és fóti általános iskolák rajzta­nárait és pályázó diákjait, akik színvonalas kis munkák­kal pályáztak a járás képvi­seletében. A zsűrinek bizony nehéz feladata volt, ennyi bájos gyermekrajzot látva, a szebb­nél szebb alkotásokból kiválo­gatni a kiállításra szánt ötve- net. Külön gondot jelentett számukra a díjak és oklevelek odaítélése, hiszen minden pá­lyázó pajtás megérdemelt volna valamilyen jutalmat. így történt, hogy két kategóriában 12 díjat és 18 oklevelet sza­vaztak meg azoknak a gyer­mekeknek, akik a legkifeje­zőbb rajzokat készítették. Az alsó tagozatosok közül első díjat kapott Pécz Ottó (Radnóti Ált. Istk., Vác); Far­kas Sándor (Szokolya), máso­dik helyezést ért el Mácsai Orsolya (Szob); Szabó Rita tam arra is, mi szerint a váro­si tanács, némely fenforgó ne­hézségekre nézve, nem fogja tőlem megvonni segéd kezeit. Minek következtében, felszólí­tom a Városi Tanácsot, Zászló­aljam részére szükséges, na­gyobb mértékű, s kizárólag vas és réz nemű edényeknek; ígér­vén azoknak a Zászlóalj eltá­vozása esetében sértetlen álla- potbani vissza adásukat, köl- csönképpeni kiszolgáltatására. Az iratok A váci polgárok segítőkész­sége, önkéntes adakozása köz­ismert volt, ám Vaizer József polgármester uram hites sze­mélye előtt nem egyszer szü­lettek meg az alábbihoz ha­sonló iratok: Alulírott hitele­sen bizonyítom, hogy 7-ik Ja- nuáriusban 849. évben, midőn a Magyar tábor Vácrul reggeli órákban el utazott, déltájban Görgei Artur Tábornok Úrral egy része a Városban vissza­jött. Akkor Tábornok Ur parancsolatja következésé­ben Vadkerti Ferenc Hentes Mester lakos társunk adott 90 az .az kilencven font szalonnát mázsáját 28 pengő forintal szá­mítva, Varga Josef Curiai Ven­déglő 5 okó 30 itze bort 5 ft- val... Azután megérkeztek a meg­szálló csapatok, és nem volt már szükség az ehhez hasonló iratok szerkesztésére és hite­lesítésére ... Rusvay Tibor (Szokolya), harmadik lett Ge- rebics Károly (Szokolya); Hor­váth Attila (Vácrátót). A felső tagozatosok közül az első díjat Sipos Kornél (Szo­kolya); Együd Éva (Váchar- tyán), a másodikat Burik Gyu­la (Szokolya); Vezsenyi Imre (Váchartyán), a harmadikat Derényi András (Petőfi Ált. Isk., Vác); Medvik Árpád (Szokolya) nyerte. A művelődési központ aján­dékait — értékes művészet- történeti könyveket, albumo­kat — Végh Károly igazgató nyújtotta át a gyermekeknek. A számos jutalom kiosztása ellenére is adósai maradtak néhányuknak, mert helyhiány következtében munkáik nem kerülhettek a kiállításra, bár a zsűri elfogadta azokat. Kár­pótlásul és vigasztalásul ezek a gyermekek emléklapokat kaptak és a nagy sikerű kiál­lításon egy mappában bárki megtekinthette ezeket a rajzo­kat is. Nyár után a tél Vizsgáljuk meg, mennyire követték a kiállított munkák a pályázat kiírásában szereplő szempontokat. A legtermésze­tesebb, hogy a gyermekek já- tékcentrikusan szemlélik az évszakok váltakozását, hiszen minden évszaknak megvan a maga jellegzetes játékélménye. Az évszakok népszerűsége szempontjából vizsgálva e raj­zokat, egyértelműen a nyár kerül ki győztesen. Érthető is, hiszen ki ne sze­retné a nyarat, a nagy szabad­ság idejét, amikor számtalan csodálatos élmény vár a gyer­mekekre. A nyári mező virá­gait Vezsenyi Imre: Nyár című grafikai sorozatán finom, érzé­keny vonalakkal ábrázolta. A nyárhoz, a meleg napsütés mellett, hozzá tartozik az erős szél kíséretében tovarohanő zápor is, amelynek lényegét Kristóf Mihály: Nyári zivatar című monotípiáján igen ér­zékletesen fejezte ki. A szokolyai gyermekek nem­csak falujukat és annak csodá­latos környezetét mutatták be színgazdag . képeiken, hanem az ott élő és tevékenykedő embereket . is. A technikailag remekül kivitelezett, festőién szép zsírkrétarajzokon az év­szakokhoz kötődő, jellegzetes mezőgazdasági munkákat örö­kítették meg, mint például Gerebics Károly Favágó; Sipos Kornél Aratás vagy Burik Gyula Munka a traktorral cí­mű képén. Főt széliben, Kisalagon me­szelt falú ház áll, szőlő futja körbe. Németh Kálmán szob­rászművész kúriája volt. Nem. rég még látogatók hada adta egymásnak a kilincset, kísérte az agg művészt kerti sétáin, hallgatta 6zavát a nagy diófa alatt. Mert jöttek a szépnek hódolói Budapestről, közéli- távoli vidékekről, sőt a hatá­ron túlról is. Vendégkönyvében találni a mjtgyar mellett német, angol, sőt finn és arab nyelvű be­jegyzéseket is. Megcsodálták hazában a fatuskókból fara­gott fejeket, a történelmi és biblikus témájú domborműve­ket. az egyéni ízléssel készült lakberendezést. Aztán egy napon változás történt. A művész kiment a fóti temetőbe. Nem tűnik fel Népszerűségben a nyár után a tél a legkedveltebb a gyer­mekek körében. Nagy élmény számukra az első hó, a téli já­tékok: szánkózás, hógolyózás, korcsolyázás; valamint az ün­nepek Sorozata. A tél nyúj­totta örömöket, játékokat örö­kítette meg kedves, esetlen kis figuráival Pécz Ottó Egy téli délután és Vékony Levente Korcsolyázók című ábrázolatá­ban. A rendkívül könnyed, fi­nom ecsetvonások, színfoltok, líraian szép képpé komponál­va, az évszak szeretetéről val­lottak Szigetvári Szabolcs Tél című vízfestményén. A legkevésbé népszerű az évszakok közül — talán az is­kolakezdés következtében —< az ősz, bár pompázó színeiben a gyermekek is találnak szép­séget. Az ezernyi színbe öltö­zött fák, sárguló, hulló levelek, a gyümölcsszüretek évszaka ez. Tamás Antal Sárguló jege­nyék című pasztellképe kelle­mes, hangulatos színeivel, ma­gas színvonalú anyagkezelésé­vel elnyerte a látogatók tetszé­sét. Bakos Tünde Szüret című vízfestménye a maga természe­tes egyszerűségében arról árulkodik, hogy készítője szá­mára ez az őszi munka nagy élmény lehetett. A pályázat kiírásában sem technikai, sem műfaji meg­kötéseket nem alkalmaztunk, így a kiállításon látott alkotá­sok a legkülönfélébb grafikai és festői technikákkal készül­tek. Fecske János Négy évszak című humoros montázsán az évszakoknak adott kedves kis fricskát. Különlegességként el­fogadtuk és kiállítottuk Rózsa­völgyi László fotóalbumát is, amelyben jó minőségű, szépen komponált és témájában is re­mek kis fotók szerepeltek ar­ról, milyennek látja egy gyer­mek saját társait, a gyermeke-, két. Sajátos nézőpont A vizsgálódások eredménye­ként megállapíthatjuk, hogy a gyermekek minden évszakot szeretnek és jól ismerik annak jellegzetességeit: a maguk sa­játos nézőpontjából szemlélve felfedezik szépségeit és raj­zaikban megörökítve az évsza­kok nyújtotta élményeiket egész életükre megőrzik. A színvonalas munkák nem­csak készítőik ügyességét bi­zonyították, hanem vezetőik, tanáraik hozzáértő, áldozat­kész munkáját is. Teknős Erzsébet többé fehér hajú. szálas alak­ja kedvelt szőlőtőkéi közt. amint egyre fáradó léptekkel rója megszokott útjait. Házát és kicsiny szőlőbirto­kát már korábban Fótra hagy­ta, így az múzeum lett. Kert­je ma is ápolt, műveli hűsége, sen. vincellérje, Gáspár. Ha­nem a házban levő remekmű­vek gondozása megoldatlan. A művész özvegye szívesen fo­gadja a betérő idegent, de ko­ra és romló látása miatt se­gítségre szorul. Elkelne, félállásban, egy rá­termett gondnok, aki a kiállí­tott tárgyakat időnként ren­dezné,' a látogatóknak pedig szakvezetést tartana. És mind­ezt Németh Kálmán szellemé­ben. Boronkay Péter Az elárvult művészlakban Elkelne egy rátermett gondnok AMÍG A KÉSHET TART! 30, 40 és 50%-os árengedménnyel vásárolhat VÁCI DIVATÁRUBOLTJÁBAN (Vác, Március 15. tér 17.) DIVATOS FÜRDŐRUHÁT, HALÓINGET, FÉRFIINGET, PULÓVERT ÉS KARDIGÁNT NŐI, BAKFIS- ÉS LÁNYKAMÉRETBEN. Egyrészes női fürdőruha 180 Ft helyett 85 Ft Férfiing 195 Ft helyett 95 Ft Női buklépulóver 162 Ft helyett 95 Ft i í Váci történelemkönyv A polgári lakosság helytállása

Next

/
Thumbnails
Contents