Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. JÜNIUS 24., VASÁRNAP Gyermekparadicsom—határidőre Megnyílt a ráckevei járás úttörőtábora Balatonokat in Lapunk 1978. november 14-i számában, a „Hidegben a nyárról!” című cikkünkben írtuk: „Az idén nyáron 5 ezer út­törőnk és kisdobosunk töltött két hetet különböző táborok­ban, ami egyúttal azt jelen­tette, hogy a ráckevei járásban a vörös- és kéknyakkendősök csaknem 50 százaléka rövi- debb-hosszabb ideig szerve­zett körülmények között üdül­hetett. S minden jel arra mu­tat, hogy a jövő nyáron to­vább javul a helyzet: nagyon bízunk abban, hogy elkészül a balatonakali úttörőtábo­runk. Mégpedig határidő-mó­dosítás nélkül.. Nyolcszáz pajtásnak Most már nyugodt lelkiis­merettel leírhatjuk: tavaly novemberi beszélgetőpartne­rünk, Nyéki Károly, a rácke­vei járás úttörőelnöke jogosan bizakodott. Optimizmusa két­ségkívül megalapozott volt, hiaagm tegnap délelőtt ünne­pélyesen felavatták Balaton- akaliban — a Zánkai Űttörő- város szomszédságában — a ráckevei járás kék- és vörös- nyakkendőseinek táborát. A megnyitóra eljöttek azoknak az üzemeknek, intézmények­nek, termelőszövetkezeteknek dolgozói, KISZ-fiataljai, akik két kezük munkájával segítet­ték a nemzetközi gyermekév­ben e nemes terv valóra vál­tását. Íme az újabb bizonyí­ték: a közös cél széles körű társadalmi összefogás révén nagyszerű tettekre, felbecsül­hetetlen értékek létrehozásá­ra képes mozgósítani. Mindenki segített Haffay Béla, a ráckevei já­rási hivatal elnöke avatóbe­szédében elismeréssel szólt ar­ról a jelentős társadalmi se­gítségről, amelynek eredmé­nyeként ezen a nyáron 11 tur­nusban 800 úttörő, illetve kis­dobos üdülhet a Balaton part­ján. A járási pártbizottság, a járási úttörőelnökség és a já­rási KISZ-bizottság hívó sza­vára megmozdultak a gazda­sági egységek. A járási hivatal műszaki osztályának segítsé­gével elkészültek a tervek, s először a korszerű étkezde és konyha, valamint a zuhanyozó és a mosdó épült fel. Ennek köszönhető, hogy tavaly már négyszáz gyerek táborozhatott ezen a területen, igaz, hogy még kölcsön kért sátrakban, de már élvezve a természet romantikáját. Az idén feállí- tották azt a nyolc ikerfaházat is, amelyekben teljes kénye­Tulipánok, gépek, emberek ötven hektár Szigetszent- miklós, és huszonöt Kiskun- lacháza határában — ennyi a Szigetkert Virághagyma Ter­melő és Értékesítő Gazdasági Társaság virághagyma-ültet- vényének területe. Elsősorban tulipánhagymát termesztenek, amelyből tavaly októberben 15 millió került a földbe. Ezen­kívül gladiólusz- és egy hek­táron nárciszhagyma terem. A hektáronkénti termelési érték nem kevesebb, mint 800 ezer forint. Az ültetőgépek és a szedő­gépek SAM márkájúnk, a fel­dolgozó gépsor a COMPAS, a konténerürítő pedig az ANTHA cégjelzést viseli. Devizahite­les szerződés keretében Hol­landiából, a tulipánok hazájá­ból érkeztek, három évvel ez­előtt. Az ember szerepe Á korszerű gépek mellett mi a szerepe az embernek? Erről érdeklődtem dr. Fodor Béla termelési igazgatótól, a gazda­sági társaság vezetőjétől. — A szakismeret a legfon­tosabb — válaszolja a fiatal férfi. — Már kertészeti egye­temistaként a virághagymák érdekeltek, s később tudomá­nyosan kezdtem foglalkozni a témával. 1975-ben védtem meg kandidátusi disszertációmat, amelynek címe a Virághagy­mák és gumók korszerű ter­mesztéstechnológiája volt. 1977-ben tíz hónapot töltöttem Hollandiában, ahol nagyon sok további tudományos és gya­korlati tapasztalatot szerez­tem. Az osztályozógép folyama­tosan bocsátja ki az exportá­landó tulipánhagymákat. Dr. Fodor Béla a 'tenyerébe vesz néhány darabot, úgy mutatja: — Nézze meg, milyen gyö­nyörűek és egészségesek! Ez most már a végeredmény, amiről a laikus fel sem téte­lezi, milyen aprólékos munka előzte meg. Kovács Erzsébet kertész szakmunkás 1976-ban kapta meg bizonyítványát, s amikor Szigetszentmiklóson dolgozni kezdett, szenvedélyévé vált a munkája, ö is részt vett a tulipán tövek ellenőrzésében: — Mind a 15 millió tövet egyenként megvizsgáltuk, nincs-e a fajtától eltérő, vagy vírusfertőzött közöttük. — Időközben a tövek sza­porodtak — teszi hozzá a ter­melési igazgató —, így 17 mil­liót néztek át a dolgozók — október óta öt alkalommal... Az első kamion — Kétféle munkát végzünk a hollandokkal kötött megál­lapodás szerint — magyaráz­za dr. Fodbr Béla —• tiszta bérmunkát, amelynek lényege, hogy az itt maradó szaporító­anyag a fizetségünk. Tapasz­talataim azt mutatják, hogy gondos ápolás mellett 10—15 évig meg lehet tartani a faj­taazonosságot és a tövek egészségét. A másik típusú munkát úgy végezzük, hogy a hollandok küldik az anyagot, mi megtermeljük a nagyhagy­mákat, amelyekért minimum árat kapunk, s ami nyereség efölött jelentkezik, azt 50— 50 százalékban elosztjuk. Az idei a harmadik termelési év, eddig évente 24—25 kamion, — egyenként 20 tonnával — voH a forgalmunk. Ez 100 ezer dollár tiszta jövedelmet jelent. Összkomfortos szálló Hamarosan valamennyi ka­mion útra kel. Sietni kell te­hát az export előkészítésével. Ezért reggel 6-tól este 6-ig fo­lyik a munka. Tizennyolc nő dolgozik a gépek mellett. Gyorsan jár a kezük, pedig nagyon figyelnek. — Utótisztítást végzünk, és kiválogatjuk a sérült hagy­mákat — mondja Tóth Zsig- mondné betanított munkás. Három éve dolgozom itt, azon­nal felismerem azt, ami nem felel meg a követelmények­nek. A gépek kezelése is egy­szerű, csak a gombot kell meg­nyomni. De most, hogy gyer­meket várok, csak ülőmunkát végzek. Szerencsére, itt van a szomszédban a munkásszálló, így az utazás sem jelent meg­terhelést. Jelenleg csak há­romezer forintot tudok meg­keresni, de kevés a kiadásunk, férjemmel együtt nyolcvan fo­rintot fizetünk a szállásért, s nani hét forintot az ebédért. összkomfortos a szálló, kü­lön konyha is van, ahol a la­kók főzhetnek, de minden dél­ben terítenek az étteremben, ahová a Pestvidéki Gépgyár konyhájáról érkezik az ebéd. — Azoknak az édesanyák­nak is segítünk- — teszi hozzá a termelési igazgató —, akik a környező községekből járnak be, reggelenként gépkocsival várjuk őket az óvoda előtt. — Most könnyű munkát látott — egészíti ki — de a termeszté­si időszakban bizony, még an­nak a tizenkét férfi dolgozó­nak sem könnyű, akik a gé­peli nyomában járnak a ha- 'tárban! A szárazság ellenére is jó eredménnyel zárul az idei sze­zon: a tulipánhagymák meg­felelnek a szigorú holland kö­vetelményeknek. Az eddigi munka sikerét bizonyítja, hogy több holland cég szándékozik ötéves termeltetési szerződést kötni a Szigetkerttel. Tófalvi Éva lem várja a ráckevei járásbeli úttörőket. S kiknek köszönhetik ezt a háromholdas gyermekparadi­csomot? A ráckevei járási hi­vatal elnöke meleg szavakkal beszélt a ráckevei Aranyka­lász, a szigetcsépi Lenin, a aunavarsanyi Petoji, a döm- södi Dózsa, valamint a három kiskunlacnázi > termelőszövet­kezet, a Petőfi, a Pereg és a Kiskun kollektívájáról: e gaz­daságok bekerítettek a tábort, alapoztak, a tereprendezés után felépítették az éttermet, a konyhát és a zuhanyozót. A Duna Tsz dolgozói összesze­relték a faházakat, a Csepel Autógyár szocialista brigádjai vállalták a villanyszerelést, a Terminál Szolgáltató Közös Vállalat, valamint a kiskun- lacházi Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet fiataljai festettek, az EGSZOV kollektívái pedig beüvegezték az ablakokat, s a hibátlan bádogosmunka is őket dicséri. Ráadásul a döm- södi Dózsa Termelőszövetke­zet díszfát és cserjét vásárolt — kertészeik kitűnően értik a dolgukat —, a szigetcsépi Le­nin Termelőszövetkezet pedig virágokat szállított Balaton- akalira. S mindez azért lénye­ges, mert a tereprendezés so­rán rengeteg követ, sziklada­rabot kellett a helyszínről el­hordani. A több milliós társa­dalmi munkából kivették ré­szüket a járási pártbizottság, valamint a járási hivatal dol­gozói is. Az előzmények ismeretében megérdemelten vehették át az, építkezés közreműködői — gazdasági egységek, intézmé­nyek, szocialista brigádok képviselői — a tegnapi avató­ünnepségen az önzetlenségü­ket, áldozatkészségüket szim­bolizáló emlékplaketteket, ok­leveleket. Az első lakók Elharangozták már a delet, amikor a tágas és modern ét­kezdében tálaltak. A tábor első lakói, a halásztelki úttö­rők igencsak jó étvággyal fo­gyasztották el az avató utáni menüt: az erőlevest és a ka­locsai sertésszeletet vegyes körettel. A délután már a gondtalan játék jegyében telt el. Megkezdődött az első tábori hétköznap Balatonakalin. F. G. NEB-vizsgálat két járásban Változóan változatos étlapok Több gondot a munkaszervezésre Tanulságos vizsgálatot tar­tott nemrégiben a Népi El­lenőrzési Bizottság budai já­rási szervezete: arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerme­kek életkori sajátosságait mennyire veszik figyelembe, betartják-e a nyersanyagnor­mákat, az egészségügyi köve­telményeket a gyermekkony­hákon, s arra is: mennyire fe­lelnek meg a korszerűség kö­vetelményeinek. Általában és konkrétan A vizsgálat színhelye ezút­tal a budai és szentendrei já­rás nyolc iskolai, illetve gyer­mekkonyhája volt: Budaörsön az 1. számú óvodáé, Budake­szin a napköziotthonos óvo­dák központi konyháját, Száz­halombattán és Szentendrén egy-egy gyermekkonyhát, Pi- lisvörösváron a 7. számú óvoda konyháját, Zsámbékon a napköziotthonos óvodát lá­togatták meg az ellenőrök. Vizsgálták a több települést el­látó leányfalui Kagyló Étterem gyermekélelmezését és a vi­segrádi általános iskoláét is. Először idézzük az általá­nos megállapításokat: ... a gyermekélelmezést bonyolító konyhák és ebédlők berende­zése, felszerelése néhány ki­vételtől eltekintve megfelelő. A konyhák kapacitása túlzot­tan is kihasznált: átlagosan 123 százalékos ___A gyerme­ke k élettani sajátosságait az étkeztetésben figyelembe ve­szik , a nyersanyagnormákat betartják, de a gazdagabb ál- láti fehérjét nyújtó baromfi­húst még a nagyobb létszámú ebédlőkben is csak kéthe­tente tudnak adni... Többet tudunk meg a rész­letekből, amelyek arról árul­kodnak, hogy a csaknem 4 ezer emberről gondoskodó konyhák, ebédlők körül akad még gond jószerivel. Vegyük az első kérdést például: kik esznek a gyermekkonyhán? Ha a konyhák feladatát te­kintjük, első látásra elgondol­kodtató a szám: 655 felnőtt is a gyermekkonyhákról kapja ebédjét. Túlnyomó többségük pedagógus, s akad kívülálló is, aki csak engedéllyel ve­heti igénybe a kedvezményt. Érthető ennek az indoka Szentendrén, ahol az öregek napközijére is főznek. De ha azt is figyelembe vessszük, hogy az idén záruló tanévben 111 gyermekélelmezési kérel­met utasítottak el, nyilván­valóvá válik: a megoldás az lenne, ha ott, ahol más közét­keztetési lehetőség is kínálko­zik, átirányítanák a felnőtte­ket. Mennyiség, minőség A vizsgált konyhák többsége háromszori étkezést biztosít. Az étlapokat általában két hétre előre állítják össze, s ebben részt vesznek a vezető pedagógusok, a gyermekorvo­sok is. • •1 Ot után zárva Ne húzzák le a redőnyt Érdről mintegy húszezer ember indul naponta munká­ba, többségük Budapestre. Sokan panaszolják közülük, hogy korán bezárnak az élel­miszerboltok. öt után már nem lehet tejet és kenyeret kapni. Különösen hétfőn, mert akkor csak a Parkvárosban van nyitva az élelmiszerbolt hatig, a város központjában levő nagy ABC-áruház is be­zár ötkor. A többi pedig már kora délután. A városi tanács termelés ellátásfelügyeleti osztályának vezetője dr. László Pál. Valóban előfordult néhány­Új ofszetrotációs A Szikra Lapnyomda ofszetrotációs üzeme a tervek szerint 1980 őszén kezdi meg a munkát. Itt készül majd a Népsza­badság és a Népszava is. A gépek kapacitására jellemző, hogy néhány óra alatt több mint egymillió újságot képesek ki­nyomtatni szór, hogy hétfőn nem volt se tej, se kenyér. Az ok: a mun­kaerőhiány. Most pedig itt van a fiókomban több kérelem, amelyben az üzletek dolgo­zói nyári szabadságukat ké­rik. — Mit tesznek a gondok enyhítésére? — Igyekszünk a kereskede- mi dolgozók, s itt főleg a nőkre gondolok, gyermekeit elhelyezni óvodában. Így el tudtuk azt érni, hogy ne zár­janak be a boltok, s ha más­ként nem, rövidített nyitva- tartással üzemeljenek. Az érdi élelmiszerboltok het­ven százalékának a Nyugat- Pest megyei Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat, a többinek az áfészek, a Zöl­dértés a termelőszövetkezetek a gazdái. A tavalyi 244 mil­liós forgalomból a 22-es és az ABC 82 milliót hozott. Hétfő délután. A 22-es élel­miszerbolt zárva két órától. A vásárlók üres kézzel távoz­nák. Ezen a napon még kora délután bezárt a 177-es, a 23-as, a 76-os, a 26-os és a 252-es tejbolt is. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszeripari Kiskereskedelmi Vállalattól Marek György fő­intéző adott felvilágosítást. — Hozzánk még nem for­dult senki panasszal a boltok nyitvatartása miatt. Sőt eb­ben a nyitvatartási rendben a kereskedelmi osztállyal álla­podtunk meg. Nehéz helyzet­ben vagyunk. Sok a beteg. A 76-os boltunkat pedig be kell zárni. Nincs emberünk. — Néhány éven belül meg­oldódik az érdiek bevásárlási gondja — szól közbe dr. László Pál osztályvezető —. Egy nagy áruházát építünk a város központjában, ahol a földszinten élelmiszer részleg lesz. Tudom, ez nem vigasz a jelenlegi gondok egyhítésére. — Nagy konkurrencia Buda­pest — mondja Marek György. — Dolgozóink nálunk nem kapnak meg minden olyan juttatást, amit a fővárosiak. ★ Megértjük úgy a városi ta­nács kereskedelmi osztályának, mint a kereskedelmi vezetők­nek a gondját. Mégis jó lenne, ha addig is míg fel nem épül az új áruház, valamilyen megoldást találnának, hogyne húzzák le annyi üzletben kora délután a redőnyt, s legyen este is tej és kenyér az ér­dieknek. i Szalai Mária Ennek, s a korszerűség igé­nyének ellanere is előfordul, hogy idegenkednek az új ízek­től — például ezt tapasztalták Budakeszin. A hűtőkapacitás hiánya az oka, hogy a fél­kész és mirelit árukat a ki­sebb konyhák nem használják. Jobb a helyzet a nagyobbak­ban. Ahol több gyerekre főz­nek, egyszerűbb az árubeszer­zés, magasabb a gépesítettség foka, s jobban figyelembe tudják venni a gyermekek életkorát is. Tejfeles főzelékek, levesek, gyümölcsmártások, palacsinta is kerül ezeken a helyeken az asztalra. Még akkor is, ha a gyerekek az otthon megszo­kott hagymás-zsíros kenyeret inkább kérik, mint ugyanazt a kenyérszeletet vajjal kike­vert tojáskrémmel. Az étlaptól többnyire nem is térnek el, ha igen, akkor' szállítási, beszerzési nehézsé­gek miatt. Az ellenőrök meg­állapítása szerint az ételek mennyisége elegendő, minő­sége és hőfoka megfelelő. Je­len voltak az adagok kiméré­sénél, s úgy látták, leves és főzelék bőségesen jut, hús pe­dig legalább az előírt mennyi­ségben. Ami szintén nem lé­nyegtelen: az ételek íze meg­felelő volt, külleme gusztu­sos. Három esztendeje már, hogy megváltoztatták a gyermek- élelmezésben a nyersanyag- normákat. Ezeket a vizsgálat szerint betartják. Kivétel per­sze itt is akad. Például a leányfalui Kagyló étteremben az akadozó szállításból eredő hiányok pótlására úgy készül­tek fel, hogy konzerveket vá­sároltak, Piiisvörösváron pe­dig — arra hivatkozva, hogy a Zöldért nem szállít megfe­lelő árut — magánosoktól vásárolják a tojást, a zöldség­félét. S a fordított eset: Száz­halombattán ugyanezt — nyil­ván higiéniai okokból — nem engedélyezik. A körülmények Leírtuk már: az iskolai, óvodai konyhák túlterheltek. Az egyedüli optimális helyzet szintén Százhalombattára jel­lemző: itt a 200 adagos kony­háról 180 gyereket étkeztetnek. Viszont a zsámbéki, ugyan­csak 200 adagos konyhán na-; ponta 371 adagot főznek... A közművesítés a gyermek­konyháknál többnyire meg­felelő, van hideg-melegvíz. A helyiségek, eszközök tiszta­sága sem ad okot a panaszra, s még az elavultabb épüle­tekben is megoldották a há­romfázisú mosogatást. Nem hiányoznak a kancsók, poha­rak, szalvéták, evőeszközök sem, s legtöbb helyütt a kézmosás­hoz is megvan a folyóvíz, szappan, törülköző. Talán a KÖJÁL rendszeres ellenőrzé­seinek, s a konyhai dolgozók hivatástudatának köszönhető, hogy egyik vizsgált gyermek- konyhán sem fordult elő étel- mérgezés. Ételmintákat is meg­vizsgáltak, s ezek mindegyike kifogástalannak minősült. Viszont a népi ellenőrök arra is fényt derítettek: a munkaszervezés több gondos­ságot kíván. Két példát erre: a szentendrei központi kony­hán az uzsonnát a tízóraival egyidőben készítik, s mert a tárolásra nincs megfelelő he­lyiség, a felszeletelt kenyér kiszárad, a vaj felszívódik, a felvágottféleség pedig ki van téve a romlás veszélyének. Piiisvörösváron az óvoda és az iskola konyhája túlzsúfolt, a gimnáziumi konyha pedig még nem teljesen kihasznál' — csupán az együttműködésre kellene módot találni... Végezetül arról is szól a vizsgálat jegyzőkönyve: az is­kolai büféellátás megoldat­lan. Egyes iskolákban a pe­dagógus árusítja a tejet, kiflit, másutt ő sem. Du- nabogdányban a nyolcadiko­sok vállalták ezt a feladatot. Pedig köztudott: a fiatal' fejlődő szervezetnek nagy) szüksége van a fehérjére, s az, iskolatej akció megyénkben korántsem teljes. Vasvári G. Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents