Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. JÜNIUS 23., SZOMBAT Remények mi em igazolódott azok- jl nak a szakembereknek az optimizmusa, akik azt állították — s így is terveztek —, tovább mar nem növekedhet idén a dollár elszámolású piacokon az olaj ára, mert olyan magasra tornászták tel, hogy onnét már nincs tovább; van tovább. A kérdésre, mire alapozták véleményüket, summázva így hangzik a felelet: úgy reméltük. Reményekre azonban a gazdasági életben építeni nem lehet, ha azok puszta reménykedések, s nem előzetes számításokra, elemzésekre alapozódnak. Fontos-e, hogy remény és remény között ennyire világosan meghúzzuk a választóvonalat? Döntő ennek a jelentősége! Mert azt különíti el, amit elérni óhajtunk, s amit elérni tudunk. Tekintélyes megrendelést adott fel külföldi partnerének a megye egyik nagyüzeme, különféle alapanyagokra, félkésztermékekre. Reményt látott ugyanis arra — jogos reményt, mivel alapos piaci elemzések következménye volt a döntés —, ezzel a taktikai vásárlással tisztes summát takaríthat meg. A taktikai vásárlásnak — azaz a termeléshez most nem, hanem később szükséges áruk megvételének — akadtak ellenzői, volt olyan időszak, amikor meghiúsulni látszott az ügylet, ám a vállalat kötötte az ebet a karóhoz. Kockáztatott, mert reménykedett. S mert reménye sokkal több volt, mint óhajok foglalata, rövid két hónap elteltével 460 ezer dollár nyereséget könyvelhettek el, ugyanis ennyivel drágultak meg a szóban forgó áruk hirtelen a világpiacon — hirtelen, de nem teljesen kiszámíthatatlanul —, ennyivel kellett volna meghizlalni a vételárat, ha akkor vásárolnak. Az már csak furcsa fintora a sorsnak, hogy az említett dollárösszeg bentmaradása a népgazdasági pénztárcában a céget különösebben nem érintette, senki annyit sem mondott nekik, hogy fapapucs ... M ásfajta terepen bóklászva az elgondolkoztató tények magokkal terhes kalászai után: amikor nekikezdtek a fejlesztőmunkának — egyszerre értve rajta a gyártás- és a gyártmányfejlesztést —, felületes szemlélésre csupán reményekbe kapaszkodtak. Igaz, a reményeket jól értelmezett apró piaci jelek táplálták; így látott neki az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregysége az elektromos kézi- szerszámok különféle típusai előállításának. Csináld magad mozgalomról, megnőtt szabad időről akkor még alig esett szó, ám ők a csírában fölfedezték a későbbi növényt, azaz nem gazdasági, hanem társadalmi változásokban bukkantak rá a későbbi gazdasági igényként megfogalmazódó feladatra. Ez a feladat rejtett kockázatot, nehézséget Is — mert a korszerű eszközöket elfogadható áron kellett forgalomba hozni, tehát tömeges gyártásuk kínálta a gazdaságosság egyedüli útját —, de reményt is arra, hogy az új árucsoport jó időre biztos megrendelésekkel, jövedelemmel szolgál. Jelentős gazdasági érdek, s ezért nagy remények fűződtek a törökbálinti ún. társasraktár kiépítéséhez, s a gazdasági érdekek ma sem tűntek el, ám a reményekből — népgazdasági szemszögből s vállalati oldalról nézve egyaránt — a vártnál kevesebb vált valóra. Cégek sora kívánja eladni már meglevő, s épülő helyiségeit, mivel... S itt hosszú lista következhetne arról, milyen ingatag alapokon — túlzott igényeken, irreálisan számított fejlesztési alapokon stb. — nyugodtak a remények a vállalkozásba beszálló cégeknél, s hogy a népgazdaság reményei sem voltak hibátlanul megtervezettek, mert lényeges tényezőket hagytak figyelmen kívül a hazánkban addig ismeretlen vállalkozási forma megítélésénél. T ermészetesnek tartjuk: mindenfajta jövőbe- nézés hord magában bizonytalanságot, hiszen valamennyi hatást előre látni, fölmérni képtelenség. En-' nek elismerését azonban a gazdálkodó szervek — termelők és irányítók egyaránt — olykor úgy értelmezik, mint menlevelet a tervezési balfogásokra, a megalapozatlan döntésekre! S itt húzódik az áthághatatlan választóvonal remény és renjény között; az eg£ik megtett lépések következménye, a másik nem több, mint ugrás a sötétbe, azzal a felkiáltással, hátha sikerül. Meghökkentő, de nem egészen véletlen: a népgazdaság gondjainak súlyát jobban érzékelve a termelőhelyek le nem becsülhető csoportja a remények léggömbjeibe kapaszkodik. Az alapos, már-már idegesí- tően körültekintő elemzés helyett — amihez elengedhetetlenek persze a vállalat által szerzett, s a más szervektől, elsősorban az irányító szervektől származó megbízható információk — ötletrakéták röppennek fel, mi lenne, ha, próbáljuk meg, valamit nekünk is föl kell mutatnunk indokkal igazolva, mentve a reményeket. Ha valaki ábrándokat kerget egyéni életében, annak társadalmi hatása sem közömbös — mert az egyént ezek az ábrándok a közösség peremére lendíthetik —, ám, ha az ábránd- kergetés színtere a termelés, akkor az közveszélyt rejt magában! A reményekkel ugyanis az a legnagyobb baj, hogy nincs rajtuk címke; remények ezek, nem többek, fölirat. Azaz, ami az egyik helyen mindössze remény, az a másikon már tervezési — és termelési! — tényező, sőt, része lesz a bevételi — gyakran: a költségvetési — programnak, s ha füstbe megy mindaz, amft az érintettek elgondoltak, akkor nemcsak ők maradnak hoppon, hanem a nekik hívők népes serege úgyszintén erre a sorsra jut. S ha sok a nádra támasztott remény — mert a népi bölcsesség szerint a reménységet se hóra ne fektesd, se nádra ne támaszd —, azaz az indokolatlan bizakodás, akkor nagy lesz a hoopon maradottak tábora is, s végül már nem tudni, ki kinek hihet. Mészáros Ottó Gazdaságunk kulcskérdései Gazdasági életünk kulcskérdései — az árpolitika, a fejlesztés-leépítés, az exportorientáltság és az ezekkel kapcsolatos megyei teendők — voltak a központi témái a 18. közgazdász vándorgyűlés pénteken megkezdődött szekcióüléseinek. Rendkívül nagy érdeklődés kísérte Csikós-Nagy Béla államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előadását, aki az 1980. évi árrendezés irányelveit vázolta. Mint mondotta értékarányos fogyasztói árrendszerre kell berendezkednünk, s meg kell oldanunk a belföldi és a külkereskedelmi árak összehangolását. Ez az utóbbi a feltétele annak, hogy külkereskedelemérzékeny gazdaságunkban reálisan mérhessük, a hatékonyságot, mert hiszen erre csak a reális nemzetközi összehasonlítás alapján van lehetőség. Gazdasági helyzetünk megköveteli, mondotta befejezésül, hogy amilyen mértékben lehetséges, az árrendszer jóváhagyott irányelvei már a közeljövőben átmenjenek a gyakorlatba. Kertészei! napok Tudomány és gyakorlat egysége Szakmai ismerettergeszfés a virágkiállításon A kutatási eredmények alkalmazásának szép hagyományai vannak Pest megyében. Hogy ez mennyire így van, azt a nagykovácsi Rozmaring Tsz példája is bizonyítja, ahol egy, a tudósok által már laboratóriumi viszonyok között kipróbált szaporítási módszert alkalmaznak sikeresen a gyakorlatban. Az úgynevezett meriklon eljárás vagyis a növények egyes sejtjei, illetve szöveteiből való utódnyerés volt egyebek között a témája a közös gazdaság központjában pénteken megkezdődött kertészeti napoknak. A szakmai ismeretterjesztéssel egybekötött virágkiállítás megnyitó napján Murvai László a tsz elnöke elmondta, hogy új szisztémájukkal gyorsabban és ami szintén fontos fertőzésmentesen szaporíthatok a növények. A gyakorlatban szerzett tapasztalataikat szeretnék minél több mezőgazdasági üzem rendelkezésére bocsátani. A tanácskozáson, amelyen mintegy harminc gazdaság, illetve kutatóintézet szakemberei vettek részt. Mészáros Annamária, a szövetkezet szövettenyésztő laboratóriumának vezetője foglalkozott a közös gazdaság kutatási tevékenységével. Elmondta, hogy az idén már 20 ezer, a meriklon módszerrel termesztett gerbera kerül az üvegházakba. Magyar Miklós fejlesztési osztályvezető a nemesítési eredményekVírusmentes környezetben növekszik a lombik-gerbera. A Rozmaring Tsz szövettenyésztési laboratóriumát a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel Növelik a Ganz Műszer Müvek licence alapján Peruban előállított fogyasztásmérőik mennyiségét — adta hírül a közelmúltban a Magyar Távirati Iroda. A hír hátteréről, az együttműködés eddigi történetéről kérdeztük Szabó Istvánt, a gödöllői Árammérőgyár igazgatóját: — A kezdet 1975-re nyúlik vissza, ekkor fogadtunk először perui szakembereket azzal a céllal, hogy gyárunkban tanulják meg a fogyasztásmérők előállításának módszereit. Ugyanakkor a mi munkatársaink a helyszínen segítették a peruiakat a technológia lépésről-lépésre történő elsajátításában. Az 1976—77-es években kizárólag általunk szállított alkatrészek felhasználásával folyt az egyfázisú fogyasztás- mérők összeszerelje, de 1978-ban már egyes, nagyobb térfogatú, egyszerűbben előállítható részegységeket Peru- ban állították elő. Ez a folyamat idén is tovább tart, most már az áramrendszereket is a latin-amerikai országban gyártják. Hosszabb távon csak egyes bonyolultabb alkatrészek, mint a számlálómű, a csapágy és a forgórész szállítása marad az Árammérőgyár feladata. A közelmúltban adták át Peruban a2Jt az új üzemépületet, ahol. a jövőben háromfázisú fogyasztásmérők gyártása folyik majd. Ennek technológiai terveit most készítik Gödöllőn. Kézenfekvő tehát a kérdés, milyen érdeke fűződik a Ganz Műszer Műveknek a külföldi termelés fokozásához? — Egyrészt mindkét típushoz, tehát az egyfázisúhoz is, és a háromfázisúhoz is alkatrészeket szállítunk, s ez már önmagában üzlet. Másrészt az így felszabaduló kapacitással még jövedelmezőbe készülékeket, például spe:'á- lis fogyasztásmérőket tudunk idehaza előállítani. Ennek megfelelően tov ább kívánjuk növelni ilyenirányú nemzetközi tevékenységünket. Fénycsőfotyaa Tizenhat és fél millió fénycsövet gyártanak Idén az Egyesült Izzó váci fényforrás gyárában. Ennek negyven százaléka exportra kerül. Bozsán Péter felvétele rői számolt be: 1979-ben négy új fokföldi ibolyafajtát hoznak forgalomba. Az előadásokat követő vita során a jelenlevő szakemberek elismeréssel nyugtázták a Rozmaring Termelőszövetkezet eddigi eredményeit. A délutáni órákban Szegedi Miklós főkertész nyitotta meg a virágkiállítást a tsz pesthidegkúti telepén. A bemutatón a látogatók egyebek között tizenkét féle gerberát, sokféle színű fokföldi ibolyát és természetesen jó- néhány szegfűfélét tekinthettek meg. A kiállítás ma és holnap délelőtt kilenc órától este hat óráig tart nyitva, az érdeklődők kedvezményes áron vásárolhatnak virágot. A telep a Hűvösvölgyből induló, 57, illetve 64-es autóbusz- szal közelíthető meg. V. B. Hordók, támlák exportra Beruházás 220 millió Sorint ért Nemigen akad Európában üzem, amely olyan nagy méretekben foglalkozik hordógyártással, mint a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyára. E fontos exportcikken kívül más termékeket is gyárt az üzem, amelyek szintén keresettek a külföldi piacon. Tavaly nagyszabású beruházás kezdődött a gyárban: a finn Raute cégtől megvásárolt technológia és gépsorok segítségével széküléseket és támlákat állítanak elő belföldi vállalatoknak és külföldi exportra. — A tervek szerint a 220 millió forintos beruházás után gyárunkban megvalósul a székülések és a széktámlák gyártásának minden folyamata — tájékoztat Szalay József, az üzemegység főmérnöke. — A tavaly megkezdett beruházás jól halad, elkészültek az épületek, a présüzem folyamatosan termel. A hámozósorokat most szerelik, s a negyedik negyedévre teljességgel befejezzük a beruházást. Elképzeléseink szerint 6000 köbméternyi székülést és támlát állítunk elő, s ebből 1300 köbmétert főként nyugati exportra. Belföldi megrendelőnk közül a Szék- és Kárpitosipari Vállalatot, a BUBIV-ot és a Fa- és Papíripari Szövetkezet Közös Vállalkozását említeném. A ceglédi gyár más termékei is keresettek külföldön. Most erről beszél az üzem főmérnöke: — Valóban kevés gyár foglalkozik Európában .olyan nagyszabású hordógyártással, mint mi. Évente 180 ezer hektoliternyi boroshordót készítünk. Szinte kizárólag öt hektolitereseket állítunk elő. Közülük 120 ezer hektoliternyi hordót a Közép-magyarországi Pince- gazdaság ceglédi telephelyére szállítunk, ahol csemegebort töltenek azokba, s a Szovjetunióba exportálják. — A fűrészüzemünkben évente 3 ezer 600 köbméternyi hordódongát készítünk, amelyet itt ceglédi gyárunkban hasznosítunk. E hordógyártási alapanyag szükségleteink felét alkotja, ezért vásárolnunk is kell más cégektől e termékből. A dongákon kívül fűrészárukat, vasúti talpfákat és parkettléceket állítunk elő. Belföldi megrendelőnk között számos TÜZÉP- és ERDÉRT-te- lep található, a talpfákat érthetően a MÁV-nak adjuk tovább. Évről évre növekszenek a minőségi és mennyiségi követelmények a ceglédi gyár termékei iránt. Az idei tervben már 250 millió forint termelési értéket kell létrehoznia az üzem több mint 360 dolgozójának. A fejlődés, az előrelépés további lehetőségeit pedig olyan kezdeményezések alkotják, mint a tavaly megindult beruházás. V. F. Pártvezetők látogatásai Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken befejezte többnapos Vl.s megyei látogatását. Szerdán Szombathelyen a megyei párt- bizottság székhazában fogadták. Csütörtökön a Remix szombathelyi gyárát kereste fel, majd a répcelaki termelőszövetkezetet és a községben működő sajtgyárat tekintette meg. Pénteken a Magyar Vagonés Gépgyár szentgotthárdi gyáregységét kereste fel. ★ Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. Csütörtökön délután Győrött. a megyei pár*bizottság székhazában fogadták. A látogatás pénteken Hegyesh* mon. majd Győrött,' a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott. Megbízólevél-átadások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta Rudolf Rossmeisl renkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Losonczi Pál ugyancsak pénteken fogadta Siyanga Xavier Quicksett Shimabale rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. a Zambiai Köztársaság magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét k Gödöllői Árammérőgyár Magyar licenc Pariiban
