Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
1979. JÜNIUS 22., PÉNTEK OD Jönnek a tengerjárók Bővülő hajópark Üj típusú szovjet hajókat is szállít a Sudoimport szovjet külkereskedelmi egyesülés hazánkba, köztük a Dnyeper tengeri hajót és a Moszkva kirándulóhajót. A Sudoimoort a világ 50 országával áll kereskedelmi kapcsolatban, legnagyobb partnereik a szocialista országok, ahová egyebek között 1500 tonnás tankhajókat, konténerszállító hajókat és ércszállító uszályokat exportálnak. Ebben az öteves tervidőszakban 40 százalékkal több hajót szállítanak a KGST- országo'kba, mint az elmúlt öt évben. A szovjet hajóipar hét KGST szakosítási és kooperációs egyezményben is érdekelt. Ezek alapján a hajókon kívül dízelmotorokat, szivattyúkat és navigációs berendezéseket is gyártanak, illetve szállítanak partnereiknek. Míg exportforgalmuk az utóbbi években megharminc- szorozódott, hajóimportjuk ötszörösére növekedett. Magyar- országról 2000 lóerős vontatóhajókat, tutaj vontatókat és úszódarukat vásárolnak. Mint ismeretes, ezeket a Magyar Hajó- és Darugyár gyártja, a gvár üzemeit az elmúlt években szovjet tervek alapján, szovjet segítséggel konszerűsí- tPiték. Egyébként ebben az ötéves tervidőszakban a magyar—szovjet hajóipari termékek cseréje két és félszerese lesz az előző öt évinek. Jelez az URH Alegységek — tűzvonalban Komplex polgári védelmi gyakorlót a Csepel Autógyárban Szigetszentmiklós, Csepel Autógyár. Tegnap a több mint 10 ezer embert foglalkoztató nagyüzem speciális gyakorlóterén csendesen szemerkélt az eső. Az időjárás sem zavarta azonban a gyár alaposan felkészült polgári védelmi alegységeit, amelynek tagjai a meghívott vendégeknek — Pest megye üzemeiből érkezett polgári védelmi parancsnokoknak, gazdasági vezetőknek — komplex gyakorlatot mutattak be, kettős rendeltetésű, impregnált védőruhában, gázálarcban, csizmában, a fejen műanyag sisakkal. A résztvevők érdeklődéssel figyelték a fejleményeket. A felderítő alegység már elindult a feltételezett kárterüleit Irányába. Néhány perc elteltével az URH-s készülék sípolva jelzett Bárány György gyakorlatvezető kezében: Példás gyorsasággal — Parancsnok elvtárs jelentkezzen, vétel! Tűz pusztít a terepen, a lángok magasba csapnak. Kérjük, a tűzoltó alegység azonnal induljon útnak! — jelentkezik Németh István alegységparancsnok, civilben autógyári művezető. Munkában a tűzvédelmi alegység Gümőkérmentes állomány Folyamatosság az agglomerációban A szarvasmarha-állomány már kint van a szabadban, a tehenészetek állománya egészséges, amit az egyenletesen növekvő hozamok is jeleznek. Mindez összefüggésben van a hazai állattartás magas színvonalú állategészségügyi ellátásával, amely idén várhatóan jelentős állomáshoz érkezik. A MÉM szakemberei art várják, hogy az év végéig gyakorlatilag befejeződik a szarvasmarhák gümőkórmentesítési programja. Az állománynak jelenleg már 98 százaléka mentes ettől & betegségtől, amely azon túl, hogy komplikációkat okoz az állatok felnevelésénél, tartásánál, a termelőképességet is visszaveti. A teljes sikerhez arra van szükség, hogy kót-három megyében, valamint a főváros környékén megszüntessék a még meglevő gócokat. Ezeken a területeken ugyanis a mentesség jelenleg csak 92—95 százalékos, tehát az országos átlagtól — ha viszonylag kis mértékben is —, de elmarad. Különösen kedvező a helyzet az állami gazdaságokban, az üzemeket ma már elkerüli ez a korábban súlyos gondokat ókozó betegség. Ezekben most a tbc-mentesség megőrzése a feladat. A téeszek 98 százalékában, a háztáji gazdaságok 98,4 százalékában szüntették meg a gümőkórt. Nem kis összegeket fordítottak a mentesítésre. Tavaly 41 gazdaságban 85 millió forintba került az állategészségügyi program teljesítése. Kifizetődő ez a befektetés, hiszen annak ellenére, hogy a 15 éve folyó munkára kereken egymi'lliárd forintot költöttek, a 'kár mértéke a mentesítési program első időszakában egyetlen évben elérte ezt az összeget. Egy másik, súlyos károkkal járó állatbetegség a szarvasmarhák brucellózisa — amely egyebek között terrné- kenyülési gondokat okoz, valamint nagyarányú borjúel- hullásban nyilvánul meg — szintén állategészségügyi szabályozás alatt van. A nagyüzemi állomány 86 százaléka az intézkedések hatására már nem szenved ebben a betegségben. A cél az. hogy a teljes mentesítés a VI. ötéves 'terv végére befejeződjön. Az állatorvosok alapelve: a teljes brucellamentesítésre csak ott kerülhet sor, ahol a gümőkórt már megszüntették. — Adásukat vettem, vétel! A tűzoltók útnak indulták, pillanatokon belül megérkeznek! Addig is a megbeszéltek szerint végezzék a feladatukat! A precízen kidolgozott, óramű pontossággal végrehajtott gyakorlat az előre meghatározott terv alapján folytatódott. A tűzoltók példás gyorsasággal, haboltó fecskendőkkel lokalizálták a tüzet, az RBV alegység — lezárta a vegyileg szennyezett területet. A műszaki-mentő alegységbeliek hozzáláttak az óvóhelyre szorultak kimentéséhez, a sebesültek felkutatásához, az egészségügyiek pedig gyors elsősegélyben részesítették a sérülteket. Az autógyári polgári védelmi alegységek tagjai kétségkívül fegyelmezetten, nagy fel- készültséggel hajtották végre a másfél órás komplex-gyakorlatot. Egyöntetű volt a vendégek véleménye: a magas színvonalú felkészítés nem maradt eredmény nélkül. Emberéleteket menthet A gyakorlat előtt megrendezett üzemi törzsparancsnoki értekezleten Szegedi István alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának munkatársa jogosan állapította meg: ahol a kiképzés során nemcsak az általános elméleti tudnivalókat, hanem a konkrét gyakorlati tennivalókat is elsajátítják — természetesen messzemenően figyelembe véve az egyes üzemrészek sajátosságait — ott a végrehajtás sem okoz gondot. A Csepel Autógyárban ugyanis nemcsak a kiképzés alapos, hanem az alegységek szervezettsége is kiemelkedő. Az üzemben a párt- és gazdasági vezetőik is rendszeresen napirendre tűzik a polgári védelem helyzetét — figyelve arra, hogy az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközöket ésszerűen használják fel. Így a differenciált kiképzés is lényegesen könnyebben megvalósítható. Az értekezleten Takács Ferenc ezredes, Pest megye polgári védelmi törzsparancsnoka az üzemi kiképzés hatékonyságával, a propaganda bizottságok tevékenységével foglalkozott felszólalásában. Hangsúlyozta: a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai cselekvési programjához szorosan kapcsolódik az üzemi polgári védelmi munka színvonalának további emelése. Közismert ugyanis, hogy rendkívüli körülményeik között — üzemi katasztrófa, árvíz esetén — a gyors és hathatós fellépés 'emberéleteket, értékeket menthet. Az értekezleten Méth Alfréd, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa általános katonapolitikai tájékoztatót tartott. Hatékony felkészítés A program végeztével így értékelte a látottakat Takács Ferenc: — Az üzemi polgári védelmi parancsnokok értekezletére éves kiképzési tervüknek megfelelően került sor. Célunk az volt, hogy ily módon is hozzájáruljunk a megyei polgári védelmi kiképzés egységes rendszerének kialakításához. s a gondok megoldásával fokozzuk a felkészítés hatékonyságát. Ügy hiszem, mindezt jól szolgálta az autógyári alegységek színvonalas bemutatója. F. G, Tanuló hivatalnokok Személyzeti munka a nagykáta! járási hivatalban A nagykátai járásnak 4 nagyközsége, 11 kisközsége van, lakóinak összlétszáma 65 ezer. Ebből Nagykáta, a járási székhely 13 ezer lelket számlál. A járási hivatal elnöke Keszi József, a személyzeti és oktatási csoport vezetője Pilz Margit: velük beszélgettem a személyzeti munkáról. A járás tanácsi apparátusában 30 százalékos a nők részvétele a vezetésben, míg az ügyintézők között már 78 százalék, az ügyvitelt ellátók sorában pedig csak nőket találunk. Ugyanez az arány alakul ki nagyjából akkor is, ha Nagykátát külön vizsgáljuk. A nyolc osztályvezető között itt is csak egyetlen nő van. Csoportvezetői szinten már kedvezőbb a helyzet; az előadói, illetve főelőadói munkakörben pedig 50 százalékos az arány. A fiatal (30 éven aluli) korosztály létszámát vizsgálva már sokkal kiegyenlítettebb a helyzet. Kiemelt feladat — A számok józan tükrében egyértelműen megmutatkoznak személyzeti munkánk kiemelt feladatai. Káderutánpótlásunknál nagyon körültekintően járunk el. A nőpolitikái határozat irányelveit figyelembe véve, ha például két egyenlően alkalmasnak ítélt jelöltünk közül egyik nő, a döntést az ő javára hozzuk. — Milyen szempontok irányítják a kiválasztást? — Általában hosszú folyamat előzi meg. Azokat a dolgozóinkat, akik rátermettségüket, szakmai, emberi megbízhatóságukat már korábban is bebizonyították, egy idő után elküldjük továbbtanulni, hogy a majdani magasabb beosztáshoz szükséges végzettséget megszerezzék. — Rendelkeznek-e megfelelő végzettséggel a különböző munkakörökben dolgozók? — Nagyjából igen. A nagykátai járási hivatalban, osztályvezetői szinten például 62 százalékos a megfelelő végzettségűek aránya. Ebben a munkakörben jogi diploma szükséges. Az előadói és főelőadói munkakörökben 14 százalékban nyolc általános, 48 százalékban középfokú, 38 százalékban felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A kisközségekben valamivel rosszabb a helyzet, de a minden tanácsi dolgozó számára kötelező szakvizsgát 97 százalékban már mindenütt sikeresen letették az érdekeltek és a többiek is folyamatosan tanulnak. — A munka színvonalának emelése érdekében tehát támogatják a továbbtanulási kérelmeket? — Így igaz. A női vezetők arányának növelése mellett, személyzeti munkánk másik kiemelt területe éppen a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése a kisközségekben is. Ennek érdekében mindenkit messzemenően támogatunk a továbbtanulásban. Jelen pillanatban egyik vb-titkárunk és egy járási hivatali főelőadónk jár a jogi egyetemre, államigazgatási főiskolára egy előadó, a Tanácsakadémiát pedig éppen most fejezi be két dolgozónk. Megszokják és megszeretik — Van-e létszámfeleslegük vagy fordítva, munkaerőhiányuk? — Minden állásunk betöltött, a létszám reális, a lakosság számához alakítottuk 1971- ben. Bizonyos aránytalanság azonban mutatkozik a munkaerő-eloszlásban. Az építés- hatósági feladatok megoldásához kevés a jelenlegi létszám, — Vonzó a tanácsi munka a fiatalok körében? — Ha azt vesszük, hogy dolgozóink negyven százaléka harminc éven aluli, akkor úgy tűnik, nagyon is vonzó. Az igazság azonban az, hogy amikor idekerülnek, inkább csak kényszer vezeti őket, fogalmuk sincs arról, hová jelentkeznek. Kell egy munkahely, főként a máshol nehezen használható érettségi bizonyítvány mellé. A nagyközség! modell — Mi most a legaktuálisabb feladat a személyzeti munka területén? — Tulajdonképpen kapcsolódik a káderutánpótlás, a magasabb végzettség szorgalmazásának feladatához. Minél előbb ki kell alakítanunk a nagyközségi modellt, melynek az a lényege, hogy a munkaterületeket csoportokba vonva kell átszervezni. A járási hivatal elnökének szavai summázták legvilágosabban azt a szívós munkát, melyet a munka minőségének javítása érdekében tesznek a nagykátai járásban: majdnem teljes egészében magunk neveltjének tekinthetjük a 15 község valamennyi vezetőjét, és a jövőben is arra törekszünk, hogy lehetőleg házon belül neveljük az utánpótlást. S. Horváth Klára Szabálytalan portré Rengeteg még a tennivaló Kiugró arccsontú, magas homlokú, szemüveges, jó negyvenes férfi Hajdú Sándor, az érdi 5. számú általános iskola igazgatója. Biológia-földrajz szakon végzett még 1956-ban a Pécsi Pedagógiai Főiskolán. A Fejér megyei Kagylókon faní- j tori 18 évig, már 1955-től. | (— Nem, nem ott szület| tem, Nagyrévre való va- ! gyök, Szolnok megyei. Nagyíj lók? Kis község, ezernégy- -f száz lélek lakja. Tanár vol- = tam, majd igazgatóhelyet- = tes. Meg párttitkár a tsz- E ben. Ez pártfeladatom volt, § voltak ott bizonyos nehéz- i ségek, elmúlt, ne beszéljünk | róla. De dolgoztam a nép- | frontnál titkárként, tanács- 1 tag is voltam.) Felesége ugyancsak bioló- giia-földrajz szakos tanár. Együtt végeztek a főiskolán, együtt tanítottak Kagylókon, majd együtt határozták ei: költöznek. = (Két gyermekem van. két 5 lány. Miattuk gondoltuk, r jobb lenne Pest közelében. E Jobbak a tanulási, művelő- | dési lehetőségek. Nehéz volt z jönni, nem is nagyon akar- | tak elengedni, de menéHet- ! ték szándékunkat. Hirdetés | útján társasházépítésbe = kezdtünk Érden.) A nagyobbik lány azóta már anya, a kisebbik a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban tanul. A tamárházas- párnak elihelyezkedési gondja nem volt: a 7. számú iskola várta őket 1973-ban. = (— Ha elhelyezkedési | gondunk nem is, de beil- I leszkedési az volt. Itt mi | kezdők voltunk. Munkával | kellett bizonyítani. Egy év | múlva már igazgatóhelyet- | tes voltam. Ez így, röviden, | talán szerénytelenül hang- § zik. Sokat dolgoztam és § dolgozom, higgye el.) Az 5. számú iskola vezetésével 1977-ban bízták meg. Nyolc tanterem, 427 tanuló, 23 nevelő. Kétműsaakos tanítás, napközi. Sok gond, probléma, a megbízatás ismét pártfel- adat. E (— Megint azt mondom, E ne feszegessük a múltat, z Már kezdünk helyrerázódni. | Ma a tárgyi feltételek is to- s vább javulnak, még jobb E eredményeket mutathatunk = fel.) Hajdú Sándor két évig az érdi pedagógus pártalapszerve- zet titkára volt. Most is tagja a vezetőségnek. Jó áttekintése van az iskolákról, óvodákról, az ott dolgozó nevelőkről. (— A pedagógus: értelmiségi. Hogy divatos kifejezéssel éljek: alkotó értelmiségi. Csak itt más az alkotó szó tartalma. A mi alkotásunk az, hogy nevelünk, a társadalmi fejlődés szolgálatában. Ha mi hibázunk, nehezen helyrehozható kárt okozunk, hiszen mindenre érzékeny gyerekekkel foglalkozunk, őket kell szépre, jóra, újra fogékony emberekké nevelnünk. Ezt csak úgy tehetjük, ha magunk is nyitottak vagyunk minden újdonság befogadására, a szépség érzékelésére. Fő feladatunk, nevelésünk célja: felkészítés az okos, értelmes munkára. Nekünk és legerősebb szövetségesünknek, a szülőknek kell megteremtenünk az alapot műveltségben, felkészültségben, hogy úgy mondjam: hozzáállásban — a munkához. Természetesen ehhez az kell, hogy ne legyen ellentmondás az iskolai és az otthoni nevelés között. Gyakran tartunk szülői értekezleteket, családlátogatásokat, megbeszéléseket. Szeretnénk például, ha a szabad szombatokon értelmes családi programokon lennének együtt szülők és gye| rekek, menjenek kirándulni, | múzeumba. | — Az iskola a társadalom | szerves része, így a pedagó- E gusok sem szigetelödhetnek | el. Bár, mint mondtam, ne- ! künk legfontosabb mun- § kánk a nevelés, nehezen | képzelhető el a közélet, 1 például a különböző társa- § dalmi szervek munkája pe- ! dagógusok nélkül. Mivel a | felnőttek jelentős részével = kapcsolatban állnak (a | gyerekeken keresztül); vé- E leményükre sokan figyel- | nek. Állásfoglalásuk, meg- | nyilatkozásaik különböző § ügyekben — közvélemény- | formáló. Ez komoly fele- E lösség. Sok nevelő fél is et- E töl. Tudását nem teszi köz- I kinccsé, visszahúzódik. E Friss diplomások pezsgő | közéletből egy zártabb kö- I zösségbe csöppenve, elfog- E lalva a munka adta újdon- I sággal — nehezen oldódnak. E Nekünk, idősebb kollégákig nak kell segíteni őket az is- = kólái és a társadalmi, köz- | életi munkában egyaránt. | — Itt, Erden, most külöE nősen szükség van az ér- E telmiség, e körön belül a E pedagógusok munkájára. A E várossá alakulás hosszú, ne- § héz folyamatában rengeteg | munka vár ránk. Nevel- i nünk kell a jövő városépí- | tőit, és segítenünk kell a = város jelenlegi gondjaiban.) Ez év áprilisában Érden újraalakították a város iskola- igazgatóinak munkaközösségét. Vezetője Hajdú Sándal lett. A. Gy.
